Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 1979. március 3., szombat Érmék, plakettek \ Borsos Miklós kiállítása a Képtárban Rajtuk a világ szeme Gyermekeink jobb megismeréséért r Töretlen hittel és munka- kedvvel dolgozik még ma is a hetvenhárom éves mester, Borsos Miklós. Pápai meg­rendelésre a római Szt. Pé- ter-bazilika altemplomába készülő domborművének vá- ' zát tervezte akkor is, ami­kor felkerestük budai laká­sán, hogy fényképeket készít­sünk róla és környezetéről a kiállításhoz. A dr. Petró Sándor gyűj­teményével a múzeumba ke­rülő mintegy 150 érmét és plakettet bemutató kiállítást az elmúlt hét szombatján nyitotta meg dr. Pogány O. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Borsos Miklós alkotói pá­lyáján viszonylag későn, 1947- ben készítette el első érmét. Kőszobrászatának és érem­művészetének technikailag oly bizarr távolságát az a szellemi inspiráció oldja fel és kapcsolja eggyé az élet­művön belül, amely a görög mediterrán hagyomány és a természeti formák modern harmóniájáriak kialakítására törekszik. Kőszobrainak tö­mör formanyelvével jelere­jű monumentális hatásával ellentétben az érmei konk­rétabb közlésigénnyel felru­házottak. E műfajban szüle­tett alkotásaiban bensőséges líraisággal, szubjektivitással tárul elénk összegző részle­tezéssel az a világ, amely táplálja Borsos szobrászatét. A görög-római hagyomá­nyok, a quattrocento érem­művészének. Pisanellónak tanulmányozása elevenítette fel talán Borsosban azt a ko­ra reneszánsz technikát, amely a negatívnak a gipszalapba való vésését jelenti. A java­részt bronzból öntött érmei­nek éles kontúrú, kemény fe­lületű portréi több helyen oldódnak fel festői mintá­zással (elsősorban korábbi műveinél), formái hol zakla­tott expresszivitásukkal ural­ják a felületet, hol nyugodt, lehiggadt ritmusukkal szol­gálják a mondanivalót. Borsos Miklós művészete emberközpontú. A kiállított érmei között is központi sze­repe' van a portrééremnek. Költőket, írókat, zeneszer­zőket, festőket örökít meg. „Vallom, hogy az emberi tekintetnél nincs nagyobb, izgalmasabb dolog a világon. Amikor portrékat készítek, tekinteteket próbálok elkap­ni, így keresem a jellemben levő lelki és fizikai~ rejtel­meket. ... arra gondoltam, meg kell mintáznom azokat, akikhez személyes kapcsolat, baráti vonzalom fűzött, hogy tekintetük ne mosódjék bele a múló időbe.” Plakettjei, érmei a koz­mikus iránti érzékenységből fakadóan a természet részle­tezően finom megmintázásá­tól a iízimbólumerejű ele­mek (víz—ég—nap) ütközte­téséig hol féktelenül, hol fe­gyelmezetten, hol lírai me­ditációval, de mindig az em­beri belső világ teljességét tárják fel. Illés Endre idézi a mestert krétarajzában: „Megtanultam, amit már addig is gyakran tapasztal­tam: az emberélet köteleken, láncokon és hajszálon függ. A köteleken, láncokon nem tudunk megkapaszkodni, s a hajszál megmenti az életün­ket. És ez a hajszál láthatat­lan.” Ezt a láthatatlant képes megidézni az őszinte látoga­tónak az ő művészete, ez a kiállítás. Dobrik István Kétmilliárd gyermek jö­vőjéért felelős az emberiség! Az ENSZ az 1979. évet a gyermekek nemzetközi évé­nek nyilvánította. A mi társadalmunk — hí­ven a szocializmus eszméi­hez. rendszerünk humaniz­musához —, a legmesszebb­menőkig magáévá tette az ENSZ felhívását. Ebből következően hozzá­járulunk a nélkülöző, éhező gyermekek megsegítésére lé­tesített gyermekszolidaritási alaphoz. Szocialista társadal­munkban szerencsére nincse­nek ilyen természetű gondok. Hazánkban az utóbbi 33 év­ben gyermekeink jóléte biz­tosított, s ma már csak rossz emléknek tűnik a felszaba­dulás előtti szomorú, nyomo­rúságos helyzet, amikor este a kenyeret kérő, éhes gyer­mekét azzal nyugtatta meg sok édesanya." hogy kisfiam, „a kenyér elment aludni”. Most van kenyér és hozzá­való is bőven! A mi gyermekeink, szocia­lista építésünk vívmányai eredményeképpen testi és szellemi