Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-31 / 25. szám
1979. január 31., szerda ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 5 Minden héten csütörtökön, délelőtt 11 és 12 óra közölt többször kezdődik így a beszélgetés a 3G-322-ön. 1972- töl működik Miskolcon e szolgálat, azaz orvosi tanácsadás szexuális kérdésekben. — Ezen a számon konkrét. kérdésekre adunk választ, konkrét esetekben próbálunk tanácsot adni — mondja a telefondoktor, akinek nevét a teljes diszkréció kedvéért nem áruljuk el. — Az ötlet az Egészség- ügyi Minisztériumtól származik, a megvalósítás érdeme azonban a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságáé és a postáé. A miskolci .telefondoktor-szolgálat annyiban különbözik az országban működő többitől, hogy nem előre elkészített magnószalagról mondjuk be az aktuális — előre ismertetett — témákat, hanem „élőben” válaszolunk a hozzánk fordulók kérdéseire. További különbség, hogy nem általános egészségügyi problémákra, hanem kizárólag a szexuális élettel kapcsolatban felmerült panaszokra adunk tanácsot. — Mi tette szükségessé a szolgálat létrehozását? — Közismert, és a szakemberek is igazolhatják, hogy még számos tévhit él a lakosságban a nemi élettel kapcsolatban. Ilyen esetekben gyakori, hogy szégyenkezve, vagy egyáltalán nem fordulnak tanácsért orvosokhoz. A telefondoktor-szolgálat előnye, hogy abszolút diszkréciót biztosít a hívó számára. Senkinek nem kell bemutatkoznia, és így valójában személytelenné válik a beszélgetés, tehát a restel- kedők is bátran megkereshetnek. — Férfiak vagy nők hívják leginkább a telefondoktort ? — Sokan bizonyára azt gondolják, hogy a hívók többsége nő, azonban' nem így van. Majdnem egyenlő arányban szerepelnek. Ennek talán az is az oka. hogy a férfiak nehezebben vetik le álszemérmüket, és ismerik el. hogy náluk sincs minden rendben. — Tud-e a telefondoktor azonnal segítséget adni? — Az esetek egy részénél igen. de többször van szükség arra, hogy megfelelő szakorvos felkeresését javasoljuk a panaszosodnak. Ilyenkor a telefondoktornak nemcsak az a feladata, hogy megadja az intézet címét és nevét, hanem az is, hogy a hívót meggyőzze: nem érdemes várakoznia, és az öngyógykezelés sem kecsegtet sok eredménnyel. — Milyen kérdések merülnek fel a leggyakrabban? — Jórészt a fogamzásgátlószerek használatával, hatásaival kapcsolatosan érdeklődnek tőlünk, de sok kérdés érkezik a meddőség tudnivalóiról is. A meddőség nagyon sokszor gyógyítható. Ez közismert. Az viszont már kevésbé, hogy a hiba nemcsak a nőknél, hanem a férfiaknál is egyaránt előfordulhat. Mivel ennek kivizsgálása a férfiaknál lényegesen egyszerűbb, célszerű hát velük kezdeni. A probléma ott van. hogy a „teremtés koronáit” sajnos még mindig nehéz — ha csökkenő mértékben is — orvoshoz elvinni. Különösen ilyen esetekben. Gyakran van szükség a telefondoktor meggyőző ösztönzésére. Ma már nem lényeges gond, ha a szexuális élet bármelyik fél számára problémát okoz. Ezen könnyen lehet segíteni. A nemi élet, az általános felfogás szerint mindenkinek a legszemélyesebb magánügye. Ezt nálunk még bizonyos álszemérem, agyonhallgatás övezi. Éppen ezért gyakori jelenség, hogy otthon öröm és boldogság helyett csak vita van, ami — ha csak részben is, de — feltétlenül hozzájárul a válások számának növekedéséhez. Való igaz. hogy a szexuális élet magánügy, de a pár magánügye, és nem nevezhető harmonikusnak az a kapcsolat, amelyben bármely félnek is gondja, gátlása van. — Lehet-e szexuális problémákon segíteni? — Bár külön szexológus orvosképzés nincs. mégis vannak az egészségügyi intézeteknek részlegei, dolgozói. ahol tanácsot adnak és megfelelő kezelésben részesítik a jelentkezőket. A népesedéspolitikai határozatot követő intézkedések értelmében. minden megyében leire kellett hozni a család- és nővédelmi tanácsadó szolgalatot. Miskolc város szerencsés helyzetben van, mert már tizenkét éve működik a három nagy rendelőintézetben tanácsadó. így lényegében nincs akadálya annak, hogy az arra rászorulók és igénylők megfelelő segítséget kapjanak. Feltétlenül szükséges, hogy kínlódás, veszekedés helyett megértés legyen minden csalódban Egyébként a gondozókat telefondoktor nélkül is felkereshetik a panaszosok, és beutaló nélkül bárki igénybeveheti az ottani szolgáltatásokat, hasonló diszkréció mellett, mint a miénk. — Milyen gyakorisággal hívják a telefondoktort? — Rapázódikusan. Van olyan nap. amikor csupán egy-két hívás van. máskor viszont szünet nélkül cseng a telefon. Sajnos, előfordul az is. hogy telefonbetyárok szórakoznak velünk. Nagy kár, mert a heti egy óra. így is kevés, és a viccelkedők lefoglalják a vonalat azok elől az emberek elől, akiknek valóban szükségük van tanácsra, segítségre. — Végezetül, milyen tanácsot ad a telefondoktor azoknak az embereknek, akik még ezt a szolgálatot sem veszik igénybe? — Mindenekelőtt azt. hogy a szerelem páros játék. A szexualitás a szabadidő-kategóriába tartozik, és ha valaki ezt sivár életvezetéssel tölti meg. akkor természetesen ez kihat egész énjére, mindennapjaira. Ha a szexuális életben problémák vannak, nem szabad csak az egyik, vagy csak a másik félben keresni a hibát. Ez túl egyszerű lenne. Közösen, őszintén kell beszélni róla, együtt, egymásért, egymásnak kell örömet szerezni, hogy megteremtődjön, nélkülözhetetlenné váljon minden családban a harmónia. Monos Márta zetben. Más üzletekben óriási többségben férfiak voltak. — Mégsem értem, hogyan tudtad a te. különben érdekes észrevételedet dollárra váltani? — Nagyon egyszerűen. Az illatszer reklámösszegének négyötödét, női lapokban közölt reklámokra költötték, a televízióban is csak a kimondottan nők részére szánt előadás közben hirdettek. Jelentkeztem tehát a legnagyobb illatszer konszernnél azzal az ötlettel, hogy növelem az eladást és a reklámra fordított összeget sokkal hasznosabban használom fel. Ezért a tanácsért húszezer dollárt kértem. — És mit javasoltál nekik? — Csökkenteni a női sajtóban a hirdetést, és növelni az általános lapokban, ezenkívül megkezdeni a reklámot a férfiak által olvasott. hetilapokban, például a különféle szaklapokban. Mint bizonyítékot. átnyújtottam neki a megfigyelésem alatt szerzett kimutatásokat. Száz illatszert vásárló közül 72 férfi, és alig 28 a nő. Így tehát a nőknek szóló lapokba feladott hirdetések összege ablakon kidobott pénz. — Mit szólt ehhez a konszern vezetősége? — Ellenőrizték és szemrebbenés nélkül fizettek. Ezenkívül megváltoztatták a reklámhadjáratukat is. A nőknek szóló lapokban csak a festékek, púderek és más kozmetikai szerek reklámját hagyták meg. a parfümök. kölnik reklámját áttették a ..férfi sajtóba” és az általánosba. A csekkel együtt egy köszönőlevelet is kaptam a jó tanácsért. A mai napig dühös vagyok magamra, mert túl keveset, kértem. Legalább kétszer annyit ki lehetett volna belőlük présel ni. — De így sem dolgoztál meg a keresett összegért. — Az ötlet gyakran fontosabb. mint a munka. Az ötletért fizetnek. Mondok még egy példát: az ügyesen alkalmazott „ellenreklám” gyilkos szer lehet a konkur- rencia számára. — És az előírások a „nem becsületes konkurrenciá”- ról? Hiszen magad mondtad. hogy ezt az USA-ban nagyon szigorúan büntetik. — El kell tudni kerülni. Még olyan módon is, ahogy én a „fehér lazac”-cal csináltam. Mint ahogy Fordék csinálták, amikor néhány évvel ezelőtt kibocsátották a híres ..Falcon”-jukat. — Nem hallottam erről. Hogy történt? — A „Falcon” szenzáció akart lenni az amerikai piacon. Ez volt az első. az amerikai feltételeknek megfelelően. kis köbtartalmú autó. Rendkívül keveset fogyasztott. olcsó volt. és luxus kivitelű. Ford, viszonylag korábban kezdett ehhez a munkához. mint a legkomolyabb konkurrense, a General Motors. és reménye volt arra, hogy megelőzi. A „Falcon”-on végzett munka a legnagyobb titokban folyt. A próbákat is éjszaka végezték, a Ford cég próbapálya ián. Ilyenkor a közeli gyárépületekből is eltávolítottak mindenkit. Végre minden elkészült. beindult a sznlagter- melés, ugyanakkor megindult az új típusú autó reklámozása. Elhatározták, hogy 1959. január elsején dobják piacra az USA minden államában, egyszerre. — Ugyanakkor a konkur- rencia megelőzte Fordot és korábban piacra dobta a hasonló kiskocsit? — Nem! A titok titok maradt. Az első hír, hogy Ford új típusú kocsit fejezett be, meglepte a General Motors céget, amely hasonló autót egy esztendő múlva szándékozott piacra dobni, mert el volt foglalva az európai piaccal: megvásárolta az Opelt, és a híres Opel-Rekord gyártására készült. — Hogyan lehetett akkor ártani a Fordnak az új típusú autó piacra dobásával? — Ártani nem lehetett, de nevetségessé tenni igen. Mint említettem, a „Falcon”-t 1959. január elsején akarták piacra dobni. Erről az egész amerikai sajtó óriási hirdetései adtak hírt: „Mától kezdve a Ford cég minden üzletében vásárolhatsz „Falcon”-!. Másnap az egyik amerikai lapban megjelent egy hirdetés: „Használt ,Ford- Falcon’-t féláron eladok.” A sajtó megismételte és magyarázta a hirdetést. 180 millió amerikai jót nevetett a nagyszerű viccen. Henry Ford őrjöngött. Különleges nyomozást folytatott, hogy megtudja, ki adta fel az „átkozott hirdetést”. Semmit sem jelentett. A konkurren- eia is tudott titkot tartani, az új típusú autót nevetségessé tették. Milyen lehet annak a kocsinak az értéke, amelyet már másnap, az első eladási nap után, féláron lehet venni? (Folytatjuk) Bükkszentkereszt Az év minden időszakában kedvelt Riikk«zcnt keresztet most is sok kiránduló keresi meg. Az egyik célpont rendszerint a falu házai lölé magasodó, jól felszerelt és kitűnő konyhával rendelkező Béke turistaház. Bogács községi Tanácsa, ipari- és mezőgazdasági szövetkezeteinek szocialista brigádjai. a társadalmi és tömegszervezetek. valamint közoktatási és közművelődési intézményei csatlakoztak Főt nagyközségnek, a gyermekek nemzetközi éve alkalmából kiadott felhívásához,’ Vállalták, hogy a község területén gyermek játszóteret építenek, az iskolai sportudvar felszereléseit és a gyermekkönyvtár könyvállományát felújítják, illetve bővítik. gyarapítják az iskolai napközi otthon és az úttörő- csapat játékait, anyagilag támogatják a szakköröket és a nyári úttörőtáborokat, növelik a táborozok számát, segítenek a túrák, kirándulások, színházlátogatások szervezésében. — Na. tessék! A munkaügyi bíróság már megint visszahelyezett egy „csavargót” a vállalatunkhoz. Így azután ne várja tőlünk senki, hogy a munkafegyelmet megszilárdíthassuk! Mostanában, ám korábban is el-elhangzott a vállalati vezetők szájából ez a mondat. De hogy valóban így van-e, vagy valahogy másképp, arról konkrét esetek kapcsán kell meggyőződni. Mindenekelőtt néhány tényt, alapelvet kell rögzítenünk. Hazánkban a munkás és minden dolgozd termelése a köz javára történik. A jobb munka, tehát az egész társadalom érdeke! Ezt fejezi ki a munkajog szocialista jellege, amelynek alapelve: mindenki képességei szerint dolgozik és aszerint részesül a termelt javakból. * Nézzük hát, hogy a gyakorlatban hogyan realizálódik ez az elv. Mostanában joggal került az érdeklődés homlokterébe a munkafegyelem, hisz’ a végzett munka mennyiségétől, minőségétől függ keresetünk, végső soron az határozza meg társadalmi helyzetünket is. E nyilvánvaló igazságok, hogyan jelentkeznek a Miskolci Munkaügyi Bíróság gyakorlatában? — A munkaügyi perekben a legtöbb esetben valóban a dolgozó nyer a vállalattal szemben? — kérdeztük dr. Szegedi Lászlótól, a munkaügyi bíróság elnökétől. — Eléggé elterjedt ez a téves vélemény egyes vállalati vezetők körében. De nyomatékosan le kell szögezni, hogy erről nincs szó. E hibás nézet onnan ered, hogy azokban az esetekben, amelyekben a dolgozók „nyernek”, ott a vállalati vezetők súlyos hibákat. mulasztásokat követnek el. — Hallhatnánk erre példát? — Ilyen az, amikor azonnal észrevehető a nyilvánvaló túlkapás, az önkényeskedés, vagy ha a jogeset teljesen megalapozatlan, az éppen- hogy „összekapart” dolgozói kötelezettségszegés miatt. A/, igazsághoz szerintem jobban közel áll, hogy évek óta egyre inkább arra törekszünk, hogy segítsünk a vállalatoknak a munkafegyelem megszilárdítására irányuló munkájukban. Ítéleteinkben meg is indokoljuk döntéseinket. Sajnos, legtöbbször vállalataink nem veszik ezeket eléggé figyelembe és nem fordítanak megfelelő gondot a hasonló esetek elkerülésére. Ez pedig már a vezetés • gyengesége, gondatlansága, úgyis mondhatnánk, munkafegyelmi kérdés is. — Így a vállalati vezetők kötelessége lenne, hogy a jogszabályokat rendszeresen figyelemmel kísérjék, hogy kellő színvonalú legyen a bizonylati fegyelem, stb. Ilyen hibák miatt, nem egy esetben — bármennyire is szeretnénk — nem tudunk „igazságos” döntést hozni a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettekben sem. — Több tízezer forintos leltárhiánynál is előfordul, hogy nem tudjuk a dolgozót felelősségre vonni, mert a vállalat a legalapvetőbb eljárási szabályokat sem tartja be. így: a munkahely elfoglalásakor a leltárhiányért való anyagi felelősség tényét nem rögzítik írásban, illetve nem íratják alá azt a dolgozóval: az egység dolgozóit — a vállalat — a vezető és helyettese írásbeli hozzájárulása nélkül választották ki, stb. — A közelmúltban |az egyik áfésznél fordult elő 160 ezer forintos leltárhiány. De az eljárási szabályok hasonló megsértése miatt akkor nem tehettünk semmit. Más kérdés, hogy az ügyet átadtuk az ügyészségnek. — Az a tapasztalatunk, hogy eg}- jól szervezett vállalatnak kevés munkajogi pere van és azok is jól lerendezettek. Azoknak a vezetői nem is „szidják” a munkaügyi bíróságot. — mondotta dr. Szegedi László. főpróbaként nézzünk hát néhány vállalatot. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalatnál Koltai László igazgatót kérdeztük a munkaügyi bírósággal kapcsolatos tapasztalataikról. A speciális feladatokból adódóan kicsit messzebbről kezdte a választ. — Vállalatunk az ország tizenegy hasonló munkahelyi étkeztetöje közül a második legnagyobb forgalmú. Ehhez viszonyítva, de abszolút számban is — szerencsére — igen elenyésző a jogi és különösen a munkajogi esetek száma. Azt hiszem, .lói érzékelteti ezt, hogy amíg más hasonló nagyságrendű vállalatnál két jogász, addig nálunk csak egy jogtanácsos dolgozik, örvendetes módon még annyira sincs „leterhelve”, hogy másodállást is engedélyezhettünk számára. Az EAEV jogi és igazgatási főosztályvezetőjét, dr. Joó Tibort is megkérdeztük. — Mi a tapasztalatuk a Miskolci Munkaügyi Bíróság gyakorlatáról ? — Nem rossz, de szerencsére kevés. A munkaügyi bíróság elé kerülő esetek szama főként attól függ, hogy milyen a vállalati munkaügyi döntőbizottság munkája. Azt meg nem egy esetben az befolyásolja. hogy milyen az összetétele: hogy vállalatvagy éppen dolgozócentri- kus-e. Szerencsére már egy jó féi éve nagyon jó a döntőbizottságunk. A viták zöme már itt, a vállalatnál lerendeződik. — Ami a munkafegyelmet illeti ? — A dolgozót — most nagyon kiélezem a kérdést — csak akkor érdekli a fegyelmi eljárás, ha annak során a zsebébe nyúlnak. így „négy- szemközt” megmondhatom, hogy a nem kifejezetten jó munkaerő — egy szigorú megrováson „csak nevet”. * A munkaügyi vita eldöntése. tehát már távolról sem olyan liberális, mint amilyen jó néhány éve még volt. Megfigyelhető. hogy mindinkább, a szüntelenül változó politikai környezetnek, a munkaügyi törvényeknek megfelelő ítéletek születnek, összhangban persze a napi politikával és nem utolsósorban társadalmunk elveivel. Dönteni, ítéletet hozni persze nem könnyű, hisz’ emberi sorsokról van szó ... Buciiért Miklós Közérdekű közlemény! Értesítjük T. bérlőinket, hogy 1979. JANUÁR 1-VEL ÁTTÉRTÜNK A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ÜJ FORMÁJÁRA, mely bérlőink befizetésének eszközlésére számlál biztosit. A kezdeti nehézségek áthidalásáig is türelmüket kérjük. MISKOLCI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT Hogyan ítél a munkaíigyi bíróság? „Halló! Telefondoktor?”
