Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

1979. február 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Harangszó a kolónia fölött Egy testületi elöntés meg- .konciitötta a lélekharangot a perecesi bányászkolónia el­aggott, favázas lakóházai fö­lött. Családok élnek itt kis szoba-konyhákban, múltszá­zadbéli körülmények között. Recseg a közös íalépcsö, ami az emeletre siet, hajlik az emeleti lakások hajópadlója a lépések alatt, a hideg la­kásokban mázsaszóm fogy a szén, mégis alig melegszünk meg a zománcos • asztal- tűzhely mellett. Évtizedeken át éltek itt bányászcsaládok zokszó nél­kül, hiszen a kolónia olcsó lakást adott, fedelet a fejük fölé. Most mégis csupa pa­nasz árad minden lakóból: — Elköltözött néhány csa­lád és a megüresedett laká­sokat a MIK valóságos rom­halmazzá tette, megnehezít­ve az itt maradottak min­dennapjait. A lépcsőházban se ablak, se ajtó nem ma­radt, átjár a szél, bever az eső, a hó az ablaktalan üres odúkba — tárja szét a kar­ját Nyíri József, mint aki nem hiszi el, hogy tegnap­tól szomszédok nélkül lakik már, az emeleten csak a szél és a hideg ver tanyát estén­ként, aztán még hozzáteszi: — A gyerek lel hazajönni, mert tátongó sebeket ütöt­tek a falon a MIK. brigád­jai, mert a sötétség bizony­talanságot ébreszt itt és nemcsak a gyerekben. — Romos, életveszélyes lakások ezek mind — szö­gezi le akkurátusán Nyíri József — ezt a tanács is el­ismeri. A fogyatkozó türe­lem az, amiben élünk nap, mint nap. Ahol megbontot­ták az emeleti mennyezetet/, ott foltok jelentek meg a földszinti lakások plafon­ján. — Tulajdonképpen örülni lehetne annak, hogy fokoza­tosan felszámolják ezt a ré­gi kolóniát és a lakások megbontásával lehetetlenné teszik, hogy itt valaki még egyszer tanyát üssön magá­nak. — . Akik elköltöztek, szö- nyegpadlós, központi íűté- ses lakásba költöztek, bizto­san örülnek is, de mi. akik itt maradtunk, csak a hát­rányokból részesülünk — jegyzi meg Bara Gyuláné. az egyik emeleti otthon la­kója. Háromszor annyi olaj kell a fűtéshez, mióta nincs meleg a szomszédban, mióta átjár a falak között a szél. A szavak között ott buj­kál, olykor felfedezhetően az első elköltözők iránti irigység, a várakozásra kényszerülők keserűsége. — Mentünk a tanácshoz, a lakáshivatalhoz, gyors segít­séget senki sem ígért. Talán jobb lett volna egyszerre egy házat kiüríteni és le­rombolni, hogy ne maradja­nak mostoha körülmények között az ittragadt családok. Nem így történt, hiszon akadtak, akik a számukra kiutalt új otthont nem fo­gadták el. mert nem lartol- . ták megfelelőnek. így to­vább várnak. A régi laká­sok alapos megrongálása vi­szont elengedhetetlen volt az önkényes lakásfoglalók ébersége, találékonysága mi­att. — Ha tudnák, hogy éjsza­kánként, amikor az ember már igazán mélyen alszik, niotoznak, kovácsolnak az elhagyott lakásokban, fölöt­tünk. vagy mellettünk, desz­kát. lécet keresve — állít meg bennünket egy másik lakó, Varga Erzsébet. — Még aztán csavargó külsejű emberek ittasan ezekbe a sötét, ajtótlan, ablaktalan szobákba húzódnak be. hi­deggel, faggyal milsem tö­rődve, csak fedél legyen fö­löttük. Sötétedés után nem merünk kimozdulni az ilyen rossz külsejű csavargók mi­att, akik mostanában itt ke­resnek helyet maguknak . .. A panaszos levelet sokan aláírták, és kivétel nélkül a MIK-et