fejlődésük feltételei­nek magas szintű biztosítását a családi és ifjúsági törvé­nyeken, rendeleteken túl, konkrét intézkedések egész sora bizonyítja országszerte: épülő, szépülő gyermekintéz­mények egész sora, sokrétű intézményes gondoskodás a gyermekekről stb. Természe­tesen ezek továbbfejlesztése mellett, a legfontosabb tenni­valóink közé tartoznak azok az intézkedések, ametyek a nemzetközi gyermekév nemes ösztönzései alapján meggyor­sítják azt a folyamatot, ame­lyek gyermekeink testi-lelki és szellemi gondozásának, ne­velésének, egészségügyi ellá­tásának gazdagítását szolgál­ják. A mai legnagyobb gon­dunkat Gárdonyi Géza peda­gógiai tanításából vett követ­kező gondolattal szerelném érzékeltetni: „A gyermeket nemcsak a kenyér, hanem a szeretet is élteti.” Vélemé­nyem szerint az egyik leg­fontosabb feladatunk a tár­sadalmi méretű okos gyer­mekszeretet kialakítása. Ugyanis ez az okos gyermek- szeretet motiválja a szülőket, a felnőtteket a gyermekeiket körülvevő családi környezet fejlesztő hatású biztosításá­ra: az iskolai neveléssel való azonosulásra, s az ezzel kap­csolatos közös cselekvésre va­ló részvételre: a szocialista életmódra nevelésre; a társa­dalom és a gyermek érdekeit szem előtt tartó pályaválasz­tásra. Mindezekből következik, hogy társadalmunk minden felnőtt tagjának, de különö­sen a szülőknek érdeke, kö­telessége, felelőssége azon munkálkodni, hogy a gyer­mekek képességei még telje­sebben kibontakozzanak, sze­mélyiségükben még jobban domináljanak a szocialista vonások, amelyek között kü­lönös gonddal kell foglalkoz­ni a szocialista életmód, a szocialista hazaszeretet, in­ternacionalizmus, a munka­szeretet, a közösségi tudat, a haladásért harcolni képes, egészséges, erős, edzett em­berre jellemző személyiség­elemek formálásával. Nagyon fontos, hogy a családban a munka légkörében éljenek a gyerekek, mert csak az ilyen családig atmoszféra neveli a gyermeket a munka szerete- tére, az alkotó munkára stb. Biztos vagyok abban, hogy szocialista hazánkban a nem­zetközi gyermekév nemzeti bizottságának felhívására ál­lami, társadalmi szerveink, vállalataink, intézményeink, szocialista brigádjaink lelkes és értékes tevékenységet fej­tenek ki. Megyénkben is ezt a nemes törekvést tükrözi a nemzetközi gyermekév me­gyei keretprogramja, melynek máris sok követője van. Ehhez a nemes ügyhöz kíván kapcsolódni a sárospataki Comenius Tanítóképző Főis­kola oktatói-hallgatói kollek­tívája azzal is, hogy az el­következendő hetekben, hóna­pokban az Észak-Magyaror- szág útján gyermekeink jobb megismeréséhez és nevelésé­hez tanácsokat ad a szülők­nek, a felnőtteknek azokon a területeken, ahol a legna­gyobb szükségét látjuk. Ilyenek: a gyermekek pszi­chológiai-fiziológiai bemuta­tása, a nevelés-oktatás leg­fontosabb problémái; az in­tegrált anyanyelvi oktatás, a komplex matematikaoktatás legfontosabb kérdéseiről; az egészséges életre nevelésről, az alapvető egészségi szoká­sokról; a természetismeret­ről; a technikai nevelésről. Szeretnénk hozzájárulni ah­hoz, hogy azokat a gyerme­keket, akiket ma nevelünk a jövő számára — társadalmi összefogással —, a szülőkkel közösen, fel tudjuk készíte­ni ' a szocialista életre, meg tudjuk velük láttatni életük célját, jövendő munkájuk ér­telmét. Ebben a jövőbe mu­tató, nevelő munkában nagy és közös a felelősségünk. Ju­hász Gyulát idézem ennek erősítésére: „A gyermek sze­me a lélek tükre, jaj annak, aki elhomályosítja.” Dr. Károly István, főiskolai főigazgató Hét vége nyolc járásban Magyar színház és zene • Lengyelországban Március 1. és 10-e között rendezik Lengyelországban a magyar színház és zene napjait. Ez a rendezvényso­rozat a múlt év decemberé­ben Magyarországon lezaj­lott hasonló lengyel napok viszonzása. A lengyel kultu­rális és művészeti miniszté­rium információja 'szerint a rendezvény központja Varsó lesz, ahol piárcius 1-én. a Teatr Powszechny színpadán a budapesti Vígszínház Ör­kény István „Pisti a vérzi­vatarban” című darabját mutatja be Várkonyi Zoltán rendezésében. Ugyanezen a színpadon még két darabbal lép fel a Vígszínház — Csurka István „Házmester­siratóiát”, Horvai István ren­dezésében és a „Királyi va­dászatot”, melynek szerzője Hernádi Gyula. rendezője Marton László, mutatják be. A Vígszínház vendégszere­pei még a Katowicéi Sta­nislaw Wyspiahski Színház­ban is, ahol a „Királyi va­dászatot” játsszák. A lengyel nézők a ma­gyar napok folyamán még a veszprémi Petőfi. Színház két bemutatóját tekinthetik meg. Juliusz Slowacki „Mazepa” című drámáját Aliha Obid- niak rendezésében és Sütő András „Kain és Ábel” cí­mű művét. Az előadások a varsói Stúdió Színházban kerülnek bemutatásra. Az utóbbi darabot a Jelenia Gora-i színházban is bemu­tatják. Lengyelország több váro­sában a helyi színházak ma­gyar színdarabokat mutat­nak be. több esetben ma­gyar rendezők - rendezésében. A többi között a Bydgoszczi Teatr Polski színpadán Pál István rendezésében Sarkadi István „Kőműves Kelemen” című darabja kerül bemuta­tásra. A lengyel színházak­ban színpadra kerülő ma­gyar darabok jó része len­gyel ősbemutató. A magyar színházi napok rendezvényeiben részt vesz a lengyel televízió is: a szín­ház legközelebbi tervei kö­zött szerepel Kertész Ákos „özvegyek” című műve, ame­lyet már nagy sikerre] ját­szanak Bialystok és Czes­tochowa színházaiban. Gazdag választékát mu­tatják be a magyar zenei al­kotásoknak is. Fellép a Ko- dály-kvartett, a győri és a kecskeméti szimfonikus ze­nekarok. szólisták, közöttük Kiss Gyula és Bücher Mi­hály zongoraművészek. A magyar színház és zene napjainak gazdag programja biztosan hozzájárul ahhoz, hogy a lengyel néfcők még jobban megismerkedjenek a magyar művészettel. Bár egy héttel ezelőtt Mo­hácson a busójárással már eltemették a farsangot, me­gyénk művelődési intézmé­nyei e szombaton és vasár­nap is több programot ígér­nek még a farsang jegyében. Így, például, a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központban és Szirmabesenyőn rendezne!: szombaton délután karnevált az iskolásoknak. Több heti figyelem után most már örömmel állapít­hatjuk meg, hogy mindeddig igen gazdag ajánlattal vár­tai: hét végeken a gyerekeket művelődési házaink. A már említetteken kívül ezúttal még az Ernődön vasárnap rendezendő úttörő kulturális szemlére és a Miskolcon ugyancsak vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődő rendezvényre hívjuk fel a figyelmet: az ifjúsági és ’ úttörőház­ban ekkor találkoznak me­gy é.k legjobb éneklő ra­jai — akik korábban a járási versenyeken sze­reztek jogot a részvételre —, hogy eldöntsék, melyik raj előadásában szól legszebben a dal. ‘Dalolnak majd vasárnap este a laki pávakor tagjai is. ezúttal Alsóvadászon szerez­nek minden bizonnyal sok örömöt hallgatóiknak. (És bár nem megyei prog­ram lesz, de feltétlenül hír­adásba kívánkozik, hogy szombaton délután Kalocsán, a Népművészek Színpadán, bemutatkoznak a sátoraljaúj­helyi járás táncosai és éneke­sei.) Sok szó hangzik el arról, hogy a bejáró dolgozóknak nincs — vagy csak nagyon kevés —, az idejük a lakóhe­lyi művelődési házak prog­ramjainak a látogatására. Most Megyaszón, szombaton délután, a község vezetői és a bejáró dolgozók találkoznak, s azt vitatják meg, hogyan lehétne szervezett keretet ad­ni ennek a közművelődési tevékenységnek. Minderről Taktaharkányban már évek­kel ezelőtt szót váltottak, az azóta is működő bejáróklub­ban szombaton este sportfil- meket tekinthetnek meg az érdeklődök. A szikszóiak pe­dig vasárnap este találkoznak a klubban, kötetlen program keretében. (És még egy me- gyaszói program: szombaton esle az ifjúsági klub tagjai Beethoven műveivel ismer­kedhetnek meg.l c Nőnapra ajándék nagy választékban kapható a miskolci NTRUM ÁRUHÁZBAN Ajándékozási tanácsadás, felvilágosítás a földszinti vegyesosztályon

Next

/
Oldalképek
Tartalom