Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1979. február 11., vasárnap Szemléletváltozás és ISI évi feladataink A Központi Bizottság 1973, december 6-i határozatának végrehajtása az eddiginél is szervezettebb, nehezebb munkát és fokozott felelős­séget hárít a pártszerveze­tekre, a kommunistákra. Ál­talában azt mondhatjuk: nem kimondottan új felada­tokra, hanem a „hangsúlyok eltolódására” kell nagy fi­gyelmet fordítani. Az 1979. évi népgazdasági terv egyik legfontosabb alap­elve, hogy csak olyan nagy­ságú termelésre szabad vál­lalkoznunk, ami a tervben előírt kedvező folyamatokat segíti elő. Azt, hogy bizto­sítja a belső szükségletet, az államközi szerződésekben rög­zített szocialista exportot, a tőkés import tervezett mér­séklését. Még a dollár elszá­molású külkereskedelmi for­galom növelése tekintetében is csak a gazdaságos export növelése támogatható egyér­telműen. Ezeknek a követelmények­nek a teljesítése szemlélet­változást kíván a gazdasági vezetőktől, az üzemek dol­gozóitól és a pártszerveze­tektől is. Mindenekelőtt vál­toztatni kell -a mennyiségi szemléleten. A tervek meny- nyiségi túllépése helyett a minőségre kell az erőket összpontosítani. A gazdasá­gosság. a korszerűség azok a követelmények, amelyekre a pártszervezeteknek is a fő figyelmet kell fordítaniuk a termelőmunkában. A terme­lési tervek mennyiségi túl­teljesítése helyett a taka­rékos. jó minőségű áru­termelésre, a szerződési kö­telezettségek pontos teljesí­tésére kell a hangsúlyt he­lyezni. A pártszervezeteknek eré­lyesebben kell fellépniük a minden áron való növeke­déssel szemben, ami egyéb­ként igen tetszetős cél lehet, sőt a költséggazdálkodás szempontjából is kényelme­sebb helyzetet teremt. Két­ségtelen, hogy a korábban megszokottnál nehezebb a vállalati perspektíva kiala­kítása, ha a termelés nem növekedhet, esetleg csökken. Nehezebb a termelékenységi mutatókat növelni, a rezsi- költségek csökkentését elérni, és hálátlan feladat a munka megszervezésének, a munka­erő átcsoportosításának bo­nyolult problémáit vállalni. Az exportértékesítés — ezen belül is a nem rubel elszá­molású kivitel növelése — a népgazdaság egyensúlyi hely­zete szempontjából meghatá­rozó jelentőségű. Itt is döntő jelentősége van a minőségi, gazdaságossági követelmé­nyek érvényesítésének. A bármi áron eladni — szem­lélet sérti érdekeinket, ezért a pártszervezeteknek fel kell lépniük ellene. Ne támogas­sanak olyan törekvéseket, kéréseket, amelyek a KB határozatából adódó követel­ményekkel nem esnek egvbe. s a termelés minden áron való növelésére ösztönöznek. Legyenek szigorúbbak éskri- tikusabbak. vállalatuk, szö­vetkezetük beruházási, hite­lezési, preferenciák vagy más egyedi engedmények megszerzésére irányuló el­képzeléseinek támogatásá­ban. A vállalati munka eredmé­nyességének megítélésében eddig a bázisszemlélet érvé­nyesült, melvet nem egy gazdálkodó részéről — s ez­zel a politikai szervek is egyetértettek — sok jogos kritika ért. A • bázisszemlé­letre éDülő érdekeltség — ott. is, ahol gyors, dinamikus nö­vekedésre van szükség — a lassú fejlődést részesítené előnyben. A bázishoz való viszonyítás a tartalékok gvors feltárása és hasznosí­tása helyett azok lassú, foko­zatos realizálására késztetné a vállalatokat, szövetkezete­ket. Emellett a rövid távú •»emlélet kialakítását ered­ményezné és a gazdálkodók perspektívájának tárgyilagos megítélését Is nehezítené. A bázisszemlélet nem ten­né előnyössé a népgazdaság szempontjából indokolt eset­ben sem a kiugró teljesítmé­nyeket, mert az azt követő viszonylagos „visszaesés” anyagilag és erkölcsileg is hátrányos következmények­kel járna. Kifejező erről egyes gazdasági vezetőik iro­nikus hangvételű véleménye, mely szerint: egy kiugró eredmény hátrányos követ­kezményeit egy ötéves terv­ben nyögheti a vállalat, ez­zel szemben egy „tönkreme- nés” egy ötéves tervre bizto­sítja a gondtalan fejlődés le­hetőségét. Jogos az igény, hogy ez a helyzet megváltozzon, s a vállalati tevékenység megíté­lésének alapja az előző idő­szakhoz történő viszonyítás helyett az igényekhez, a vál­lalat lehetőségeihez és a népgazdasági követelmények­hez mért fejlődés legyen. Minden bizonnyal elősegíti ezt a szabályozók módosítá­sa is, de a pártszervezetek az eddigitől nagyobb felelősség­gel és bátorsággal kell, hogy foglalkozzanak a bázisszem­lélet megszüntetésével. A mérsékelt ütemű gazda­sági növekedés a termelő ágazatok átlagos fejlődését követeli. Egyes termékek gyártási volumene változat­lan lehet, vagy csökkenhet, másoké dinamikusan nőhet. Ezért a pártszervezeteknek differenciáltan keiil a terme­lés növelésének kérdésében állást foglalni. Szükség ese­tén vállalni a népszerűtlen­nek tűnő döntést például a termelés csökkentésében, egyes esetekben a termékek gyártásának megszüntetésé­ben, más esetben pedig ösz­tönözni az ésszerű vállalati és egyéni kezdeményezése­ket, a szelektív fejlesztést a termelés dinamikus növelé­sében. A gazdasági növekedés mérsékelt üteme nem mond ellent annak, hogy a párt- szervezetek ösztönözzék azo­kat a kezdeményezéseket, megalapozott kockázatválla­lásokat, amelyek a termelés dinamikus növelését ered­ményezik és a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításá­nak szempontjából előnyö­sek. Az ilyen területeken az eddiginél is nagyobb szükség- van a helyi kezdeményezé­sek maximális kibontakozta­tására. Pártszervezeteink gazda­ságszervező munkája egyre tudatosabb tervszerűbb. Segí­tik a gazdasági vezetőket a helyes döntések kialakításá­ban,'a párttagság, a tömeg- szervezetek figyelmét a leg­időszerűbb gazdasági felada­tokra irányítják. Ma azalap- szervezeti munka különösen fontos követelménye, hogy a Központi Bizottság határoza­tát. a benne megfogalmazott politikai célokat megértes­sék és a párttagsággal a munkájukhoz szükséges rész­letességgel megismertessék. Az üzemek dolgozói jól ért­sék a népgazdasági célkitű­zések lényegét; okait, saját feladataikat és azok végre­hajtásának társadalmi fon- - tosságát. A gazdasági életben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a dolgozó embereknek azokat a tartalékait, amelyeket csak a kellően feilesztett akarat tud mozgósítani. Ezért a pártszervezeteknek mozgósí­tani kell az üzemek kollek­tíváit. Tapasztalataink bizo­nyítják. hogy dolgozóink többsége mozgósítható, ha világos, értelmes célokat tűz­nek ki eléjük, és megterem­tik annak lehetőségét, hogy "zekért a célokért dolgozhas­sanak. Ez a pártszervezetek nagy­szerű feladata és felelőssége, melyért érdemes dolgozni és felelősséget vállalni. Bhutfo életéért Pakisztáni Zulfikar Ali Bhutlo volt pakisztáni miniszterelnök (ké­pünk) halálos ítéletével kap­csolatban Lconyicl Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke felhívást intézett Ziaul Hak pakisztáni elnökhöz, hogy ta­núsítson megbocsátást és kö- nyöriUetet. A vád tartalma kizárólag Pakisztán bclügyc, emberiességi indítékoktól ve­zéreltetve mégis remélem, megtalálja a lehetőségét an­nak, hogy megkímélje Zulfi­kar Ali Bhutto életét — hangsúlyozza Leonyid Brezs­nyev üzenete. bejelentés Ziaul Hak tábornok pa­kisztáni -államfő szombati rádió- és televíziós beszédé­ben bejelentette, hogy a leg­főbb törvény Pakisztánban ezentúl a Korán és az ehhez csatolt ortodox-mohamedán szent könyv, ,a Szunna lesz. A tábornok azt fejtegette, hogy a mohamedán törvény­kezés bevezetésével „Pakisz­tán néptömegei a legtelje­sebb mértékben egyetérte­nek”. A mohamedán vallás rendelkezéseit fokozatosan ültetik át a törvényhozásba, helyettesítve ezzel az angol mintára megvalósított jogi gyakorlatot — mondotta az államfő. Ugyanakkor kijelen­tette, hogy a házasságtörés­re, a lopásra, a hamistanú- zásra és az alkoholfogyasz­tásra már szombattól fogva a Korán törvényei szerint szabják ki a büntetést. Eszerint a házasságtörő személyeket nyilvánosan ha­lálra kövezik. Nyolcvan kor­bácsütést kaphat, aki a po­hár fenekére néz, vagy ha­mis tanúvallomást tesz. Ha­marosan életbe lép a Korán adórendszere is. Pakisztán törvénykezési gyakorlatának megváltoztatásakor — mint az APP francia hírügynökség megjegyzi — a szaud-arábiai jogi gyakorlat szolgált ala­pul. A Magyar Jogász Szövet­ség Borsod megyei Szerveze­te — munkaterve alapján — széles körű jogi ismeretter­jesztő tevékenységei folytat. A legutóbbi jogpropaganda hónap idején megyénkben mintegy 100 előadás hang­zott el. Általános tapasztalat szerint a rendezvények jól sikerültek. Az előadók fel- készültsége, a hallgatósággal való kapcsolatfelvételi kész­ség magas színvonalú volt és a hallgatóság oldaláról vizs­gálva az eredményességet — egy-két kivételtől eltekintve — az előzetes várakozást meghaladónak minősült az aktivitás. A feltett kérdések magas száma bizonyítékát ad­ta az előadások alapjául szol­gáló témák helyes megvá­lasztásának, és az e vonatko­zásban jelentkező ismeret- szomjnak. A jogpropaganda hónap rendezvénysorozatának köz­ponti megnyitó előadása tar­talmában, színvonalában elis­merést vívott ki bírák, ügyé­szek. tanácsi jogászok és BM- dolgozók körében. A megyei tanács jogi és igazgatási bi­zottsága megtárgyalta a jog- propaganda és jogi tanács­adó tevékenység területén je­lentkező feladatok összehan­golásának szükségességét, an­nak módozatait, és a végre­hajtandó tennivalókat. Öz- don kerekasztal-konferenciát tartottak a városi tanácsok vb- és szb-titkárai, a nagy­üzemek jogsegélyszolgálatá­nak vezetői és a ngyüzemes szb-titkárai részvételével, a korszerűsítés .és a jogpropa­ganda témakörében. A részt­vevők külön tájékoztatást kaptak az ÓKÜ jogsegély- szolgálatának tevékenységé­ről. Miskolcon, Az üzemi jogse­gélyszolgálat tapasztalatai és a jogpropaganda a Lenin Ko­hászati Művekben cím alatt megszervezett rendezvény szakmai hallgatóság előtt osz­tatlan megelégedést váltott ki. A Házi Jogtanácsadó szer­kesztősége által biztosított vándorkiállítás és nyomtatott jogpropaganda anyag, vala­mint a Miskolcon, Mezőkö­vesden, Kazincbarcikán és Ózdon vetített ismeretterjesz­tő kisfilm ugyancsak elősegí­tette a szélesebb körű tájé­koztatást. A rendező szerveknek az volt az elgondolásuk, hogy nem elégedhetünk meg azzal a praktikus elvvel, amely szerint a jog nem ismerése / nem mentesít a felelősség alól. Nekünk arra kell töre­kednünk, hogy a jog ismerete alapozza meg az állampolgá­ri felelősség érvényesülését — elsősorban a jog alkalmazá­sában és nem a jog gyakor­lásának elmulasztása, vagy a jog megszegése miatti felelős­ségre vonásban. T. L. Elfiunyí lyiolsj Tyiíionov Elhunyt Nyikolaj Tyihonov, a kiváló szovjet költő, író, a szovjet közélet kimagasló alakja. Nyolcvanhárom éves volt. A haláláról kiadott gyászjelentése, amelyet a szovjet párt- és állami veze­tők, köztük Leonyid Brezs­Kínai katonai egységek február 1. és 8. között hat­van fegyveres támadást haj­tottak végre a Vietnami Szocialista Köztársaság ha­tártérségében. Ezek követ­keztében kilenc vietnami ha­nyev, valamint a szovjet iro­dalom és költészet nagyjai, neves közéleti személyiségek, a békemozgalom vezető sze­mélyiségei írtak alá, a szov­jet kultúra súlyos veszteségé­nek nevezi Nyikolaj Tyihonov halálát. tárőr életét vesztette, nyol­cán megsebesültek, hat to­vábbi személyt pedig a ha­tár kínai oldalára áthurcol­tak — állapítja meg a viet­nami külügyminisztérium jegyzéke. A Kínai Kommunista Párt központi lapjában közölt ve­zércikk arra a következte­tésre jut, hogy további két- három esztendőre lesz szük­ség ahhoz, hogy gazdasági­lag, politikailag és ideológiai­lag szilárd alapot teremtse­nek Kínában a pártvezetés által meghirdetett „négy mo­dernizáláshoz”. A vezércikk hangsúlyozza, hogy mindaddig, amíg az or­szág minden részében végre nem hajtják a meghurcolt, alaptalanul megvádolt és ár­tatlanul szenvedett emberek rehabilitálását, az általános légkör nyomott marad és le­hetetlen mozgósítani a töme­geket „a négy modernizálás” lelkes valóra váltására. A pártlap vezércikke azt is elismeri, hogy a tömegeket aligha lehet a „négy moder­nizálás” megvalósítására ser­kenteni az életszínvonal ja­vítása nélkül. Az életszínvo­nal kérdésében problémák tömkelegéről beszél, és mind­járt azt is leszögezi, hogy ezek rendezéséhez hosszú időre lesz szükség. Vagyis semmi kilátás nincs arra, hogy viszonylag rövid időn belül lényeges javulás követ­kezzék be a kínai lakosság életszínvonalában, amely az elmúlt két évtized radi­kális kísérletezései következ­tében nem javult, hanem romlott. Kíii tamás Iliin ellen flWILAGHIRADO Különös világban élünk: miközben Olaszországban és Belgiumban egész héten át eredménytelenül tárgyaltak egy munkaképes kabinet megalakításáról — Iránban egyszerre két kormány is működik. Nemcsak a távoz­ni kényszerült sah „politi­kai hattyúdalával” kineve­zett Baktiár gyakorolja a mi­niszterelnöki funkciókat, de a Khomeini síita főpap ál­tal életrehívott ideiglenes kormány is, Bazargannal, az ismert olajszakemberrel az élen. A teheráni táviratok ezért szívesen használják a kettős hatalom kifejezést a helyzet, jellemzésére, s érzé­keltetik, hogy a nagy erő­próba küszöbéhez „érkeztünk. Még nem ültek 'el a kom­mentárok Teng washingtoni útjáról, s ezek természetesen korántsem egységesek. Az amerikai hidegháborús erők elégedettek, s máris benső barátaik közé sorolják a kí­nai vezetést. Azt a nem ke­vés kockázatot rejtő logikát követve, hogy „az éllensé- gem ellensége — a barátom”. A józanabb amerikai körök a szovjet—amerikai kapcso­latok lényegbeli fontosséí»n­ra, a SALT jelentőségére em­lékeztetnek. s óvnak az egy­oldalú kínai kártyától. Fi­gyelemre méltó momentum Edward Kennedy határozott állásfoglalása a katonai eny­hülés mellett, s Stevenson szenátor javaslata, hogy vizsgálják télül a Washing­ton és Moszkva kereskedel­mét gátló korábbi diszkrimi­nációs kongresszusi határo­zatot. Washington felelősségére figyelmeztetnek a szovjet állásfoglalások is. Teng ki­rohanásait ugyanis előre be lehetett mérni, hiszen ebben látta az utazás célját. Tehát elsősorban a házigazdák ma­gatartása lehetett perdöntő, s ebben a vonatkozásban több szovjet hírmagyarázó jogosan emlékeztet rá: Car­ter elnök nemegyszer túl­ment a kötelező protokollon és udvariasságon, amikor ha­bozott elhatárolni magát a veszélyes kínai nézetektől. Ilyen értelemben hűvösebb szelek fogadták Teng-et To­kióban. ahol hazafelé utaz- tában rövid megállói telt. Programjának nagy részét meghűlésére hivatkozva le­mondta: nőm tudni' valódi Teng Hsziao-ping vagy diplomáciai betegség volt az ok, ám lény. hogy a japán vezetés ezúttal igye­kezett távolságot tartani a kínaiak által sugallt „közös akciók” tekintetében. (Pe­king a két ország szerződé­sére hivatkozva. szerette volna Japánt Vietnam-eílenes provokációkba bevonni.) A tokiói megálló így visszave­títve is figyelmeztető lehet Washington számára: legszo­rosabb szövetségesei így is igyekeznek óvatosak lenni, amikor nem kevéssé problé­más vendégek érkeznek Kí­nából. Ismét megélénkültek a le­szerelési tárgyalások. Üj haderőcsökkentési forduló nyílt Becsben, igaz az élén­külés itt egyelőre csupán for­mai: a Nyugat még mindig nem adott érdemi választ a tavaly júniusban előterjesz­tett szocialista indítvánvok- ra. Géniben folytatódnak a három hatalmi megbeszélések a teljes atomcsend, vagyis mindenfajta nukleáris kísér­let megszüntetése érdekében. S . lassan negyedik hetébe lépnek a genfi leszerelési bizottság tanácskozásai is. A genfi eszmecserék leg­fontosabb kérdése a tömeg- pusztító fegyverek, s ezen belül is elsősorban a nuk­leáris fegyverek korlátozása illetve teljes eltiltása. Erre vonatkozólag terjesztett elő hét szocialista ország, köz­tük hazánk, átfogó tervet. Kezdeményezésük azt jelzi.- hogy kettős megközelítésben próbálják előmozdítani a le­szerelést: általános megol­dást javasolnak; ugyanakkor lehetségesnek tartják az egyes részkérdések külön- külön napirendre tűzését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom