Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
1979. február 1., csütörtök ÉSZASC-MAGYAROR5ZÁG 3 Jó áron eladni A z idei megnövekedett tervfeladatokat a vállalatok zöme csak a termelési és exportszerkezet átalakításának gyorsításával, a gazdaságos termelés fokozásával képes teljesíteni. Ez viszont azt igényli, hogy az ipari termelés növekedése erőteljes szelekció végrehajtásával, valósuljon meg. Vagyis, a belföldi értékesítésre kerülő termékek előállítását a keresletnek megfelelően célszerű fokozni, ügyelni kell arra, hogy a szocialista kivitel a tervnek megfelelően alakuljon, másrészről mindent el kell követni, hogy a gazdaságos tőkés export; a lehető legmagasabb szintre emelkedjen. Ezek sikerén múlik a gazdasági helyzet javítására irányuló céljaink sikeres valóra váltása. Ezeket a főbb célokat fogalmazta meg a Tiszai Ve- gyikombinát üzemi pártbizottsága is ez évi cselekvési programjában, amely fontos szerepet szán a párt- szervezeteknek a dolgozók mozgósításában, a szocialista brigádmozgalomban és munkaversenyben rejlő lehetőségek kiaknázásában, általában a termelést, illetve a gazdálkodást segítő politikai munkában. Érthető a gondos előrelátás, hiszen az idén lényegesen nehezebb gazdasági, világpiaci viszonyok, illetve szigorúbb gazdasági feltételek közepette kell jobb, hatékonyabb munkát végezni. Melyek azok a szorító gondok, amelyekkel a vállalat az idén szembetalálja magát. Elöljáróban csupán any- n'yi't; a TVK fejlődését kezdettől fogva nagyfokú dinamizmus jellemezte. A legtöbb gyár évről évre erőteljesen növelte termelését, új üzemek, termelőberendezések egész sora kezdte meg működését. A növekedésre természetesen ezután is szükség lesz, de változásnak kifejezésre kell jutnia abban, hogy mindenekelőtt a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek gyártása kerül előtérbe. Vegyünk egy példát: Közismert hogy a BVK PVC—III. gyárának üzembe helyezésével módosult a TVK-ban gyártott etilén értékesítésének iránya. Eddig ugyanis a Szovjetunióba irányuló szállításon —, amelyet kormányközi megállapodás szabályoz — és a saját fel- használáson kívül, a TVK évenként több tízezer tonna etilént értékesített jó áron a tőkés világban. Az idén erre, azaz a dollárelszámolásu etilénkivitelre már csak kis mértékben kerülhet sor, hiszen a Kalusi Vegyikombináttal kötött szerződés 130 ezer tonna etilén szállítását irányozza elő. míg a Borsodi Vegyikombinát több mint GO ezer tonnára tart igényt. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a Tiszai Vegyikombinát évente több mint ötvenezer tonna polietilént gyárt, melynek alapanyagául ugyancsak az olefingyárban termelt etilén szolgál, könnyű kiszámítani, mi marad az évi. mintegy 250 ezer tonnás el i 1 én termelésből. E zer! ebben az évben a TVK lényegesen megemelte etiléntermelési tervét, ugyanis a múlt évi 240 ezer tonnával szemben 253 ezer tonna előállítását tűzte célul. Ez egyben azt jelenti, hogy az olefinüzem a gyár névleges kapacitását meghaladó termelési szintet akar lí)7í)-ben elérni, A többletet a termelőberendezések jobb kihasználásával és hatékonyabb működtetésűkkel biztosítják. Teszik ezt abban a reményben. hogy a termékfelesleget ezután is jó áron, tőkés piacokon értékesíthetik. L. 1„ Felújított lakókocsik A 3-as számú EPFU-nal a nehézgépkezelők és a kenők több fórumon mondták el: a munkahelyük gyakran távol van a településektől, így lakókocsikra lenne szükségük. Korábban volt is több lakókocsi, de ezek elavultak, tönkrementek, nem feleltek meg az előírásoknak. A gondok megoldására az egység az elmúlt évben 6 konténer lakókocsit rendelt meg, de ebből csak egy érkezett, a régiek felújítását pedig sehol nem vállalták. Végül is a 3-as számú ÉPFU saját erőből enyhítette a gondokat. Eddig közel 200 000 forintos költséggel 3. lakókocsit újítottak fel, amelyek korszerűbb formájukkal is most már az igényeknek és az előírásoknak teljes egészében megfelelnek(M. L.) Február: mezőgazdasági könyvhónap „9 ludas tálul, uiiu eszét" Pontosabban, még a tudós is. Egyébként senki sem olyan bölcs, hogy ne kellene még többet tudnia. De éppen itt van a bökkenő: kellene. Ugyanis a tudományt nem vékával mérik, pénzért sem vásárolható. Szóval ez esetben a csereeszköz: az emberi akarat. Ebből pedig olykor-olykor még a pénznél is kevesebb van. S ahol ez hiánycikk, ott ugyan hiába hajtogatjuk: nincs a tudománynak rest ágyban fekvése, avagy a tudomány eltart mindenütt. E rövidke bevezető, címmel együtt négy példamondata is — a magyar szólás- gyűjtemények gazdag tárából — a tudomány fontosságát, illetve elsajátításának nem éppen könnyű voltát igazolja. Talán ezért sem érzem meggyőzőnek annak a fiatal agrármérnöknek az érvelését, akivel a diploma megszerzése után néhány évvel az egyik kis község termelőszövetkezetében találkoztam. — Ili (diesen elnarla- giasodik az ember — kesergett. s a falut, a szakmáját, annak .időbeosztását, jellegét hibáztatta mindezekért. Magára nem is gondolt, pontosabban arra nem. hogy talán benne lehet a hiba. Hogy akaratgyenge, hiszen mindenben a készet várja, és csak siránkozni képes, de tenni képtelen. Ugyanis az „elparlagiasodás” ellen ott a legjobb medicina a könyv; szakmai, szépirodalmi éhséget. igényt egyaránt pótol, s a könyv Baskón vagy Simán éppúgy beszerezhető, mint Pesten vagy Miskolcon. Szerencsére ma már egyre többen vannak a mező- gazdaságban is. akik felismerték. könyvek; friss szak. irodalom nélkül lépni, méghozzá eredményesen lépni lehetetlen. Ezen „többek” egyike Sukovich László, az •delényi Alkotmány Termelőszövetkezet növényvédő ag- ronómusa. Mint mondja, mindennapi munkájában éppúgy nem tud meglenni szakkönyvek, folyóiratok nélkül, akár az ember fedél, vagy a hal víz nélkül. — A növényvédelmen belül szinte évente változnak a vegyszerek, újabbak, nagyobb hatásúak kerülnek forgalomba, s ezzel együtt a technológia is változik. A főiskolán egyszer megtanult ismeretek mellett leragadni kész. kudarc. Egyébként is amit az ember az iskolában megtanult, az csupán alapnak jó. Aki egész életében csak ebből akar megélni, az rövid időn belül elbukik. Az önképzés rendszeressége. avagy elégtelen volta az egyre iparSzerűbbé váló nagyüzemi termelésben a géppel, vegyszerrel, üzemanyaggal dolgozó, a tennivalókat tervező, szervező ember munkájában hamar megmutatkozik. Nem véletlen tehát, hogy egyre inkább előtérbe kerül a szakmai felelősség kérdése. Íme egy edelényi példa, amely jól szemlélteti Sukovich László, és agronómus kollégái felelősségét. Az Alkotmány Tsz növénytermesztési ágazatában tavaly például 2,1 . millió forint értékű vegyszert és 3 millió forint értékű műtrágyát használlak fel. Az ágazat évi termelési értéke 38.1 millió forint volt. Ilyen értékelvnél már semmit nem lehet a véletlenre bízni. Egv- egv szakmai ..bakinak” milliós kihalásai lennének. — Az új ismereteket nyújtó szervezett szakmai továbbképzésre áltálában háromévenként kerül sor. Közben csak önképzésre van lehetőség. Hogy a mindennapi munkám mellett mikor marad erre idő? Van olyan könyv, kiadvány, amire munkám közben állandóan szükség van. Ezek ott vannak az íróasztalom fiókjában, kéznél. A többit otthon este, általában a tv-müsor után veszem elő. Minden este olvasok, persze nem mindig szak- irodalmat. Körülbelül 40—45 olyan szakköhyvem van (ezek egy része a tsz-é), amelyeket a növényvédő munkámhoz használni tudok. A folyóiratok közül a Növényvédelmet, a Növénytermelést, a Magyar Mezőgazdaságot, valamint a Kertészet és Szőlészetet rendszeresen olvasom. Arra a kérdésre, hogy milyen a jó szakkönyv, Sukovich László a következőket válaszolja: — Véleményem szerint legfontosabb, hogy a gyakorlathoz igazodjon, érthetően legyen megfogalmazva. Ügyis mondhatnám, valóban azokhoz szóljon, akiknek készült. Egyébként az utóbbi években a kistermelők számára számos jó könyvet adtak ki. Miközben ezt dicsérem; hiányolom, pontosabban keveslem a nagyüzemi termelést segítő kiadványok számát. Ezt azért hangsúlyozom, mert a jövőben még az eddiginél is nagyobb szerepe lesz a nyomtatott információnak. A tudományos ismeretek . olyan gyorsan hatyányoződnak, hogy a szakember még a maga szakterületéről is képtelen mindent u fejében tárolni. Egyre inkább azt kell tudnia, mikor, hová, melyik könyvhöz nyúljon. Ma már Sukovich Lászlóhoz hasonlóan egyre több mezőgazdász vallja, a szakkönyv nem lakás-, irodadísz. Csak rendszeres forgatgatás- sal. tanulmányozással válik az egyébként holt .betűk értéke az élő gyakorlat hasznává. És egyben az egyén hasznává, munkája hasznává. S mi másért dolgozik az ember, ha nem ezért? Hajdú Imre Munkában a Zrínyi Ilona szocialista brigád, az egyik palackozó gépsornál (a képen balra). A laboratóriumban állandóan vizsgálják termékeiket. Fckésházi Katalin laboráns úgynevezett reirakeió-megállapitást végez (a képen jobbra). lapleieipss: az iilialfáílás Új termékek, javuló minőség A sárospataki központtal működő Borsod megyei Gyümölcsszesz és Üdítőipari Vállalat területileg és anyagilag is kinőtte már az utóbbi esztendőkben a központi telephelyét, ahol üdítőital- gyártás és palackozás, valamint. pálinkafőzés és palackozás folyik. Schalkház Miklós műszaki vezető és Karajz Andor párttitkár — akik a vállalat tevékenységéről tájékoztattak — fontosnak tartották leszögezni, hogy a vállalat elsődleges tevékenysége a különféle üdítő italok gyártása és palackozása és csak másodrendű feladat a pálinkafőzés. Ez utóbbinál kell megjegyezni, hogy megyénkben még 33 szeszfőzde tartozik a vállalathoz, amelyek elsősorban a háztáji kistermelők, termelőszövetkezetek részére végeznek bérfőzést, ami tehát szolgáltató jellegű tevékenység. Jól mutatja ezt az, hogy a múlt évben a vállalat feladatának 60 százalékát tette ki az üdítőital-gyártás és -palackozás, míg az idén ezt már 70 százalékra tervezik, míg a pálinkafőzésre, illetve palackozásra 40 százalék, illetve . 30 százalék jutott, illetve jut. Az elmúlt 3 esztendőben nagy mértékben nőtt a termelés volumene, amelyet elsősorban a. termelékenység növelésével értek el. A műszaki fejlesztés keretében két töltőgépsort állítottak üzembe, fejlesztették a gyártás technológiáját, javították a munka- és üzemszervezést, a kapacitások jobb kihasználása érdekében a főszezonban beállították a harmadik műszakot. Ezekre a fontos tényezőkre az idén is nagy gondot kívánnak fordítani, s annak ellenére, hogy a termelés volumenét tovább akarják növelni a múlt évhez viszonyítva, egymillió forinttal szeretnék csökkenteni a termelési költségeket. Ismeretes az a rohamosan növekvő igény, amely az utóbbi években megnyilvánul az üdítő italok iránt. A vállalat ennek kíván eleget tenni annak mértékében, ahogyan ezt adottságaik engedik. De emellett törekednek a választék bővítésére, a minőség javítására is. Az sem egy utolsó szempont, hogy az üdítő italokat ez évtől kezdve új formájú, direkt az ő számukra az orosházi' üveggyárban gyártott palackokba kívánják forgalomba hozni. A tavalyi országos versenyen a zsűri elé kerülő 60 üdítőital-féleség közül citrom üdítőjüket ezüstéremmel tüntették ki. a narancs, pedig dicsérő oklevelet kapott. Az idén a kiváló áruk fórumán megkísérlik az eredményes nevezést. De bővítik a választékot is. A már eddig gyártott citrus üdítőkön és a Vár cédán kívül az idén meggyből és szamócából készülő üdítőket is kívánnak gyártani. Termékeik saját jól kihasznált gépparkjuk révén eljutnak a Bodrogközbe, a Hegyközbe, az encsi járásba. ezek legkisebb településeire is, de Miskolcra, és az idén Ózdra és a Szabolcs megyei Rakamaz és környékére is. Az elmúlt 3 évben az üdítőital-gyártás és -palackozás a háromszorosára nőtt. A múlt évbén is jelentősen túlteljesítették termelési tervüket; 18 ezer hektoliter különböző üdítőitalt állítottak elő és forgalmaztak különböző palackokban, 1978 májusától literes üvegekben is. Az idén a terv szerint 23 ezer hektolitert és a múlt évinél többféle és jobb minőségű üdítő italt kell gyártaniuk, és az új formájú üvegekbe palackozni. v Ezen kívül Zempléni víz néven 300 ezer darab félliteres palackban készítetlek szénsavas ivóvizet, amelyet az idén is gyártanak a tnúlt évinél valamennyivel nagyobb mennyiségben. Itt említenénk meg. hogy helyben meg lehetne oldani a végardói hévízből készült ásvány-gyógyvíz gyártását iá, hiszen erre nagy az igény. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet véleményét idézzük: „Alkatiakat is tartalmazó kálcium-magnézium- szulfátos és hidrogénkarbo- nátos hévíz, amelynek fluo- rid-ion tartalma is jelentékeny. A hévíz sem vegyi, sem bakteriológiai szempontból nem esik kifogás alá, ás- vány-gyógyvizül jelenleg elfogadható.” Palackozott gyógyvizekben egyébként sem bővelkedünk. A víz azonban egy másik megyei tanácsi vállalat „tulajdona”. Éppen ezért helyes lenne, ha a nagy keresletre és a helyi lehetőségekre való tekintettel a megyei tanács illetékes osztályai, valamint a két érintett megyei tanácsi vállalat valamiféleképpen megtalálná a módját, hogy a végardói ásvány-gyógyvíz palackozására minél hamarabb sor kerüljön. . A vállalat a múlt évben jelentősen túlteljesítette termelési értéktervét is 36 millió 148 ezer forint értékben. Az idén a termelési értékterv 38 millió 475 ezer forint. Ehhez természetesen hozzájárul, ha egyre kisebb arányban is. az üdítőital- gyáriás és -palackozás mellett a pálinkafőzés, illetve palackozás. Az elmúlt évben közel ezer vagon gyümölcsöt dolgoztak fel nagyobb részt a Borsod megyei településeken levő kis szeszfőzdékben bérfőzés, tehát szolgáltatás révén. Ez több mint 10 ezer hektoliter 50 fokos pálinka előállítását tette lehetővé. De mint említettük, az arány egyre inkább az üdítőital-gyártás javára tolódik el. Az ezzel kapcsolatos növekvő feladatok ellátására, a minőség javítására. a költségszint-ter- vezet csökkentésére, a lehetőségeit: — a már említett zsúfoltság, és más nehézségek ellenére — megvannak. A központi telephelyen, ahol az üdítőital-gyártás és -palackozás folyik, mintegy százan ' dolgoznak. amelynek közel fele nő. Sokai tesz a feladatok teljesítése érdekében az öt szocialista brigád, valamint a többi teleohe- lyek között folyó munkaverseny. Említettük már. hogy a központi telekhelyet területileg már kinőtték, nagy a zsúfoltság, gondot okoz áfáját gépkocsik elhelyezése és nagy szükség van a szociális létesítmények kialakításúra. illetve fejlesztésére. Erre azonban jelenleg . — legalább úgy tűnik — sem hely. sem pénz nincs. Pedig, ha az egyre növekvő igényeket ki akarjál; elégíteni méghozzá úgy. hogy a legkisebb falvakba és településekre is eljuttassák termékeiket, akkor ezeket a problémákat meg kell oldani. O. J. Gépesítették az eddig nehéz munkát jelentő belső anyagmozgatást. Fotó: Szabados György
