Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-10 / 34. szám

V JflLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEKl AZ MSZMP BORSOD- AB A ÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 34. szám Ara: 1,20 forint Szombat, 1979. február 10. Pártnap a BVK-ban A i iszas aluljárója Ritka pillanatot sikerült fotóriporterünknek „kiböjtölnle”. Naponta több tízezren érkeznek és távoznak vonaton Miskolcról. Az utasok nagy része a képünkön oly üresnek ható aluljárót veszi igénybe. Fotó: Szabados György Tegnap, pénteken Huszár István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Bodnár Ferencnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbi­zottság első titkárának és dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének kíséretében a 25 éves Kazincbarcikára lá­togatott. Első útja a városi pártbi­zottságra vezetett, ahol Szén­égető József, a városi párt- bizottság titkára és Takács István, a városi tanács el­nöke fogadta és tájékoztatta a Minisztertanács elnökhe­lyettesét és a kíséretében levő megyei vezetőket. A vá­ros vezetői, részletes áttekin­tést adtak a fiatal szocialista város negyedszázados fejlő­déséről, az ott élő és dolgozó emberek munkájáról, törek­véseiről, javuló, változó élet- körülményeiről. Többek- kö­zött szóltak az elmúlt év gazdasági eredményeiről, a megváltozott, nehezebb kö­rülmények közölt dolgozó gyárak és üzemek fejlődésé­ről, gondjairól és célkitűzé­seiről. A múlt évben — mondták •— a város üzemeinek terme­lési értéke elérte a kilenc- milliárd forintot, amely 19 százalékos növekedést jelent az 1977. évihez viszonyítva. Ezzel párhuzamosan az át­lagkereset ü százalékkal nö­vekedett. A város dinamikus fejlődéséről szólva megálla­pították, hogy az V. ötéves terv várospolitikai és fejlesz­tési célkitűzései a gondok el­lenére is időarányosan meg­valósulnak. Továbbra is nagy súlyt helyeznek a lakásépí­tésre. Ebben a tervidőszak­ban állami. OTP, vállalati és magánerőből közel 1200 lakás megépítésével számolnak a város területén. Első helyen szerepel a tervekben a gyer­mekintézmények fejlesztése és korszerűsítése. Huszon­négy általános iskolai tante­rem, 200 fős óvoda és 120 fős bölcsőde megépítése várható. A kereskedelmi és a szolgál­tató hálózat is jelentős mér­tékben fejlődik. A beszélgetés során sok szó esett a pártszervezetek és kommunisták munkájáról, a munkaerő-gazdálkodásról, a bejárók és „eljárók” életkö­rülményeiről, valamint a vá­ros és a vállalatok együtt­működéséről. A Miniszterta­nács elnökhelyettese öröm­mel nyugtázta, hogy a barci- kaiak saját maguk erején? és lehetőségeikre támaszkodva, évek óta igen sokat tesznek lakóhelyük fejlesztéséért. Hi­szen ezt mutatja többek kö­zött az is. hogy évente 8—10 millió forint értékű társadal­mi munkát végeznek a város építése, szépítése érdekében, és az is, hogy a város terü­letén működő vállalatok is jelentős összeggel járulnak hozzá a gondok megoldásá­hoz. A tájékoztató után a ven­dégek a városi vezetők tár­saságában városnézésen vet­tek részt. Többek között meg­tekintették a „régi” város- központot, az épülő új lakó­telepet és a városkörnyéki üdülőövezetet. Az egész na­pos program következő állo­mása a Borsodi Vegyikombi­nát megtekintése volt. Itt KörUiélyes István, a kombi­nát igazgatója, valamint az üzemi pártszervek és tömeg­szervezetek képviselői fogad­ták a vendégeket. A Politi­kai Bizottság tagja a kombi­nát igazgatójának kalauzolá­sával megtekintette a múlt évben üzembe helyezett és azóta tervszerűen termelő PVC—III. üzemet. Jártak a klórüzemben, ennek irányító­központjában, a polimerüzem vezérlő- és ellenőrző köz­pontjában, valamint más üzemrészekben. Huszár István röviden a következőkben foglalta össze tapasztalatait: — Legutoljára 1976-ban jártam itt — mondta. — Ak­kor az építkezés és szerelés munkálatai folytak. Most tel­jesen új kép fogadott, öröm számomra, amit itt láttam, hogy ez az üzem teljes biz­tonsággal termel. Mind a vá­ros, mind a kombinát veze­tői szép eredményekről ad­hatnak számot. Ügy látom, jól használták fel a rendel­kezésükre álló anyagi forrá­sokat, és jól élnek a lehető­ségekkel. Az utóbbi időben sokat panaszkodunk a beru­házások miatt. Bíráljuk a szervezetlenséget, az elhúzó­dásokat és a költségek túliéi pését. Ez a beruházás és több más Borsod megyei építkezés kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy mindezt jól is lehet csi­nálni. Erre a mintaszerűen termelő gyárra és annak kol­lektívájára az egész ország büszke lehet. — Ami a várost illeti, sok­féle jelzővel illetik: a fiata­lok városa, iskolaváros, a ne­hézipar fellegvára stb. Amint látom, gyakorlatilag mindez rá is illik. A barcikai fejlő­dés lényegében az egész me­gyére jellemző. És jóleső ér­zés számomra, hogy a párt­ós állami vezetők a gondok­ról és a megnövekedett fel­adatokról is őszintén beszél­nek, meggyőződésem, hogy azokat meg is tudják oldani, hiszen a város 25 éves évfor­dulóját is szorgalmas, alkotó munkával ünnepük. Délután Huszár István a Radnóti Miklós Művelődési Házban nyilvános pártnapon tájékoztatta a kombinát dol­gozóit gazdaságpolitikai kér­désekről, az előttünk álló fel­adatokról. A pártnap részt­vevőit Keresztes János, a nagyüzemi párt-végrehajtó­bizottság tagja üdvözölte. Elöljáróban a Miniszterta­nács elnökhelyettese emlékez, tetett a Központi Bizottság múlt évi, gazdasági kérdések, kel foglalkozó határozataira. Majd arról szólt, hogy ez az időszak az év eleje, az érté­kelés, a számvetés időszaka. S ezeket az összegzéseket és abból fakadó tennivalókat or­szágszerte pártnapokon be­széljük meg a dolgozók szé­les rétegeivel. A továbbiak­ban elemezte az V. ötéves terv első három esztendejé­nek eredményeit, fogyatékos­ságait. Népgazdaságunk, min­den gondja és nehézsége el­lenére fejlődött ebben a há­rom esztendőben. Nőtt a ter­melés volumene, nőtt a nem­zeti vagyon és a nemzeti jö­vedelem. Emelkedett népünk életszínvonala, kulturális, egészségügyi és szociális el­látottsága. összességében ja­vultak az életkörülmények. A lakásépítési előirányzatot pél­dául időarányosan teljesítet­tük, sőt egyes területeken túlteljesítettük. (Folytatás a 2. oldalon) Mehdi Bazargan, a Kho­meini által kinevezett mi­niszterelnök péntek délelőtt Teheránban százezres tömeg előtt mondott beszédében is­mertette kormányprogramját. Legsürgősebb feladatként jelölte meg: A hatalom teljes átruházá­sát kormányára: a rendszer- változásról döntő népszava­zás megrendezését; alkotmá- nyozó nemzetgyűlési válasz­tások megtartását; az új al­kotmány megszövegezését; törvényhozási választások megtartását; az iszlám-kor­mány létrehozását. A hadseregről szólva Ba­zargan kijelentette: „A leg­több katona és tábornok ugyanazt akarja, mint mi. A hadsereg nem lehet az impe­rializmus eszköze, nem állhat más országok szolgálatában” — mondotta. Műszak végeztével sűrű so­rokban érkeztek tegnap dél­után a Borsodnádasdi Le­mezgyár dolgozói az üzem szomszédságában levő kul- túrotthonba, a pártnap szín­helyére. Az üzemi kultúrház zsúfolásig megtelt nagyter­mében Vass Géza, a Borsod­nádasdi Lemezgyár üzemi pártbizottságának titkára kö­szöntötte Borbély Sándort, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárát, a pártnap előadóját, dr. Havasi Bélát, a megyei pártbizottság titkárát és Béres Lászlót, az Ózdi já­rási Pártbizottság első titká­rát. Ezt követően Borbély Sándor emelkedett szólásra. A Központi Bizottság tit­kára megköszönte a lemez­gyár pártbizottságának és munkáskollektívájának