Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. március 25., vasárnap Forradalmi örökségünk A honvédelem vállalása ossz nemzeti és forradalmi követelmény volt a függetlenség és a munkáshalalom védelme szempontjából, de egyúttal súlj'os veszélyeket is rejtett magában. Egyrészt azt, amit a lerongyolódott országban önmagában az újabb háború jelentett. Másrészt azt a veszélyt, hogy a honvédelmi szempontból csatlakozott erők — elsősorban a tisztikar egy része — eltérítik a forradalmat eredeti célkitűzéseitől, internacionalista tartalmától. Holott a nemzetköziség következetes érvényesítése nélkül lehetetlen lett volna a szimpátia kiváltása a szomszéd országok dolgozóiból és ka-' tonáiból, a honvédelem leszűkített értelmezése elnyomta volna a forradalom proletár internacionalista jellegét. Nem véletlen, hogy az itt élő szerbek. németek, románok, szlovákok horvá- tok, csehek mellett Európa több országából siettek ide az önkéntesek, hogy együtt küzdjenek fegyveresen a magyar proletárdiktatúráért, s számosán közülük életüket áldozták a munkáshatalmunk. népünk függetlenségének védelméért folytatott véres küzdelemben. Ehhez tartozik a nemzeti kérdés proletár internacionalista kezelése is. A nemzeti önrendelkezés biztosítása nem kimondottan szocialista követelés, megvalósulhat polgári fejlődés útján is. Közép- és Kelel- Európa viszonyai közölt azonban 1918—1919-bén a nemzeti önrendelkezés csak vagy burzsoá vezetéssel más államok, nemzetek rovására, vagy pedig szocialista föderáció útján volt elképzelhető. A tanácsállam a nemzeti és nemzetiségi kérdés szocialista megoldását tervezte, az volt a meggyőződése, hogy a szocialista forradalom győzelme, az internacionalizmus alapján álló szövetséges köztársaságok megteremtése minden problémát megold. Ezt egyebek mellett a nemzetiségek körében fellépő nacionalizmus miatt nem sikerült megoldani. Viszont a forradalom veresége egyúttal a nacionalizmus i’elül- kerekedését jelentette, ebben a térségben, és az itt élő népek igazi nemzeti érdekeivel ellentétes politikai tendenciák érvényesüllek. Ez belpolitikailag megköny- nyítette a fasizmus térhódítását, nemzetközi síkon pedig felőmozdította az imperialista hatalmak „oszd meg és uralkodj” taktikájának sikerét, ami végül is a második világháború katasztrófájába sodorta a Du- na-medence népeit. A Tanácsköztársaság mindvégig élő hagyomány volt, más-más tartalommal 1945-ig is befolyásolta a munkásosztály es az uralkodó osztályok magatartását. „Utóélete” azonban három évtizeden át nem volt mentes ellentmondásoktól, sőt ezen a téren marad t még elég tennivaló a ma marxista történészei számára is A horthysta propaganda, illetve cenzúra mindent elkövetett az első magyar szocialista forradalom kompromittálása, emlékének, vezetőinek be- mocskolása érdekében. És . nem is hatástalanul, aminek maradványaival bizonyos körökben még napjainkban is találkozhatunk. A hivatalos horthysta állameszme a szocialista forradalmat „nem magyar jelenségnek”, a munkásosztályt pedig a magyar társadalom sorskérdései eldöntésére „alkalmatlannak” hirdette. A kommunista- és szovjetellenes- ség a rendszer ideológiájának talpkövei közé tartozott. Mi volt a helyzet a fel- szabadulást követően? A kommunista párt 1945 után, a hatalomért folytatott harc időszakában — teljesen érthetően — a legfontosabbnak a párt hazafias és nemzeti jellegének kidomborítását tekintette. A napirenden levő feladatok megoldása, a szövetségesekkel való vita elkerülése érdekében a Tanácsköztársaság örökségéről, értékeléséről alig esett szó. Ellenfeleink felszabadult népünket a kommunisták elleni tharcban „az újabb proletárdiktatúrával”, „kolhozrendszerrel” stb. riasztgatták. Ehhez járult az úgynevezett „tizen- kilencesek” egy részének türelmetlensége, amely abban jelentkezett, hogy 1919 azonnali megismétlését várták és követelték, ami az adott történelmi körülmények között irreális, politikailag hibás felfogás volt. Népfrontpolitikára, minden hazafias erő összefogására volt szükség az. ország újjáépítéséért, az élet megindításáért, a reakció ellen, a forradalom továbbfejlesztéséért folytatott harcban. A proletárforradalom j gaz történetének feldolgozása ellentmondások és hibák leküzdése útján ment végbe. Az első, valóban tudományos lépésekre a Tanácsköztársaság tényleges történelmi jelentőségének feltárása érdekében, 1957- től kezdődően kerülhetett sor. S ez a történelmi elégtétel a mai napig is egyre gazdagodik. Ügy véljük, elérkezett az ideje, hogy a tudomány is egyértelműen kimondja: A Tanácsköztársaság nem egyik ápolandó hagyományunk, hanem a szocializmust építő magya r társadalom legfontosabb forradalmi tradíciója. A nemzeti érdek korunk leghaladóbb társadalmi gondolatának, a forradalmi szocializmusnak a megvalósítását jelenti. Ennek azesz- . mének a hordozója a munkásosztály, az egyetlen olyan erő, amelynek össznemzeti küldetése van. A hazaíisag megvalósulása 1919-ben is elsősorban a kizsákmányolás megszüntetését jelentette, azokat az erőfeszítéseket. amelyekkel a kommunisták és baloldali szociáldemokraták Magyarországot a í társadalmi haladás élvonalába enielték, és azt a fegyveres harcot, amely- lyel a nemzet függetlenségét. a szocialista vívmányokat védelmezték. Magyarország proletariátusának és fiatal kommunista mozgalmának örök dicsősége, hogy a történelmi szükségszerűséget felismerve, teljesítette hazafias és nemzetközi kötelességét, bátran magához ragadta a hatalmat, eleget tett a történelem parancsának. Ha valaki 1918—1919 konkrét történelmi körülményeit marxista vizsgálat alá veszi, rátalál azokra a törvényszerűségekre. amelyek a Tanácsköztársaság kikiáltásához, győzelméhez vezettek. I A kommunista part történelmi érdeme a forradalmi nép fegyveres felkelésének' előkészítése és a forradalom — a történelmi körülmények kedvező alakulása folytán — békés kiharcolása. Ez nem parlamenti győzelem, hanem a kommunisták vezette forradalmi tömegek győzelme volt. A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság létrejöttének körülményeivel, szocialista gyakorlatának nagy és kisebb részkérdésével, sikereivel és kudarcaival mindmáig tanulmányozásra és tanulságokra érdemes elméleti és tapasztalati anyagot nyújtott és nyújt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak a szocialista forradalom és a szocialista átalakulás gazdag problematikájához. Ily módon tanulságai beépültek a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom politikai és elméleti tárházába. Napjainkban 1918—1919 nagy társadalmi céljai megvalósulóban vannak. A mai szocialista Magyarországnak természetes előzménye a Tanácsköztársaság, a két történelmi sorsforduló egymást igazolja, olyan értelemben, hogy a magyar történelem útja teljesen különböző körülmények közölt is szükségszerűen a szocializmushoz vezetett. Vass Henrik (Vége) Eseményekről • riden GROMIKO SZÍRIÁBAN 9 Andrej Gromiko, az SZKP PB KB tagja, külügyminiszter szombaton rövid baráti látogatásra Damaszkuszba érkezett. Gromiko a Szíriái Arab Köztársaság vezetése meghívásának tesz eleget. CASTRO BESZÉDE ® Fidel Castro kubai államéi kormányfő, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott pénteken délután Cieníuegosban, az új tartományi sebészeti klinika felavatásán. Az államfő elmondta, hogy jelenleg Afrikában, Ázsiában és a Karib- térségben, összesen több mint húsz országban 2337 kubai egészségügyi dolgozó tevékenykedik, közöttük 1167 orvos és fogorvos. Az internacionalista segítségnyújtás keretében térítésmentes ellátást adna’k a kubai orvosok. . SZÁDAT WASHINGTONBA UTAZOTT ® Anvar Szadal egyiptomi államfő szombaton .»lelőtt kormányküldöttség .élén Kairóból Washingtonba indult, hogy az amerikai fővárosban aláírja az egyiptomi—izraeli különbéke-megállapodást. Az egyiptomi államfőt és kíséretét a kairói repülőtéren Hosz- ni Mubarak alelnök búcsúztatta, aki Szadat lávollétében ideiglenesen ellátja az elnöki teendőket is. NYUGDÍJBA MEGY AZ ELNÖK 9 N’Djamenáből érkező hírek 1 szerint nyugdíjazását kérte Felix Maiioum, csádi köztársasági elnök és Hissen Habre miniszterelnök. A hatalmat az ideiglenes államtanács vette át, élén Gou- kouni Gueddei-vel, Csád Nemzeti Felszabadítási Frontja (FROLINAT) egyik vezetőjével. Az ideiglenes államtanácsnak 8 tagja van, akik a főbb politikai csoportosulások vezetői. TISZTSÉGCSERE BULGÁRIÁBAN 9 Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának részvételével pénteken plenáris ülést tartott Szófiában a Bolgár Dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövetség (DKM.SZ). Az ülésen más munkakörbe történő áthelyezés miatt felmentették tisztségéből Bojcso Sterjanovot, a DKMSZ Központi Bizottságénak első titkárát. Az első titkári funkcióval Georgi Tanevet bízták meg. Q Ilit eseményei képelta Leonyid Brezsnyev, oz SZKP KB főtitkára magas kitüntetéseket adományozott Arvicf Pelsének, az SZKP KB PB tagjának és Alekszej Kosziginnek, a Minisztertanács elnökének. Képünkön: a Kremlben lezajlott ünnepség résztvevői A hírek szerint sok áldozatot követellek az iráni Kurrlisztán- ban kirobbant harcok. Képünkön: kurd fegyveresek Szanan- dadzsban A vietnami hatóságok nemzetközi sajtókonferencián számoltak be a kinai csapatok visszaveréséről és a támadóknak okozott veszteségekről. Képünkön: a tájékoztatón a külföldi újságírók kinai hadifoglyokkal is találkozhattak A B.-A.-Z. MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT SAJÁT HÜSBOLTJÁBA liíis- és hentesáru eladókat és holti pénztárosai felvesz Jelentkezés: a vállalat központjában: 8-as autóbusz-végállomás világhIradó Már a kínai agresszió keze mögé a módosított halárdetén, a betolakodó kínai katonák visszavonásának követelésével együtt tárgyalásokat ajánlott Vietnam kormánya. Kezdetben Peking erről hallani sem akart, csak azt hajtogatta, hogy „meg akarja büntetni”, „meg akarja leckéztetni” Vietnamot. Amikor a hadihelyzei alakulása nyilvánvalóvá tette, hogy a kínai támadók nem tudnak aláereszkedni a határvidék hegyeiből, s így a részleges betörés után eiőbb- utóbb vissza kell vonulniuk, egyszeriben a kínai fővárosban is hangoztatni kezdtek bizonyos tárgyalási készséget. A tárgyalásokon számtalan probléma kíván megoldást: kezdve a nagy elvi kérdéseken. például az erőszakról való lemondás esetleges kinyilatkoztatásán, folytatva a kinai agresszió okozta károk jóvátételén, egészért a határ megerősítésének dolgáig. A jelek szerint a határkérdés előtérbe kerül. Vietnami részről a történelmi határokról tesznek ismét és ismét említést, azokról a határokról, amelyeket a két fél 1957-ben és 1958-ban megvont, s amelyeket kél évtizeden át tiszteletl>en tartóit. Most viszont egyrészt az figyelhető meg. hogy a kínaiak áthelyezik a határköveket, s egy új, az érdekeik szerinti határt igyekeznek meghúzni, másrészt az is, hogy az agresszióban részt veti. katonai egységekét csak v.onal möge hajlandók visz- szavonni. Hanoiban közölték, hogy Pekingé a felelősség, amiért nem kezdődtek meg a tárgyalások eddig. A kínaiak ugyanis, nagyhangú nyilatkozataik ellenére még mindig nem tértek vissza a határ mögt, sőt, fokozták provokációikat a térségben. A hozzávetőleg 15—17 millió kurd több országban él, nincs saját hazájuk. A legtöbb kurdot Törökország keleti végében találni, nyomban utána azonban az iráni Kurdiszlán népe következik: 5—5 és fél millióval! Az iráni kurdok évtizedek óta követelnek önkormányzatot, sürgetik földjük gazdasági fejlesztését. Eddig hiába lelték. A sah rendszere elnyomta őket, mint ahogyan 1947-ben Reza Pahlavi katonái fojtották vérbe a háború végén kikiáltott Kurd Köztársaságot. Nem vitás, hogy a kurdok igényei jogosak. De néhány évtized történelmi tapasztalata mutatja, hogy a kurdok gyakran váltak — akaratuk ellenére — nagyhatalmi törekvések kiszolgálóivá. Bar- zani, a kurdok legendás hírű vezére, aki nemrég halt meg, s akit már a sah bukása után kísértek utolsó útjára óriási tömegek, nos, ez a Barzaní élete végén az amerikaiak oldalára állott. Nincs kizárva, hogy egyesek a kurdok követeléseit a teheráni kormánnyal szembeni fellépésre használják fel, az iráni bizonytalanságot akarják ezzel továbbra is fenntartani.1
