Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Móricz Zsigmond rovásírásos képeslapja 1934-böl. A centenárium jegyében Míricz ZsipoiiÉs aííleziá Beszélgetés dr. Szabadfalvi Józseffel, az emlékbizottság tagjával „Az emlékbizottság azzal a felhívással fordul az ország minden lakosához és a magyar irodalom .bárhol élő olvasóihoz, művelőihez és barátaihoz: ünnepeljük meg méltón Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulóját. Tegyük még inkább közkinccsé művészete értékeit itthon és a nagyvilágban, öröksége élő örökség: művészetével, élete példájával az emberiség és a nagy irodalom útjait keresőknek mindenütt, s minden időben ösztönzéseket adhat.” — Így végződik az országos Móricz Zsigmond Emlékbizottság 1978. végén közzétett felhívása. A huszonkilenc tagú Móricz Zsigmond Emlékbizottság tagja dr. Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. Vele beszélgetünk az 1978 szeptemberében megalakult, a centenáriumi emlékezést országosan irányító és koordináló testület munkájáról és néhány helybeli elképzelésről: — „Ünnepet jelez újra az irodalomtörténet naptára: 1979. július 2-án lesz Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója." Ezzel kezdődik a felhívás. Ezt azért emelem ki elöljáróban, hogy hangsúlyozzam: a Móricz Zsigmond Emlékbizottság minden vitát kizáróan 1879. július 2- át tekinti Móricz Zsigmond születése napjának, »félretéve minden ezzel kapcsolatos feltevést, vagy vitát. Az emlékbizottság megvitatta a centenárium megünneplésére vonatkozó előzetes terveket. Állásfoglalásunk szerint az emlékév legyen méltó Móricz Zsigmond- hoz. Az emlékezést, néhány más példából okulva, nem kell túlhajszolni, sokkal inkább arra törekszünk, hogy számszerűen kevesebb, de tartalmasabb, módszeresebb emlékünnepség legyen. Ezek zöme ez év tavasza és ősze között kerül sorra. Külön tervet készített a hazai könyvkiadás; öt könyvkiadó tizennyolc Móricz- mű, illetve Móriczról szóló könyv kiadását tervezi, külön kiadványokkal jelentkezik a Petőfi Irodalmi Múzeum; színházaink, televíziónk, rádiónk és film- forgalmazásunk programjában is több Móricz-mű szerepel. Lesz,néhány fontosabb, kiemelt rendezvény. Ilyen például a Magyar Tudományos Akadémia kétnapos tudományos ülésszaka a Móricz műveiben kibontakozó irodalom- és történelemszemléletről. A hagyományos debreceni irodalmi napok is a Mó- ricz-évforduló jegyében születnek ez évben. És szó van róla, hogy a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Miskolcon szervez irodalomtörténeti vándorgyűlést az évforduló jegyében. Ez azonban még nem teljesen eldöntött. — Ez nagyon örvendetes számunkra, de bizonyára másokban is felmerül a kérdés, miként kapcsolódik a centenáriumi ünnepség- sorozat Miskolchoz. — Valóban, mások is megkérdezték már az emlékbizottságbán is. Sok egyéb érv között, hadd mutassam meg A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményeii 1956 júniusában megjelent kötetét, és abban Leszih Andornak, a múzeum korábbi tudós igazgatójának Móricz Zsigmond és a miskolci múzeum című cikkét. Érdemes elolvasni a cikket. Móricz Zsigmond 1923. július 12-én járt először a miskolci múzeumban. Nagyon megtetszett neki az ódon épület, az egykori híres iskola, olyannyira, hogy egész nap ott maradt, sőt többször is eljött ezt követően a múzeumot megnézni. A múzeumi látogatók emlékkönyvébe verset is írt ekkor. Megtekintette az akkor előkerült mezőnyéki, avar kori ásatási - leleteket, érdeklődött a Szeleta-bar- lang kutatása iránt, több cikket írt akkor Miskolcról. Ekkor írta az Ötvenezer éves ember című cikkét is, múzeumi benyomásai alapján. Később, 1934- ben, amikor Lili lánya a miskolci színház tagja volt, állandó látogatója lett a múzeumnak, járta a muzeológusokkal a barlangokat, belemélyedt a múzeumi munkába, összebarátkozott a múzeum munkatársaival. A numizmatikai gyűjtemény szemlélésekor elsősorban az érdekelte, mit lehetett venni hajdan azokért a pénzekért. Megismerkedett a régi magyar rovásírással, és annak hatása alatt küldött később Budapestről egy — Ady Endre arcképével ellátott — levelezőlapot, rovásírásos szöveggel. — A kiemelt rendezvé- I | nyékén túl, mi varhato még a centenárium jegyében? — Megyénkben, Prügyön és Sárospatakon lesznek kiemelt emlékünnepségek, azon kívül több kisebb kiállítás várható. Sárospatakon külön program szerint készülnek, Prügyön pedig az egykori Móricz-házal rendezzük be felújítás után tájháznak. A felújításban az Országos Műemléki Felügyelőség is részt vesz. Mindezeken túl Borsodban kívánatos lenne valami módon összehangolni a helyi, nem országosan, központilag szervezett emlékünnepségeket. Ezt megyei szinten kellene összefogni, esetleg a Hazafias Népfrontnak. Minden bizonynyal meg fog emlékezni a Napjaink, valamint a tokaji írótábor, és igen kívánatos lenne Miskolcon is egy Móricz Zsigmond-kiállítás, amit vagy a József Attila Könyvtárban, vagy a Nehézipari Műszaki Egyetemen lehetne megrendezni, a múzeum, valamint a debreceni Déri Múzeum anyagából. Szerintem Borsodban 3—4 koncentrált rendezvény elégséges lenne. — Minden bizonnyal lesznek azonban "helyi kezdeményezések is. — Ez várható. Nem is kell ezeket visszatartani, különösen az iskolai rendezvényeket. Legyenek bensőségesek, Móricz emlékét jól ápolók. Ám nem kell mindegyikben valamilyen megyei szervnek is benne lenni, megyei rendezvény rangját kölcsönözni. De szervezését az érdekelt megyei • szerveknek kötelességük legyen segíteni. Benedek Miklós 1979. február 18., vasárnap Kutin és lelkesedés... Szombati találkozások Füzéren A köd sűrű sereggel vigyázza foglyát, a várat; az utcákon szétterülő déli ha- rangszó hazaballagtatja az embereket; a községet megszállva tartja a tél, a készülődő szombat délután ... ... a vendég csak egy papíron hagyott üzenetet talál, azt is a sporthíradó falitábláján; s ráadásul ez a hír sem biztató: „Tiszakarád —Füzér 4:1” ... Kezdenék nekikeseredni, amikor felfedezek egy írást is; az omi- nózusos meccsről mondja el, hogy a számszerű eredmény ellenére, a füzériek becsülettel helytálltak. No... S aztán itt meg egy másik híradás, a következő futball- csata beharangozója. Íme, egy részlet: „Nagy csata és remek küzdelem lesz. S. csapata már nem a régi, csak rutinból focizik. Kérdés — mi ér többet? Az öreguras technika rutinnal, vagy az újonc lelkesedése, gyorsasága és győzni akarása?” ... És ennyi „beavatottság” már oldja is az elhagyatott- ság érzését... El kell csak indulni... És — igaz, csak órák múltán — sikerül is kideríteni, ki „kommunikál” a szurkolókkal a fenti módon. A művelődési házban találkoztunk, a fűtést ellenőrizte éppen, rendben legyen esté- i-e. Így kezdte a bemutatkozást: — Szakály László vagyok, a művelődési ház vezetője ... egyébként én vagyok a vegyesbolt vezetője is, mondták, hogy már keresett ott... A sporthíradó? Hát, azt is én írom ... Tudja, nem szeretek tétlenkedni, mindig le- foglalon) magam valamivel. Még szülőhelyemről, Zamár- diból hoztam a nyüzsgést magammal... Merthogy idenősült, bevándorlónak számít tehát, s még újoncnak is, hiszen csak nyolc év telt el. Este azonban, amikor a zsúfolásig megtelt művelődési házban köszönti „községünk” lakóit, s bejelenti, hogy „az alig fél éve alakult nemzetiségi pávakörünk első nekifutásra országos jó minősítést érdemelt ki Létravérie- sep, s most hazai környezetben is bemutatkoznak” — senki nem hiheti, hogy ez a fiatalember nem itt született. A pávakör műsora egyébként ünneppé avatta Füzéren ezt a szombat délutánt és estét. Beszélgetésekben mindenütt szó esett róla, bárhol, bárkivel váltottunk szót, ismerkedtünk. Mert hát az a dél körüli „visszavonulás” csak a látszat volt... A ház körüli teendők itt is az udvarra szólítják a házak lakóit. S becsábítják az érdeklődőt. — Most van segítség, most kaptunk a tsz-től lovat és szánt, igyekszünk hát kihordani a háztáji földre a „tápanyagot” — így fogad Bodnár József az udvaron, a villa azonban csak egy pillanatra áll meg a kezében. A veje, ifj. Kálnási László meg is invitál: kerüljek velük egyet, ha van kedvem. Kint, a földön aztán kiderül, hogy messziről jött segítség is van; igaz, Horváth Mihály vendégségbe érkezett feleségével a határon túlról; de így véli: — Megunja az ember a folyton pihenést, én otthon is kemény fizikai munkát végzek, kifejezetten jólesik most ez a mozgás. Nálunk is úgy van az, hogy a munkát —, ha szorít az idő — nem a szombatok és vasárnapok szerint osztjuk be ... Visszakerülve a szánnal, betérünk azért egy pohár borra a lakásba, s kiderül: míg a férfiak odakinn a termőföld tavaszára készülnek — az asszonyok idebenn már az esti programról beszélnek; a pávakörben énekel ifj. ICálnásiné is: — Volt itt, régen egy pedagógus — meséli, s közben fényképeket hoz bizonyításként —, s akkor még nagy kultusza volt itt az éneklésnek, a zenének; látja, ez itt a képen édesapám, ő is tagja volt a dalárdának. A mi mostani kórusunk nemrégen szerveződött össze, de jól kitart mindenki, már majdnem harmincán vagyunk. A vezetőnk Orosz Máté... Nem, ő nem pedagógus, hanem kőművesmester. Az a hivatalos szakmája ... Hivatásos népművelő egyébként sincs itt a községben; közigazgatásilag Füzérkomlóshoz tartozik a település. Az itt élők többsége Hollóházára jár dolgozni, de mint mondták többen is; erős a ragaszkodás Füzérhez, kevesen költöznek, mennek el innen. Orosz Péterék otthonában mégis azokról esik szó elsősorban, akik nem itthon élnek: két lányukról. A 79 éves Péter bécsi sem a hegedűjét veszi le először a szekrény tetejéről — bár felkészítettek rá, hogy ezt bizonyosan nem mulasztja el —, hanem egy újságot terít elém. Hódmezővásárhelyen élő lányukról szól a híradás: az elmúlt évben ugyanis Olaszországban, Fa- enzában ő nyerte ,el a keramikusművészek nemzetközi versenyén az aranyérmet... Később azért csak lekerül a hegedű is, Péter bácsi felhangoztatja a húrokon a múltat, de közben a jelenről szól: — Mondták már nekem, hogy megalakult ez a pávakor és szeretnének zenekart is hozzá. No, prímelni már nem mennék, mert az ujjak- nak röpködni kell; de kontráim még... Csak, látja, most is beteges vagyok ... Ö volt az egyik, aki hiányzott az esti műsorról. Mert egyébként a község ap- raja-nagyja ott szorongott a művelődési házban, a nemzetiségi pávakör bemutatkozásán. A sátoraljaújhelyi néptáncosokkal adott együttes műsoruk eseményszámba ment ezen a szombaton. De nem kivételes esemény az itt, Füzéren, ha szombaton is élettel telik meg a művelődési ház. Napközben tapasztalhattam: szombaton is a munka szab programot a füzériek életének. Este meg léplen- nyomon arról győződhettem meg: erősek a gyökerei a közösségi művelődésre vágyásnak; a közösségi életet igénylésnek is. (Hogy csak két példára hivatkozzunk: itt még tovább él a hagyományos színjátszás; s önként vállaltak és szerveztek társadalmi munkát a füzéri vár helyrehozataláért...) És igaz, nem hivatásos népművelők, sportszervezők és mások dolgoznak a köz érdekében —, de akik feladatot vállaltak, azok nem öreguras rutinnal dolgoznak, hanem... ... „az újonc lelkesedésével, gyorsaságával és győzni akarásával”... Ténagy József Az UNSCEF a világ gyermekeiért Gondoskodni a fejlődő országok földrajzilag távoleső vidékem élő olyan gyermekekről is, akiknek még a mindennapos létfenntartáshoz nélkülözhetetlen élelmiszerekből, sőt még az ivóvízből sem jut elegendő, s hiányzik a legelemibb egészségügyi ellátásuk is: ez az UNICEF, az ENSZ nemzetközi gyermeksegélyalapjának jelenlegi legnagyobb feladata — mondotta Gordon Carter. a UNICEF európai igazgatója a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában megtartott sajtótájékoztatóján. Gordon Carter beszámolt az UNICEF munkájáról, terveiről és a nemzetközi gyermekév akcióiról, rendezvényeiről. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy az UNICEF magyar nemzeti bizottsága kezdeményezte: a nemzetközi nőnapról való megemlékezéskor a vállalatok, intézmények az UNICEF által kibocsátott —1 a segélyalapot gazdagító — képeslapokkal köszöntsék női dolgozóikat. Tanuló fiatalok a PVC - III-nál A 'Borsfedi Vegyikombinát PVC—III. üzemének megvalósításán dolgozó fiatalok jelentős számban vettek részt politikai és szakrhai továbbképzésben. Az elmúlt évben három KlSZ-alapszervezet- nél indítottak Kilián-kört, a beruházás időszaka alatt a kivitelező vállalatok fiataljai közül mintegy negyvenen végezték el a marxista—leninista esti középiskolát. Az evek folyamán az építkezésen dolgozó katonafiatalok és a kivitelező vállalatok fiataljai közül is több százan szereztek szakmát, vagy végeztek szakmai továbbképző tanfolyamot. „ Hangversenyek délidében Midriiáíkéros i MmM A Magyar Rádió népszerű „Hangversenyek délidőben” című sorozatában a Budapesti Madrigálkórus hangversenyét közvetítik élő adásban a Magyar Nemzeti Galériából, február 20-án 12.50- kor, a Kossuth adón. A koncertet Szekeres Ferenc vezényli, közreműködik Takács Klára énekművész, a műsorban pedig Monteverdi, Scarlatti, Durante, Giordani, Lotti, Caccini és Martini művei hallhatók.