tették felelőssé a Perecesen kialakult körül­ményekért. Helyszíni szemlénkre el­jött Nyíri István, a MIK igazgatója is. aki meggyő­ződhetett arról, hogy azok a brigádok, akikre a megüre­sedett lakásokat bízták, jól elvégezték a dolgukat, ki­szedtek ajtót, ablakot, még a keretek koszorúit is kife­szegették, betörték. Furcsa igazság a kulpnia lakóié, mert amíg fokozato­san valamennyien korszerű lakótelepre költözhetnek, át­menetileg — legrosszabb esetben is csak fél évig, leg­feljebb egy évig — viselni­ük kell egy pusztuló, pusz­tulásra ítélt, kolónia nap mint nap nehezedő gondjait. Szerencsésebb lett volna házanként elvégezni az épí­tést, az előbbrelépést szol­gáló rombolást? Minden bi­zonnyal! De ha ezt sehogy sem sikerült elérni, legalább közelebb hozhatnák a rég várt költözés napját az új' lakásba. Azoknak, akik az elmúlt napokban érdeklőd­tek a kolónia* lakói közül, már reménylkeltöbb választ adhattak. Nagy József Parképítők Az időjárás kedvez a Miskolci Kertészeti Vállalat dolgo­zóinak. Ilyenkor van lehetőségük az elöregedett díszfák he­lyére fiatal, földlabdás fát helyezni. Képünkön: VJ,j fa beépí­tése a Bajcsy-Zsilinszky úton. Szabados György felvétele Ipszeri g Róna család örvendetes tény. hogy nap­jainkban egyre népszerűbbé válik az üdítő italok fo­gyasztása. Ebben nagy része van annak, hogy mind több, és minőségben is jobb „hüsi” kerül forgalomba. Erről be­szélgettünk Kiss Erzsébet­tel, a Debreceni Állami Gaz­daság miskolci leiepének vezetőjével. — Feladatunk Borsod la­kosságának üdítő itallal való ellátása. 1973-ban, Sályban kezdtük meg a ma már köz­kedvelt „Traubisoda” gyár­tását. A növekvő igények szükségessé tették a telep Miskolcra helyezését. Így hoztuk létre az üzemet, a miskolci Avas hegyen. Ko­rábban a Badacsonyi Álla­mi Gazdasághoz tartozó üze­met 1976-ban a Debreceni Állami Gazdaság vette át. A kezdeti termelés, az évi két­millió palackot sem érte el. Az elmúlt évben ennek már az ötszörösét készítettük és hoztuk forgalomba. — A dinamikus fejlődést főleg a választék növelésé­vel értük el. Ma már a trau- bi mellett meggy és almaié üdítőt is készítünk. Üj ter­méknek számit a Róna csa­lád, amely nevét — szimbo­likusan — a Debrecen-kör- nyéki rónaságról kapta. A minőség javítása érdekében Olaszországból modern gép­sorokat szereztünk be, amely- lyel az üdítő italokat pasz­tőrözni is tudjuk, így a ko­rábbi hat hónap helyett, egy­éves szavatosságot vállalunk. Végigjárjuk a hatalmas pincelabirintust, amelyben több ezer különböző nagysá­gú palack vár szállításra. Az üdítő itallal megtöltött üve­geket, kartonokat szinte meg­állás nélkül rakják a gépko­csikra, amelyek a megye kü­lönböző területei felé indul­nak. , — A szállítást folyamato­san öt gépkocsival végezzük. Borsod megye teljes ellátása mellett, kisebb mennyiségű árut Hevesbe is szállítunk. Különösen a traubinak és a meggy üdítőnek nagy a ke­letje. Kisebb mennyiségben fogy a Róna almaié, amely szintén kitűnő ital, de a fo­gyasztók még nem nagyon ismerik. Ebben a pillanatban érke­zik meg Debrecenből Szabó István kereskedelmi megbí­zott. Ö ezeket mondja: — Sokat fáradozunk azért, hogy termékeink népszerűsí­tésével. elterjesztésével is se­gítsük az alkoholfogyasztás csökkentését. Ennek érdeké­ben tovább bővítjük az áru- választékot; ez évben a Ró­na családot, körte és fekete- ribiszke üdítővel gyarapít­juk, a termelést pedig 25 százalékkal akarjuk növelni. Örömmel mondhatom, hogy az igényeket eddig ki tudtuk elégíteni, termékeinket kifo­gástalannak tartják. Molnár Füst és vita Néhány évvel ezelőtt még különlegességnek számított, hogy szervezett formában megindult a küzdelem a dohányzás ellen. Jó ideig csak megmosolyogták a „harcias” nemdohányzók csoportját, ez a csoport azonban napjainkra már egész táborrá szélesedett. Képviselőiket szinte minde­nütt megtaláljuk, s napi­renden van a dohányzók és nemdohányzók vitája. Ez a vita teljesen jó ér­telmű. s igen hasznos. A Dohányzás Ellen Küzdők Társaságának tevékenysége városszerte, sőt. megyeszer- te érezteti hatását. A társaság időnként ösz- szegezl munkája eredmé­nyét. Ilyen összegzésre ke­rült sor az elmúlt hetek­ben is. s az eredmények kö­zül érdemes néhányat meg­említeni. Mindenki tapasztalhatja, az egyik legfontosabb vív­mányt. miszerint alig akad már olyan tanácskozás, amelynek ideje alatt, korlát­lanul lehet cigarettázni. Óránként szünetei tartanak amikor rá lehet gyújtani. Ez olyan rendszabállyá vált. amelyet a dohányosok is szívesen vesznek, mert ki az, aki nem szeretne leszok­ni káros szenvedélyéről? A dohányosok zöme — kevés vitatkozó kedvtől eltérően önmagával is küzd. , Érdemes felfigyelni rá, hogy a dohányzás elleni küzdelem a vártnál ke­vesebb eredménnyel jár az iskolákban és a fiatalok kö­rében. Ezt annak tudják be. hogy maguk a pedagógusok is szenvedélyes dohányo­sok — tisztelet a kevés ki­vételnek — s így elmarad a személyes példamutatás. A városi tanács művelő­désügyi osztálya minden segítsége! megad a dohány­zás ellen küzdők társasá­gának. hogy az iskolákban, a fiatalság körében végzett propagandamunkájuk ered­ményesebb legyen. Tovább szaporodik azok­nak a helyiségeknek a szá­ma ahol megjelenik a már jól ismert felirat: Ili; nem­dohányzók dolgoznak. Ez­zel egy új fajta etikett ho­nosodik meg. Az ember már, önkéntelenül is körül néz egy hivatali helyiség­ben. mielőtt cigaretta után nyúlna, de még akkor is. ha udvariasságból megkí­nálják. Aligha van ugyanis kellemetlenebb érzés, ha a dohányzó iránti udvarias­ságból engedélyt adnak a rágyújtásra. Míg az ember fújja a füstöt, keresztrefe- szítve érzi magát a csupán dísztárgyként kirakott ha­mutartó mellett. Szívós munka, sok ellen- vélemény ellenére a tár­saságnak sikerült az el­múlt években mintegy eti­kai kérdéssé tenni a közös­ségben való dohányzást. Ez igen nagy eredmény. Ügy gondolom, nem szükséges felsorolni a kiadott plaká­tok. a körlevelek számát, hiszen nem ezek mennyisé­ge a döntő, hanem az a ha­tékonyság. amelyet kifejte­nek. De sokan megmosolyog­ták. sőt a sajtóban meg is csipkedték, hogy Miskolcon a pályaudvaron csak kije­löli. helyen lehet rágyújta­ni. Ennek ellenére a mis­kolci példa országosan is figyelmet keltett, a dohány­záskorlátozást a MÁV egész területén bevezették. Újabb hadszíntér a ke­reskedelmi és szolgáltató vállalatoknál bevezettetni a dohányzási tilalmat. Vala­mennyi kereskedelmi válla- lalat megkapta megyénk­ben a társaság levelét, de csak a Borsodi Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat igazgatója válaszolt rá ed­dig. Közölték, hogy dohány­zó helyeket jelöltek ki az üzletekben, raktárakban. Az intézkedések hatására az ottani dohányzás ellen küz­dők üzemi csoportjának a létszáma megduplázódott. Jól működő csoportja van már az MHSZ-nek is. A megyei titkár az elmúlt évben minden tanulókocsi- ban megtiltotta a dohány­zást oktatóknak és tanulók­nak egyaránt. A dohányzás ellen küz­dők társasága eredményes tevékenységről számolt be. s ennek hatását most már valóban érezzük az élet. a társadalmi érintkezés szá­most területén. Egészsé­günk védelme érdekében kifejtett munkájukért elis­merés és köszönet illeti őket. >. 1. Kicsi ez a zsemle... Miifcnsni eleink Megállapítás a megyei Élelmiszerellenörzö és Vegy­vizsgáló Intézel tapasztalatai­ból: az eimúlt évben javult többek között a dohány-, a hús-, a tej-, a sör-, a cuk­rászipari termékek minősé­ge. A konzervipari és szesz­ipari termékeké romlott, s ha nem is mindegyik üzem, de több sütőipari vállalat üzeme sem dicsekedhet pék­süteményeivel, kenyerével. * Patikatisztaság a laborató­riumban. az asztalon nagy halomban a tábla csokoládé. No, nem nyalakodásra valók, bár a. csokoládék, cukorkák minőségének megállapítása­kor az érzékszervi hatás sem mellékes. Vizsgálják amellett a zsír- és cukortartalmat, az összetételt. Majd ötszáz faj­ta édesipari terméket tarta­nak számon az intézetben, s „szigorú zsűri” pontozza idő­ről időre a nyalánkságokat. A „győztesek” száz pontot kapnak, a nyolcvan alattiak már kiesnek a versenyből, azaz minőségük kifogásolha­tó. A laboratóriumban dol­gozók szerint az édesipari termékekkel nincs is nagy baj, annál több a probléma a szomszédban, ahol a ke­nyeret, péksüteményt „teszik nagyító alá”. Sokszor, bizony a vásárló is tapasztalja: nem is ártana, ha nagyobbnak tűnne az a zsemle. Az inté- , zetben az elmúlt évben 103 üzemből 450 mintát vizsgál­tak meg a szabványok sze­rint. S hogy mi a megala­pozott szakvélemény a sütő­ipari termékekről? Bizony, sok a nyers, sületlen kenyér, a súlyhiányos zsemle, a kel­leténél kisebb bukta. A leg­több a panasz a Sátoralja­újhelyi Sütőipari Vállalat szerencsi üzemének termé­keire. de sokszor a tiszalúci kenyérgyár sem büszkélked­het a szivacsos kenyerekkel. Az okok között a technoló­giai fegyelem megsértése, no, meg a szerencsi liszt rossz minősége is szerepel. De ne csak a rosszat említsük: egyenletesen termel a sáros­pataki. a gönci, a kazincbar­cikai kenyérgyár, s finomak a Miskolci Sütőipari Válla­lat üzemeinek termékei is. Sorra járjuk az Élelmi­szerellenőrző és Vegyvizsgá­ló Intézet valamennyi labo­ratóriumát, A szeszlaborban éppen a Bocsi Sörgyár Rá­kóczi sörének alapos vizsgá­latát végzik. A szénsavtarta­lom. az eredeti extraki tar­talom megfelelő, az üvegen levő címkén is valamennyi jel rajta van. amely a vá­sárló tájékoztatására szolgál, az itt dolgozó szakemberek, bár nem sörivók, alaposan alá tudják támasztani: a Bor­sodi világos sör minősége ma már vetekszik a Kőbányai világoséval. A különböző bo­rokat sem kóstolgatják nyakra-főre; rejtélyes mű­szerek. desztilláló készülék vizsgáztatják a nedűt. A ta­valy született új borszabvá­nyok szerint engedéllyel csökkentették a borok szesz- tartalmát. Nincs is baj a pa­lackozott italokkal: a ven­déglátóiparban forgalmazott tömény szesszel annál in­kább. Nemcsak a vizezés, hanem a jobb minőségű és a gvengébb keverése a „iól bevált” módszer. Nos. a fo­gyasztó mindenképpen ká­rosodik. mert múlván a drá­gábbik áron adják el a ke­vert italt. Nem épp a legjobb módja ez az alkoholizmus ellem küzdelemnek! Örvendetes lény, hogy ja­vult a • húsipari es tejipari termekek minősége. A Mis­kolci Húskombinátban a jó belső szervezésnek köszönhe­tő, hogy az előző évekhez képest tavaly több és fino­mabb termék került a me­gye boltjaiba. Mivel jelöni eg nem termel a húskombinát, más megyék üzemeiből szál­lítanak Borsodba árut. így kapunk most nyári turista- szalámit Zala megyéből, Debrecenből. Az intézetben a napokban vizsgálták a deb­receni nyári turistát, s a kelleténél magasabb víztar­talmat találtak benne. Nem szándékos minőségrontásról volt szó, csupán tovább kel­lett volna száradnia az áru­nak. Az viszont már kevésbé nézhető el, hogy az ünne­pek után néhány miskolci boltban, ünnep előtti hen­tesárut találtak az intézet szakemberei. Ugye, nem árt- az éberség. — az állategész­ségügyi hatósággal együtt­működve azonnal kivontak ezeket a forgalomból. A ta­pasztalatok szerint, ma már nincs nagy gond a megye boltjainak hútőlúncüval. Az ellenőrzés során inkább ab­ban találnak hibát, hogy a hentesárut például más, mélyhűtött árukkal együtt tárolják. S egy ésszerű ja­vaslat, amely a magas szín­vonalú, kulturált kereskede­lem megvalósításához nagy­ban hozzásegítene: a boltok csemegepultjain a felvágot­tak, hentesáruk árjegyzéke­in jó lenne feltüntetni a gyártó üzem nevét. Így — akár csak tiz deka párizsi vásárlásakor is —, tudná a vevő: kinek az áruját di­csérheti, vagy szidhatja. S ha már itt tartunk... Miért ne tájékoztathatna a vevőt egy kis cédula arról, meddig tartható el hűtőben a felvá­gott, á kenőmájas? A jelzés­re fordított fáradságot bő­ven kárpótolná a vevő bi­zalma, megelégedettsége. .. Mint ahogyan örömmel ta­pasztalhatta mindenki, aki az elmúlt hónapokban tejet vett: a tejeszacskókon, a tej­termékek poharain immár jól látható, meddig fogyaszt­ható az áru. Igaz, csak az ipar egy kis leleményessége szükségeltetett hozzá. A Mis­kolci Tejipari Vállalat tavaly új festéket alkalmazott, amely jól látható, olvasható a cso­magoláson. Nemkülönben pontosak a jelölések a kon- zerveken is, s az sem elha­nyagolható tény, hogy ma már fehér holló a romlott konzerváru. Talán csak a választék lett kisebb, s itt gondoljunk a mirelit áruk­ra is. Mikor láttunk például az üzletekben jégbe hűtött szamócát, málnát? * A megyei Élelmiszerellen­őrző és Vegyvizsgáló Intézet elmúlt évi munkájáról végül meg kell említenünk: Borsod 2.394 kereskedelmi egységéből 492-ben végeztek helyszíni ellenőrzést, s 262 vendéglá­tóipari egységben folytattak vizsgálatot. Az intézet mun­katársainak tevékenysége nagyban hozzáiárult ahhoz, hogy több és jobb áru ke­rült az élelmiszeripari üze­mekből a boltokba. Mikes Márta A szocialista brigádvezetők Miskolc városi klubjában ma délután 5 órától sokakat érintő — tehát minden bi­zonnyal sokakat érdeklő — téma várja a klubtagokat. A várospolitikai fórumon ezút­tal Miskolc lakáshelyzetéről, az ellátottság várható alakú­a ÜáÉiian lásáról beszélgethetnek Ir- kovszki Imrével, az építési­közlekedési és vízügyi osz­tály munkatársával/ A brigádvezetők meliert szívesen látják a találkozón a város szocialista brigádjai­nak tagjait is. az SZMT- székház földszinti klubter­mében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom