Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

1979. január 3., széf da ÉSZAK-MAGYAROK SZAG 5 Ünnepek alatt után ÖT FIÚ, HÁROM LÁNY Az új esztendő sok-sok meglepetést, jót és rosszat egyaránt tartogat az embe­reknek. Egy család igazi örö­me azonban az. ha kis jöve­vény érkezik. Az új év kü­szöbén sok otthonban érez­hetik. élhetik át ezt az igazi boldogságot, örömöt. Megyénkben az eddigi évek tapasztalataitól eltérően új esztendő hajnalán nyugalom volt a Borsod megyei Kór­ház és Rendelőintézet szülé­szeti osztályán. Az első új­szülött már a reggeli órák­ban, nyolc óra után néhány perccel látott napvilágot; Ja­nuár elsején nyolc kismama adott életet gyermekének, öt fiú és három lány szü­letett. Három bébi kivételé­vel — akiknek szülei Mis­kolcon laknak — valameny- nyi kismama vidékről érke­zett a kórházba, ahol ezen a napon három orvos és két nővér tartott ügyeletet, s ké­szült tel az újszülöttek fo­gadására. KÁRIGÉNYLÖK Sok munkájuk van az év első napján az Állami Biz­tosító Borsod megyei Igaz­gatóságán dolgozóknak. A megyéből érkező bejelenté­sek — napi átlagban — meg­haladják a kétszázötvenet. A legtöbb bejelentés természe­tesen Miskolcról érkezik. Az idén minden bizonnyal túl­haladják a kétszázötvenes átlagot, legalábbis az eddigi tapasztalatok erre utalnak. A kárigénylök legtöbbje a gépjárművek tulajdonosai közül kerül ki. Különösen ilyenkor, Szilveszter után, amikor egy-két „vígkedétyü" társaság pusztán viccből fel­borít egy-egy autót, utcai mulatozásaik során. Nem be­szélve azokról a bátor autó­sokról, akik az átmulatott éjszaka után még mámoros fejjel ülnek be a volán mö­gé, s elveszítve uralmukat járművük fölött, nekikoccan­nak valaminek. Persze akad bejelentés bőven más okból is. Ablaktörés, kisebb „házi- tüzeset’Ltesli sérülés miatt. Az év első fővárosi és vi­déki újszülöttjének a bizto­sító takarékbetétkönyvet ajándékoz. Borsod megyében az eltelt tizennyolc év alatt két ízben adhatták át a bol­dog szülőknek a takarékbe­tétkönyvet. Az idén nem mosolygott borsodi kisma­mára, illetve újszülöttre e szerencse. Talán jövőre. HALLÓ! HOLLÓ? Nincs már nagy hajtás; nincs túlórázás; lehet egy ki­csit pihentetni a fájó karo­kat. erőltetett szemeket. A Miskolci Postaigazgató­ság 2-es hivatalán valahogy csendesen telt el az első munkanap. Bezzeg, ezelőtt egy héttel az állandó túlórá­zás, a rengeteg üdvözlőlap és csomag „megdolgoztatta” a hivatal dolgozóit. Egy kis év végi mérleg. Decemberben 29 ezer csomag érkezett Mis­kolcra, illetve ennyit kézbe­sítettek ki a megyeszékhe­lyen. Ez átlagosan naponta 2 ezer csomagot jelentett, szemben az évi 6—800 dara­bos átlaggal. Karácsonykor és újév előtt mintegy 15 ezer képes levelezőlapot kézbesí­tettek ki. Volt tehát bőven forgalom, volt munka. Türk Lászlóné. a kézbesí­tési csoport vezetője. — Az év első munkanap­ján fél 7-kor kezdtünk. A kézbesítők csak pár darab csomagot szállítottak ki, azo­kat, amelyeket december 30- án. szabad szombaton nem szállíthatlak ki a vállalatok-, hoz. Érdemes megemlíteni, hogy december 31-re min­den magáncsomagot kikézbe- sitettünk, nem lehet tehát panaszuk a csomagváróknak. Persze, ez kötelességünk is. Most azokat a papírmunká­kat kell élvégezni, amelyek­re nem jutott idő az év végi hajrában. — Milyen szállítmányok érkeztek reggel? — A postavonat csak a Hétfői Híreket hozta. Az es- li és az éjszakai mozgópos­ta-szerelvények már jobban meg lesznek pakolva, de azért ezt, ugye, már jóval könnyebb lesz szortírozni, mint mondjuk _ karácsony előtt. .. TELI POLCOK, A BOLTOKBAN Tegnap, kora reggel — annak rendje és módja sze­rint elindultak az élelmiszer­szállító autók a megye fal­vaiba. Az 1979-es év első munkanapján mindenhová időben megérkezett a friss lej, a kenyér, a péksütemény. A Borsodi Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat még az elmúlt év utolsó napjaiban biztosította a folyamatos el­látást. A megye élelmiszer- boltjainak december 31-i zá­rókészlete mintegy 80 millió forint volt; így az év első napjaiban is telve az üzletek polcai. Az új év első hétköznapján a szállítási ütem szerint folytatták a boltok árukész­letének feltöltését. A legki­sebb falusi bolttól a városi nagy üzletekig két hétre va­ló készlettel várják a vásár­lókat. Ott, ahol várható, hc>#y az időjárás nehezíti a szállítást — például a bükki falvakban, az ózdi hegyhát községeiben, Varbó és Pa- rasznya környékén —, három hétre elegendő árut biztosi­fiz állatszámiálís adatai A szarvasmarha-állomány háromezerrel meghaladta a kétmilliót,' és 20 ezerrel volt nagyobb, mint egy évvel ez­előtt. A mezőgazdasági nagy­üzemek egy év alatt 30 ezer­rel növelték a szarvasmarha­állományt, a kistermelők idő­közben 10 000-rel csökken­tették az állatok számát.Ez a folyamat egyezik a tervidő­szak előirányzatával; az ál­lomány „megtervezésénél” ugyanis számollak azzal, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek legalább két-három- szor annyi „új” állatot köt­nek be az istállókba, mint amennyinek tartásával a kistermelők felhagynak. Ez a másik, a hazai állat­tenyésztésre szintén jellemző folyamatot ugyancsak iga­zolja a statisztika; az adatok szerint a kisgazdaságok ré­széről korábban nem tapasz­talt mértékű sertéstenyészté­si kedv mutatkozik. Az egy évvel korábbihoz képest 46 000-rel több kocát tarta­nak a kistermelők, ami ki­emelkedő és a továbbiakra nézve biztató eredménynek számit. Márcsgk azért is, mert a kocatartásra beren­dezkedő kistermelők nyilván­valóan hosszabb távra elkö­telezik magukat. A mezőgazdasági nagyüze­mek az elmúlt év szeptem­ber végéhez képest három­ezerrel több kocát tartanak, így összesen 49 000-rel nőtt az országos anyaállat-állo­mány. A statisztika szerint egyébként az ország sertés- állománya meghaladta a 8,8 milliót. Ez a szám ugyan százezerrel kisebb a tavalyi­nál. de ez abból következik, hogy az állatszámlálás idő­szakában igen nagyütemű volt az állatfelvásárlás. Jól dolgoznak a juhtenyész- tök is; szeptember végén 2,1 millió juhot tartottak, csak­nem 300 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően az év első há­romnegyedében 14 százalék­kal több vágójuhot adtak át. a gyapjúfelkínálás pedig 8 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. toltak a boltokban. A napi cikkek szállítása jelenleg itt is zavartalan. Elegendő' a hús- és hentesáru is: Szil­veszter előtt mintegy 40 má­sa luristasza’ámi került a boltokba. Mától egyébként megkezdik éves leltárukat a boltok. Az ellátásban ez nem okoz gondot; szakaszo­san végzik majd, s az árusí­tó üzletek tovább tartanak nyitva. 1979. január 2. A kora dél­előtti órákban a Búza téri piacon. A legtöbb stand le­takarva, ponyvával bebugyo­lálva a ládák. Itt-ott topo­rog néhány árus a metsző hidegben. Még így is többen vannak, mint a vásárlók. — Kora reggeltől még nem adtam el semmit. — Fúj a markába Kovács István. Le­het, hogv hiába jött be Nagykállóból? — Ügy lát­szik. a szilveszteri, az újévi eszem-iszomból maradt még mára is! Így szokott ez len­ni minden év eleién. Ezért is. hogy csak egy kis almát, babot, borsót hoztam, össze­csomagolok mindjárt, ren­det teszek a raktárban. Majd a hét végén megint lesz forgalom ... AHOL NINCS SZÜNET Miskolcon, a megyei vér­ellátó állomáson tegnap reg­gel is fehér ruhába öltöztek az itt dolgozók. Voltak, akik az ünnepek alatt sem öltötték fel az ünneplőt: ügyeletet tartottak. Az új év első munkanap­ján? \ — Már a kora délelőtti órákban megjöttek az első véradók. A Semmelweis kór­ház és a Fogtechnikai Vál­lalat egy-egy brigádja, — mondja dr Mády János fő­orvos. — Év végén és ünne­pek táján általában keve­sen jönnek vért adni. Most örömmel mondhatom, jó a készletünk. Négyszáz palack vér van az állomáson. Kará­csony és Szilveszter között is sok ember vállalkozott a se­gítségnyújtásra. Reméljük, januárban sem szorulunk meg. Pénteken már a bocsi sörgyárba szervezünk kiszál­lást, eddig százan jelentkez­tek véradásra. Az életet mentő palackok tegnap reggel, menetrend szerint elindultak a miskol­ci. a szikszói, az edelényi kórházakba... Encsi egyesülés Forró és Móra r r Január elsejétől hivatalo­san is közösen gazdálkodik, Zója Termelőszövetkezet né­ven Encs. Méra és Forró termelőszövetkezete. A há­rom kis gazdaság egyesülé­sére már régen szükség volt, hiszen méreteik a fejlődés, s főleg a fejlesztés gátjaivá váltak. Ezt értette meg a tagság a december eleji köz­gyűléseken. hiszen a három szövetkezet több mint 700 tagja mindenütt igennel sza­vazott. Ma már 5500 hektá­ros területre készítik a vetés- szerkezetet. tervezik a tava­szi munkákat. Mivel a meg­nagyobbodott gazdaságban is csak 300 aktív taggal szá­molhatnak. a közeljövő leg­nagyobb feladata nagy telje­sítményű gépek vásárlása. Idén erre hétmillió forintot fordítanak. Ha lehetőség nyí­lik rá. s a pénzügyi helyzet megengedi, az aratás után belekezdenek egy szakosított tehenészeti telep létesítésé­be. Ez lesz az új gazdaság első. a megnőtt mérethez il­lő beruházása. Az »j esztendő első bélyegei Szép bélyegekkel, s mind­járt festménysorozattal és blokkal indítja 1979. évi ki­adási programját a Posta. Albrecht Dürer halálának 450. évfordulója alkalmából festményeit ábrázoló 7 ér­értékből — 40 és 60 fillér, valamint 1. 2. 3, 4 és 5 fo­rint — álló bélyegsorozat és 20 forintos blokk kerül for­galomba január 8-án. A bé­lyegeket — amelyek keret- rajzait Cziglényi Ádám gra­fikusművész készítette — több színű mélynyomással, a blokkot több színű ofszet- nyomással, az Állami Nyom­dában gyártották. Az új bélyegblokkot 1979. május 31-ig. a sorozat bé­lyegeit december 31-ig áru­sítja va posta. Btadták a Majális-parki autóbusz-végállomást Korábban — mint isme­retes — a papírgyárnál volt az 1-es autóbusz végállo­mása. Ez szűk és balesetve­szélyes volta miatt nem fe­lelt meg a köve élmények­nek, s miután szabályozták a Szinva medrét. így a vég­állomást áthelyezték 'a Ma­jális-parki bejáróval szem­beni részre. Először csak ..durva” tereprendezést vé­geztek, hogy úgy-ahogy le­hetővé tegyék az 1-es. majd később az 5-ös. 15-ös autó­busz fogadását is. 1977-ben kezdték meg a végleges terep rendezését, az autóbu sztá roló ki alakításé t. A terveket az ÉSZAKTERV szakemberei készítették, s a generálkivitelező pedig a Közúti Építő Vállalat, volt. A múlt év tavaszán készült el az 5700 négyzetméter alapterületű tároló rész, amely húsz csuklós autóbusz befogadására alkalmas. s kialakították a fogadó, s in­dító peronokat, megállókat. A csomópont megépítésével, az útszélesítéssel egyidejű­leg elkészítették a Majális­parki új feljárót is. Az utasok, s az autóbusz­vezetők közös, régi gondja volt, hogy nem volt zárt épület. Ez különösen akkor okozott sok bosszúságot, ami­kor zuhogott az eső. hordta a szél a havat, hiszen, ha jószándékú gépkocsivezető meg nem szánta az utaso­kat, nem nyitotta ki az au­tóbusz ajtaját, az utasokat paskolhatta az eső. Az új. a Bükk képébe be­illő. alpesi jellegű forgalmi épület mind az utasok, mind az MKV dolgozói számára kulturált körülményeket nyújt. Az autóbuszvezetők kellemes, fűtött pihenőszo­bában étkezhetnek, várakoz­hatnak az indulásig. Ugyan­csak fűtött a jókora utas- váróterem, ahová a jegyváltó­helyiséget is beépítették. Ottjártunkkor az egjik utas örömmel vette tudomásul, hogy most már nemcsak a jegyet, hanem a bérletet is megválthatja itt. Emellett természetesen női és férfi mosdó, az utastérben ivóviz- kút áll az utasok rendelke­zésére. Ami érdekes: az új létesítményt a múlt év utol­só napjaiban az MKV dol­gozói és az utasok minden különösebb ünnepélyes át­adás nélkül vehették birto­kukba. Az új, 12 millió forintos költséggel épült autóbusz­végállomást, tárolóterületet jelenleg gaz veszi körül. Szi­lágyi István, az MKV for­galmi főosztályának a ve­zetője elmondotta, hogy ezt tavasszal eltűntetik, parko­sítással teszik hangulatosab­bá a környéket. A további elképzelések közé tartozik a forgalom korszerűsítése, amely szerint hang- és fény­jelzésekkel indítják az autó­buszokat. Cs. B. Fotó: Sz. Gy. Útkeresés Baktakéken Erre szokták mondani, hogy kényes ügy. Ezelőtt három évvel egy ellenőrző vizsgálat során az egyik pénzügyi szakember meg­kérdezte a főkönyvelőt: hol vannak a számlák az ablak­keretekről? Kiderült, hogy nincs. A baktakéki Száraz­völgy Termelőszövetkezet pe­dig 7,5 millió forintos nye­reség helyett csak 3 millió forintos nyereséggel zárta az évet. Röviden: csaltak. Egy­részt nem fizettek a saját műhelyben legyártott nyí­lászáró-szerkezetek ulán adót. másrészt elöszámláz- Lak. vagyis a még be nem épített építési anyagokat úgy tüntettél? lel, hogy az' már fel lett használva. Per­sze, az építési naplóból per­cek alatt kiderült, hogy ha­misítás történt. így egymás után /derült fény a csalhatatlannak tűnő módszerekre. És csattanó­ként. 'legsajgóbb sebként kö­zölték a tényt a szövetkezet vezetőivel... — ' Hogy semmink nincs. Kezdhetünk mindent elöl­ről. Háj elkezdtük... Szádvári) Gyulával, a szö­vetkezet elnökével nézzük most a völgyet. A völgyet? A lefelé ereszkedő dombol­dalakat. Hogy ez miért fon­tos? Mert meghatározó. Az elnök monológja: — A vezetőség megbu­kott, ami ekkora balfogás után nem is volt csoda. Mi maradtunk egy nagy álom foszlányaival. A gyors „meg­gazdagodás” reménye felszí­vódott. eltűnt. A mellék­üzemág, az épitőbrigád már nem tudott nyereségesen ter­melni. A szövetkezet pénz­ügyileg rosszul állt. minden építkezés lebonyolításához hitelt kellett felvennünk, amit kilenc százalékos ka­matra kaptunk. És sajnos a vállalt építkezés befejezé­se után. csak 8.5 száza­lékos haszonkulccsal szá­molhattunk. Ez pedig tömö­ren: ráfizetéses. Ilyen helyzetben két meg­oldás között lehet választa­ni. Persze csak akkor, ha a szövetkezet nem akar le­mondani az építőbrigád mun­kájáról. Egyik: nein vesztei hitelt, hanem külön pénz­ügyi alapot képez, a másik: visszafogja a melléküzemági tevékenységet. Mivel a pénz­ügyi mérleg nem engedte meg. az utóbbit választot­ták. Napjainkban már csak kisebb létesítmények építé­sét vállalják, hiszen itl a befektetett nénz visszatérü­lése gyorsabb. Ez a tény pe­dig ránvomja bélyegét a? egész járásra, hiszen Encs környékén már állandósul i az énftőinari kapacitáshiány. — És a mezőgazdaság? — Az éghajlati és a talaj­adottságok nálunk nagyon beszűkítik a sikeres nö­vénytermesztés lehetőségét. A Szárazvölgy sajátossága, hogy a kultúrák tenyészideje alatt alig van csapadék. Ha mégis van, az legtöbbször nyári zivatar, amelynek haszna semmi, kára viszont jóval több. Szántóföldjeink többsége domboldalakon he­lyezkedik el. A percek alatt lezúduló víztömeget nem tudja elnyelni a talaj. így patakok indulnak a termőré­teg egy részével a völgvbe. Mire pedig átázna a felső réteg, addigra elvonul a vi­har. — Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy i]tt a búza és a kukori­ca termesztése 35 mázsáig gazdaságos. Ezen alul. vagy felül nem. Alul azért, mert a táoanvagszintet ilyen ho­zamra állítjuk be. felül me­gint nem érdemes termelni, mert a termelés költségéi gyorsabban nőnek, mint a többleltermésből származó haszon. Ha az ember nem akarja becsapni magát, akkor be­vallja önmagának, hogy a növénytermesztés fejlődésre képtelen. A nagy termések útjába áll- a költség. Ilyen­kor az állattenyésztés felé fordul a figyelem. — Ott is drágán terme­lünk. Nyilvánvaló, hiszen az ágazat jövedelmezőségét a taKarmánytermesztés költsé­ge dönti el. A középtávú tervek pont a mi szövetke­zetünknél húztak meg egy képzelt vonalat. Amelyik te­rület föléje esik, ott a juh- tartás, amelyik alája, azo­kon a szarvasmarha-tenyész­tés a cél. Mi ezért elsősor­ban szarvasmarhával foglal­kozunk. Továbbmenve: a mezőgaz­dasági tevékenységből a szö­vetkezet nem tud olyan pénzügyi alapot képezni, amely az egészséges fejlő­dést biztosítaná. Tengődik. Minden év tavaszán felveszi termelésre a hitelt, s ha az időjárás közbeszól. ősszel azon rágódik, hogy miből is fizesse vissza. Egy nagyobb beruházás megvalósítása szinte reménytelen feladat. Még abban az esetben is. ha az állam, mondjuk egy sza­kosított telepre 60 százalé­kos állami támogatást ad. Mert a 40 százalék, amit a szövetkezet nehezen ugyan, de előteremt, már e“venlő az alaphiánnyal. És mivel a pénz lassan télül vissza, a gazdaság évekig vesztesége­sen tud csak termelni. A megoldás7 Az elnök sze­rint: a kedvezőtlen adottsá­gú vidékek kedvezményezett állami támogatása. Létezhet félmegoldás is: olyan mel­léküzem létesítése amely képes jövedelmet teremteni. És ehhez csak a hitelnél kel­lene alacsonyabb kamatokat számolni. — Kármán —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom