Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-06 / 30. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 5 1979. február 6., kedd * Sajószentpéteri változások Új \iM itözöl líraiéi cilád A kolónialakások egészségtelen levegője már nem sokáig nehezíti a bányászcsaládok életét Sajószentpéteren. Az első lépésekkel 24 család kiköltözésével elkezdődött egy folyamat — a tervek szerint ugyanis 19110. december 31-ig felszámolják a közismert nevén alsó-bányate- lepi lakóházakat. Tovább várni az intézkedéssel nem is leLt volna helyes, hiszen a 92 lakás csaknem nyolcvan- éves és düledezö. nedves falai erősen megviselték már az itt élők egészségét. A napokban látogatást tettünk a telepen, amely csupán két utcái áll. Először a Sport utca 13. szám alatt Bodgár Józsefékhez kopogtunk be. A nyugdíjas vájár feleségével, lányával, vejével és kis unokájával él együtt. — Láthatja, nagyon szűkék ezek a lakások. Amikor a lányunk férjhez ment nekünk ki kellett költözni a konyhába. így van ez mindenütt a telepen egy-egy esküvő utón, hiszen legfeljebb kétszobásak ezek a lakások, többségében azonban csak egy helyiség áll rendelkezésre, az Itt élőknek. Könnyen megállapíthattuk: a falak nedvesek, a levegő dohos és a bútorok is teljesen átáztak. A beszélgetésbe Fehér Lajosok is bekapcsolódtak, akik rokoni látogatásra érkeztek nemrégiben. — A mi lakásunk sem különb — kezdte. — A feleségemmel és négy gyermekemmel másfél szoba-konyhás házban lakunk. A vizet a szó szoros értelmében seperni lehet a. falról, a ruhák penészednek. Tíz évig a Sa- jószentpéter 3-as aknán dolgoztam, de gázmérgezés miatt leszázalékoltak. Drótos Lajostól, a Sport út 16. számból azt kérdeztem: látta-e már az új bérházi lakásokat? — Igen — felelte. — Ott minden kényelem adott a nyugodt élethez. Igaz, egyedül csak a konyhában van gáztűzhely — a szobákban szénnel tüzelnek —, de ez nem akadályozna meg abban hogy elköltözzem innen családommal. Hat gyerekem van. az ő egészségük mindennél fontosabb. Január 8-án egyszerre 24 család cserélte fel régi otthonát újra. Hogyan élnek, milyen körülmények közölt? — erre voltunk kíváncsiak, amikor alig kétszáz méterre a teleptől két családot meglátogattunk. A Kossuth utca 138. sz. alatti bérház gondnoka Kubányi Gyula bányász. — Gyermekkorom óta éltem a kolónialakásokban. E.ég volt belőle. Hattagú a családom, a feleségemmel és négy gyermekemmel élek ebben a kétszoba-összkomfortos lakásban. Nagyon boldogok vagyunk, hogy hosszú évtizedek után ilyen otthonunk van. — Hogyan fogadták a többi lakók a költözködés hírét? — Mindenki örült. Sokkal tágasabb, tisztább, levegő- sebb az új otthonunk, élvezet ilyen környezetben élni. Egyelőre még több lakó meghagyta a régi, átnedvesedett bútorait, de fokozatosan kicserélik majd ezeket. — Mennyi a lakbér? — Valamivel kevesebb, mint háromszáz forint. A kolónialakásoké 17. 27 vagy 44 forint volt... Hankó Györgyné. a Bükk- aljai Bányaüzemnél segédmunkás. Nyolcadmugával lakik a szépen berendezett bérházi lakásban. Ö csak ennyit mondott látogatásunkkor: — Sokkal jobb itt! A telepen levő „hatablakos” öreg épületek lebontásához még ebben a negyedévben hozzáfognak. Huszonnégy család az idén. 48 pedig — a tervek szerint — jövőre költözik új otthonba. Az Alsó-Bányatelepen zöldterületet akar kialakítani a községi tanács. Hamarosan eljön az idő, amikor Sajószentpéteren is már csak emlék marad a kolónialakásokból. T. L. Autósoknak! Egy felmerés szerint havonta 2400 liter üzemanyagot takarít meg