Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-15 / 38. szám
ÉSZAK-MAGYÁRORSZÁG 2 1979. február T5., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) Gazdaságpolitikai . szándékunk.. hogy a konvertibilis elszámolású valutáknál a tori nt egységesebb értékelése, az egységes árfolyam felé közelítsünk. A konvertibilis elszámolású valuták nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyama között eddig 100 százalékos különbözet érvényesült. a kereskedelmi árfolyam kétszerese volt a nem kereskedelmi árfolyamnak. Ez a különbözet 1979. február 15—i hatállyal 75 százalékra mérséklődik. Ennek következtében a konvertibilis elszámolású valuták nem kereskedelmi árfolyama emelkedik. Ez az árfolyam lényegében a lakossággal kapcsolatos elszámolásokban (pl. turizmus, rokoni támogatások, szerzői jogdíjak stb.) kerül alkalmazásra. Nemzetközi idegenforgaiunkban legjelentősebb valuták közül pl. I. USA dollár nem kereskedelmi árfolyama 17,79 Ft volt. Ezentúl 20,33 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama továbbra is 35,58 Ft marad; 1 NSZK- márka nem kereskedelmi árfolyama 9,72 Ft volt. ezentúl II. 10 Ft lesz. kereskedelmi árfolyama továbbra is 2,71 Ft marad. Ez azt jelenti, hogy a konvertibilis valutát beváltó külföldiek valutájukért az eddiginél több forintot kapnak, ami feltehetően az eddiginél hosszabb tartózkodásra, több idegenforgalmi szolgáltatás igénybevételére ösztönöz. "Végső soron tehát az intézkedéstől konvertibilis idegenforgalmi devizabevételeink növekedését várjuk. Több forintot kapnak azok a magyarok, akik külföldről kapott nyugdíj, rokoni támogatás. örökség, szerzői jogdíj stb. címen váltanak be konvertibilis valutát forintra. Ugyanakkor azoknak a magyar állampolgároknak, akik konvertibilis valutát vásárolnak (pl. egyéni kiutazáshoz), vagy valuta-tartalmú szolgáltatást Yesznek igénybe (pl. társasutazás, külföldi menetjegy), az eddiginél több forintot kell fizetniük. Nem érinti ez az intézkedés az utazási irodák által 1979. évre már meghirdetett társasutazások árait, kivéve a költőpénzért fizetendő összeget. * A magyar állampolgárok 1979. február 15-től utazásaikhoz az eddiginél több konvertibilis valutát vásárolhatnak és bővül a turista útlevéllel meglátogatható országok köre. Az alábbi intézkedések célja egyrészt az, hogy a nem kereskedelmi árfolyamváltozás ne csökkentse a vásárolható valuta összegét, másrészt, hogy állampolgáraink — népgazdaságunk lehetőségeivel összhangban — jobb feltételekkel utazzanak külföldre. — A tőkés országokba és- Jugoszláviába egyéni turista útlevéllel utazók az eddigi személyenkénti 4000 Ft helyett 4500 forintért vásárolhatnak valutát, az eddigi feltételek szerint. Ezen felül személyenként 1500 Ft értékű konvertibilis elszámolású többletvalutái lehet egyidejűleg vásárolni. — A nem kereskedelmi árfolyamok emelkedésével arányosan növekszik az a forintösszeg, amelyért az utazási irodák társasutazásaival tőkés országokba és Jugoszláviába utazók költőpénzt vásárolhatnak változatlan feltételekkel. A táísasutazók- nak is lehetőségük nyílik költőpénzük kiegészítéseként személyenként 300 forintnak megfelelő többletvaluta egyidejű vásárlására. — A látogató útlevéllel tőkés országokba és Jugoszláviába utazók változatlan feltételek szerint továbbra is személyenként 500 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású valutát vásárolhatnak. amelyet egyidejűleg kiegészíthetnek személyenként 300 Ft értékű többlet1 valutával, A többletvaluta vásárlásánál 40 százalék illetéket kell fizetni. Akik