Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

T979. február 28., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Hasznos munkának, siker a termése Előzmények ... Az ároktői Dél-borsodi Tsz az 1977-es esztendőt 2,3 millió forintos veszteséggel zárta. Ami szo­morúbb: az azt megelőző évek eredménye sem volt ettől kedvezőbb. Tények ... Az egyiket az idei zárszámadáson dr. Pusz­tai Béla, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese így fogalmazta meg: nemcsak azok a gazdaságok kedvezőt­len adottságúnk, amelyeknek területét keresztül-kasul lej­tők szabdalják. A sík vidék is lehet az, ha évről évre el­borítja az ár-, belvíz. A többi tény is többé-ke- vésbé közismert. A sürgős változtatást igénylő munka­morál. a szűk keresztmetsze­tű műszaki bázis, a „forint- • képtelenség”, a mennyiségi­leg. minőségileg elégtelen ta­karmánybázis, az alacsony termésátlagok, a magas ter­melési költségek együttesen vezettek oda, ahová végül is 1977. után jutott a gazdaság'. Mindezeket úgy érzem, el. kellett mondanunk, a tava­lyi 19711-as esztendő értéke­lése előtt, ha másért nem, azért, hogy kellően kihang­súlyozzuk az emberek ter­melésben játszott döntő sze­repét. Mert a természeti adottságok Ároktőn tavaly sem leitek kedvezőbbek egy fokkal sem. Az eredmények­ben mégis szinte 180 fokos változás következett be. Mi másnak köszönhető ez, ha nem az embereken múló té­nyezőknek? Az elnök Magos Elemér beszámolójában így fogalmazott: — A munkafe­gyelem szilárdítása nagy hajtóerőnek bizonyult. Tag­ságunk nagy része azonosult a feladatokkal és célokkal; azok, akik nem értették és érezték át a közösségért való felelősséget, kisebbségben maradtak. Az új vezetés következe­tessége és a régi tagság hoz­záállásában (ezalatt elsősor­ban fegyelmet, hitet, szor­galmat értek) beállt pozitív fordulat számokban mért eredménye is pozitív. Mert annak ellenére, hogy a csa­padékos időjárás, a belvíz 10 millió forintos terméskiesést okozott, s a rendszeresen kö­telező szárítás, valamint a szomszédoktól bérbe vett gé­pek miatt a költségek nőt­tek, a növénytermesztés 5,4 milliós n.yerőséggé] zárta az esztendőt. Nyereséges lett az őszi búza 42 mázsás, a nap­raforgó 20 mázsás, a dohány 18 mázsás, a tavaszi árpa 28 mázsás átlagtermésével. Az állattenyésztés az év elején még abrak és siló­hiánnyal küszködött. Év vé­gére viszont a tejtermelés 2079 literről 2926 literre nőtt, az 1 liter tej önköltsége pe­dig 8.95 forintról 6,89 forint­ra csökkent. Az ellési szá­zalék 1977-ben 65 százalékos volt, 1978-ban viszont 81 szá­zalékos. A juhászaiban 140 mázsa tervezett gyapjúval szemben 207 mázsát: adtak le, s a nyírási átlag 3,7 kilo­grammról 4,28-ra nőtt. Hogy csinálták mindezt? Ügy fo­galmaztak: gondozták és etették az állatokat. Mert tavaly azt is sikerült elérni, hogy se minőségileg, se mennyiségileg ne legyen gond a takarmányellátás. Egy esztendő nem nagy idő, csupán 365 nap. Mégis a felsorolt munkát követelő eredmények mellett maradt idő a gépkert megépítésére, az alkatrészraktár átalakítá­sára, bővítésére, a női és férfi szociális épület beruhá­zásának megkezdésére, mun­kahelyi büfé létesítésére, TDO dohányszárító üzembe helyezésére és új javítómű­hely építésére. Pénzügyileg — hosszú évek után először — plusszal zárt az ároktői tsz. Az 1978-as gazdasági év végén 4,7 mil­liós nyereséget realizáltak. Ez az összeg lehetővé tette, hogy az előző évek veszte­ségeit saját erőből rendez­zék. Fejlesztési, biztonsági, meliorációs, útfenntartási alapra 2.9 milliót pótoltak vissza. A mérleg szerinti eredmény így 1,8 millió fo­rint maradt, s mód nyílt ki­egészítő részesedés fizetésére is. Ároktőn idén derűsebb zár­számadást ültek, mint az előző esztendőkben. A veze­tés és a tagság összefogása sikert eredményezett — hangsúlyozta a megyei ta­nács elnökhelyettese. Az eredmények nyilván vissza­adták azok Hitét is. akik korábban elbizonytalankod­tak. A tavalyi év bizakodás­ra ad okot. de nem elbiza- kodásra. Ároktőn az ott élők, ott dolgozók tudják legin­kább; .