az autósoknak a motordiagnosztikai vizsgálatokkal, valamint a gyújtásbeállítással a Magyar Autóklub. A beszabályozás után egy-egy gépkocsinál átlagosan másl'cl—két liter üzemanyagot nyernek. A VÍZITERV munkáiból A Vízügyi Tervező Vállalatnál készülnek az országos jelentőségű vízügyi beruházások és különféle vízügyi létesítmények tervei. A képen: a Balaton-parti települések szennyvíz- tisztítására tervezett tisztítómű. !, — Hol az a szélhámos? — kérdezte az egyik rendőr. — Ö az — mutatott a kereskedő MacAreckre. — Rendben. Gyere velünk! — Bocsánat! Nem értem, miről van szó. Hová menjek? Amerikai állampolgár vagyok. Itt az útlevelem. A rendőr elvette, de bele se pillantott. — Majd mi megmagyarázzuk, hogy miről van szó. Ne hidd. hogy ez Amerika. A madárkák számára kalitkáink vannak. Na. mégy. vagy segítségedre legyünk? — mondta és elővette gumi- botját. — Tiltakozom; — kiáltott felháborodva Mac Areck. — Hogy bánik velem? — Elég. /” fel és indulás a kocsihoz, mert másképpen a szülőanyád sem ismer rád. Fogjátok meg! Két erős kéz megragadta MacArecket. aki nem tiltakozott. Az alacsonyabbik rendőr a tulajdonoshoz fordult:-- A kapitány úr kéri. hof.v jöjjön a jegvzőkönyvet felvenni. Pierre Mariin már né'unk van. — Rögtön megyek, csak bezárok. Közben MacArecket brutálisan betuszkoltók a rendőrségi kocsiba és a rendőrségre vitték. A rendőrfőnök azonnal kihallgatta. — Nos. MacAreek úr — nevetett, — A játék hamar véget ért. Jó üzletet akart csinálni és ezért most fizetni kell. Nem jobb lett volna New Yorkban? — 'Tiltakozom az eljárásuk ellen. Követelem, hogy azonnal beszélhessek az Egyesüli Államok konzulátusával. Ezért még drágán megfizetnek. — Idehallgass. MacAreek — mondta a rendőrkapitány, aki eddig hallgatva ült. — Ne ugrálj itt. nekem. Egyetlen konzul sem fog aggódni, hogy csak néhány év múlva látod viszont az Egyesült Államokat. — Hogy merészeli!... — Kuss. csirkefogó — ugrott az amerikaihoz és hatalmas ütést mért az arcára. MacAreek megingott, ha el nem kanja a sze karfáját, elterül. Szóié szélén kibugy- gyani a vér. — Megfizettek ezért — mondta nyugodtan, miközben zsebkendőjével törölget- te le a vért, — Fiúk — kiáltott a főkapitány —. vigyétek a dutyiba. Azt akarja, hogv jól megfizessünk ezért. Tehát, útközben tegyetek hozzá egy keveset. Az egyik rendőr megragadta. a másik gumibotjával nógatta előre. A letartóztatott üvöltött. Ezt követően a kél használtautó-kereskedő tett vallomást a főkapitánynak. A legjobb bizonyíték a szélhámosságára, hogy az egy órával később már húszezer ú.i frankkal olcsóbban akarta eladni, hogy egy sokkal drágább kocsihoz jusson. A főkapitány megköszönte a két kereskedőnek, hogy együttműködtek velük, a madárka útlevelében az olasz, és a jugoszláv vízum is arról tanúskodik, hogy le akart lépni. — Ügy vélem — jegyezte meg a rendőrfőnök, amikor a kereskedők elmentek, legjobb lesz. ha hétfőig a pincében tartjuk a mi kis kék madarunkat. Hétfőig éhezik és akkor szépen bevall mindent nekünk. — Kérni kell az ügyész engedélyét — jegyezte meg a főkapitány. — Nem sürgős. Sem ma, sem vasárnap nem éred utói a főügyészi, A kihallgatás jegyzőkönyvét majd átküld- jük neki. — Helyes. Hadd szokjon hozzá a csirkefogó a francia börtönhöz. Hétfőn, . a Credit Lyonnais banktól igazolást kell kérni, hogy a csekk fedezet nélküli. — Hétfőn semmit nem tudunk meg. A bankok ünnepe. Csak kedden — jegyezte meg a rendőrfőnök. — Nem baj. Legfeljebb egy nappal tovább ül a kismadár a mi kalitkánkban Annál inkább fog vágyakozni az. Ambassador szállodába. Gyorsan el kell intézni azt is, hogy a kél kereskedő jutalmat, kapjon a madárka leleplezéséért. Hétfőn a két rendőr ismét a főkapitány elé hurcolta MacArecket. A szép öltöny tönkrement, sötét foltok éktelenkedtek rajta: a vérnyomok. Szeme bedagadt az ütésektől. szája felrepedt, megdagadt. — Nu, mi van, csirkefogó? — üdvözó.te a főkapitány. — Var. kedved vallani? — Tiltakozom, hogy egy amerikai állampolgárral szemben így viselkednek — válaszolt mister MacAreek. — Ez. megint a magáét fújja. Biztosan jól érezted magad odalent. Vissza akarsz menni? Beszélj, amíg jó kedvem van! — Megtagadok minden választ, amíg nem beszélhetek az Egyesült Államok konzuljával és az ügyvédemmel, Jean Charbonneau-val. — Nő. nézzétek csak! Jogtanácsosa van. Utoljára kérdezem. MacAreek, bevallód az autólopást? — Megtagadok minden választ. amíg nem beszélhetek az Egyesült Államok konzuljával és a jogtanácsosommal — ismételte a letartóztatott. — Sajnálom — mondta a kapitány. — De magadra vess magad akartad. — A rendőrökhöz fordult: — Vigyétek a pincébe. Jean. Antoine és Michel külön foglalkozzanak vele. Verjék ki a fejéből, hogy a konzullal és a jogtanácsosával akar beszélni. (Folytatjuk) Augusztusban kezdődik a tél 1 csinálnak az eszkimók nyáron ? A nyár a 70 000 eszkimó számára, aki Kanadában. Alaszkában és Grönlandon él, azt jelenti, hogy vége a tavasznak. a viharos szeleknek, a szürkén borongó égnek. Megrepedt a jégpáncél, amely tíz. hónapon ót szorítja markában a partvidéket és kis jégtáblákra szakadva siklik tova. Elolvadt a hó is a település házai között. A köves talajon, amely nyáron is csak 20 centiméter mélységig olvad fel, megjelennek az apró mohapelyhek és zuzmók. Rövid földi életre elő- merész.kedik néhány virág is, hasonlóan az Alpok havasi rózsájához. A kanadai Umingmatok- ban az alacsony kisgyerekek letérdelnek, hogy megszagolhassák a virágokat, A fiatal lányok fürdeni mennek egy gőzölgő tavacskába, amelyet hőforrás fűt fel forró vizével. A kristálytiszta sarki levegőben szinte ...egíogható közelségben nagy jéghegyek letöredezett darabjai úsznak a mélykék tengeren. Alig húsz évvel ezelőtt Umingmatok még nyomorúságos falu volt, földből, köböl, tőzegből és hordalékfából tapasztott szánalmas kunyhókkal. Ma az itt élők előregyártóit. fahózakban laknak, kályhájuk van, amelyet olajjal fülének, s mindenféle más komforttal is rendelkeznek. Az asszonyok az első nyári napon a közeli ABC-áruház- ból rendelik az egész havi szükségletet. Később pedig ráhúzza gyermeke fejére a kapucnit, s elmegy az élelmiszerekért. Persze a dohányért és a whiskyért is. A férfiak a napon sütkéreznek és már várható dél felől a kis repülőgép. Az is lehet, hogy rénszarvasvadászatra indulnak hómobilon, vagy éppen az alvó fókákat lepik meg. ősszel gyakori, hogy a halakat váratlanul éri a hideg beállta, s a jégen képződő légzsákok úgy körülzárják őket, mint egy hűtőszekrény-akvárium. Kizöldül a természet Néhányszáz kilométerrel beljebb, a szárazföldön, a tundrákon, a sarki jég- és sztyeppesivatagban is élnek eszkimók, a föld északi erdő- övezetei határától az Északitengerig. A talaj itt is csak néhány centiméter mélységig enged fel nyáron, és a föld júniustól csak két-három hónapra zöldül ki. Olyankor aztán a tundra beláthatatlan területeit lepi el a bokáig érő törpenyír. a füzike, a sárga bolhafű. az ezüstösen csillogó gyapjúsás. Déli irányból megjelennek a vándormadarak. amelyek itt költik ki fiókáikat, jönnek a hósár- mónyok. a lilék, a partfutók, őket követik a halfarkasok, majd a vadlúdak. a vörösrókák és a medvék. A mohás talajról aztán fetszállnak az óriási szúnyogseregek, amelyek valóságos csapóst jelentenek nemcsak az eszkimóknak, hanem a karbusnak. a vad észak-amerikai sarki szarvasnak és a rénszarvasoknak. amelyek sokezres csordákban vonulnak végig a tundrán. A rénszarvas úgyszólván mindennel ellátja az eszkimót: tejet ad és húst. meleg szőrmét ruházatnak és lábbelinek, agancsot és csontot egyszerű szerszámok készítésére. Csődöt mondott azonban a kísérlet, hogy a rénszarvasból — úgy mint Lappföldön és Észak-Szibé- rióban — szelídített háziállatot csináljanak. Az eszkimók: nem állattenyésztők, hanem vadászok, — s legalábbis Kanadában és Alaszkában — vadászok is akarnak maradni. így aztán a rövid nyári idényt jól ki kell használniuk. hogy tartalékot gyűjtsenek a hosszú téli hónapokra! Nemrég még az volt a szokás, hogy különösen hosz- szú és kemény teleken aa öregeket — sőt a gyerekeUet is — mint haszon nélküli kenyérpusztítókat — egyszerűen éhenhalatták. Ma . már szégyellik az eszkimók, hogy egykor csontokból, meg fóka- bőrből készült kajakokat építettek, ma már csak legfeljebb szórakozásból evez- getnek. Sarki eszkimók Az eszkimók közül már talán csak 800 él olyan életet, ahogyan azt n.i itt Európában elképzeljük — hideghez alkalmazkodó, kicsiny orrlyukakkal, rövid végtagokkal. szőrképződési hiánnyal, Ezeket sarki eszkimóknak nevezik és Grönlandon élnek. Thulétól északra. Jegesmedvére adásznak speciálisan erre betanított kutyákkal, mínusz 60 fokos hidegben egyetlen vadászat alatt 1500 kilométernyi utat is képesek megtenni vadért, az örök jég hatalmas térségein. Ezek a sarki eszkimók még tudnak szánt is készíteni. míg Alaszkán és Kanadában élő sárgásbarna színű, ferdevágású szemű testvéreik a favázas szánt és a szánt húzó kutyát jóformán már csak régi képekről ismerik. Alig van ezek közül olyan eszkimócsalád, amely nem engedhet meg magának legalább egy Immobilt — ez egyfajta szán, amelynek lánctalpát motor hajtja. Rég elmúlt az az idő. amikor az eszkimók a grönlandi bálna édeskés, tejszínhez hasonló friss bőrét, szopogatták, a halat nyersen ették, a szomjukat jégdarabokkal oltották. Ma egy sarki rókáért ropogós feliér kenyeret, marhahúskonzervet és zabpelyhet kaphatnak a szupermarkett- ban. Igaz, talán a konzervek is közrejátszanak, hogv ma sok olyan betegséget észlelnek az eszkimóknál, amelyek korábban nem fordultak elő: szivhibák, vitaminhiány, elhízás. Ennek ellenére: ma sokkal egészségesebb életmódot élnek, mint 100 évvel ezelőtt, amikor minden második eszkimó tuberkolózisban halt meg. Még 1945 után is Grönlandon az átlagos életkor mindössze 35 év volt, és Észak-Kanadában csak 25 év. A csecsemőhalandóság pedig 60 százalékos. Mostanra az átlagos életkor 65 évre emelkedett. Felmerült azonban egy új probléma: az alkohol. Az eszkimók szeretnek inni, sok sört. és pálinkát fogyasztanak. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint azért isznak, mert nem tudnak összhangba kerülni a rájuk erőltetett, civilizáció okozta problémákkal. Más vélemények szerint csak azért isznak, mert ízlik nekik. A fiatalok szeretik partne. reiket gyakran változtatni: rövid a nyár, de a szerelem még rövidebb. Nem csoda, hogy minden második eszkimóbébi házasságon kívül születik. Pedig az eszkimóknál sok a gyerek Nyár az eszkimóknál is van. bár ott a tél augusztus közepén kezdődik, és már akkor lehull az első hó.