Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 T979, március 3., szombat Leoni orezsnyev választási Beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor azonban ebben az időszakban az imperializ­mus legreakciósabb erői, a fegyvergyárosok é$. a milita­risták, a hidegháború hívei és csatlósaik vagy önkéntes ki­szolgálóik egyesített erővel széles körű kampányba kezd­tek az enyhülés és a leszere­lés, a népek felszabadító har­ca ellen. Az általuk kitalált „szovjet fenyegetésre” hivat­kozva mind több anyagi esz­közt követelnek háborús cé­lokra, mind nagyobb rombo­ló erejű fegyverfajták létre­hozására. Erővel akarják el­nyomni a népek felszabadítá­st mozgalmát, beavatkoznak más országok belügyeibe, Ku­na vezetőinek politikája mindinkább egybeesik az im­perializmus ilyen politikájá­val — mondotta az SZKP főtitkára. Lelepleződött Peking politikája — Peking mostani vézetőj a szomszédos kisebb ország, a szocialista Vietnam ellen indított példátlanul arcátlan gonosz támadásukkal végképp leleplezték az egész világ szí­ne előtt nagyhatalmi politi­kájuk alattómos, agresszív lényegét. Most mindenki lát­ja, hogy jelenleg a világon ez a politika veszélyezteti a legnagyobb mértékben a bé­két. Ma minden eddiginél vi­lágosabb, milyen veszélyes bármilyen formában is tá­mogatni ezt a politikát. — A szovjet nép a világ minden békeszerető népével együtt követeli, hogy hala­déktalanul vessenek véget a Vietnam ellen indított kínai agressziónak, az utolsó ka­tonáig vonják ki a vietnami területről az intervenciós csapatokat. Barátságunkat a testvéri Vietnammal sok éven át a gyakorlat bizonyította. Most, amikor a vietnami nép nehéz órákat él át. teljes mértékben szolidárisak va­gyunk vele. Senki számára sem lehet kétséges, hogy a Szovjetunió hű a két orszá­got összekapcsoló barátsági és együttműködési szerződés­hez. A Vietnami Szocialista Köztársaság igazságos, nemes harcot folytat. Oldalán áll a világ minden becsületes, bé­keszerető embere. Ezért győzhetetlen Vietnam ügye, ezért van kudarcra ítélve az agresszor minden terve — jelentette ki Leonyid Brezs- nyev. Beszéde további részében rámutatott: a Szovjetunió maximális erőfeszítéseket tesz azért, hogy fejlessze az együttműködést a béke, a szabadság és a haladás erői­vel, meghiúsítsa az agresszív erők terveit, fenntartsa és elmélyítse a feszültség eny­hítését, bc.-és körülmények között élhessen barátaival és szövetségeseivel együtt. Ez­zel kapcsolatban méltatta a béke és a szocializmus erői­nek fejlődését, a testvéror­szágok kapcsolatainak elmé­lyülését, kiszélesítését, poli­tikai és gazdasági rendsze­rük további erősödését. Kü­lön kitért a KGST szerepére, amely — mint mondotta — fontos eszköze lett a szoci­alista országok nemzetgaz­daságának fejlesztésével kap­csolatos feladatok megoldá­sának. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke ismételten aláhúzta: ma az emberiség legfontosabb feladata az. hogy véget ves­sen a fegyverkezési verseny­nek, elhárítsa a nukleáris világháború fenyegetését. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország nem sajnálja erőfeszítéseit ennek megva­lósítására. A Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének nem­rég elfogadott, nyilatkozata számos olyan jelentős, új eszmét tartalmaz, amely a nemzetközi légkör megjaví­tására, a leszerelésre irányul. A SALT jelentőségéről Ezzel összefüggésben hang­súlyozta: nagy fontosságú az új szovjet—amerikai szerző­dés kidolgozása a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sáról. A hatéves munka be­fejezése most már közelinek tűnik. Bár a szerződés a Szovjetunió szempontjából nézve lehetne jobb is, ha nem felel is meg mindenben kívánalmainak, mégis olyan ésszerű kompromisszumot jelent, ami mindkét fél ér­dekeit figyelembe veszi. így egészében nagy jelentőségű, hasznos lépés, amely — ha aláírják, ratifikálják és .ér­vénybe lép — 1985-ig szá­mos fontos területen megakadályozná a legin- kábo pusztító és leg­drágább fegyverek további felhalmozását. A szerződés­ben kifejezésre jut a félek egyenlőségének, egyenlő biz­tonságának elve. A SALT— 2. megállapodás megkötése után megkezdődik a munka a SALT—3. megállapodás előkészítésére, s ez még to­vább mehet: megakadályoz­hatja az új fegyverfajták fejlesztését: nemcsak kor­látozhatja a fegyverzet nö­vekedését, hanem elősegít­heti annak csökkentését a két fél részéről. A SALT—2. megállapodás megkötése minden bizonnyal megélén­kítheti a munkát a most fo­lyó egyéb tárgyalásokon, kedvező hatást gyakorol a nemzetközi légkörre. Ha az új szerződés előkészítése be­fejeződik, azt minden bi­zonnyal Carter elnökkel sor­ra kerülő találkozómon írjuk alá. remélem, a nem távoli jövőben” — mondotta Brezs- nyev. — „Arra számítunk, hogy egyúttal megvitatjuk a szovjet—amerikai kapcsola­tok továbbfeilesztésének több más kérdését, az enyhülés megszilárdításának, a béke megszilárdításának egyéb problémáit.” Brezsnyev kitért a fegy­verkezést korlátozó egyéb megállapodásokra, az eddig elért eredményekre, az ENSZ-közgyűlés ezzel össze­függő állásfoglalásaira, az ott előterjesztett szovjet javas­latok kedvező fogadtatására. Hangsúlyozta: a Szovjetunió kész a tárgyalások megkez­désére a nukleáris fegyverek gyártásának teljes tilalmáról, a meglevő készletek csökken­téséről. Méltatta az európai biztonsági és együttműködé­si konferencia eredményét, a helsinki záróokmányt, rá­mutatva: ma az elsőrendű fontosságú feladat, hogy a politikai enyhülést kiterjesz- szék kátonai területre is. Ez különösen azért fontos, mert a NATO-tömb rendkívül gyorsan fejleszti fegyverzetét, ezzel bonyolítja az európai helyzetet. A leszerelésről Brezsnyev szólt a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sokról, rámutatva: az eddigi eredménytelenségért a nyu­gati hatalmak a felelősek. Európában általában katonai egyensúly áll fenn, akkor is, ha a felek fegyveres erői szerkezeiében eltérés van. Ebből a tényből kell kiindul­ni a rendezésnél — hangoz­tatta az SZKP főtitkára. Ki­tért a Pentagon terveire, amelyek szerint az NSZK- ban középhatósugarú rakétá­kat kell elhelyezni a Szov­jetunió elleni felhasználásra, s kijelentette: ha ezeket a terveket, vagy a neutronfegy­verre vonatkozó amerikai terveket megvalósítanák, ak­kor ez csak a feszültség nö­vekedését hozná magá­val Európában, a fegy­verkezési verseny növekedő­éhez vezetne, s növelné az NSZK számára a veszé­lyeket. A Szovjetunió amel­lett foglal állást, hogy a tel­jes kölcsönösség alapján csökkentsék a nukleáris ra- kétaíegyvereket és más fegy­vereket is. Ez az Európában levő középhatósugarú rakéta­fegyverekre is kiterjed, ter­mészetesen figyelembe véve azt, hogy a kontinensen ame­rikai katonai támaszpontok is vannak. Brezsnyev kitért azokra a szovjet javaslatokra, amelyek az európai katonai enyhülést, a bizalom növelését szolgál­ják, így arra a tervezetre, amely szerint a biztonsági konferencián részt vett or­szágok kötelezik magukat: nem használnák egymás el­len elsőként' a nukleáris vagy más fegyvereket. „Más sza­vakkal kifejezve, kössünk egymással olyan megállapo­dást, amely valamilyen for­mában megfelel a biztonsá­gi konferencia résztvevői kö­zötti meg nem támadási szerződésnek.” — mondotta erről. Beszédében részletesen szólt arról, hogy a Szovjet­unió külpolitikájának elvei közé tartozik a nemzeti füg­getlenségért és a társadalmi haladásért küzdő népek tá­mogatása. Fontos lépésnek nevezte azt, hogy a Szovjet­unió barátsági és együttmű­ködési szerződést kötött An­golával, Etiópiával, Mozam- bikkal, Afganisztánnal. „Ezek nem katonai szövetségek, mások ellen irányuló koalí­ciók, hanem valóban barát­sági és együttműködési do­kumentumok. A Szovjetunió sehol sem keres önző előnyö­ket, nem akarja magának megszerezni más országok természeti kincseit” — hang­súlyozta. A Közel-Keletről szólva az SZKP főtitkára ismét állást foglalt az arab népek törvé­nyes jogainak érvényesítése, az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolása mel­lett, elítélte az imperialista diktátumokat, a különutas, kapituláns alkut. Üdvözölte az iráni népi, imperialistael­lenes. nemzeti felszabadító forradalom győzelmét. Kife­jezte azt a reményéi, hogy az új körülmények között gyü­mölcsözően tovább fejlődik a két ország jószomszédi viszo­nya a kölcsönös megbecsülés, jóakarat, és a belügvekbe történő be nem avatkozás alapján. Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió tovább kívánja fejleszteni barátságát a fel­szabadult országokkal, az el nem kötelezettek mozgalmá­nak résztvevőivel, a szabad­ságért és függetlenségért harcoló népekkel. — Célunk az, hogy megte­remtsük a tartós békét és a biztonságot a szovjet embe­rek számára, a tartós békét és a békés együttműködést a világ minden országa között. Fáradhatatlanul, erőnket és energiánkat nem kímélve harcolunk továbbra is ezért a célért — mondotta beszédé­ben Leonyid Brezsnyev. Sait konpvttatkoat A szovjet kormány az aláb­bi nyilatkozatot tette: A Vietnami Szocialista Köztársaság elleni kínai ag­resszió tovább szélesedik. Egyidejűleg jelentések ér­keznek arról, hogy Kína csa­patokat von össze a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság határán. Kínai kato­nai egységeket dobnak át többek között a laoszi és a vietnami határ találkozásá­nak térségébe. Kínai ügy­nökségek aktivizálják felde­rítő. diverziós és felforgató tevékenységüket Laosz ha­tár menti területein. Mindez azt jelenti, hogy most a kínai intervenció ve­szélye fenyegeti a laoszi né­pet is, amely az amerikai imperialista agresszió ellen, a szabadságért és- a függet­lenségért, vállvetve harcolt vietnami testvéreivel. A kí­nai kormányzat hegemonisz- tikus terveinek nyilvánvaló­an nem felel meg az, hogy a laoszi nép nagyra értékeli önállóságát. a szocialista építés útjára vezette orszá­gát, s megteremtette a bé­kés és baráti kapcsolatokat szomszédaival. \ Laosz veszélyeztetése egy­úttal valamennyi délkelet- ázsiai állam függetlenségé­nek és szuverenitásának ve­szélyeztetése. Aki kezet emel a soha senkinek sem ártó, békeszerető laoszi népre, nem rotten vissza további katonai kalandoktól sem. A kínai kormányzat aljas­sága, hegemonizmusra való törekvése teljes mértékben lelepleződött. Egyben is­mételten beigazolódik, hogy milyen veszedelmes követ­kezményeket vonhat maga után bizonyo's államoknak az agressziót elnéző politikája. A helyzet paranesolóan megköveteli a kínai agresz- szió feltétel nélküli és azon­nali beszüntetését. Ezeknek az államoknak a kormányai pedig éppen most tesznek újabb lépéseket Kínával ki­alakult kapcsólataik erősíté­sére, beleértve a modern fegyverek eladásával kapcso­latos üzletkötéseket is. Az említett országok kormányai — ahelyett, hogy hallgatná­nak a józan észre, a világ széles közvéleményének a civilizációs államközi kap­csolatok szabályait lábbal lipró Kína cselekedetei mi­att érzett haragjának és fel­háborodásának kifejezést adó követeléseire —, való­jában ösztönzik az agresz- szort. Senkinek sem szabad el­felejtenie, hogy az efféle po­litika súlyos következmé­nyekkel járhat. Nem utolsó­sorban azokra nézve, akik folytatják. A történelem már több példával is szolgált er­re. Most, amikor egyre nyil­vánvalóbbá válik, hogy Kína az agresszió kiszélesítésére törekszik, a Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy teljes határozottsággal kije­lentse: Kína cselekedetei nem hagyhatják közömbösen azokat, akik valóban érde­keltek a népek biztonságá­nak szavatolásában, a béke fenntartásában. A kínai csapatokat hala­déktalanul ki kell vonni Vi­etnam területéről, be kell szüntetni a katonai erőfitog­tatást a laoszi haláron, és a laoszi behatolás elő­készítését. A kínai agresszo- roknak tudniuk kell, hogy minél súlyosabb bűnöket kö­vetnek el, annál jobban meg kell lakolniuk. A pápa lengyelországi látogatása II. János Pál pápa jú­nius 2-től 10-ig látogatást tesz Lengyelországban, amelynek során Varsót, Gni- eznót, Czestochowát és Krakkót látogatja meg — jelentették be pénteken este Varsóban. A PAP lengyel hírügynök­ség hivatalos nyilatkozatot ismertet, amely megállapít­ja: Henryk Jablonski, a len­gyel Államtanács elnöke a legfelső állami vezetés nevé­ben kifejezte megelégedését, hogy a lengyel püspöki kar meghívta II. János Pált, és a pápa nyilatkozatát, hogy szí­vesen látogatja meg szülő­hazáját. Az egyházfőt szívé­lyesen fogadja mind az or­szág vezetése, mind a tár­sadalom. A nyilatkozat han­got ad annak a meggyőző­désnek, hogy a látogatás elő­mozdítja az egyház és a szo­cialista állam együttműködé­sének elmélyítését, a Len­gyel Népköztársaság és a Szentszék kapcsolatainak to­vábbfejlődését. Kádár János fogadta Alvaro talált Kádár János, a Magyar .Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Alvaro Cu- nhalt, a Portugál Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására tartózkodik hazánk­ban. ,' A szívélyes, elvtársi lég­körben tartott megbeszélés során tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről, véle­ményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet, valamint a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdései­ről. Áttekintették és megerő­sítették az MSZMP és a PKP hagyományosan jó kapcsola­tait, és megállapodtak a két pártnak a proletár internaci­onalizmus elvein alapuló együttműködése továbbfej­lesztésében. A találkozón részt vett Bc- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Adelino da Silva, a PKP KB tagja. A kádermka helyzetéről Az MSZMP Miskolc váro­si Bizottsága tegnap délután a pártszékház nagytermében értekezletet tartott, amelyen részt vettek a városi pb köz­vetlen irányítása alá tartozó pártbizottságok, pártvezelő- ségek és pártalapszervezetek titkárai, valamint a vállala­tok. üzemek és intézmények gazdasági és személyzeti ve­zetői. A Központi Bizottság 1978. április 19— 20-i ülésé­nek, valamint a városi párt- bizottság kádermunkáról szóló hatái’ozata alapján Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára tartott előadást a tervszerű káder­utánpótlás helyzetéről, a ká­derek kiválasztásának és ne­velésének tapasztalatairól, valamint a káderképzés és -továbbképzés feladatairól. Külkereskedelmünk helyzete (Folytatás az 1. oldalról) meghaladják lehetőségeinket, a népgazdaság teherbíró ké­pességét. Dr. Bíró József a továb­biakban az idei külkereske­delmi feladatokról szólott. — 1979-ben a népgazdasági terv a nem rubel elszámolású egyensúly javítását elsőd­leges feladatnak tekinti, és ennek rendeli alá az összes többi célkitűzést. A. rubel el­számolású exportban mintegy 12 százalék növekedést' kell elérnünk a tavalyi forgalom­hoz képest. A nem rubel el­számolású kivitelnek 10—11 százalékkal kell meghaladnia a múlt évi forgalmat. Itt a gépipari kivitelnek kell a leggyorsabban emelkednie, míg az élelmiszeripar és a mezőgazdaság tervezett ex­portnövekedése csak kis mér­tékben haladja meg az átla­gos növekedési ütemet. A tőkés országokkal foly­tatott külkereskedelmet érint­ve a miniszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladat a passzívum számottevő csök­kentése, amely a kivitel erő­teljes növelésével érhető el. Ezzel párhuzamosan javí­tanunk kell exportunk szer­kezetét, mégpedig oly mó­don, hogy elsősorban a gé­pek és berendezések, de egyéb ipari késztermékek aránya is növekedjék. Vilá­gosan kell azonban látni, hogy a gazdasági egyensúly javítása, a termelés és a ki­vitel szerkezetének átalakí­tása, a hatékonyság növelése hosszabb távra szóló feladat, hiszen a jelenlegi helyzet sem egyik évről a másikra következett be. Ez a gond nálunk és sok más szocialista, de nem szocialista országban is fennáll. S a megoldás va­lamennyi módja a minőséget helyezi előtérbe a gazdálko­dásban, a termelésben és az értékesítésben egyaránt — mondotta dr. Bíró József. L. L. fi lakótelep környéke (Folytatás az 1. oldalról.) Mint ahogyan a lakótelep egyéb gondjai, ugyanúgy az itt említettek sem sajátos, nem csupán az avasi lakóte­lep gondjai. A felszólalók közül többen utaltak is er­re. Egy másik szövetkezet képviselője a saját, még szintén fiatal lakótelepéről nagyjából ugyanezeket mond­ta el és ugyanezeket sorol­hatnák máshonnan is. Per­sze egyáltalán nem vigasz­talásként. igaz viszont, hogy a zöldterületek, a mozgásle­hetőségek megteremtéséért különösebben nagy összegek nélk 'l is lehetne egyet.' s mást tenni. Szükséges vi­szont a jó szervezés és,az a bizonyos szemléletváltozás, melyről az avasi szövetkezet igazgatója is szólt. Itt. az Avason megpróbáltak már tenni, közös összefogással előbbre jutni a környezel csinosításában, a pálya meg­építésében, sportkör meg­alakításában. de a kért se­gítséget nemigen kapták meg. Az igazgató elmondta, hogy például fákat akartak ültetni, a csemetéket meg is kapták a városgondnokság­tól, a lakók készen álltak a szerszámokkal, a munka­kedvvel. szükség lett volna ellenben legalább egy szalo- emberre, kertészre, aki el­mondja, megmutatja. mit, hová, hogyan. De iiyen em­bert hiába kértek. Vagy: megépült egy aszfaltozott pálya, a kertészét építette. Ez a pálya lenne, illetve lett; volna az alapbázisa a meg­alakítandó sportkörnek. Nem­régiben kapták a hírt, hogy a pályát sajnos elveszik, mi­vel a terület kell egy gyer­mekintézménynek. Nyilvánvaló, hogy kell. A baj az. hogy ezt valahol előbb is tudták, kimaradt valahol, valamikor az egyez­tetés, vagy nem volt meg­felelő a tájékoztatás. A meg­felelő szervezésre, tájékoz­tatásra bizony szükség van, akárcsak ill-olt. a már em­lített szemléletváltozásra. Nem várható viszont min­den a hivatalos szervektől, intézményektől. Amit a ma­gunk erejéből, a népfront se­gítségével el tudunk érni, azt magunknak kell megten­nünk. elérnünk. Nem ponto­san ezekkel a szavakkal, de a lényeget tekintve ezeket mondta dr. Takács Sándor, a munkabizottság elnöke, a KÖJÁL Igazgató-főorvosa. A munkabizottság egyebek kö­zött éppen a saját erőt. az ötleteket, a jó elképzelése­ket kívánja összefogni, hasz­nosítani. Például az avasi lakótelepnél is. (I>t)

Next

/
Oldalképek
Tartalom