Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

1979. január 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szerte a világon sok szó esik a vezetéssel kapcsola­tos kérdésekről, így ezen keresztül a személyzeti munkáról is. Ami azt illeti, nálunk sem épp tegnap fo­galmazódtak meg először a vezetőkkel szemben támasz­tott követelmények. Ezekkel a kérdésekkel a párt IX. kongresszusa is behatóan foglalkozott és a Központi Bizottság beszámolója a ve­zetők megítélését így fogal­mozta meg: ..A feladatokra való alkalmasság társadal­munk minden vezető tiszt­ségében a szocializmus irán­ti odaadást, a szakmai felké­szültséget és a vezetőkészsé­get egyaránt, együttesen kö­veteli meg.” A hármas követelmény igénye elméletben minden vezetővel szemben fennáll, de a gyakorlatban nem mindegyik — a feladatát eredményesen ellátó — veze­tőnél találjuk meg mind a három adottságot egyforma mértékben és színvonalon — állapította meg Engländer— Harsányi—Kovács szerző­hármas a vezetői készséget tárgyaló — könyvében. Előfordul, hogy az egyik vezetőnél a szakmai, a má­siknál ,a vezetői készség az erősebb. Az eredményes munkát az teszi lehetővé, ha a vezetővel együttműködő kollektíva kiegészíti, pótolja a vezető hiányzó adottságait. Napjainkban azonban már sok esetben nem elegendő a kollektíva kiegészítő tevé­kenysége, A mind nagyobb, a korábbitól eltérő feladatok igen gyakran eltérő, más, korszerűbb vezetési módsze­reket is igényelnek. Egyebek mellett ezért is nőtt meg a kádermunka, illetve a sze­mélyzeti munka fontossága. ★ A személyzeti munka je­lentőségét részben az adja meg, hogy sok-sok ezer ve­zető vagy vezetésre kijelölt, számításba vett munkatárs kiválasztása, nevelése, to­vábbképzése a személyzeti tevékenység alapját adja. Ily módon a személyzeti munka — politikai munka is! Ám a személyzeti appará­tus (is) csak akkor válhat a gazdasági vezetés érdemi támogatójává, ha kellő tájé­kozottsággal rendelkezik áz adott vállalat munkájáról, tevékenységéről és a „kerí­tésen” kívüli gazdasági fel­adatokról is. Ez utóbbi tájé­kozottság növelésére mind több országos és helyi kez­deményezést láthatunk. A közelmúltban a Technika Házában a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság meghívására a KGM sze­mélyzeti főosztályvezetője tartott előadást a személyze­ti vezetők számára. Hogy épp a KGM képvise­lőjét hívták meg, az nem le­het véletlen. Indokolja ezt: Borsod megye ipari jellege és az is. hogy a kohó- és gépipar vállalatai előtt „mostanában” igen nagy fel­adatok tornyosulnak. Igaz, korábban is Indokolt volt a személyzeti vezetők bevonása az operatív vezetésbe. De ma már ez nélkülözhetetlen ... Napjainkban a személyzeti munka fontos feladata, hogy az iparpolitikai célkitűzések megvalósításában még sok­oldalúbbat). még tevékenyeb­ben vegyen részt. A vállalati fejlesztés, a termékszerke­zet-váltás. a hatékonyság ja­vulása és a káder-, személy­zeti munka között igen szo­ros az összefüggés. Azt is mondhatjuk, hogy önmagá­ban nincs is káder-személy­zeti munka, ennek csak az alapvető célok szolgálatában van létjogosultsága. ★ A feladatot meghatároz­zák a népgazdasági elvárá­sok. A személyzeti munka ezeknek az elvárásoknak a teljesítésében igen jelentős eszköz. A személyzeti mun­kában dolgozók tekintélyé­nek. hatáskörének növelé­sével el lehet és el kell ér­nünk, hogy a vezetés min­den szintjén, minden idő­pontban a lehető legjobb ál­lomány legyen, és a vezetők­kel szemben támasztott kö­vetelményeknek a legjobban megfelelő emberek vezesse­nek. Ez a célkitűzés természete­sen nem jelenti és nem is jelentheti, hogy a vezetési színvonalban, készségben, al­kalmasságban elérendő vál­tozást csak személycserék­kel lehet végrehajtani. A ro­hamosan változó technika, az új gyártási eljárások, a ter­melés koncentrációjának fo­kozódása, a gyorsan változó gazdasági feltételek termé­szetesen megkövetelik az új, korszerű vezetési íyiódszerek alkalmazását, ismeretét. Ezeknek a feladatoknak nem mindenki képes meg­felelni. Ezt mutatják a KGM vállalatainál végrehajtott személycserék, vezetői válto­zások. Ez ténykérdés. Emel­lett is igaz azonban az, hogy a személyzeti munka a legfontosabb feladatnak, a tervszerű vezetői utánpótlást tekinti. Előzetes kiválasztás­sal, átképzéssel, továbbkép­zéssel, neveléssel kell alkal­massá tenni, vagy felkészíte­ni a vállalati dolgozókat a vezetői feladatok kellő szín­vonalú ellátására. Buciiért Miklós Gépműhelyben Mint mindenfelé a megyében, a mezőkövesdi Matyó Ter­melőszövetkezetben is javában tart az erő- és munkagépek téli átvizsgálása, javítása. Képünkön a gazdaság két szere­tőié az egyik Kába—Steiger erőgépet vizsgálja. A főnyi bacsó Napirenden: i iilüfica Gödöllőn tegnap kétnapos tanácskozás kezdődött mező- gazdaságunk feladatairól. korilány Pál mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter értékelő vitaindítójában ki­hangsúlyozta, hogy mezőgaz­daságunk jövője az élelmi­szeriparban van, abban, hogy iparunk milyen minőségben, milyen ütemben és mennyi­ért tudja szállíthatóvá, el- tarthatóvá tenni a növényi e.s állati termékeket. Az élel­miszeripar jövője pedig a mezőgazdasági termeléssel, az agrárkereskedelemmel ki- alak.’, utt öi '/hangiul függ. A mezőgazdaság a terveknek megfelelően növelte termelé­sét a leglényegesebb ágaza­tokban. A növény termesztés és az állattenyésztés együt­tes évi bruttó termelési ér­téke négy milliárd forinttal haladta meg az eddigi leg­magasabb termelési értéket. A hatékonyság javulása azonban az elmúlt évben sem volt kielégítő. A mező- gazdaság további fejlődésé­ben nélkülözhetetlen az ipa­ri eszközök mennyiségének növelése, gazdaságosabb fel- használása. 1979-ben a me­zőgazdaság 3—3,5 százalékos termelésnövekedési kell, hogy elérjen. Szólt arról, hogy a kukorica vetésterüle­te az elmúlt négy évben nem érte el a tervezettet. Az idén a tavalyinál 10 száza­lékkal nagyobb területen kell kukoricát vetni. A szarvas- marhatartásban a gyorsabb ütemű növelésre, a szaporu­lat eredményének javítására van szükség. Vízvezeték lÉlilÉSZIÉ A várossá nyilvánítás utáni években gyors ütem­ben történt Sárospatakon a vízvezeték-hálózat építése, s így ma már nemcsak a vá­ros belsejében, hanem a kül­ső területek többségén is egészséges ivóvize van a'la­kosságnak. Most készült el a Sárospa­takkal egyesült Végardó ivó­vízhálózata, ez év tavaszán pedig a szintén Sárospatak­hoz tartozó Eodroghalász vízvezeték-hálózatának épí­tését kezdi meg a városi ta­nács — a megyei tanács hathatós támogatósával. A hárommillió forint ér­tékű beruházás munkálatait a Bodrogmenti Talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat szakemberei végzik, s a ter­vek szerint a vízvezetéket 1980. június 30-ig kell átadni rendeltetésének. Ezzel teljes­sé válik Sárospatak vezeté­kes ivóvízzel való ellátása. Jóleső érzés hosszú idő után leírni, hogy a kimondot­tan ipari jellegűnek tartott Borsod végre egy mezőgaz­dasági ágazatban is felzárkó­zott a legjobbak közé. Sőt a tejtermelésben megyénk álla­mi gazdasagai az elmúlt év eredményei alapján az orszá­gos második helyet foglalják el. Dr. Kormos János, az Ál­lami Gazdaságok Borsod— Heves megyei főosztályának ágazatvezetője mondta: — Ez az ugrásszerű fejlő­dés mindenkit meglepett. Legjobban minket. Hogy miért, arról ékesen beszélnek a számok. Az el­múlt évben egy tehéntől 4832 liter tejet fejtek az ál­lami gazdaságokban. 357 li­terrel többet, mint két évvel ezelőtt. És ez a rekord mind­össze ötéves fejlődés ered­ménye! A közel tizennyolc millió liter tej, amelyet ta­valy a telepekről elszállttol­tak hatmillió literrel több az ötéves terv első esztendejé­A juhász, a puli és a nyáj Az északi kisközség, Fóny határában, közel az ország­úihoz juhnyáj csipegeti a megsárgult tarlómaradvúnyo- kat. Szálas termetű férfi lép­ked az állatok nyomóban, mellette gubancos, fekete szőrű kutyája. — Nem fázik? — szólok oda, ismerkedést kezdemé­nyezve. — Így felöltözve?! — mu­tat magára, hangjában cso­dálkozással vegyes méltat­lankodás. Valóban, vastag po.sztónadróg, térdig érő té- likabát, a lábán bőrcsizma, a fején báránybőr kucsma, a kezén egyujjas báránybőr­kesztyű az öltözet. Túlesünk a bemutatkozá­son. — Fazekas András — mondja basszus hangján, s nyújtja erős markú kezét. Állunk egymásnak oldal­vást, s nézzük a bóklászó nyájait. — Mind a magáé? — „ug­ratom” a bacsót; tudván, ez aligha lehetséges. — Háromszáz darab hí­ján. igen — „veszi a lapot”. — Az a vilmúnyi tJj Elet Termelőszövetkezeté. A ma­radék húsz juh már az enyém; tavaly decemberben vettem. Szó szót követ. Kiderül, hogy Fazekas Andrásnak már az apja. sőt a nagyapja is juhász volt. Az ötvenes évek elején azonban az apja kénytelen volt eladni az ál­lományt. mert nem győzte a beszolgáltatást, Így szóródott szét a kilenc gyereke ki er­re, ki arra. — Jómagam kitanultam a traktor vezetést — közli em­nek mennyiségénél. Egy te­héntől 332 literrel fejtek több tejet, mint amit célul a kö­zéptávú terv 1980-ra tűzött ki. Ennyit mondanak az ada­tok. De. szakemberek között nem a rekord keltett meg­hökkenést, kellemes megle­petést. hanem, hogy ezt a termelési szintet állami gaz­daságaink egyáltalán el tud­ták érni. Hiszen két olyan tényező is volt. amelyek ép­pen ellentétesen hatottak a hozamok növelésére. Az egyik: három évvel ez­előtt még minden állomány brucellózissal fertőzött volt. A fertőzés leküzdése az egyik legnehezebb állatorvosi fel­adat, milliókat igényel, s ugyanakkor, mivel a terme­lésből a legjobb egyedek es­nek ki. visszaveti a tejter­melést. Erre fel a gazdaságok három év alatt milliók nél­kül, saját szaporulatra tá­maszkodva. fokozva a tejter­melést elérték, hogy lényegé­berem. a maga megfontolt stílusában. — Tizenhárom évig ültem a gépen, ezalatt gerincsérvet kaptam. Mondta az orvos: nézzek kevésbé rá­zós foglalkozás után. Így lettem tizenegy évvel ezelőtt juhász. — Aztán melyik mestersé­get űzte szívesebben? — faggatom tpvóbb a 43 éves púsztorembert. Napszítta, hi­degtől, széltől cserzett arcán először vélek felfedezni va­lamiféle tanácstalanságot. — Mindig azt szerettem, amelyiket csináltam — vágja ki magát végül, s szavai őszintén csengenek. — Most már ezt... Szép. de nehéz a juhász élete. Övé az állatok gondo­zásának minden gondja, ba­ja. Februárban kezdődik az ellés. legalább 350 birkát kell világra segítenie. Nem köny- nyű teendő lesz a továbbiak­ban a juhok nyírása, fejése sem. — Érdemes manapság ha­zánkban juhászattal foglal­kozni? — Hogyne — hangzik az egyszavas felelet, s kapom a meggyőző magyarázatot is. — A tej feldolgozása, a gyapjú eladása szép bevételt jövedelmez. A kisbárányo- ka:t