utazásukhoz a szükséges valutát már megvásárolták, de utazásukra csak február 15. után kerül sor, a többletvalutát a valu- takiszolgáltató helyen pótlólag megvásárolhatják. * 1979. február 15-től bővül a turista útlevéllel meglátogatható országok köre. Eddig Európán kívül csak azokba az országokba lehetett egyéni turistaként utazni, amelyekbe menetrendszerű magyar légijárat közlekedett. Ezentúl Európán kívüli országokba (pl. Kanadába és az USA-ba) is igényelhető turista-valutaellátmány, és váltható meg forintért a repülőjegy, ha a turista olyan légijáratot. vesz igénybe, amelynél a repülőjegy megvásárlása nem jár konvertibilis valutakiadással a népgazdaság számára. Ez a lehetőség jelenleg a KGST- tagországok által üzemeltetett légijáratoknál áll fenn. Kivételt képeznek — a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabályokkal összhangban — azok az országok, amelyekben a magyar állampolgárok érdek- és jogvédelme nem biztosítható. * Népgazdaságunk és valamennyi állampolgárunk érdeke, hogy nemzetközi idegenforgalmunk szervezetten, rendben bonyolódjon le, nemzeti valutánkat megvéd- jük a spekulációval szemben és elősegítsük, hogy a hozzánk látogató külföldiek kellemesen érezzék magukat. Devizajogszabályaink módosításával is e célok megvalósítását kívánjuk elősegíteni. Tekintetbe kell vennünk, hogy az áruválasztékunk, egyes áruk és szolgáltatások árszínvonala eltér elsősorban a bennünket körülvevő országokétól. Ez hozzájárul ahhoz, hogy külföldiek nálunk nemcsak az utazáskor szokásos ajándékokat vásárolják, hanem olyan árukat is — közöttük pl. élelmiszereket —, amelyek jelentős ártámogatással kerülnek forgalomba. Az Elnöki Tanács. módosította a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. tvr-t. a pénzügyminiszter pedig az 1 1974. (I. 17.) PM sz. rendeletet. A módosítót! jogszabályok — amelyek 1979. március 1-én lépnek hatályba —, legfontosabb rendelkezései a következők: — Külföldiek a magukkal hozott valutát csak hivatalos átváltóhelyen (pl. MNB, OTP, utazási irodák stb.), a hivatalos árfolyamon válthatják át forintra. Magyarok forintért valutát szintén csak ezeken a hivatalos átváltóhelyeken vásárolhatnak. — Az eddigi személyenként 490 Ft helyeit kevesebb forint vihető ki, illetve hozható be: belföldiek személyenként 200 forintot (50 forintosnál. nem nagyobb címletekben), külföldiek pedig 100 forintot (csak érmékben) hozhatnak be, illetve vihetnek ki magukkal. A magyar állampolgárok külföldre kivihető . forintot azonban csak a rendeletben külön felsorolt KGST-tagál- lamokban válthatják át, az ottani hivatalos átváltóhelye- ken. — Külföldiek a magukkal hozott ingóságaikat magánforgalomban Magyaroi'szágon nem értékesíthetik. — Magyarországról kiutazó magyaroknak és külföldieknek továbbra is lehetőségük lesz, hogy utazásuk időtartmára, de legfeljebb három napra való — fogyasztásra közvetlenül alkalmas — élelmiszert magukkal vigyenek. Húsipari termékekből azonban legfeljebb 1 kg, ezen belül fajtánként csak 12 kg vihető ki. Az a külföldi azonban, aki 24 óránál rövidebb ideig tartózkodott Magyarországon, itt vásárolt élelmiszerből csak 100 Ft értékű úti élelmiszert vihet magával. Elvárjuk, mind a hozzánk érkező külföldiektől, mind a magyar állampolgároktól, hogy előírásainkat, jogszabályainkat betartsák, azokkal ellentétes tevékenységet ne folytassanak. Ezt kívánják meg népgazdasági devizagazdálkodási érdekeink, melyeknek védelme céljából a jövőben hatékonyabb ellenőrzést és fokozott felelősségre- vonást fogunk szükség esetén