Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-22 / 68. szám
VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD ABAÜJ ZEMPLEN MFGVEI BIZOTTSÁGAnAK f APJA XXXV évfolyam, 68. szám Ára: 1,20 Fi Csütörtök, 1979. március 22. A díszünnepség elnöksége Három forradalmi tavaszunk jeles ünnepére, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójára emlékezik e napokban országunk népe. A megyénkben zajló események sorában tegnap este 6 órakor díszünnepséget rendeztek Miskolcon, a nemzeti színházban. A Himnusz elhangzása után Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára mondott ünnepi megnyitót, köszöntve az ünnepségen megjelent vendégeket, a munkásmozgalom veteránjait, a szocialista építőmunka élenjáróit. A díszünnepség elnökségének tagjai között ott voltak a párt-, állami és társadalmi szervek vezető képviselői, többek között dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Cseterki Lajos, az MSZMP KB tagja, Miskolc város országgyűlési képviselője, Bar- la Anna, Miskolc város díszpolgára. Jelen voltak az ünnepi megemlékezésen a testvérvárosokból, testvérmegyékből érkezett politikai delegációk tagjai és a küldöttségek vezetői: A. G. Kornyilov, a Vologda területi Pártbizottság titkára, Johannes Chemnitzer, Neubrandenburg megyei Pártbizottságának első titkára, Stanislaw Gurgul, a Katowicéi vajdaság Pártbizottságának titkára és Rudolf Blaho, a Kelet-szlovákiai kerületi Pártbizottság titkára. Drótos László köszöntő szavai után dr. Ladányi József, a Borsqd-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. — A mai napon ünnepeljük a magyar nép történelmének kiemelkedően nagy jelentőségű eseményét, a Tanácsköztársaság megalakításának 60. évfordulóját — kezdte emlékező szavait, majd így folytatta: — Napjaink szocialista Magyarországa, amely folytatta és teljes diadalra vitte a 60 évvel ezelőtt megkezdeti nagy ügy#, tisztelettel és megbecsüléssel adózik történelmi elődjének; meghajtva zászlaját az első magyar proletárdiktatúra hősei előtt, önfeláldozó harcuk a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának kivívásáért és megtartásáért, a társadalom átalakításáért, a magyar nemzet felemelkedéséért: örökérvényű példája á marxi—lenini eszmék erejének, a szocializmus magasabbrendű- ségének, az igazi hazafiság- nak és emberségnek. Az akkori úttörő tettek eredményei és tapasztalatai értékes segítséget és meg-megújuló erőt adnak a jelen feladatainak megoldásához — a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. — 1919 márciusában a magyar munkásosztály magára vállalta a legnehezebb történelmi feladatot; azt, hogy a rendkívül kedvezőtlen külső és belső körülmények között, a dolgozó nép javára oldja meg az évszázadokon át felgyülemlett társadalmi problémákat, hogy megvédi az ország függetlenségét és a szocializmus új világába vezeti el nemzetünket. A magyar munkásosztály győzelme igazolta, hogy az Oroszországban győztes szocialista forradalom, s annak vezérlő eszméje: a leninizmus, nem elszigetelt orosz jelenség, hanem nemzetközi érvényű, törvényszerű társadalmi folyamat és tanítás, amelynek terjedését — győzelmét — ideig-óráig talán késleltetni lehet, de feltartóztatni lehetetlen. Dr. Ladányi József ünnepi beszédét mondja — Felsorolni is nehéz lenne a Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napja alatt hozott intézkedéseket, amelyek mind a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a dolgozó emberek javát szolgál-, ták. A Tanácsköztársaság a nép j valóságos hatalma volt, amit az általános, egyenlő és titkos választójog alapján megtartott választások tör-- vényesítettek. Szabad választásokat először ekkor, 1919. áprilisában tartottak Magyar- országon. — A tömegek élete meg- változott. Magyarországon ekkor iktatták először törvénybe a 8 ój’ás munkanapot, bevezetteK az évi fizetéses szabadságot, kiterjesztették a társadalombiztosítást mindn dolgozóra. Megnyíltak a nép előtt a korábban csak az urak, a tehetősek számára fenntartott parkok, múzeumok, színházak, könyvtárak. A dolgozóké és gyermekeiké lett az ország minden természeti szépsége. A hatvan évvel ezelőtti történelmi tettek —, mint az ünnepi megemlékezés szónoka utalt rá —, elévülhetetlenek. Az országban felerősödő forradalmi lendület megyénkben és Miskolcon is megmutatkozott. Erről többek között így szólt: — A március 21-i budapesti eseményeket követően Miskolcon azonnal ülésezett a kommunista és szociáldemokrata párt vezetősége. Elfogadták az egységokmányt, amelyet egy fiatal, kommunista tanító, Krausz György fogalmazott meg. Gyorsan, forradalmi módon cselekedtek az új, egyesült munkáspárt vezetői. Megalakult a „Borsod—Miskolci Munkások, Katonák és földnélküli Parasztszegények tanácsa”. A munkástanács március 22-i ünnepi hangulatú ülésén táviratot fogadott el, amelyben feltétlen támogatásról biztosították a Forradalmi Kormányzótanácsot. A megyénkben és Miskolcon zajlott események felidézését követően a Tanácsköztársaság életére törő erőkről szólott dr. Ladányi József, arról az önvédelmi .harcról, mely minden igazi szív és hősies ellenállás dacára a túlerővel szemben megadni kényszerült magát. A Tanácsköztársaság eszméi azonban elevenen éltek és hatottak a népellenes, nemzetvesztő Horthy-rezsim ellen vívott .osztályharcokban, a társadalmi és politikai küzdelmekben. Az azóta eltolt hatvan év küzdelmes útja, a forradalmi hagyományokból, internacionalista eszmékből (Folytatás a 2. oldalon) Ha; áunül ■***********■*•★★★ H szocialista iirisáfcze# >3 nldal) H liéi liijei (4 aldal) (7. oldal) Tegnap az MHSZ-székház- ban ülést tartott a megyei mezőgazdasági szövetkezetek szövetségének küldöttgyűlése. A rendezvényt Karajz Miklós, a TESZÖV elnöke nyitotta meg, amelyen részt vett Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese. Az elmúlt év gazdálkodásáról, az idei feladatokról, valamint a költségvetésről volt szó. Megyénk termelőszövetkezetei terveiket általában teljesítették, sőt egyes esetekben túlteljesítették. Kimagasló eredményeket értek el a búzatermesztésben, hiszen a 37 mázsás hektáronkénti termés rekordot jelentett. A növénytermesztés hozamaira csökkenően hatott a kedvezőtlen időjárás, a belvíz és a korai fagy. Az állattenyésztés két ágazatban javult — a tejtermelésben és a juhtenyésztésben —, amíg a többiben az előző év szintjén maradt. Az eredmények mellett, az utóbbi évtized leggyengébb mérlegét mutathatják fel gazdaságaink. A pénzügyi eredmény 21 százalékkal csökkent, az előző évi 150 millió forintról 238 millió forintra nőtt a mérleghiány. A megyében 41 termelőszövetkezet és két szakszövetkezet zárt pénzügyi hiánnyal. A dinamikus fejlődés, a 8,5 százalékos üzemi tex-melési értéknövekedés és az eredményromlás ellentmondását több felszólaló is elemezte. Dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára szóbeli kiegészítésében a hatékonyság kérdését feszegette. Az elmúlt évben közös gazdaságaink terveikben a termelési költségek csökkentését irányozták elő, miközben a költségek 15 százalékkal emelkedtek. A rossz eszközkihasználás, a termelési eszközök specializálódása, párosítva a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal, az ipari árak emelésével, a szövetkezetek többségét arra kényszeríti, hogy egyre nagyobb hitelt vegyen fel. Ez a hitelleterheltség számos üzemünket az eladósodás felé sodorja. Az elmúlt évben a banktól felvett hitelek összege meghaladta az 1,9 milliárd forintot. A küldöttgyűlésen több értékes javaslat született ezeknek a gondoknak enyhítésére. A racionális földhasználattól kezdve, a hatékonyság; a hozamráfordítás viszonyainak értékelésén túl, a termelésszerkezet változtatásáig. A szövetkezetekben nagyobb gondot kell fordítani a tervezésre, mert sok helyen a gazdálkodást meghatározó tervek sematikusak, nem készülnek változatok, amelyekből könnyebb lenne kiválasztani a jövedelmezőbb módszert. Ügy tűnik, hogy üzemeink félnek bevételhiányos tervet készíteni, pedig az adottságokból, tényekből egyértelmű, hogy nyereséget nem tudnak elérni és ezért legjobban önmagukat csapják be. A küldöttgyűlés ezek után meghallgatta az ellenőrző bizottság jelentését az elmúlt évi munkáról és az idei év költségvetési javaslatának felülvizsgálatáról. Utolsó napirendi pontként megválasztották a TESZÖV ellenőrző bizottságának új elnökét, Tá- borfi Tibort, az encsi Zója Termelőszövetkezet elnökét. Napirenden a Tiszai Erőmű gazdálkodása A Tiszai Erőműben szerdán együttes ülést tartott a vállalat szakszervezeti tanácsa és a bizalmi küldöttek. A tanácskozáson beszámoló hangzott el a múlt évi termelési, gazdálkodási terv végrehajtásáról. Ennek kapcsán Zagyvái Béla igazgató elmondta, hogy az új, 860 megawattos Tiszai Erőmű üzembe helyezésével a vállalat az iparág második legnagyobb villamos energiát termelő üzeme lett. Tavaly az erőmű kollektívája 104,8 százalékos tervteljesítést ért. el, ami a hatékonyság növekedésének, a vízenergia magas kihasználási fokának és az új erőmű egyre javuló termelékenységének köszönhető. Az év közben felmerült nehézségek ellenére vállalati szinten 21 millió forint értékű tüzelőanyagot takarítottak meg, a villamosenergia- fejlesztés elérte a 4,5 millió megawattórát. Az idei feladatokról szólva Zagyvái Béla kiemelte a régi erőműben végrehajtandó gépcsere terv szerint történő elvégzését: az új 15 megawatt teljesítményű ellennyomásé turbinát szeptember végére kell üzembe helyezni. Ugyancsak folyamatban van a régi erőmű tápszivattyúinak, valamint az I-es és a Il-es számú blokk főgőzvezetékének a cseréje. Ez utóbbi munkák csaknem 43 millió forint költségráfordítást igényelnek. Az igazgató utalt rá, hogy a vállalat idei villa- mosenergia-termelési tervét 5,6 millió megawattórában állapították meg. A tanácskozás második részében Tóth Tamás, az erőmű szakszervezeti bizottságának titkára számolt be a vállalati szakszervezeti tanács múlt évi munkájáról, majd az 1979. évi feladatokat ismertette. A KISZOV elnökségének illése Tegnap délelőtt a Borsod megyei KISZOV elnöksége ülést tartott, amelyen részt vett Németh Ferenc OKISZ- elnökhelyettes is. A tanácskozáson —, amelyet Koltai Zoltán, a szövetség elnöke vezetett — azt elemezték, hogy az ! nari szövetkezetek mit tettek, mennyiben haladtak előre a munka- és égé. ségvédelemben, a jobb muhkafeltételek megteremtésében, a jóléti és kulturális alapok képzésében, felhasználásában. Az ülésen értékelték a K1SZÖV érdekképviseleti köréhez tartozó közösségek elmúlt évi, s a középtávú tervidőszakban végzett munkáját, eredményeit. A ír,. - állapítás szerint a szövetkezetek ’melése dinamikusan fejlődött. Tavaly az előző évihez mérten 15.6 százalékkal több, 1,5 milliárd forint értékben termeltek árut. építettek, szolgáltatást végeztek. Jelentősen nőtt a bél- éu (Folytatás a 2. oldalon) S& Dísziinnepség Ülésezett a TESZÖV külifigyíise
