Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-02 / 51. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. március 2., péntek • * Összeköttetés a műholddal y. V« « % A Budapesti Műszaki Egyetem KI5Z-MHSZ rádiós klubjának tagjai sikeresen veszik az Inter- kozmosz-18 magnetoszféra-kutató és a TIRUS-N meteorológiai műhold jeleit. A szocialista orszá­gok űrkutatási együttműködésében készült Interkozmosz—18 fedélzetén az egyetemen készült beren­dezések is működnek. A képen: Ehmann István és Farkas Botond forgalmaz. Elsős. voltam Goromboiyon Március, forradalmak — Napjaink Az év első negyedében 524 könyv Csendben ültünk a padok­ban. Lokdöslük a társunkat. Feltérdeltünk az ülésre. Fi­gyeltünk a tanító nénire. Se­gítettünk a társainknak. A pad alá másztunk. Szorgal­masan tanultunk... A Görömbölyi Általános Iskola első osztályában ezen a déleiöttön is pontosan úgy történt tehát minden, aho­gyan az a képes olvasó­könyvben meg van írva. Meg ahogyan azt a hat-, hétéves gyerekektől várni lehet, bő félévi iskolás múlttal maguk mögött. Matematikaórával kezd­tünk pontosan nyolc órakor, vagyishogy magam már né­hány perccel korábban, ami­kor a tanító nénitől meg­kaptam a teladatí'üzetet. A gyerekek már javában rak­ták a színes rudacskákat a szivacson — egyre növeke­dett az, így alkotott szám­sor —. amikor végleg le­mondtam arról, hogy az ál­talam választott feladatot meg tudom oldani. így hát nem kaptam dicséretet, pe­dig Etelka néni. Szabó Imré- né, nem fukarkodott ezen az ólán — egyébként az egész déleiöttön sem — az elis­merő szavakkal. - (És az is csak sovány vigasz volt, hogy az úgynevezett szöges tábla készítői és elnevezői sem kaptak dicséretet az igazga­tóhelyettestől. akivel — a két hiányzó helyén — ép­pen harmincra, egészítettük ki az osztálylétszámot...) Ami még a matematika­órát illeti: kiderült, hogy bi­zony fiatal korom ellenére is régen jártam iskolába, neve­zetesen első osztályba. Meg tudnám vajon jelölni ezt az időpontot egyetlen számmal, csak tartok tőle, hogy ez na­gyon egyszerű lenne ... (Ar­ra pedig éppen nincs időm, hogy valamilyen feladvány­ba foglaljam.) Száz szónak is egy a vége: a gyerekek tettek-vettek egész órán, s hogy mennyi­re gyorsan eltelt az idő. azt leginkább a tanítási nap vé­gén érzékelhettük. Lehet, hogy elfáradtunk — a tanító nénit kivéve — egy kicsi­két abban a sok mindenben, amiről már az első sorokban beszéltem. (Pedig én még csak nem is néztem a tévé­ben az előző esti filmet, mint «1 gyerekek többsége ...) Beszélni nem beszélhettem, de azért sokat tanultam. Pél­dául az állatokról, környe- zetismereti 'órán. El is mondom, mert most már nemcsak szabad szól­nom. hanem — itteni „osz­tályfőnököm'' szigorú ember — kell is. Nézzük tehát: a szarvas, tetszenek tudni, azért barna, mert úgy születeti. De, ha valaki akadékoskodó- nak ez nem elég. akkor ne­ki még elárulhatjuk, hogy azért barna igazából, mert az erdőben él. és mindig a na­pon van, és jól lebarnul .. . És még a kacsáról is van hiteles. igaz mondandónk, már ami azt illeti, hogy mi­ért nem fázik a hideg víz­ben sem ... Nos, tehát tesse­nek arra gondolni, hogy azért, mert gyorsan úszik, s tudjuk, hogy amikor mi fu­tunk és sietünk, akkor mi sem fázunk... Az ismételt akadékoskodóknak pedig in­nen is üzenjük, hogy egysze­rűen azért nem fázik a ka­csa. mert eltakarja a víz ... Bizony, jó néha elmennünk az iskolába, hogy megtud­junk dolgokat, gondoljunk csak Mehemedre, ha ő is.járt volna iskolába, tudhatta vol­na. hogy milyenek a tehe­nek. Mi viszont nemcsak azt tudjuk, hanem azt is, hogyan járt Mehemed. el is mond­tuk az egyik órán kórusban — kikapcsolódásként . Aztán folytattuk természe­tesen a tanulást, mert még azt is meg kellett tudnunk, hogyan kell telefonálni. S bár ki is próbáltuk igazi te­lefonnal, és kiosztott szere­pekkel, azért még maradt egy kérdés a „búgó hangról” ... Szóval, hogy miért kell rá várni?... És sokat olvastunk. Én megint, hogy hangosan nem tehettem, magamban bön­gésztem az olvasókönyvet: sok érdekeset találtam ben­ne, meg olyanokat is, amit sehogyan sem tudtam meg­érteni. bár többször neki- kezdtem az olvasásnak és szómagyarázásnak. Hát csak példának mondom, hogy mit tetszenek gondolni: Mi dong az erdőn?.... ahol nem sü­tögetnek ágyúkat. Aztán sok jó vers is- van ebben a könyvben. Az isko­láról is. Hogy csak példának említsem, mindenki „Itt ta­nulta meg az á-t (és a mate­matikát). itt tanulta meg az ó-l (mennyi szálat fon a pók) ... És szép versek szól­nak a pedagógusokról. így a „mi tanító néninkről” is. aki hét éve itt tanítja az el­sősöket. vagy a másodikoso­kat. ebben az iskolában. Etelka néninek most én is bevallom, hogy anyanyelvi órán bizony Kerge Ferkó ta* nácsait is elolvastam, arról, hogy mely napon mit kell tenni: és megfogadtam azna­pi tanácsát: „Szerdán csava­rogj egy jót az iskola után!” ... De megígérem, hogy ez többet nem fog előfordulni. És órán kívül is „jó tanuló” leszek. Ténagy József A pártfúziót és a hata­lomátvételt Miskolcon is ál­talános öröm fogadja. A munkástanács március 25-i, vasárnapi ülésén Grosszmann Zsigmond lelkes bejelentését viharos taps köszönti. „Resz­kessenek azok — mondja a szónok —, akik a proletár- diktatúrát diadalmas megvál­tó útján feltartóztatják!” — A tanácshatalom miskolci napjairól dr. Kárpáti Béla írt tanulmányt a Napjaink márciusi számába Néhány oldallal később Bárczy Já­nosnak, A miskolci csata és az északi hadjárat című írá­sát azonban már így kell kez­denie: „Az imperialista in­tervenciós gépezet 1919. ápri­lisa második felében indult meg a Magyar Tanácsköztár­saság eltiprásárá” .. . A Napjaink friss számának címoldalán Lenkey Zoltán rajza — A forradalom ka­tonái — a hátsó borítón pe­dig E. Szabó Ede korabeli felvétel után készített fotó­reprodukciója — A 12-es páncélvonat —, valamint a már idézett írások egyértel­műen tanúsítják a szerkesz­tői szándékot. Mi az, amit a forra­dalmi márciuson kívül ki kell emelni a Napjaink legújabb számából? Rangso­rolás nélkül említjük és ajánljak az olvasók figyel­mébe Horváth Péter elbeszé­lését (Iketon, a nagy), Dob- rossy István és Veres László Amidőn az Avas avassá té­tetett címmel közreadott ta­nulmányát és Csoóri Sándor Halottja tűznek, jácintnak című írását, mely Nagy Lász­Az 1979-es évből még csak két hónapot tudhatunk ma­gunk mögött, a Mezőkövesd városi és járási Művelődési Központ éves feladattervei­nek megvalósításában mégis féléves áttekintést és értéke­lést tarthat. A munkásműve­lődés programja ugyanis al­kalmazkodik az iskolai tanév beosztásához. A művelődési központ igen nagy felelősségtudattal szol­gálja a szocialista életmód hármas alapkövetelményében megfogalmazott gondolatot Ezen belül is kiemelt fel­adatnak tartják a munkás- művelődést úgy a városban, mint az egész járásban •— mondta Reich László, mun­Zempléni fotók, afrikai diaképek A 7.. tokán est / A tokaji művelődési ott­hon és a Zilahy György Mű­vészetbarátok Köre március 5-én, hétfőn délután 5 órai kezdettel tartja hetedik to­kaji estjét a helyi művelő­dési otthonban. A gazdag programban először a helyi díszítőművészeti kör kiállí­tását nyitja meg a nőnap al­kalmából Leslcó István nagy­községi tanácselnök, majd bemutatják Hapálc József Zempléni képek című íotó- összeállítását és Fazekas Git­ta Utazás a Nílus partján című diasorozatát. Befejezé­sül Csutkái Jenő tart diaké­pes előadást Afrikai életké­pek címmel. A díszítőművészeti szakkör kiállítása március 19-ig te­kinthető meg. lóra emlékezik. (Alighanem az e témában megjelentetett írások legjobbika kapott most helyet a Napjainkban.) Bizonyára sokan olvassák dr. Kovássy Zoltán: Borsodi honvédek az 1848—49-es sza­badságharcban című publi­kációját. Mint a szerző is utal rá bevezetőjében: „Bor­sod megye múltjától és a szabadságharctól elválasztha­tatlan a borsodi és környék­beli fiatalokból verbuválódott 22. honvédzászlóalj történe­te, amelybe közel 400 mára- marosi román és rutén fiú is bevonult.” A történelmi eseményekkel foglalkozó tanulmányok és cikkek után egy ízig-vérig mai témájú riportra szeret­nénk felhívni a figyelmet. Varga Rudolf írása — Tanul­mányi séta az őszi természet megfigyelésére — egy peda­gógus házaspár kálváriájáról tudósít. A férj utolsó mon­dataiból idézzük az alábbia­kat: „Egyenlőtlenek voltak a hatalmi viszonyok. Néha-né­ha volt véleménynyilvánítás a pedagógus kollégák részé­ről is, de ez természetesen mindig az igazgató kartárs mellett szólt. Annyit beszé­lünk manapság a demokra­tizmusról .. .’j A Napjaink márciusi szá­máról szólva végezetül ki kell emelnünk a lap igen színvonalas képi és rajzi anyagát, s korábbi beszámo­lóink köteleznek rá, hogy tu­dassuk: e számban olvasha­tó Baráth Lajos A szörnye­teg című regényének utolsó része. (ténagy) kásművelődési, 'és Kiss Sza­bolcsúé művészeti előadó. — Célunk, hogy hatéko­nyan segítsük azt a korosz­tályt. amely bármilyen oknál fogva nem tudta befejezni általános iskolai tanulmánya­it. A sikeres VII. és VIII. osztályos vizsgák érdekében előkészítő tánfolyamot szer­veztünk. Az alapos előkészí­tés és felmérés — no meg a vállalatok által biztosított munkaidő-kedvezmény — eredményeként évről évre kevesebb 'dolgozónak hiány­zik az alapfokú iskolai vég­bizonyítvány. Míg 1977-ben 49 ember szerzett bizonyít­ványt. addig 1978-ban már csak 15-ös létszámmal kez­Mindig tanulságos átbön­gészni a könyvkiadók kiadá­si terveit. A Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tájékoztatója, a Kiadói tervek 1979 1. az év első három hónapjára megjelentetni tervezett mű­veket ismerteti. A jelzett időszakban a tizennyolc ma- 01/ar hivatásos könyvkiadó intézmény. illetve vállalat 524 művet kivan megjelen­tetni. A rendkívül Imponáló számadaton belül természe­tesen igen erős a szóródás az egyes kiadók között. A leg­több miivel a Szépirodalmi Könyvkiadó jelentkezik, ösz- szesen hetvenegyet kíván megjelentetni, utána az Aka­démiai Könyvkiadó követke­zik a sorban hatvannégy mű­vel. majd a Móra Ferenc If­júsági Könyvkiadó ötven­eggyel, a Kossuth Könyvki­adó negyvenhéttel, a Magve­tő negyvennel. Megemlítendő a Tankönyvkiadó, amely öt­vennégy kötetével a legtöb­bet megjelentetők közé tar­tozik, és most nem is a tan­könyvek jelentik kiadványa­inak többségét. Nincs mód természetesen a kiadók terveinek még vázla­tos ismertetésére sem. csak kiragadni tudunk eg.v-két ki­adványt, mint például az Akadémiai Kiadótól Szilágyi János A Népszava irodalom- kritikája 1919 és 1929. kö­zött című kötetét, vagy A magyar sajtó története című négykötetesre tervezett saj­tótörténeti kézikönyvsorozat első. 1705-től 1848-ig terjedő kötetét, vagy Pintér István A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt politikája a második világháború előesté­jén címűt. A Corvina kiad­ványai közül Détsy Mihály harmadik kiadásban megje­lenő Sárospatak című köny­vét említjük, a Gondolat Ki­adótól a Világtörténet, ké­pekben sorozat első kötetét, a Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalatától Aradi Nóra— Győrffy Sándor A Magyar Tanácsköztársaság t művészete jcímű albumot, valamint Pe- reházy Károly—Élesd}' Ist­ván A Várnegyed című kö­tetét. A fiataloknak szánt, a Móra Kiadó gondozásában megjelent kötetek közül Lá­zár István S középen ott a. Velencei-tó... című könyvét, valamint Levendel Júlia így élt Karinthy Frigyes című munkáiét említjük. A ’Zene­műkiadó Vállalat újra meg­jelenteti Gál György Sándor Hon thy Hanna című életre­gényét. Különös érdeklődésre tart­hat számot a Kossuth Kiadó­nak számos kötete. Itt most Buzási János Az újvidéki „razzia” és Hajdú Tibor Már­cius ‘ huszonegyediké című. a Népszerű Történelem soro­zatban megjelenő köteteire. dődött a VII. osztályos elő­készítő. A már bizonyítvánnyal és némi szakmai ismeretekkel rendelkezők részére úgyne­vezett, szakmásító tanfolya­mokat szerveztünk. 1978-ban 120 hallgatóval kazánfűtői 48 hallgatóval gépjárműve­zetői tanfolyam működik. — (Az utóbbit csak vezetői en­gedéllyel rendelkezők számá­ra) —. A tanfolyamok ön­költségesek. de legtöbb eset ben ezt a hallgatók alke1 mazói fedezik. A munkahelyi kollektívák szocialista brigádok eredmé­nyesebb tevékenységét kíván­juk elősegíteni a szocialista brigádvezetők. fórumának valamint Liptai Ervin A Ma­gyar Tanácsköztársaság cí­mű, ugyancsak e sorozatban megjelent munkájára uta­lunk. Erényi Tibor Szocializ­mus a századelőn című ta­nulmányköteté. a munkás- mozgalom kialakulásától 1918- ig vizsgálja a szocialista mozgalom helyzetét, problé­máit. A szépirodalmi műveket gondozó három kiadóvállalat közül elsőként a Magvető Tények és tanúk sorozatára hívjuk fel a figyelmet, amely­ben a miskolci származású Fazekas György újabb köte­te jelenik meg Miskolc— Nyizsnyij-Tagil—Miskolc cím­mel a címéből kitűnően, a szerzőnek a második világ­háborúban megtett útjáról szól. Kapás Dezső, a miskol­ci színház volt rendezője no­velláit Anyám halálai cím­mel adja közre a kiadó. A miskolci színház dramaturg­ja, Szalconyi Károly Gogol ismert regényéből irt komé­diát. s a Holt lelkek szintén most jelenik meg. Végül még egy negyedik miskolci vonat­kozású könyv: a hatvanas, évek elején a miskolci szín­ház mutatta be Mészöly Mik­lós Ablakmosó című darab­ját, s ez most a Bunker cí­mű darabjával közösen, kö­tetben jelenik meg. A Szép- irodalmi Könyvkiadó igen nagy számú kiadványaiból megemlítjük Százcgy elbe­szélés 1945—1975. című há­romkötetes gyűjteményt, fel- szabadulás utáni novella- irodalmunk válogatását, Zelk Zoltán Mindennapi halálom című új verseskötetét, Ka­rinthy Frigyes Így irtok ti című gyűjteményes kötetének újabb kiadását, valamint a Megváltó viharban című vá­logatást 1918—1919 magyar irodalmából. A külföldi iro­dalmat közvetítő Európa Könyvkiadó igen sok híres művet ad ki zsebkönyvsoro­zatában, Az elveszett kisfiú címmel megjelenteti a két világháború közötti amerikai elbeszélések válogatását; több korábbi világhírű re­gényt újra kiad és Színről színre címmel közreadja Ing­mar Bergmann svéd filmren­dező legjelentősebb filmjei­nek irodalmi értékű forgató- könyveit. Átvizsgálva a kiadói terve­ket szembetűnik. milyen sok a megismételt kiadás; egyik-másik könyvből har­madik. negyedik kiadás, má­soknál utánnyomás jelenik meg. Ez örvendetes a tekin­tetben. hogy a korábban megjelentetett művekre újra, meg újra van olvasói és vá­sárlói igény, másrészt elgon­dolkoztat, hogy a bevezető­ben említett 524 mű így már nem is olyan sok. ha abban az újrakiadás olyan nagy hányadot jelent. (bm) megszervezésével. Elméleti jellegű előadásokon vezetői ismeretekkel, gazdaság-, kül- és bel-, valamint várospoli­tikai cs aktuális közérdekű kérdések feldolgozásával fog­lalkozunk. Az üzemi közművelődési feladatokat speciális formá­ban oldottuk meg. Felhívás­sal fordultunk a szocialista brigádokhoz az együttműkö­dés érdekében. Ebben a mű­velődési központ vállalja, hogy segítséget nyújt a bri­gádok kulturális és művelő­dési feladatainak megoldásá­hoz, míg a brigádok vállal­lak. hogy a művelődési köz­pont rendezvényeit figyelem­mel kísérik és támaszkodnak ajánlása ikra. Elgondolásunk helyességét bizonyítja, hogy eddig .111 brigáddal kötöt­tünk együttműködési megál­lapodást. (fekete) Munkásművelődés Mezőkövesden i

Next

/
Oldalképek
Tartalom