meg­hívását. Mint mondotta, öröm­mel tett eleget a borsodná- dasdiak kérésének, mert a dolgozók széles rétegeivel való találkozás jó alkalom közös dolgaink megtárgyalá­sára. Beszéde további részé­ben időszerű gazdaságpoliti­kai kérdésekről beszélt. Min­denekelőtt hangsúlyozta: ha­zánk gazdasági alapja szilárd, a magyar népgazdaság az el­múlt évben is töretlenül fej­lődött. Kellőképpen alátá­masztják ezt a Központi Sta­A Khomeini által kineve­zett kormányfő lemondásra és a népi erőkhöz való csat­lakozásra szólította fel Bak- tiart. Rámutatott arra, hogy a sah által kinevezett minisz­terelnök teljesen elszigetelő­dött. Bazargan közölte, mérlege­li, kiket nevezzen ki kormá­nyának egyelőre betöltetlen posztjaira. Baktiar, a sah által kine­vezett miniszterelnök viszont az egyik francia rádióállo­másnak adott nyilatkozatá­ban azt állította, hogy az „irániak többsége mögötte áll”, e többségnek azonban „csendesnek és meggondolt- nak” kell maradnia, mondot­ta, majd kijelentette, hogy kormánya sohasem fogadja el Khomeini feltételeit. tisztikai Hivatal által közre­adott jelentés adatai is. Ugyanakkor látni kell, hogy a múlt esztendőben a koráb­bi éveknél lényegesen nehe­zebb külső és belső feltételek közepette kellett dolgoznunk. A külső tényezőkre utalva Borbély Sándor elmondotta, hogy óriási verseny alakult ki a tőkés és a szocialista piacokon egyaránt. S ezzel a jövőben még inkább számol­ni kell. Ez azt jelenti, hogy azoknak az országoknak és vállalatoknak a termékeit vá­sárolják meg a világpiacon, amelyik ország, illetve válla­lat a legkorszerűbbet, a leg­jobbat tudja gyártani. Borbély Sándor előadásá­ban utalt rá, hogy az előre­haladást jelző eredményeink mellett néhány fontos terü­leten nem érvényesültek ki­elégítően a tervben meghatá­rozott követelmények. Így például a gazdálkodás haté­konysága az előirányzatnál csak kisebb mértékben ja­vult, a termelés anyagi és eszközigényessége fokozódott, s elmaradt az igényektől a termékszerkezet korszerűsít se is. Előadásában a Központi Bizottság titkára részletesen szólott a Borsodnádasdi Le­mezgyár kollektívájának Paíüvéoi Lis Amerikába utazott Pénteken az Egyesült Ál­lamokba utazott Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. A Michael Blumenthal ameri­kai pénzügyminiszter meghí­vására sorra kerülő látoga­tás idején a pénzügyminisz­terei; előreláthatólag aláírják a két ország között a kettős adóztatást kizáró megállapo­dást, és véleménycserét foly­tatnak pénzügyi és gazdasági kapcsolataink alakulásáról, valamint időszerű nemzetkö­zi pénzügyi kérdésekről. Fa­luvégi Lajos megbeszéléseket folytat a kapcsolatok fejlesz­tésében érdekelt minisztériu­mok illetékes vezetőivel, s találkozik a vezető bankári és pénzügyi körök képvise­lőivel. munkájáról. — Borsodnádas- don jól dolgoztak az elmúlt évben — hangsúlyozta Bor­bély Sándor. — A példák egész sora bizonyítja mind­ezt. Mindenekelőtt növeke­dett a gyár termelése, s fo­kozták a tőkés kivitelt. Ami­nek külön is örülök; úgv nö­velték ' a termelést, hogy eközben a készletek csökken­tek. Ugyanez nem mondható el országos méretekben, hi­szen közismert, hogy az el­múlt év végén több tízmil- liárd forint értékű készlet halmozódott fel hazánkban, s ez jelentős terhet rótt a nép­gazdaságra. A szabad pártnap részi ve­vőinek nagy tetszésnyilvání­tása közepette állapította meg Borbély Sándor, hogy a nagy múltú gyár kollektívájának nem kell tartania a jövőtől. A párt vezetése bízik abban, hogy Borsodnádasdon megta­lálják a termelés fejlesztésé­nek a legoptimálisabb, leg­célravezetőbb módját, amely biztosítékul szolgál a további eredményes munkához. (Folytatás a 2. oldalon.) ^ árosnézcscn Pártnapok megyénkben Borsod nádasd fen Mif rograim

Next

/
Oldalképek
Tartalom