meg tőkés országokba szállítják Ügy tudom, több mint nyolcvan forintot adnak a kilónkénti élősúlyért, — És a juhásznak mennyi a fizetsége? — Tizenkét forirít dara­bonként és havanként. Ehhez jön az engedélyezett tartás. Fazekas András, akárcsak a többi pásztorember, na­gyon várja már a tavasz be­ben minden telepen fertőzés­mentes állomány van. A má­sik ok: az öt állami gazda­ság növelte a létszámot. Napjainkban már 3700 tehén termel a telepeken, 500 ál­lattal több. mint kezdetben. Ismert, hogy a fiatal állo­mány lényegesen kevesebb tejet termel idősebb társai­nál. tehát az átlagot lerontja Minden gátló tényező elle­nére három év alatt 1350 li­terrel nőtt az egy tehéntől fejt lei mennyisége. Az ered­mény mögött, a siker mögötl nincs csoda. A termelést tu­dományos alapokra helyezték Mit is jelent ez? Az ágazat vezető: — Kétezer . laboratóriumi ■izsgálatol. Gazdaságaink- >an már nem mennyiség tzerinl állítják össze a ta­karmánymérlegel, hanem béltartalom, minőség alapján. Minden egyes betakarított takarmányfélét megvizsgá­lunk. s így a gazdaságokban alkalmazott takarmányozási köszöntét. Amikor zsendülni kezd a fű. kihajtja a nyájat a Nagyszilben túli hatszáz hektáros legelőre, s csak ak­kor tér vissza, ha lehullottak a falevelek. Könnyen viseld a magányt, azt kosztol, amit saját kezűleg l'öz. — Télen csak akkor hajtok ki, ha az idő megengedi. Most még engedi — kémle­li az ólomszürke égboltot, sárgarézből kovácsolt kam­póid botjára támaszkodva. A puli leheveredik a gaz­da lábához. Nézem a kutyát, s eszembe jut egy valahol, valakitől hallott mondás: a juh megérzi, ha hiányzik a pésztorember mellől a hű segítőtárs, s olyankor nem bírni vele. — Fiatal még — mondja a juhász, kutyájára mutatva —. nincs egyéves. Most ta- nítgatom. A régit ma is saj­nálom — sóhajt —. nemrégi­ben elütötte a traktor. Ha bejöttem a legelőről a falu­ba. nyugodtan rábízhattam a nyájatr a kutyám rendet tartott. Látom Fazekas Andráson, akár be is fejezhetném már az érdeklődést. Nyugtalanul tekinget arrafelé, amerre az állatok elhaladtak. — Van-e utánpótlás a csa­lódban? — teszem fel sebti­ben az utolsó kérdést. — Dehogy... — legyint. — Két lányom, fiam más megélhetést választott. Leg­feljebb már az unokámban bízhatom. Ezzel lezárja a diskurzust. — No. Rajkó gyerünk! — szól a pulinak. Kezet ad. s öles lépteivel elsiet a juhai után. Amikor a műútról hát­ranézek. a fónyi bacsó dél­ceg alakja éppen eltűnik a Szilaska patakot szegélyező fűzfák mögött. Kolaj László Fotó: Laczó József szakember könnyen eldönt­heti, mennyit etessen. Hi­szen tudja, mit etet, És ez­zel két legyet ütöttek egy csapósra. Megoldott, hogy a drága abraktakarmányt mi­vel váltsák ki a termelésből, másrészt a gazdaságok töre­kedni kezdtek . z energiában gazdag, jó minőségű silóta­karmány előállítására: A nyári—őszi takarmányo­zás utón még ráadásul a vér­biokémiai vizsgálatával meg­győződnek arról, hogy a tej- képző elemek közül melyik­re van szüksége az állatnak. Ellenőrzik a kalcium-, mag­nézium-. foszforszintet és ki­mutat iák. hogy a legfonto­sabb termelésfokozó anyag­ból. a karotinból mennyi van az állati szervezetben, ilyen alapos vizsgálat után. eny- nyire megszervezett, követ­kezetes tenyésztői munka után t váltalán nem csoda az országban is jelentős ered­mény. És megyénk állami azdasúgai példát mutatnak megyénk szövetkezeteinek is arra. hogy kedvezőtlen adott­ságok között miként lehet, hogyan lehet előre lépni. — kármán — Mord a tejiermelésbesi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom