Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

'X/ vj AZ MSZMP BORSOD ABAÜJ-ZEMPI PN MFGYEI BIZOTTSÁGINAK LAPJA XXXV. évfolyam, 61. szám Ara: 1.20 Ft Szerda, 1919. március 14. találkozója Moszkvában magas szintű szovjet—lengyel tárgyo’ások folynak. A képen balra Leonyid Brezsnyev, jobbra Edward Gierek. Kedden Moszkvában sor került Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Ed­ward Gierek, a LEMP KB első titkára találkozójára. Ed­ward Gierek az SZKP KB. meghívására hétfőn érkezett a szovjet fővárosba, baráti látogatásra. A tárgyalásról kiadott köz­lemény szerint a két párt­vezető kölcsönösen tájékozta­tást adott az SZKP és a LEMP tevékenységéről, a két párt előtt álló feladatok megoldásáról. Brezsnyev és Gierek elégedetten szólt arról, hogy a Szovjetunió és a Len­gyei Népköztársaság kapcso­latai széleskörűen fejlődnek. A két pártvezető nagy fi­gyelmet szentelt a nemzetkö­zi kérdéseknek. Mindketten megerősítették: a Szovjet­uniónak és Lengyelországnak szilárd elhatározása. hogy minden segítséget, megad a vietnami nép igazságos ügyé­nek. Az egyetemes béke ér­dekei megkövetelik, hogy a kínai csapatokat teljesen vonják ki a VSZK területé­ről, a kínai vezetők mondja­nak le arról, hogy bármiféle merényletet kövessenek el Vietnam és más államok te­rületi integritása és függet­lensége ellen. Leonyid Brezsnyev és Ed­ward Gierek találkozóját szí­vélyes légkör jellemezte, az egyetértés teljes volt vala­mennyi megvitatott kérdés­ben. Aczél György látogatása megyénkben Az egyetem rektora fogadja a vendégeket' Félmillió kínai katona vesz részt az invázióban A kínai kormány nyolc nappal ezelőtt jelentette be, hogy kivonja csapatait Vi­etnam területéről. A bejelen­tés óta eltelt több mint egy hét azonban azt bizonyította, hogy Peking nem teljesíti ígéretét és visszavonulási szándékának hangoztatása közönséges trükk, amely a vi­lágközvélemény félrevezeté­sét célozza. Külföldi katonai források rámutatnak arra, hogy a Vietnam területére behatolt 150 000—200 000 kínai katonának csupán elenyésző­en kis hányadát vonták visz- sza. Továbbra is összesen ti­zenegy kínai hadtest, azaz, mintegy harminchárom had­osztály, valamint több pán­célos és tüzérségi ezred tar­tózkodik vietnami területen, Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatósága Nemzetközi és Ma­gyar Munkásmozgalmi Tör­téneti Tanszéke emlékülést rendezett tegnap, kedden a Tanácsköztársaság megala­kulásának G0. évfordulója al­kalmából. Jenovai Miklósné tanár köszöntötte az emlékülés résztvevőit: a tanszék tiszte­letdíjas tanárait, a társtan. székek tanárait, a megye ve­zető propagandistáit, vala­mint a Marxista—Leninista E ti Egyetem munkásmozgal­mi szakosítóinak hallgatóit. A Magyar Tanácsköztársaság dicső napjait, vívmányait, történelmi jelentőségét Ke­rekes József igazgató méltat­ta. Elmondotta többek kö­zött. hogy a tudományos ku­tatásoknak sikerült a Ta­nácsköztársaság történetét megtisztítaniuk mindazoktól a rágalmaktól, amellyel a Hm", hy-korszak dogmatikus történetírása felruházta. Az utóbbi években egyre na­gyobb az érdeklődés hazánk­ban és határainkon túl is az 1919-es proletárállam iránt. A Tanácsköztársaság ered. illetve a határ mentén, ami azt jelenti, hogy csaknem fél­millió kínai katona vesz részt közvetlenül, vagy köz­vetve a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen változatla­nul folyó invázióban. Az állítólagos visszavonu­lás bejelentésével egyidőben újabb egységekkel erősítették meg a határ körzetében ösz- szevont kínai légialakulato­kat. Visszavonulás címén pe­dig friss erőkkel helyettesí­tenek különböző egységeket. Értesülések szerint a kínai erők áthelyezik a határjelző oszlopokat, hogy ily módon je­lentős területektől fosszák meg Vietnamot. Egyidejűleg lázas gyorsasággal építenek erődítéseket a kínaivá átmi­ményeiből és hibáiból sokat tanult a munkásmozgalom, s ezt a tanulságot az évtizedek során eredményesen kama­toztatta. Az évfordulók: em­lékeztetők — mondotta az előadó —, alkalmat adnak arra, hogy újra átgondoljuk a mozgalom céljait, megvizs­gáljuk soron következő fel­adatainkat; a múlt eszköz a jövő érdekében. Dr. Uray Miklós tanszék- vezető a tanácshatalomnak a társadalmi haladáséit kifej­tett borsodi harcáról emlé­kezett meg. Azokról a sajá­tosságokról beszélt, amelyek ennek az ipari megyének az életét jellemezték a Tanács- köztársaság idején. Miskolc, Diósgyőr és a megye mun­kásai nagyszerűen vizsgáztak a proletárdiktatúra idején: politikai szervezeteik erőtel­jesek, ütőképesek voltak. El­kötelezettségüket, a tanács­állam iránti bizalmukat ez­rek és ezrek bizonyították, amikor harcba kelleti száll­ni az intervenciós erőkkel. A fegyvert fogó borsodi mun­kásságnak nagy szerepe volt a dicső északi hadjáratban, amely hozzájárult a Szlovák nősített vietnami területeken. Állítólag azért, hogy bizto­sítsák a „zavartalan vissza­vonulást”. Mindez — hangsúlyozzák külföldi megfigyelők — ala­posan rácáfol a kínai kor­mány ama állítására, hogy csapatainak visszavonásával akar véget vetni a Vietnam ellen indított agressziónak. Mi több, alapos ok van an­nak feltételezésére, hogy’ Pe­king folytatni szándékozik a háborút Vietnam ellen, sőt, az újabb csapatösszevonások­kal arra készül, hogy egy Laosz elleni támadással szé­lesítse ki a tűzfészket, amely súlyosan fenyegeti nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész világ békéjét és biz­tonságát. Tanácsköztársaság kikiáltá­sához. Az előadó szólt a pro­letárdiktatúra gyakorlásának sajátosságairól, a túlkapások­ról és gyengeségekről; szólt az ellenforradalmi szervez­kedésekről, az árulásokról, a miskolci köztisztviselők meg- futamodásáról, s mindazok­ról a körülményekről, ame­lyek belülről segítették a ta­nácsállam megdöntését. Vé­gezetül 1919-nek arról az előkészítő szerepéről beszélt, amely’et 1945 utáni harcunk­ban folytattunk. Tóthné Adamovics Ilona tiszteletdíjas tanár a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyé­ben élő nemzetiségek ered­ményeiről, helyzetéről be­szélt korreferátumában. A Duna-völgyi népek évszáza­dos nemzetiségi ügyében a Magyar Tanácsköztársaság | tette az elSő progresszív in­tézkedéseket, amely'ek azon- I ban csak az ország felszaba­dulása után bontakozhattak ki igazán. Az előadó részle­tesen elemezte a Borsodban élő nemzetiségek mai életét, kultúráját, a természetes asz- szimilálódás megnyilvánulá­sait. t- « • Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhely'el- tese tegnap, kedden, a dél­utáni órákban kétnapos lá­togatásra megyénkbe érke­zett. A Tiszai pályaudvaron dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke és Markovics Ferenc, a Központi Bizottság Borsod megyei instruktora fogadta megyénk vendégét. A látogatási program első állomása a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem volt, ahol dr. Czibere Tibor aka­démikus, az egyetem rektora, Drótos László, a vároSi párt- bizottság első titkára, dr. Romvári Pál, az egy'etemi pártbizottság titkára fogadta a Politikai Bizottság tagját, és a kíséretében levő megyei vezetőket. Ezt követően Aczél György találkozott az egyetem rektori tanácsának tagjaival, a KISZ és a tár­sadalmi szervek, valamint az egyetemi hallgatók képvise­lőivel. A találkozás során az egye­tem rektora tájékoztatást adott az oktatási intézmény' életéről, oktató és nevelő te­vékenységéről. Többek között elmondta, hogy az egyete­men évente a három karon általában kétezer nappali és több száz levelező tagozatos hallgató végzi tanulmányait. Nagymértékben könnyíti az oktatói és nevelői munkát, hogy az országos átlagnál jóval több hallgató — több mint 70 százaléka — kap el­helyezést az egyetem kollé­giumaiban. így lényegesen könnyebb a tanulmányi, a tömegszervezeti és társadal­mi munkát szervezni, egyez­tetni, irányítani. Az oktató- és nevelőmun­kán kívül az egyetem a tu­dományos munka és a mű­szaki kutatások jelentős bá­zisává nőtte ki magát az utóbbi években — hangsú- ly'ozta a rektor. Ezen a te­rületen a legfontosabb elvá­rás a soron levő népgazdasá­gi feladatok megoldásának elősegítése. Éppen ezért el­sősorban olyan kutatási té­mákkal kell foglalkozni, ami itthon, Magyarországon je­lenleg, vagy' a közeljövőben eredmény'esen alkalmazható. Tehát nem öncélú kutató­munkáról van szó. A továb­biakban részletesen szólt az egyetem karainak és tanszé­keinek a nagyüzemekkel való szoros együttműködésé­ről, a kutatási eredmény'ek gyakorlatba történő átülteté­séről, megvalósításáról. Ezt követően dr. Romvári Pál, a pártbizottság titkára rövid áttelüntést adott az egyetemi pártszervezetek és kommunisták munkájáról. A dékánok a különböző karok életéről, tevékenységéről szá­moltak be. A tájékoztatókat követően alkotó eszmecsere bontako­zott ki a kormány elnökhe- ly'ettese és az egyetem ve­zetői között. A beszélgetés során sok szó esett az egye­temi ifjúság helyzetéről, közérzetéről. életkörülrrié- ny'eiről, az egyetemre irányí­tás, a felvételi rendszer kia­lakult módszereiről, a vég­zős hallgatók elhelyezkedé­séről és olyan kérdésekről is, hogy az utóbbi években miért csökkent a műszaki pály'a iránti érdeklődés. Ez­zel kapcsolatosan valameny'- nyien egyetértettek abban, hogy' a jövőben a pályavá­lasztást tudatosabbá kell tenni és jobban előkészíteni. Nagyobb propagandára és felvilágosításra van szükség ahhoz, hogy melyik pálya, mit adhat, a fiataloknak, és a szakmák mit fejlődtek az elmúlt évek során. Ugyanis sokakban egyes foglalkozási ágazatokkal kapcsolatban még mindig az évtizedekkel ezelőtt kialakult felfogás éh A program további részé­ben Aczél György az egye­temi vezetők kíséretében megtekintett több oktatási részleget. A számítástechni­kai intézet mechanikai labo­ratóriumának adatelőkészítő és géptermében dr. Vincze Endre, az intézet igazgatója ismertette a számítási gép­rendszerek munkáját, a gya­korlatban történő alkalma^ zását, jelentőségét. A korszerű gépekkel fel­szerelt rajzteremben éppen munkában találták a hall­gatók egy' csoportját. A me­chanikai technológia tanszék izotóplaboratóriumában dr. Romvári Pál adott tájékoz­tatást. Az impozáns, 2200 négy­zetméter alapterületű egye­temi könyvtárban dr. Zsidai József kalauzolta a vendé­geket. A látogatást újabb beszélgetés és „összegezés” követte. Aczél Gy’örgy' ma Hernád- németibe és Bőcsre látogat, majd délután pártaktíván ta­lálkozik a megye part-, tár­sadalmi. tömegszervezeti és gazdasági szerveinek vezetői­vel, képviselőivel. Aczél György a rojzterember Mónus Andi és ötödéves gépész, mérnök-hallgaióval beszélget A Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából Eralffis az oktatási igazgatóságon

Next

/
Oldalképek
Tartalom