-rengeteg még a, teen­dő. Feladat, tennivaló min­denkire jut: bőséggel. Az egyes emberek munkájának hogyanja billenti maid jobb­ra vagy balra az idei esz­tendő mérlegét is. Joggal je­gyezte meg Magos Elemér elnök: — Az eredmény, amely tavaly született, egy év küzdelmes munkájú'1 sikere. Megismételni, túl­szárnyalni azonban csak a tavaly megkezdett követke­zetességgel, s a munkafe­gyelmünk további szilárdí­tásával lehet. Az ároktőiek idei munká­ja nem könnyebb, nem is kevesebb, mint tavaly volt. De egy előző esztendő si­kerélménye után mégiscsak bizakodóbban lehet új évet kezdeni. Ha,jdu Imre Gépi fejők képzése Patakon A Borsod megyei Takar­mányozási és Állattenyészté­si Felügyelőség az idén is megszervezi a gépi fejők képzését. A tejtermelés nö­velése szempontjából fontos tanfolyamra a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet­ben kerül sor, ahol a részt­vevők az elméleti képzésen túl gyakorlati oktatásban is részesülnek. A gyakorlati órák igen jó tapasztalatcsere- lehetőséget biztosítanak majd a gépi fejők részére, hiszen a sárospatakiak szakosított tehenészeti telepén érték el az elmúlt évben — a tsz-ek között: — a legmagasabb, te­henenként 4061 literes tejter­melési átlagot. A tanfolyam­ra csak a bodrogközi gazda­ságok közül tíz jelentette be igényét. A tanfolyamra je­lentkezett gépi fejők száma eléri a negyvenet. Lassan-lassan elmúlik a tél. Mind hosszabbak a nap­palok és mind melegebb van kint a szabadban is. Ez az idő már kedvez az építőipar­ban dolgozóknak is. A télie­sített munkahelyekről most már a szabadban is találnak egyre több tennivalót. A Miskolci Tanácsi Építő­ipari Vállalat dolgozói eb­ben az évben befejezik a komlóstetői munkáslakás­építést. Májusban és októ­berben 57—57 lakás átadá­sára kerül sor. Megkezdődik viszont a berekaljai munkás­lakósok alapozása. A tervek szerint 1980-ra 6 épületben, összesen 96 lakást adnak át a boldog tulajdonosoknak. Jó ütemben halad a 31 millió forintos költséggel épülő Miskolci Ételgyár be­ruházása. A Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat üze­meltetésében működő gaszt- rofol-ételek készítésére szol­gáló gyárat Miskolc felsza­badulásának ünnepére adják át rendeltetésének. A miskolci Szabadság für­dő rekonstrukciója is lendü­letesen folyik. A fürdőzök már az elmúlt évben birtok­A gazdálkodás eredmé­nyességét alapvetően meg­határozza, hogy egy-egy ter­melőüzemben dolgozó kol­lektívák milyen szervezet­ten, mennyire felkészülten végzik munkájukat. A terv­szerű. folyamatos munka biztosítása viszont a veze­tők, a vezetés feladata. Ne­kik kell gondoskodniuk a termelés személyi és tárgyi feltételeiről. arról. hogy egész éven át egyenletes, ki­egyensúlyozott termelő tevé­kenység folyjék az irányítá­súk alá tartozó munkahelye­ken. Olyan feltételeket kell teremteniük, amelyek lehe­tővé teszik/ a gazdálkodás színvonalának töretlen fejlő­dését. * Ezt az utat járják a Me­zőgép Vállalat mezőkövesdi gyáregységében is. Magam is jó néhányszor megfordultam Mezőkövesden, de még soha nem tapasztaltam, hogy szű­kölködtek volna munkában. Eddig még minden eszten­dőt úgy kezdtek, hogy már januárban tudták, mit kell csinálniuk decemberben, egész évre biztosították ma­guknak a megrendelést. Most is ez a helyzet. A ha­jókban, amikor a helyszínen jártam. értesültem róla, hogy a megrendelőkkel alá­írt szerződések erre az évre 136 millió forint értékű munkát garantálnak. Ez va­lamivel több, mint a gyár­egység 1979. évi termelési értékterve. Hogy ez így a 1 ak­kuit. abban nem látnak sem­mi kivetnivalót, mert szá­mítanak rá. hogy néhány százalékos tervtúl teljesítésre lehetőség nyílik az esztendő végéig. A gyáregység termékei már korábban is eljutottak a külföldi piacokra. A ta­valyi több mint 131 millió forintos termelésből mintegy húszmillió forint értékű áru készült exportra. Ezeket azonban döntően szocialista országok vásárolták. Például az IFA-gépkocsikhoz gyár­tott nyeregszerkezeteket NDK-beli és csehszlovák vállalatoknak .szállította a gyár. * A vállalat — a gyáregy­séggel közösen — időközben felismerte a külföldi piacok­ban rejlő lehetőségeket, s fokozta exporttevékenységét. Ennek köszönhetően a kivi­tel 1979-ben erőteljesen emelkedik. A tervek szerint? az idén mintegy 50 millió forint értékű tennék export­jára kerül sor. S ami ebben a leglényegesebb, hogy a gyáregység éves exportterve döntően a tőkés kivitel nö­velését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy az év során megtermelt árunak több mint egy harmadát külföldön, s na­gyobbrészt dollárért értéke­sítik. Ez persze nagy felelősség­gel is jár. Bár eddig sem volt különösebb panasz a kövesdi gyár termékeire, a jövőben még inkább ügyelni kell az áru minőségére, va­lamint arra, hogy minden egyes szállítmány határidő­re eljusson a külföldi part­nerhez. Mert a világpiacon rendkívül nagy a konkur- rencia, s aki nem igazodik a vevők mindenkori igényéhez, az könnyen elveszítheti ne­hezen megszerzett pozíció­id - _ A kompresszorházban A Bányászati Aknamélyítő Vállalat borsodi körzete a Borsodi Szénbánya Vállalat megrendelésére elkészítette a putnok-mocsolyási függőaknát, de további munkálatok folynak a föld alatt. A ké­pen: Gere Elekné kompresszorkezelő látható. Mennyi kerül a borítékba? ba vehették az uszodát. A nyár elejére, május végére elkészül a 20 milliós újjá­építés keretében a Szabad­ság fürdő, gőzfürdő része is. A fogyókúrázók, a mozgás- szervi megbetegedésben szen­vedők is birtokba vehetik a szaunát, a különböző egyéb szolgáltatásokat, az iszappa­kolást, a súlyfürdőt. A miskolci közlekedést, is segíti a Miskolci Tanácsi Építőipari Vállalat akkor, amikor a közlekedési Válla­lat központjában elkezdi egy új diagnosztikai csarnok épí­tését. A tervek szerint a csarnok építési munkái még ebben az évben befejeződ­nek és a közlekedési válla­lat az előnyére változott munkakörülmények között jobb műszaki állapotban tarthatja járműveit. Az' elmúlt évben sok-sok millió forint értékben vég­zett MXK-felüjításÖkat a vál­lalat. Várhatólag ebben az évben sem lesz másképpen. Az építési, a felújítási munkák az elmúlt évben is, sokasodtak. Az eddigiekből is látszik, hogy a vállalat, il­letve kollektívája az idén sem marad munka nélkül. — erl — Ezt Kövesden is tudják. Éppen ezért, az egyik leg­fontosabb feladatnak a mi­nőségi munkavégzést tart­ják. Már régen szakítottak azzal az idejétmúlt, elavult nézettől, amely az előreha­ladás döntő jellemzőjének a termelés mennyiségi növeke­désének ütemét tekinti. * Ennek eredményeképpen a szocialista brigádok vállalá­sai sem a termelés mennyi­ségének fokozására irányul­nak. A legfőbb mérce most az, ki milyen minőségű és korszerű terméket ad ki a kezéből, s ilyenformán egy­re inkább becsületbeli ügy­nek számít az üzem export­tervében foglalt célok ma­radéktalan teljesítése. Hatá­sára egyre szélesedő mozga­lom van kibontakozóban a legkülönbözőbb munkahe­lyeken. Ennek lényege, hogy elsősorban maguk a dolgo­zók őrködnek a minőség fe­lett. hogy ezáltal elejét ve­gyék a felületes, nemtörő­döm munkának. Lovas Lajos Az SZMT közgazdasági osztálya vizsgálatot kezdett el a megye önálló bérgaz­dálkodást folytató több mint száz vállalatánál a bérezés­ről. Nem titok népgazdaságunk egyensúlyi helyzete. És az sem. hogy ilyen körülmé­nyek között, milyen fontos szerepe van a gazdasági egyensúlyt megteremtő vál­lalati elképzelések kialakítá­sának és azon belül az ösz­tönző bérezés előtérbe he­lyezésének. És bár a képességek sze­rinti munkavégzés minden­kinek kötelessége, nem be­becsülhető le a kötelességér­zet fokozására irányuló anyagi ösztönzés sem. Az anyagi ösztönzés legfonto­sabb eszköze a munkabér, aminek jelentősége különö­sen mostanában nőtt meg, amikor viszonylag keveseb­bet kell igazságosabban, a vállalat eredményes gazdál­kodását elósegitően eloszta­ni, megállapítani. Nem is beszélnénk most részletesen a különböző bér­formák alkalmazásáról; az időbérről, a teljesítménybér­ről és ennek az ösztönzés mértéke, iránya, a besoro­lás módja szerinti csoporto­sításról. Nem bonyolódunk bele a különböző kombinált bérformák és a nem fizikai foglalkozásúak ösztönzésé­nek kérdéseibe sem. Mind­ezek a vállalati vezetők, il­letve a munkaügyisek fel­adata. Nézzük inkább, hogy — többek között — mit állapí­tott meg az eddigi vizsgálat. Néhány vállalat munka­ügyi apparátusa nem a leg­megfelelőbben képzett. (Ta­lán ez is oka a több hiá­nyosságnak.) A teljesítmény­hez kötött bérszínvonal és a teljesítményhez kötött bér­tömeg-gazdálkodásba tartozó vállalatok egy része nem kellően használja ki az ösz­tönzésben rejlő lehetősége­ket. Akad olyan vállalat, is — nem egy — ahol még mindig a mennyiségi és nem a minőségi tényező a fő szempont. Több vállalatnál tapasztalható az a jelenség, hogy a különböző bérfor­mák keverednek és így ugyanazon teljesítményért egyidejűleg teljesítménybért és prémiumot is fizetnek. A feltárt hiányosságok ar­ra utalnak, hogy az anyagi érdekeltség még mindig nem eléggé fűződik az elvégzett munkával szemben támasz­tott — mennyiségi, minősé­gi, gazdaságossági — köve­telmények teljesítéséhez. A különböző bérformák eredményességét jelentősen csökkenti nagyon sok eset­ben az, hogy nem megfelelő a munka tárgyi és szervezé­si feltételeinek biztosítása: gyenge a termeléshez szük­séges anyag-, alkatrész-, mű­szaki rajz stb. ellátás. A munkabérek spontán alakulása nem engedhető meg. A központi irányítás állandó feladatnák is tekinti ezért a bérek szabályozását. Emellett azonban a bérpoli­tikai koncepciók érvényesí­tésére a vállalatok is kidol­goznak adottságaiknak meg­felelő bérfejlesztési terveket. Az a helyes, ha az alkalma­zott bérforma ösztönzési irá­nyát a vezetői döntés által előirt cél határozza meg. Jó példa erre az építőiparban 1978-tól alkalmazott minősé­gi bérezés, ami mind a BÁ- ÉV-nél, mind az ÉÁÉV-nél javuló eredményeket hozott, ami lemérhető volt a hiány­pótlások számának csökkené­sében is. Jól ösztönzi a dolgozókat az is. ha a vállalatok nem alkalmaznak túl komplikált bérezési formákat, többféle ösztönzést. Az ilyenkor ta­pasztalható bizonytalanság rontja az ösztönzés hatásfo­kát, Minden dolgozó szereti tudni, hogy a feladat jó mi­nőségű elvégzéséért mire számíthat. Ebből a szem­pontból a legrosszabb bére­zési formának bizonyult a mozgóbér. A munka szerinti elosztás törvényéből, a központi sza­bályozásból. a népgazdasági célok összességéből és persze abból, hogy a munkabérek nagy része vásárlóerőként jelenik meg. adódik, hogy a megfelelő ösztönző bérezés kialakítása nemcsak kapun belüli — vállalati feladat. Valamennyiünk érdeke,' hogy a munkabérrel ösztön­zött vállalati célok a nép- gazdasági célkitűzésekkel, az export fokozásával, a gyárt­mányok és szolgáltatások mi­nőségének. színvonalának ja­vításával egybe essenek. Bufcbert Miklós !a«n»s a; épiipaÉn Legfontosabb a minőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom