Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-17 / 64. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A 1979. március 17., szombat Színpadon a Vitkovák, ostravai fúvószenekar. A Vitkovák Diósgyőrben Március 19-én, . hétfőn este 6 órakor Miskolcon szerepel a Vitkovák, ostravai fúvós- zenekar. A Diósgyőri Vasas Művelődési Központ színháztermében rendezendő hangversenyen sikeres zenei együttest ismerhetnek meg az érdeklődők. Az -1938-ban alakult fúvószenekar évente átlagosan kétszáz fellépést vállal, többször szerepeltek . sikerrel nemzetközi fesztiválon, versenyen. Műsoraikban elsősorban csehszlovák és szocialista országbeli zeneszerzők művéil szólaltatják meg. Munkásságukat 1970-ben a „Kiváló Munkáért” állami kitüntetéssel jutalmazták. Az együttes művészeti vezetője Jiri Sindel, ő vezényli a Vitkovák, ostravai fúvós- zenekart a héttői hangversenyen is. Levél a ta meg a színjátszásról Kovás Ferencné szakfelügyelőnek KEDVES TANÁRNŐ! Gondolom, elhiszi: nem szoktam magánlevelekre újságban válaszolni. Most is kicsit szorongva vállalom a nyilvánosságot, mert félek; egyre többen fognak megsértődni a „felügyeletet gyakorló tanügyi hatóságok képviselői” közül. Mert mikor — a diákszínpadokról írva — Szóvá tettem a tanügyiek távolmaradását, nemcsak a két szak- felügyelőre gondoltam. Hanem mindazokra, akiknek „hivatalból” is közük van (vagy lehet) diákságunk esztétikai neveléséhez. Igaza van, nekem tényleg nem tűnhetett fel, hogy nem nézi az egés^ napon át tartó műsort a két szakfelügyelő. De — megbocsásson! — az igenis feltűnt, hogy egy megye és egy nagyváros oktatási és közművelődési életét irányító szakemberei közül — akiket kötelességem Még azokban az időkben kezdtem figyelni, mikor az ifjúsági szervezet külön meghívója (felkérése) nélkül is érdeklődtek a tanárok (ha netán szakfelügyelők, osztályvezetők stb. voltak is) növendékeik színpadi produkciói iránt. De engedjen meg, jóval korábbról néhány példát. Egy bizonyos Csokonai Vitéz Mihály nevezetű fiatal oktató (valójában nem is igazi tanár, miután csak szerette volna, ha kinevezik), több színdarabot írt tanítványainak, s azokat be is tanította. Ámbár, magg soha nem látott hivatásos színházat. És volt egy nemzetközi hírű geológus. Földvári professzor, aki a spanyol folklórt oly mértékben ismerte, hogy szakértőként működött a debreceni egyetem színjátszói körében, mikor erre szükség volt. Szent- Gyürgyi Albertet már- nem is említem, hiszen köztudomású, hogy ő állt az elén annak a szegedi színjátszó egyesületnek, mely a —színháztörténeti jelentőségű — Hamlet-előadást produkálta Sziiiitiisöl a színűin A Miskolci Nemzeti Színházban ad hangversenyt március 19-én, hétfőn este fél 8 órai kezdettel a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Az Országos Filharmónia 8. téli bérleti hangversenyének műsorán Kadosa: Szím- fonietta; Rachmaninov: I. zongoraversenye; Szkrjabin: Álmok és Sosztakovics: Öt nap, öt éjjel című műve szerepel. A Miskolci Szimfonikus Zenekart: Mura Péter vezényli, zongorán közreműködik Rados Ferenc. Munkás—diák találkozót rendez március 19-én, hétfőn délután 2 órakor a MÁV miskolci KISZ-bizottsága és az 1. sz. Ipari Szakközépiskola KISZ-bizottsága. A találkozóra a forradalmi ifjúsági napok keretében kerül sor. Bernáth. Aurél a Miskolci Galériában Bernáth Aurél, a XX. századi magyar festészet élő klasszikusa. Hosszú és gazdag pályafutása során sok- .féle művészeti törekvéssel találkozott és kísérletezett — majd megtalálva önmagái. hűséges következetességgel építette művészeti világképét és kifejezési rendszeréi. Rippl-Rónai Ödön. a festő fivére indította el pályáján, majd a nagybányai festők tanítványa lett. Mint haladó gondolkodású ember a világ megjavítására irányuló forradalmi mozgalmak művészeti megfelelőjének ítélve az avantgarde törekvéseket, szembefordult korábbi mestereivel. A Tanács- köztársaság bukása ultin Becsbe emigrált, majd innen Berlinbe költözött és az absztrakció felé irányuló ex- presszionizmus híve lett. A berlini évek meditációi során arra a felismerésre jutóit. hogy az avanlgardiz- mus hermetikusan zárt intellektuális világ, amely sem az érzékletet, sem az érzést, sem a filozófiai töprengéseket nem számítja a művészet mondanivalói közé. Néhány kemény hangvételű — a valóság tárgyait újra felfedező — objektív kép megfestése sorún megtörtént a nagy pál fordul ás. Az 1926—27-ben festett Riviéra — amely szerencsére itt látható a kiállításon — Bernáth ars poetica-jának foglalata. A különböző tájakról összegyűjtött motívumokat látványszerű szintézisbe foglalta, s e képi elemek kontrasztjával feszültséget, idegenségérzelet. • és tétova céltalanságot érzékeltetett. Furcsa rekviemje ez a múltnak, a „békebeli békének”, amelyet a nagy pályatárs, Szőnyí értett meg igazán, amikor erre a „baráti kihívásra” a Zebegényi temetés című alkotásával válaszolt. Akár a Riviérát, akár más, e korban készült kompozícióját tanulmányozzuk, nem a természeti képek és emberi szituációk valósága az, ami megragad. A látható képi motívum Bernáth számára költői hasonlat csupán; a természet nála sohasem „direkten”, másolatsze- rűen. hanem emlékező felidézésben jelentkezik. Olyasféleképpen. ahogy Krúdy Gyula leírásai is átszövődnek az ábrázolt személyek hangulataival, temperamentumával, egyéni jellegzetességeivel. Szubjektív valóságlátás ez, amelyben a dolgoknak „könnyeik” vannak, s a beszélő tárgyak közölt magábazárkózott emberi fi- guru tárgyi elemmé dermed A „meg fagyasztott” szenvedély, az érzelemmé lágyult filozofikus kétségbeesés, a régmúlt korok teljességet sóvárgó és a jelén töredék- voltát érzékelő művész felfogása Babits, még inkább — a barát — Szabó Lőrinc költészetével rokonítható. Ezek a megfelelések segítenek megérteni a havas táj felett lebegő varjak „vészt- jósló” lebegését, vagy a (kiállításon szereplő) Parkban nyári pompájának tragikumát'. Sajnos a kiállítás, bármily gazdag is, nem tudja szemléltetni Bernáth egyik legnagyobb témáját, a szobába zárt embert, a vándor szállodaiakét, aki megrendült alázattal keresi az otthonosság érzésének egy-egy. boldogító pillanatát. Talán két kiállított Önarcképe ad némi fogalmat erről a világról, annak ellenére, hogy ezek a művek elsősorban a művész és az alkotás konfliktusáról vallanak. Ugyanígy a kiállítás éppen csak felcsillantja Bernáth egyik legmélyebb értelmű • szimbólumát. a hegedű tematiká i. Bernáth „természetei vü” festészete a későbbiek során magába fogadta a nagybányai festők tanulságait is. Ekkor már otthonra találva, egyik legnagyobb örömének, leányának, Mardinek örvendezve harmonikusabb hangokat is megpendít. Szép példája ennek a Karácsonyfa, vagy a Műteremsarok. E művek a paszteli'technika egyik legnagyobb mesterének mutatják. Bernáth. ha nem is személyes kontaktusban, de intenzív kortársi viszonyban volt Derkovits Gyulával. A két művészt összekötő láthatatlan szálakat sejteti Bernáth néhány olyan képe. amely a dolgozó embert ábrázolja. Ebből a sorozatból az Arató ünnepre menő lány szerepel a kiállításon, mely Dyrkovits-csal összehasonlítva. inkább mítoszt, semmint társadalmi valóságot idéz. Derkovits utolsó négy évének festészete viszont elképzelhetetlen Bernáth színvilágának tanulmányozása nélkül. A felszabadulás után Bernáth nagyméretű falképeket is alkotott, de sohasem lett hűtlen legjellegzetesebb műfajához, a táblaképhez. A személyi kullusz rideg viszonyai között is megtalálta azt a pontot, ahonnan ki urduivá. hitvallása megtagadása nélkül. ■ valamennyire eleget tehetett a diktatórikus követelményeknek. Ezt példázza a Sztálinvárosi kikötő című festménye. A hazai és a külföldi közönség ma már egyöntetűen értékeli Bernáth Aurél festői és — ne feledjük — nagyszerű irodalmi és elméleti munkásságát. Utóbbit több mint fél tucat könyve reprezentálja. Nagy fontossá* gú, több évtizedes pedagógiai tevékenysége is. A fiatalabb művészek manapság gyakran lázadnak ellene, mert véleményük szeri nt, Bernáth az avantgar- dizmustól való elfordulásával, a tradicionális művészet pozícióit erősítette. Pedig Bernáth nem lett mást, mint nagy elődei: Székely, Munkácsy, Ferenczy, Rippl- Rónai vagy kortársai: Szö- nyi. Egry, Berény — hirdette, hogy magyar földön a nemzeti hagyománynak megfelelő nyelvezeten kell beszélni. Ez az értékőrző szilárdsága és új utakat törő bátorsága avatja művészetünk egyik kiemelkedő mesterévé. (Elhangzott, Bernáth Aurél festőművész kiállításának tegnapi megnyitóján, a Miskolci Galériában.) Végvári Lajos T A Fáklya új száma A Fáklya legújabb számában összeállítás foglalkozik Ogyessza és Csongrád megye baráti kapcsolataival. A krónika. bemutatja különböző munkaterületek dolgozóit és nyilatkozatokat közöl a területi, illetve a megyei vezetőktől. A Magyarországról szóló írások sorában megismerkedhetnek az érdeklődők azokkal az Ikarus autóbuszokkal. amelyek a Szovjetunió különleges éghajlati viszonyai között vizsgáznak. Fényképekkel illusztrált riport mutatja be a magyar polgári légi forgalom Szovjel- unióban kiképzett pilótáinak munkáját. Több tudományos érdekességről is tájékoztat a Fáklya, így például egy azerbajdzsá- ni kísérletről, amellyel a föld mélyét szondázták meg, valamint a Kaszpi-tenger vulkánjairól, s egy Kijev környéki külfejtésen talált, borostyánba „fagyott” orrszarvú maradványairól. Egy másik írásból megtudhatják az olvasók, hogyan „varázsolnak” esőt a tudósok Dél- Ukrajna földjeire. Hét vége nyolc járásban ismerni — senkit sem látok. (Azokfói, akik mégis jelen voltak, ezúttal kérek elnézést.) Peisze minden távolmaVa- dó könnyedén tudja igazolni — mint ön is tette — a hiányzást. Ámbár erre aligha van szükség, hiszen — ezt is el keli hinnie —nem akarok (nem is akarhatok) a számonkérő szék szerepében tetszelegni. De hát a nagy társadalmi munkamegosztásban az újságíró szerepé — a többi között — az, hogy (súgással vagy anélkül) figyelmeztessen bizonyos jelenségekre. Nos, én meghallgatom a súgást Is, ha nem kapacitál a súgó meggyőződésemmel. Jelkiismeretemmel ellentétes dolgokra. Ezúttal azonban senki sem súgott. Talán azért tudtam kitalálni az említett cikk utolsó mondatait önállóan, mert negyedszázada figyelem nevelési, oktatási dolgainkat. annak idején. Persze Csokonait nem ezért tiszteljük elsősorban. Szent-Györgyi nem 'ezért kapott Nobel-díjat és a Földvári Kossuth-díjának sincs köze a színjátszáshoz. De valahogy Szakítottak idői az, esztétikai nevelésre is. Bár ezt a kifejezést egyikük sem használta. A példa erejét azonban ismerték. Mindezt természetesen már nem csak Önnek mondom Kedves Tanárnő. Mind- annyiuknak, mindannyiunk- nak mondom, akiknek (akár kér erre a KISZ, akár nem) figyelniük, figyelnünk kell a gyerekekre. Hiszen maholnap a mostani színjátszó diákok lesznek a szakfelügyelők. Remélem, lesz közülük egy- kettő. s azt is, hogy a „hivatal” nem sorvasztja majd el fogékonyságukat. Szándékosan nem érzékenységet írtam. mert, hogy az nagyon is virulens mindannyiunkban. Tisztelettel üdvözli: Gyarmati Béla Minden bizonnyal a ránk köszöntött, s ránk köszöntő ünnepeink is teszik — megyénk művelődési intézményeinek hét végi programjai meggazdagodtak. Az előbbi állítást igazolja, például, az encsi járási művelődési központ programsorozata. Szombaton délelőtt 10 órától rendezik meg' —a járási KISZ-bizottsággul közösen — 'a Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett vetélkedő döntőjét a szikszói művelődési házban, majd délután 3 órakor ugyanitt tartják azt az ifjúsági nagygyűlést, mely a forradalmi ifjúsági napok megnyitója is. Még ugyanezen a napon, délután 4 órakor a Szikszói Galériában megnyitják a Magyar grafika című kiállítást. Másnap, vasárnap délelőtt 9 órakor pedig Encsen rendezik mec az „Abaúji virágok” címmel meghirdetett hímző- pályázat ünnepélyes díjkiosztását, s nyitják meg a beérkezett anyagból rendezett kiállítást a művelődési központ klubjában. Még két, ünnephez, illetve évfordulóhoz kapcsolódó, hét végi program: szombaton délután 2 órától vers- és prózamondó verseny lesz Szerencsen, a Móricz- és a Babits-évforduló jegyébep; e nap estéjén Tiszakarádon a Ki tud többet a Tanácsköztársaságról? elnevezésű vetélkedő döntőjére kerül sor. Nem szenvednek hiányt az előadóművészetek kedvelői sem. Szombaton este 6 órakor kezdődik Tiszalúcon Budai László estje; egy órával- később Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében, pedig a Pécsi Balett Mutációk a szerelemre című előadása látható. Akik pedig az elmúlt hét végén nem lehetlek jelen: c szombaton, délután 5 ólakor a megyei könyvtárban hallgathatják még Bankó Péter és a Bojtorján együttes Szerelem című műsorát. A Népszínház /is vendége lesz megyénknek; szombaton délután fél 3 órakor Özdon, a Kun Béla Művelődési Házban — az ifjúsági színház sorozatban — Shakespeare Rómeó és Júliáját mutatják be. Még látható vagy frissen megnyílt kiállítások sokasága várja a látogatókat e hét végén. Pénteken délután nyitották meg Kazincbarcikán a szocialista városok IV, országos fotókiállítását; csütörtöktől látható a diósgyőri Vasas Galériában Lugossy Mária és Bohus Zoltán iparművészek kiállítása. Egy megnyitó jut mára is: Tar- calon este 7 órakor Hubay Miklós festőművész munkáiból nyitnak tárlatot. És, hogy ezen a hét végén se feledkezzünk meg a gyerekekről: figyelmükbe alánl- juk a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ rendezvényét: vasárnap délelőtt 10 és délután 14 órakor a színházteremben a Kacorkirály című mesejáték tekinthető meg. )