alkalmazni. * Az árfolyamok módosításával, a valutaellátási intézkedésekkel és a magyar— lengyel megállapodás feltételeivel kapcsolatban a 'bankok, a valutakiszolgáltató helyek és az utazási irodák adnak részletes tájékoztatást. A jogszabály módosítások teljes szövege a Magyar Közlöny 1979. február 15-i számában jelenik meg. (Folytatás az 1. oldalról.) át. A miniszter hangsúlyozta, ez esetben ugyanolyan vagy még a régebbinél is jobb feltételeket teremtenek a személy- és áruforgalom zavartalan lebonyolításához. Az AFiT-szerviz ügyében is megállapodtak a tárca és a megye vezetői. Tekintettel arra. hogy az AFIT-nak ebben' a tervidőszakban rendkívül szűkösek a pénzügyi lehetőségei, a megyei tanács támogatásával először Kazincbarcikán, a már építés alatt álló szerviz beruházását fejezik be. S ha ez elkészül, nyílik csak lehetőség a le- ninvarosi autószerviz létesítésére. A tanácskozáson felszólalt dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a KPM irányítása alá tartozó megyei vállalatok összességében jól dolgoznak, teljesítik a rájuk háruló feladatokat. Elismeréssel szólt arról a segítségről, amelyet a tárca vezetői nyújtottak a Borsodban jelentkező közlekedési gondok megoldásához Dr. Bodnár Ferenc arra kérte a minisztert, hogy a bodrogközi kisvasút megszüntetésével az érintett vidék lakossága és. ipara ne A népgazdasági tervből adódóan a szállítási igények a korábbiakhoz képest várhatóan mérsékeltebben növekednek. Az árufuvarozásban a teljesítmények 3—3.5 százalékos, a személyforgalomban 5—5,5 százalékos emelkedésére számítanak. Ezért a forgalom zavartalan lebonyolításán túlmenően a fuvarozás minőségének. a szállítás szolgáltatásainak, szerkezetének gyorsabb ütemű javítása a feladat — hangsúlyozta szerdai ülésén a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A szakszervezet vezető testületé a városi, a közúti, a vízi és a légi közlekedés, valamint az autójavító ipar kerüljön hátrányos helyzetbe. Végezetül annak a reményének adott kifejezést, hogy még az idén megkezdődik az új Tiszai pályaudvar építése. gazdasági feladatairól és a szakszervezeti munka ezzel kapcsolatos teendőiről tárgyalt. Az ülésen a központi vezetőség — egészségi állapotára tekintettel, saját kérésére, érdemei elismerésével — felmentette a szakszervezet főtitkári tisztségéből Tóth Istvánt és megválasztotta a szakszervezet elnökévé. F. Szabó István nyugdíjast, a szakszervezet eddigi elnökét e tisztségéből felmentve megválasztotta a szakszervezet alelnökévé. Moldován Gyulát, a SZOT tagját kooptálta a központi vezetőség tagjai sorába és a szakszervezet főtitkárává választotta. \ Ui főtitkári választottak 3 KISZ megyei bizottságának ülése A KISZ Borsod megyei Bizottsága február 13-án és 14-én Török László első titkár elnökletével ülést tartott. A testület keddi ülésén megvitatta és elfogadta a Borsodi Vegyikombinát PVC —III. beruházása és a Tiszai Vegyikombjnát polipropiléngyára felett vállalt KISZ-védnökség teljesítéséről szóló jelentést. Megállapították, hogy a védnökségi mozgalom jelentősen hozzájárult a beruházások sikeres megvalósításához. A KISZ megyei bizottsága köszönetét és elismerését fejezte ki a védnökségben részt vevő fiataloknak, szerveknek és vállalatoknak. Végül elfogadták a KISZ MB és alsóbb szervei, valamint intézményei 1978. évi gazdálkodásáról és a múlt évi ifjúsági parlamentekről szóló jelentéseket, majd intézkedési tervet fogadtak el az építőtáborozás 1979. évi feladataira. A KISZ megyei bizottsága szerdán a csanyiki KISZ-isI kólán kibővített ülésen folytatta munkáját. amelyen részt vett Deák Cóbor, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára, valamint a városi és ci járási KISZ-bizottságok titkárai. Megvitatták a KISZ IX. kongresszusa határozata végrehajtásának tapasztalatait Borsod megyében és .javaslatokat tettek a további feladatokra. A vitában 14 hozzászóló elemezte a KISZ- munka egy-egy területének tapasztalait, a kongresszus óta eltelt évek eredményeit és gondjait. Többek között szóltak a védnökségi munkáról, a KISZ termelést segítő tevékenységéről, az ifjúsági brigádok munkájáról, az Edzett ifjúságért mozgalomról. a ' klubmozgalom helyzetéről, a KISZ-építés és a politikai képzés tapasztalatairól. Deák Gábor többek között elmondotta, hogy . a KISZ- bizottság ülésének egyik fontos feladata, hogy összegyűjtse az elmúlt évek munkájáról kialakult különböző véleményeket és segítse az .idén májusban tartandó országos KISZ-értekezlet munkáját. Hangsúlyozta, hogy az új körülmények és megváltozott feladatok igényesebb és szakszerűbb munkát követelnek az irányító KISZ- szervektől és a KlSZ-fiala- lofctól egyaránt. Továbbra is fontos feladat a KISZ-mun- ka társadalmasítása és a fiatalok öntevékenységének tokozása, valamint a tervszerű és tudatos KlSZ-épí- tés. Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság véleményét tolmácsolva többek közölt elmondotta, hogy a KISZ IX. kongresszusa óta eltelt időben kedvezően, fejlődött a megye KISZ-szervezeteinek munkája. Erősödött a KISZ kommunista jellege és szervezettsége. A fiatalok különböző akciói jól segítik politikai és gazdasági céljaink elérését. Jelentősen . fejlődött a KISZ pártirányítása, de ezen:a területen jelentős tartalékok1 vannak, elsősorban mezőgazdasági területen a községi pártalapszer- vezeteknél. A Központi Bizottság decemberi ülésének határozatai alapján a megyei pártbizottság is megfogalmazta az idei év legfontosabb feladatait. A KISZ- fiatalok aktívabb szervezeti élettel, az egységes értelmezésre és cselekvésre való mozgósítással jelentős mértékben segíthetik feladataink megoldását. A KISZ- íiatalok új iránti fogékonyságukkal, termelést segítő tevékenységükkel sok területen edcli^ is jó példát mulattak ,a tartalékok feltárásában. A KISZ tagjai legyenek példamutató végrehajtói a feladatok fegyelmezett végrcha j tásá nak. I’. .1. Az őskortól napjainkig A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai ÉRVÉNYESEK 1979. FEBRUÁR 15-TÖL Ne Egység Devizanem ni kereskedelmi árfolyam Vétel Közép Eladás forintban Egység Devizanem Kereskedelmi Vétel Közép forintba árfolyam Eladás n 100 aibán lek 156,59 156,59 156,59 100 albán lek * 1 angol font 11,48 41,52 41,56 1 angol font 72,59 72,66 72,73 100 ausztrál dollár 2376,64 2379,02 2381,40 100 ausztrál dollár 4159,13 4163,29 4167,45 300 belga frank 70,43 70,50 70,57 100 belga frank 123,26 123,38 123,50 100 bolgár leva 1676,M 1676,14 1676,14 100 bolgár leva — — — 300 csehszlovák korona 155,28 155,28 155,28 100 csehszlovák korona — — — 300 dán korona ' 401,35 401,75 102,15 100 dán korona 702,36 703.06 703,76 300 francia frank 483,68 484,16 484,64 100 francia frank 846,43 847,28 848,13 3 00 hollandi forint 1025,85 1026,88 1027,91 100 hollandi forint 1795,24 1797,04 1798,81 100 indiai rúpia 256,33 256,59 256,85 100 indiai rúpia 448,58 449,03 449,48 100 japán jen 102,67 102,77 102,87 1000 japán jen 179,67 179,85 180,03 100 kanadai dollár 1736,01 1737,75, 1739,49 100 kanadai dollár 3038,02 3041,06 3044,10 300 KNDK von 910,42 910,42 910,42 100 KNDK von — — — 3.00 kubai pesó 1328,80 4328,80 1328,80 100 kubai pesó — . — — 1 kuvvaiti dinár 78,32 78,20 78,28 1 kuwaiti dinár 136,71 136,85 136,99 300 lengyel zloty 76,42 76,42 76,42 100 lengyel zloty — — — 100 mongol tugrik 352,87 352,87 352,87 100 mongol tugrik — — — 100 NDK márka 484,484,— 484,— 100 NDK márka — — — 100 norvég korona 409,91 410,32 410,73 100 norvég korona 717,34 718,06 718,78 ion NSZK márka 1109,20 1110,31 1111,42 100 NSZK márka 1941,10 1943,04 1914,98 1000 olasz líra 25,03 25,06 25,00 looö olasz líra 43,82 43,86 43,90 100 osztrák schilling 354,73 154,88 155,03 100 osztrák schilling 270,77 271,04 271,31 100 pakisztáni rúpia 310,— 210,21 210,42 íoo pakisztáni rúpia 367,50 367,87 368,24 J00 portugál escudo 14.38 44,42 14,46 100 portugál escudo 77,66 77,74 77,82 300 román lei 170,170,170,100 román lei — — — 300 spanyol peseta 29,1.6 20,10 29,22 100 spanyol peseta ,51,03 51,08 51,13 300 svájci frank 1174,82 1176,— 1177,18 100 svájci frank 2055,94 2058,— 2060,06 300 svéd korona 478,42 478,00 479,38 100 svéd korona 837,24 838,08 838,92 100 szovjet rubel * 1622,50 1622,50 1622,50 100 szovjet rubel — — — 3 00 f.r. és cl. rubel — — — 100 tr. és cl. rubel 3196,80 3200,— 3203,20 300 USA dollár 2031,— 2033,03 2035,06 100 USA dollár 3554,24 3557,80 3561,36 M0 vietnami dong 682,81 682,81 682,81 ion vietnami dong ~ 1 — Bányászati kiállítás nyílt tegnap, február 14-én, délután két órakor a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtárában. A" Prágai Nemzeti Műszaki Múzeum anyagából összeállított tárlatot a Rudabányai Érces Ásványbányászati Múzeum, az NME Egyelemtörté- neti Bizottsága és Központi Könyvtára rendezte. A megnyitón megjelenteket Czotl- ner Sándor nyugalmazott nehézipari miniszter, a bányászati múzeumok baráti körének elnöke üdvözölte, majd dr. Takács Ernő, az NME bányamérnöki karának dékánja mondott megnyitó beszédet. A kiállítás makettek, metszelek, fotók1 segítségével mutatja be a csehszlová’ bányászat műszaki fejlődésének . történetét, az őskortól napjainkig. A mai Csehszlovákia területén már a korai kőkorszakban is foglalkoztak a nyersanyagok kitermelésével. A későbbiekben a fémtartalmú ásványokat mosással és a külszíni telep kibúvások lefejtésével bányászták és hasznosították. A középkorban Európa-szintű bányászkodás fejlődött ki ezen a vidéken, s például a csehországi Kutná Hóra bá- nyakerületben 1,2 millió kilogramm ezüstöt termeltek ki 1290—1350 között. A XVII, században már mélyműveléssel tárták fel és bányászták az érceket, ami nagyobb teljesítőképességű gépek és berendezések szerkesztését igényelte. Jelentős volt ekkor a vízi erővel hajtott dugattyús szivattyú, a nagy szállítógépek alkalmazása és a föld alulii bányaszállításban a csillék heve-, zetése. A XVIII. és a XIX. században mind szakszerűbbé váll a bányászati tevékenység és 17G4-ben megkezdődött a bányászati tudományok oktatása a Selmecbányái bányászati akadémián. Ebben-, az időben kezdték kiaknázni a szénlelepe- ket is, s itt mélyítettek le először a világon ezer méteres mélységű függőleges aknát. Az 1900-as években új gépek és műszaki berendezések bevezetésére került sor a csehszlovákiai bányászatban, s már a második világháború előtt a szén 80 százalékát gépi úton lövészük. A bányák államosítása után ütemesebb a fejlődés, s tovább folytatódott a korszerűsítés. Napjainkban a csehszlovákiai bányákban nagyarányú a gépesítés és az aulomalizáció fokozásával növekedett a termelés, javult a termelékenység. A kiállítást három héten át; tekinthetik meg a látogatók.
