Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-17 / 40. szám

1979. február 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Fórum után A Magyar Rádió miskolci stúdiójának legutóbbi Fórum műsorában számos kérdés hangzott el a zöldség- és gyümölcsellátással kapcso­latban. Az avasi lakótelepen élők régóta sürgetik, ne kell­jen cipekedni a Városból, in­tézkedjen a Zöldért, hogy gyümölcs- és zöldségszükség­leteiket lehetőleg helyben szerezhessék be. A Zöldért ebben az évben is tervezi új elárusítóhelyek létesítését a város egyre nö­vekvő lakótelepén, hogy az ellátás) gondokat csökkentse, jóllehet a városnyi lakótelep zöldség- és gyümölcsigé­nyeinek hiánytalan kielégí­tése aligha oldható meg egyik napról a másikra. Szóvá tette az egyik hall­gató, hogy a' Zöldért-kira- katokban csodálatos árukat lehet látni és bent a ládák­ból már jóval gyengébb mi­nőségű gyümölcsöt mérnek. A Zöldén válasza: A ki­rakatban is ugyanolyan áru­nak kell lenni, mint a bolt­ban, csakhogy a boltosok a kirakat üvege mögé kerülő almát, paprikát megtörölge- tik, a szebbik leiét fordítják előre és így tovább. Óhatat­lan, hogy a kereskedő a szebb áruval ne dekorálja, ne dí­szítse az üzlet kirakatát, mint ahogy az is érthető, hogy nem teszi oda a sáros, földes árut. Ugyanakkor ar­ra már nem jut idő, hogy a ládákban lévő összes gyü­mölccsel ezt tegye ... Egy miskolci hallgató kér­dezte, miért, nem vizsgálják felül naponta a zöldségáruk minőségét, miért hagyják be­szaladni. fonnyadni, míg az­tán eladatlan marad és a szemétbe kerül. A kissé meg­íonnyudt árut le kellene árazni és olcsóbban eladni, így a bolt és a vevő is job­ban járna. A válasz: a Zöldért éven-' te egymillió forint értékű zöldséget ád el olcsóbban ilyen okok miatt. Az áruér­tekének felülvizsgálata csak a boltosokon múlik és igaz, hogy nem élnek vele min­dig, amikor lehetne. Ezért a jövőben szorgalmazzuk, hogy többet törődjenek az értékéből veszteti zöldség, gyümölcs értékesítésével. A piaci zöldség- és gyü­mölcsárak stabilitását a Zöldért kézben tarthatná, ugyanakkor gyakran látni a kiskereskedőknél a Zöldért áruit, persze drágábban. Is­mert. hogy a kiskereskedők felvásárolják a boltokból a keresett zöldséget, gyümöl­csöt, néha nagyobb tételek­ben is. Mit tehet ennek meg­szüntetése érdekében a válla­lat. kérdezte Kiss Lászlóné miskolci, Győri kapui lakos. A Zöldén válasza: a vá­sárlóktól nem kérhet igazol­ványt a Zöldért boltosa, leg­feljebb annyit tehet és ezt el is várjuk tőle. hogy a na­gyon keresett zöldségekből, gyümölcsökből nagyobb té­telt, mondjuk nyolc—tíz ki­lót ne adjon ki. A jelenség megszüntetése nemcsak a boltosokon múlik, hiszen elő­fordul, hogy a kiskereskedők öt—hat zöldséges üzletet is végigjárnak, mégsem mon­danak le egykönnyen a sza­bálytalan beszerzésről, A fo­kozottabb ellenőrzéssel talán útját lehel állni a vásárlók rovására elkövetett közvetett árdrágításnak. N. .T. Fan és rá Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Válla­lat egri és fehérgyarmati gyárában nagy gondokat okozott az év első két hó­napjában a szokatlan hideg és a víz. Fehérgyarmat január első felében talán az ország leg­hidegebb pontja volt. így érthető, hogy a rendkívüli hidegben elfogyott az agyag és csak nagyon csökkentett teljesítménnyel dolgoztak a kitermelő gépek. A fehér- gyarmati és az egri gyárban az időjárás mintegy 20—25 százalékos terv lemaradást okozott. A putnoki bányánál a víz jelentett gondot. A mélymű­velésű bánya „megszaladt vízzel” és így az igen jó mi­nőségű alapanyaghoz a gépek nehezen, vagy alig fértek hozzá. Ezek a veszteségek a vállalatra vonatkoztatva az év első két hónapjában mint­egy 0—11 százalékos termelés- csökkenést okoztak. Kiválóan vizsgázott A magyar tarka is jól bír­ja a ridegtartási körülmé­nyeket. Ezt igazolja az a kí­sérlet, amelyet a Fejér me­gyei tordas-gyúrói Egyetér­tés Termelőszövetkezet vé­gez. A legnagyobb fagyban is szabadban tartott 100 üsző hidegtűrésből, ellenálló ké­pességből kiválóan vizsgázott, ötven már vemhes és azt térvézik, hogy a születendő kis borjak életük első per­ceitől kezdve a szabadban nevelkednek majd. II ind a paragrafus? Import helyett hazai gyártás A MEZŐGÉP Kecskeméti Gyárában külföldi licenc alapján készítik a RAU-kombinat nevű mező­gazdasági gépcsaládot. A korábban importból vásárolt - sima, egyenletes talajt biztosító - mag. ágyelőkészitö gépből az idén 915-öt gyártanak. A képen: a RAU-6 talajművelő kombinátor ösz- szeszerelése. Nyílik a tulipán Már tavaszi hangulatot áraszt a szegedi Üj Élet Tsz színpompába öltözött üveg­háza, ahol a napokban meg­jelentek az első feslő tuli­pánbimbók és fokozatosan nyílnak az ilyenkor még új­donságnak számító virágok. A legnagyobb mennyiséget a nőnap előtt hozzák forga­lomba. KINEK LEHET « UJ SZEMÉLYGÉPKOCSIT ELADNI? Burján József és Miké Lászlóné miskolci, és számos más olvasónk arra kér vá­laszt, hogy az új gépkocsi elidegenítése szempontjából kiket lehet közeli hozzátar­tozónak tekinteni? Amint ismeretes, az 1979. január 20-ával hatályba lé­pett 2/1979. MT. sz. rendelet kötelezően előírta, hogy a MERCUR-lól. vagy más ki­jelölt vállalattól vásárolt új személygépkocsit 2 éven be­lül csak a MERCUR, az AUTÓKER, vagy más erre kijelölt vállalóinak, vagy an­nak bizományi közvetítésé­vel lehel átruházni. Az új személygépkocsinak állampolgárok egymás közötti elidegenítése általában tilos, de a jogszabály kivételeket enged meg a Plk. 685. § b) pontjára utalással, amikor azt mondja, hogy a tulajdo­nos közeli hozzátartozójának az új személygépkocsit el le­het idegeníteni. Kiket kell közeli hozzátar­tozónak tekintem? A Polgári Törvénykönyv szerint közeli hozzátartozók: a házastárs; az egyeneságbe­li rokon; az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyer­mek; az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelő szülő, valamint a testvér. Ez azt je­lenti, hogy a tulajdonos az új személygépkocsit, ’ vagy annak kiutalását (visszaiga­zolást) adásvétellel, cseré­vel, ajándékozással stb. a közeli hozzátartozónak átru­házhatja, A jogszabály ezen­kívül megengedi az elidege­nítést a házasság felbontása esetén, a vagyonközösség megszüntetése érdekében a volt házaslársa. illetve a kö­zös tulajdon megszüntetése érdekében a tulajdonostárs javára is. Az új személygépkocsi for­galmazásának új rendjével az 1978. jan. I-gyel elren­delt egy éven belüli bármi­lyen jogügylettel történő el­idegenítés esetére rendszere­sített 10 százalékos okirati illeték megszűnt, de aki a személygépkocsi vagyonátru­házásáról szóló szerződést késedelmesen jelenti be, il­letve a tulajdonjog átírását késedelmesen eszközli, az ké­sedelmi birságbt fizet. Külön felhívjuk a figyel­met az adóügyi jogszabályok­ra, miszerint a régi üzem­bentartó adófizetési kötele­zettsége az átírás hónapjá­nak végéig áll fenn. és a fél­évenként esedékes (önkéntes bevallású) évi adóból az el­telt hónapokra arányosan ju­tó részt köteles megfizetni. Az új üzembentartónak az átírást követő hó 1-től kell adót fizetnie. Gyakran előfordul, hogy a gépjármű adásvétel tárgya, de a forgalmi engedélyt nem írják át az új tulajdonos ne­vére. Ha az adófizetés nem a jogszabályok szerint törté­nik, könnyen előfordulhat olyan meglepetés, hogy az elidegenített gépjármű miatt a korábbi tulajdonos lesz bírságolva, vagy a maradó gépjárművének forgalmi en­gedélyét vonják be. NYUGDÍJASOK FOGLALKOZTATASA Amint ismeretes, hogy a nyugdíjasok bizonyos mun­kakörökben és népgazdasági ágazatokban — a nyugdíju­kat nem érintően — csak korlátozott időben, évi 840. vagy 1260 órában foglalkoz­tathatók. A Munkaügyi Mi­nisztérium és a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tósága általában évenként, vagy esetenként ad engedélyt az általános korlátozás alól. 1979. évben a SZOT 3— 9483/1978. számú engedélye alapján évi 1260 órát dol­gozhatnak nyugdíjasok Bu­dapesten és a Balaton. Duna­kanyar. Velencei tó üdülőte­rületeken, valamint Miskolc. Pécs. Szeged, Győr, Tatabá­nya, Salgótarján, Veszprém ipari központokban az élel­miszer-kiskereskedelem és vendéglátás üzleteiben, szál­lodáiban. az idegenforgalmi hivatalok és utazási irodák hálózatában. Akik 1979. év­ben mennek nyugdíjba, azok csak 840 órát dolgozhatnak ezeken a munkaterületeken. A VIRÁGÁRAKRÓL A szocialista szektorba (vállalatok és szövetkezetek) tartozó virágtermelők, a for­galmazók részére az egységes virágárképzés és -árkialakí­tás biztosítása, a helyes ár­politikai gyakorlat kialakítá­sa, továbbá a tisztességtelen haszon keletkezése egyes ese­teinek elkerülése érdekében az Országos Anyag- és Árhi­vatal közleményt .adott. ki. A közlemény szerint a ter­melői ár a szabad árformába tartozik. A fogyasztói árak a tényleges beszerzési árat és a jogszabályon alapuló ke­reskedelmi haszonkulcsot tar­talmazhatják. A termelői árakat a szocialista szektor­ban éves ártervben kell meghatározni. Az irányha- szonkulcs differenciáltan 7— 50 százalék között van. A felhívás többek között azt tartalmazza, hogy a termelő a saját üzlethálózatában a saját termelésű virágoknál az együttes kereskedelmi ha­szonkulccsal képzett fogyasz­tói árat érvényesítheti. Az ÁH-közlemény elvárja, hogy az árpolitikai terv készíté­sénél a vállalatok ügyelje­nek arra, hogy az úgyneve­zett kiemelt napokon (pl. ke­gyeletnap. nőnap, anyák napja .ballagások stb.) a ke­resettebb virágok arai az el­múlt. évhez képest alapos in­dok nélkül ne emelkedjenek. Dr. SasS Tibor Az SZTK-ban «ggi látta, hogy a betegek pénzt csúsztatnak kolléganői zse­bébe. Ok gyakorlottan, fél­renézve fogadták a hálás betegek „tizedként” lerótt adományait. Megrémült at»- lói, hogy egyfezer az ö zse­bébe is belenyúl valaki. El­határozta, hogy nővérköpe­nyéről lefejti mind a két zsebet. Szándékát nem tit­kolta el. Sőt! Dicsekedett ötletével. A kolléganők ösz- szesúgtak: — A kis buta! Lassan már mindent el­hallgattak előtte, még a na­pi „kis szenzációkat” is ... A betegek virágot hoztak neki, csokoládét, giccses té­rítőkét. Ezeket a kedves fi­gyelmességeket úgy fogad­ta, olyan szívesen, enyhe zavarral, ahogy adták. Egyik nap sovány, kis öregasszonyt hoztak. Az or­vosnő megállapította,: sú­lyos szervi szívbaja van. Kórházba kell vinni. A kis- nővér hívta a mentőket, akik negyedórával később már az SZTK kapuja előtt álltak. A néni sírt. A kisnővér vigasztalta: — Két hét. Csak két hét. Utána egészségesen haza­megy a kórházból. — Nem mehetek én kór­házba! Egyedül vagyok! Nincs senki, aki a papagá­jomat ellássa. Ki ad neki enni? — Szólok a szomszédnak. Nem lesz semmi baj! — Ugyan ki vállalná el? De magában bízom, kislány. Elvinné magához? Megten­né? Akkor nyugodt lennék! A lány kapott két kul­csot. A nagyobb a kaput nyitotta. A kisebb a téglá- nyi szobát. A parányi ablak kilincsén lógott a kalitka.' Az ijedt papagájjal fél óra alatt ha­zaért. Gyalog ment. Attól félt, hogy a villamoson ki­nevetik. KIS BUTA — Útközben találkozott egy kolléganőjével és más­nap már tele volt vele a rendelőintézet: a kis buta egy beteg papagáját ápolja. Otthon sem örültek a vá­ratlan vendégnek, de las­san megbarátkoztak vele. Éjszakára a konyhába tet­ték, letakarták, hogy aludni tudjon. Másnap reggel már az egész család a madarat kényeztette, etette, szólásra biztatta. A lány aznap megláto­gatta a nénit a kórházban. •A kis öregasszony boldogan újságolta szobatársainak: — Itt a kisnövérke! Ugye megmondtam, hogy meglá­togat! Ha már ott volt, teljesí­tette az idős beteg apróbb kívánságait; friss vizet ho­zott a virágoknak. — Hálálkodva búcsúzott föle a néni és egy kicsit a kórterem is. Másnap reggel a madár kihűlt testtel feküdt a ka­litka aljában. Mi lesz most? Elhatározta, hogy nem mondja meg a néninek. Nehezen indult aznap a kórházba. Az ágy szélére , ült, és elsírta magát. A né­ni megsimogatla a kezét. — Ugye, az éjjel meghalt a Pityuka? Tudtam én. Mcgéreztem. Ne sírjon. A néni látszólag nem vette a szívére. Mesélt ma­gáról, hogy senkije sincs, a tanácstól kapott segélyből él. Amikor a munkatársai már hangosan nevettek raj­ta, dacból odavágta: a né­ni rám akarja hagyni a la­kását! Mindezt csak azért mondta, mert szerette vol­na, ha befogadják, és nem nézik bolondnak'. Hadd higgyék azt, hogy ezért lá­togatta a nénit. De még et­től is megfosztották. — Te kis buta! — nevet­lek a többiek. Hát még azt sem tudod, hogy nem hagy­hatja rád á lakását, mert az a tanácsé! — De azért szép tőle, hogy ö is adni akar vala­mit — vélte az egyik védő­nő. Amikor hazavitték a né­nit. elment meglátogatni. Segített neki. Szivéhez nőtt a kis Öregasszony. A nini a viaszosvá­™ I,tH1 szonnal borí­tott konyhaasztalnál ült, amit a vasárnap tiszteleté­re térítővel takart le. Eltet­te a cukrot, amit a lány ho­zott, és sokáig szótlanul szo­rongatta barázdált kezével a lány kezét... Bódi Agnes Jogászunk válaszol

Next

/
Oldalképek
Tartalom