Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

1979. március 22., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 illáéi a Tanácsköztársasájj SO. éÉÉIjáo Felavatták Fogadás a megyei gártbizottságin Q l városrész! Tegnap délután Miskolcon a munkásmozgalmi emlékmű koszorúzását követően került sor a belvárosi lakótelepen a Tanácsköztársáságról elneve­zett városrész felavatására. Drótos László, a Miskolc vá­rosi Pártbizottság első titká­ra köszöntötte a városrész avatásán megjelent vendé­geket, köztük ár. Bodnár Fe­rencet, az MSZMP Központi Bizottságának tagjáig a me­gyei pártbizottság első titká­rát, Cselerki Lajost, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a Borsodban tartózkodó testvérmegyei de­legációk vezetőit és tagjait, a megye párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek képvise­lőit, az ünnepségen megjelent nagyszámú érdeklődőt. Drótos László ünnepi be­szédében szólt a dicsőséges Tanácsköztársaság megala­kulásáról, a 133 nap eredmé­nyeiről, a proletárdiktatúra nemzetközi jelentőségéről, A mai Magyarország, Borsod megye és Miskolc dinamikus fejlődése példázza azt a ha­talmas változást, amelyet a Tanácsköztársaság céljait megvalósítva a felszabadulás óta elértünk. A régi Gordon nevű miskolci nyomornegyed helyén egy új, korszerű vá­rosrészt avatunk, amely sok ezer miskolci dolgozó szá­mára biztosít kényelmes ott­hont. Napjaink szocialista valósága méltó módon fejezi ki tiszteletünket és kegyele­tünket azok iránt, akik hat­van éve merész és nagy küz­delem sodrában cselekedtek, az élvonalban menetelve utat mutattak. Ma a pártunk XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat alapján dolgozó népünk a fejlett szo­cialista társadalom építésén munkálkodik — fejezte be ünnepi beszédét Drótos László. A Tanácsköztársaság meg­alakulásának 60. évforduló­jának ünnepségein a megyei pártbizottság meghívására Borsodban tartózkodó test­vérmegyei delegációk tagja­it és vezetőit: A. G. Kornyi- lovot. a Vologda területi. Pártbizottság titkárát, Jo­hannes Chemnitzert. a Neu- brandenburgi megyei Pártbi­zottság első titkárát. Stanislav Gurgult, a Katowicéi vajda­sági Pártbizottság első titká­rát, Rudolf Blahot, a Kejet- szlovákiai területi Pártbizott­ság titkárát tegnap délelőtt fo­gadta dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára. A fo­gadáson részt vettek á me­gyei pártbizottság titkárai és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. Dr. Bodnár Ferenc tájé­koztatta a vendégeket me­gyénk gazdasági, társadalmi és kulturális életéről, vala­mint a megye pártszerveze­teinek munkájáról. Kiemel­ten foglalkozott időszerű gazdasági feladatainkkal. A Tanácsköztársaság meg­alakulásának 60. évforduló­ján tegnap délután Miskol­con megkoszorúzták a ma­gyar munkásmozgalom hő­seinek emlékművét. A hála és a megemlékezés virágait először dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Cse- terki Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Drótos László, a Miskolc vá­rosi Pártbizottság első titkára és Bialis József, a Miskolci járási Pártbizottság első tit­kára helyezték el. Megkoszo­rúzták az emlékművet a me­gyénkben tartózkodó testvér- megyék politikai delegációi és a megyei állami és társadal­mi szervek, tömegszerveze­tek, a fegyveres erők és tes­lücái írezíclf el Kraiisz Geörpl Utcanévadó és emléktábla­avató ünnepséget tártottak tegnap délelőtt Miskolc bel­városi lakótelepén. Szuchy Róbert', a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára köszöntötte a részt­vevőket: neubrandenburgi testvérmegyénk politikai de­legációjának tagjait és veze­tőjét, Johannes Chemnitzert, a Neubrandenburgi megyei Pártbizottság első titkárát és Ruth Kraust, a Tanácsköz­társaság egyik borsodi és miskolci vezetőjének, Krausz Györgynek az NDK-ban élő özvegyét, Deme Lászlót, a megyei pártbizottság titká­rát, valamint Borsod megye és Miskolc párt-, állami és társadalmi szerveinek és tö­megszervezeteinek képviselő­it. Kolláth Sándor, a Mis­kolc városi Pártbizottság tit­kára mondott ünnepi beszé­det: méltatta történelmünk egyik legdicsőbb fejezetének, a Magyar Tanácsköztársa­ságnak a jelentőségét, majd felidézte Krausz Györgynek, a Tanácsköztársaság egyik helyi vezetőjének, az elvhű forradalmárnak, a magyar és német munkásmozgalom ki­emelkedő alakjának életét és munkásságát, akiről ezen az ünnepségen utcát neveztünk el és felavattuk az emlékét hirdető és megőrző táblát. Az ünnepi beszéd után Ruth Kraus kért szót, majd Kol­láth Sándorral és Csótai Já­nossal, a városi tanács el­nökhelyettesével elhelyezték a hála és a megemlékező' koszorúját Krausz György emléktábláján. Elhelyezik a koszorút Krausz György emléktáblájánál Dr. Bodnár Ferenc fogadta a vendégeket szólt arról a munkáról, ame­lyet Borsod dolgozó kollek­tívái végeznek V. ötéves ter­vünk sikeres végrehajtása és a Központi Bizottság múlt évi, decemberi határozatá­nak megvalósítása érdeké­ben. Hangsúlyozta, hogy az erősödő és szélesedő testvér- megyei kapcsolatok, kölcsö­nös tapasztalatcserék hozzá- 1 járulnak a párt- és államkö­zi kapcsolatok elmélyítésé­hez. fületek képviselői, köztük dr. Ladányi József, a megyei ta­nács elnöke, Tóth József, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára és Töröli László, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára, valamint a felszabadu­lás előtti veterán kommunis­ták képviselői. * Tegnap délelőtt Miskolc belvárosi lakótelepén megko­szorúzták annak a háznak a helyén elhelyezett emléktáb­lát, ahol 1918 decemberében megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja mis­kolci szervezete. A koszorú­záson részt vett: Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Drótos László, a Miskolc városi Párt- bizottság első titkára, Kovács László, a városi pártbizottság titkára. Rózsa Kálmán, a vá­rosi tanács elnöke, valamint a felszabadulás előtti pártta­gok képviseletében több ve­terán kommunista. A munkásmozgalmi emlékműnél Kelet-szlovákiai vendégeink - Rudolf Blaho, a Kelet-szlo- iikiai kerületi Pártbizottság átkára, Jozef Dobsinszki, a megyéi tanács elnökhelyette­se. Anna Gyurisinova megyei szakszervezeti titkár — teg­nap. a déli órákban dr La­dányi Józsefnek, a Borsod megyéi Tanács elnökének kí­séretében a miskolci Herman Ottó Múzeumot látogatták meg. A küldöttséget dr. Sza­badfalvi József, múzeum- igazgató kalauzolta az Ember és munka című állandó ki­állításon. Dr. Ladányi József a kelet-szlovákiai delegáció tagjaival Tapasztalatok a DIGÉP-bö! 9 szocialista trigátai képzése Vállalatunknál 1978 szep­temberében 36 csoportban több mint 600 szocialista brigádvezető részére indítot­tuk be az alapképzést. A brigádvezetök fele. akik a 20 órás tanfolyamon vettek részt, már befejezte tanul­mányait, a 120 órás tanfo­lyamon tanulók a tananyag közepén tartanak. A tanfolyamot végzett bri­gádvezetők egy csoportjával a közelmúltban megvitattuk a tapasztalatokat. Elmond­ták véleményüket az oktatá­si anyagról, az alkalmazott módszerekről és levonták a tanulságokat. A tankönyvről, illetve a megtanulandó anyagról az a vélemény alakult ki, hogy kisebb-nagyobb mélységben érinti a brigádmozgalom minden területét, viszont számtalan olyan konkrét he­lyi gyakorlati körülmény be­folyásolja a brigádok mun­káját, amit figyelembe kell venni az egyes témáknál. Azok az előadók tudtak ha­tékony foglalkozásokat vezet­ni (és a többségük ilyen volt), akik behatóan ismerik a he­lyi körülményeket és ezekre kitértek az előadások folya­mán. Felvetődött, hogy na­gyobb súllyal kellene szere­peltetni a munka- és üzem­szervezés kérdéseit, vala­mint a minőségi munka kö­vetelményeit, ehhez kapcso­lódóan a DH-munkarehd- szer alaposabb ismertetését kellene megoldani. Több te­rületen a termelés mennyi­ségi növelésére irányuló vál­lalásoknak korlátáik vannak, így előtérbe kell kerülni az önköltség csökkentésének és a minőségi munkának. Igen lényegesnek tartják brigádvezetőink, hogy a bri­gádmozgalom irányításával foglalkozó gazdaságvezetők munkamódszerében ne vál­jon szét a termelés irányítá­sa és a szocialista brigádok­kal való foglalkozás. (Ne csak akkor keressék meg őket, ha nagyon sürgős egy feladat.) Az egyes foglalko­zásokat az igen élénk vita és gz őszinte légkör jelle­mezte. A brigádvezetök egy­mástól is sokat tanultak, is­mertették sajátos körülmé­nyeiket, felvetették a közös gondokat, egy-egy követhe­tő és hasznos módszerüket a közös összefogás, közössé­gi gondolkodás fejlesztésé­ben. Szinte teljesen egységesen kialakult vélemény, hogy he­lyes a magasabb követelmé­nyek kialakítása az egyes címek elnyerésénél, ugyan­akkor az is egyértelmű, hogy a kimagasló sikereket elért brigádokat anyagilag is meg­felelő elismerésben kell ré­szesíteni. A jutalmazásra szánt keretösszegek és a bri­gád taglétszáma ne jelentsen akadályt az anyagi elisme­résben. Meg kell találni az ösztönzés legcélszerűbb for­máját egy-egy kiemelkedő feladat teljesítése esetén is. Ilyen és ehhez hasonló kérdések izgatják, foglalkoz­tatják brigádvezetői nket. Mint a vitában is kialakult, a munkavégzés területén nem vitatott, hogy a társa­dalmi igények találkoznak a szocialista brigádokban dol­gozók többségének értékíté­letével. Kissé bonyolultabb a helyzet a . munkaidőn túli egyéni és közös tevékenység megítélésében ... a különbö­ző érdeklődések, törekvések rendkívül sokszínűvé teszik az életmód és művelődés konkrét megnyilvánulásait. Erőteljesebb fejlődést sze­retnének ezen a területen is elérni brigádvezetőink, ösz- szegezve megállapítható, hogy a tanfolyamon tanul­tak megfelelően segítik bri­gádvezetőinket abban, hogy a szocialista jegyeket mind jobban kibontakoztassák a brigádok körében. A jövő­ben is szükség lesz hasonló továbbképző jellegű előadá­sokra. Kacser Ferenc, a D1GÉP szakszervezeti bizottságának munkatársa A Borsodi Szénbányáknál is egyre többet tesznek a minőség javításáért. Már a termelő munkahelyeken tö­rekednek a tisztább szén ki- bányászására, s a helyszínen kiválogatják a termelvény- ből a darabosabb meddőt. A szénben maradt éghetetlen anyagok további eltávolítá­sának feladata a berentei szénosztályozóban dolgozó nőkre hárul, akik műszakon­ként megközelítően 50 má­zsát is megmozgatnak. Ezt a mennyiséget már képtelen­ség fokozni, ugyanakkor a szén minőségét is szükséges javítani. A megoldás egyetlen útja a válogatómunka gépesítése. Ismert a technológia is, s nehézszuszpenziós eljárásnak nevezik. A módszer lénye­ge, hogy a termelvényt olyan speciális folyadékban ára­moltatják. aminek a fajsú­lya alacsonyabb a meddőénél, s nagyobb a szénénéi. En­nélfogva az éghetetlen anyag lesüllyed az edény aljára, a szén ugyanakkor a felszínen marad. A berentei osztályozóban előreláthatóan a VI. ötéves tervben hegyezik üzembe a szóban forgó berendezést. II kervázat nvártanak Tizenegyedik éve ü.-.cm. a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat alsózsol- cai házépítő kombinátja. A. elmúlt évtized alatt 30 ezei lakás felépítéséhez elegeridí panelt gyártottak az üzem­ijen. Ehhez felhasználtak 116 ezer köbméter betont. Ma­napság az- egy tálcáshoz szükséges panel mennyisép előállítása 430 órába telik szemben a korábbi 731 órá­val. A tíz év alatt az átlag­lakások alapterülete 49-ről 54.7 négyzetméterre növeke­dett. ■ ucn 3800 lakásegyen- úrtékű panel gyártását ter­vezik az alsózsolcai házgyár­ban. Ebből 3300 lakást, to­vábbá 500 /skolát. óvodát, cereskedelmi létesítményt -pitének majd tel. Az el­múlt évhez képest 100-zal kevesebb lakáshoz szükséges nanelt készítenek. ezzel szemben több kervázat öntenek. A BVPP iránt egyébként nagy a kérésiét, szállítanak innen Nógrúd, Pest és Heves megyébe ii. Koszorúzás a mkísonzgaii emiinél Látogatás a niózciimban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom