Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-26 / 21. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979, január 26., pénteV Szórakoztatás és idegenforgalom f§y dilin a Maximban A vendégek ezúttal nem öltöttek estélyi ruhát — az exkluzív szórakozóhely szerdán délután egy iontos megbeszélés színhelye volt. A MÜOSZ Idegenfoi'galmi és Gasztronómiai Szakosztálya hívta meg tagjait, hogy az ŐRI, illetve a vendéglátóipar vezetőivel tanácskozzanak a hazai vendéglátás és szórakoztatás lehetőségeiről. A pódiumot ezúttal azok a szakemberek — köztük Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes — foglalták el, akik legtöbbet tehetnek azért, hogy igényesebb műsorokkal fogadhassuk a fővárosban, a balatoni szórakozóhelyeken és szerte az országban a hazai és a külföldi vendégeket. A tanácskozáson kiderült, hogy a jelenlevő újságírók közül legtöbben először tették be lábukat a Maximba. Ez többféle következtetésre adott alkalmat. Elsősorban arra, hogy nem figyeljük (ennélfogva nem méltatjuk, kritizáljuk) a szórakoztatóipar műsorait; a vendéglátás, szórakoztatás kérdése, — ami pedig integráns része közművelődésünknek —, a magyar sajtóban a perifériára került. Márpedig rendkívül fontos szakterületről van szó, hiszen évente nem kevesebb, mint 16 millió turista lépi át a magyar határt és azok száma is 9 millióra rúg, akik legalább egy estét, illetve éjszakát töltenek vendégként nálunk. Elhangzott, hogy az erőfeszítések ellenére sem tudjuk őket megfelelően fogadni. A vendéglátó szervek sok szervezési gonddal küzdenek. Általában csak az év első hónapjaiban készül el az egész országot átfogó műsornaptár, nem tudunk hát az érdeklődő külföldieknek megfelelő időben programkínálatot nyújtani. (A nagy érdeklődést kiváltó szegedi szabadtéri játékok programja például csak január 2ö-ra készül el.) Ennélfogva nem kerülhet sor idejében egy olyan központi sajtótájékoztatóra sem, melynek eredményeként a különböző sajtóorgánumok hírül adhatnák, hogy hol, mikor é= mi várja a vendéget. Nagy vitát váltott ki a különböző műsorok színvonala. Ezzel kapcsolatban — ha egyáltalán szólunk róla —, az Országos Rendező Irodát szoktuk hibáztatni. Az ŐRI igazgatója elmondta, hogy nagy nehézséget okoz számukra a megfelelő műsorszámok biztosítása; a legnépszerűbb, legszínvonalasabb együttesek és szólisták szívesebben vállalnak külföldi szerződést, s általában húzódoznak attól, hogy a különböző szórakozóhelyek műsoraiban lépjenek fel. Ennélfogva a leglátogatottabb és legdrágább helyeken is gyenge a műsor. Kiderült, hogy — különösen a balatoni szórakoztató helyeken — rendkívül kedvezőtlenek a technikai lehetőségek is. A Balatonon például évenként egymillió-kétszázezer vendég lordul meg, s mindössze 12 teniszpálya, néhány játékterem és bár, s pár rossz adottságú színpad áll rendelkezésükre. A tanácskozáson annak a lehetőségeit vitatták a jelenlevők, hogy miként lehetne színesebb, színvonalasabb vendéglátást és szórakozást biztosítani. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a különböző folklórfesztiváljainkat, illetve zenés rendezvényeinket úgy kellene időzíteni, hogy ezeket minél több vendég megtekinthesse. De ez még csak a műsor. Emellett gondoskodni kell a jó elhelyezési és étkezési lehetőségekről is. Az igényesebb szórakoztatás és vendéglátás érdekében az ORI-n és a vendéglátó vállalatokon kívül, jelentős szerep vár az úgynevezett tárcaközi koordinációs bizottságra is. A sajtónak pedig az a feladata, hogy megfelelően orientálja a hazai és a külföldi közönséget, s lehetőleg rendszeresen méltassa a különböző szórakoztatóipari produkciókat. * A tanácskozás befejeztével •az újságírók megtekintették a főváros néhány szórakoztatóipari centrumának műsorát. Gy— Milyen lesz a mezepziaság idei eszizeliálása? (Folytatás az 1. oldalról.) A gépek vonatkozásában zömében biztató az „előrejelzés”. Kielégítő ellátást tudnak biztosítani MTZ—80 és 82-es erőgépből, Rába—Steiger—245 és Rába—160 típusú nagytraktorokból, K—701- es és T—150 K szovjet nagytraktorokból, s kapható a Zetor—120 két- és négy kerék meghajtású változata, valamint a DT—75-ös lánctalpas is. A kombájn sem „hiánycikk”, van SZK—5-ös, lesz E—516-os és Bizon—Gigant. Némi gondot okozhat, hogy az NDK kombájnok jelentős része csak a kukoricaszezonban fog rendelkezésre állni. Nem lesz hiány a hagyományos és speciális pótkocsikból, s általában munkagépekből is ki tudják elégíteni a várható igényeket. De például még mindig kevés lesz a RAU-lícenc alapján gyártandó kombiná- tor, s változatlanul csak az igények töredéke érkezik önjáró rakodógépekből. Zökkenőmentes ellátást ígérnek azonban szálastakarmány-be- takarító és öntőzőgépekből, valamint az utóbbiak szerelvényeiből. Az „alkatrészfronton” évről évre javul, de ez még korántsem jelenti azt, hogy jó a helyzet. A hiányeikk- lista nem szűnt meg, csak Rövidült”. Rajta szerepelnek még például az E—512-esek motorikus alkatrészei, az SZNU—05-ös villásrakodó hidraulikus munkahengere, a D—4K—B traktor hidraulika szivattyúja, a Hamster-pót- kocsi csőtengelye, hajtófogaskereke. És maga a kereskedelem jelzi: „A gumiáruk közül erősen kifogásolható a hazai gyártású ékszíjak élettartama és hossz szerinti mérettűrése.” Ami a „föld sóit” illeti: Kálimütrágyából megyénkben várhatóan nem lesz hiány. Nitrogénből az első negyedév esetleges „zökkenői” után a második negyedévtől már nem lesz ellátási probléma. Foszforból és ösz- szetett műtrágyákból a hazai termelés kisebb az igényeknél. Jó viszont a kiskerteknek: úgynevezett kis kiszerelésű műtrágyákból ki tudják elégíteni a várható igényeket. A növényvédő szerekből a megyei kínálat hasonló lesz az országos „előrejelzésben” már említetthez: a választék csökkenésére kell számítani, de a hiánycikkek pótolhatók a különböző „helyettesítő szerekkel” és nagyon sokat segíthet a messzemenő takarékoskodás. I s@fi távozott - a válság megmaradt A több mint egy éve folyó tömegméretű tüntetések, felvonulások, egyes helyeken lázadások, alaposan megrázták a Közép-Kelet egyik legstabilabbnak hitt államát, Iránt. A belpolitikai zűrzavar. a gazdasági élet bénultsága hatására a vallási és politikai alapon támadó ellenzék követelésére a sah- nak távoznia keliett országából. Ezzel azonban csak a dráma első felvonása zajlott le! 1 Irán a politikai válság előtt a világ egyik legnagyobb olajtermelője és -exportőre volt. naponta 6 millió barrelt termelt (1 barrel = 159 liter), s ebből 5 milliót exportált. Ezzel a világ 4. olajtermelője és 2. olajexportőre volt. Az exportált olaj nagy hányada Nyugat- Európába és Japánba irányult. Irán fedezte Izrael olajszükségletének 70. Dél- Afrikáénak 90 százalékát. Mivel a kivitel csaknem teljesen az olaj exportját jelenti — s a sztrájkok következtében jelenleg még a hazai szükségletet sem tudják kielégíteni — az iráni gazdaság súlyos válságba került. Az iráni gazdaság egyik legfontosabb problémája a túlzott mérvű, kellőképpen át nem gondolt gyors ütemű iparfejlesztés. Az ilyen ütemű iparosítás nemcsak olajjövedelmeit emésztette fel, hanem külföldi hitelek felvételére is kényszerítette az országot. Közben az infrastrukturális hátteret nem biztosították a beruházásokkal párhuzamosan, ami zavarokat idézett elő a nyersanyag- és élelmiszer-ellátásban. Az iparosítás hatására megindult a ;mezőgazdasági munkaerő városokba áramlása és ez a mezőgazdaság válságát idézte elő, ugyanakkor a városokban munka- nélküliség alakult ki. így Irán — a korábban élelmiszer-termelésben csaknem önellátó ország — közel 2 milliárd dollár élelmiszerimportra szorult. Az országra erőltetett nyugati gazdasági modell, háttérbe szorította a hagyományos kisipari, termelői és kereskedői tevékenységet, s így a' gazdasági körforgás peremére kényszerítette a rétegeket. Ugyanakkor a hatalom megteremtette a maga élősdi rétegeit, a nagy tömegek viszont a kiszolgáltatottság és létbizonytalanság közepette éltek. Ez kihatott a síita egyház pénzbevételeire is, amely így a császári rendszer ellenségévé vált. A hatalom, amelynek birtoklásáért most rendkívül kiélezett a helyzet, igencsak problematikus hatalmat jelent, és leendő birtokosának súlyos válságból kell majd kivezetnie országát. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt. a KGST Végrehajtó Bizottságának 88. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtására. A kormány elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a beruházások területén meglevő hatósági előírások felülvizsgálatának eredményéről. Felhívta az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a- felülvizsgálati munka eredményeit hasznosítva tegyék meg az előírások egyszerűsítése érdekében szükséges intézkedéseket. Az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnökének javaslata alapján a Minisztertanács határozatot hozott az emberi környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek irányításáról, s módosította a levegő tisztaságának védelméről szóló 1973. évi rendeletét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. illést tartott a városi tanács A vszt és a főbizalmiak együttes illése az UKÜ-ben (Folytatás az 1. oldalról) A fejlesztési alap felhasználásában meghatározó szerep jut az idén is a célcsoportos lakásberuházásokra. A lakásépítés mellett a közmű- és szolgáltatóhálózat építése kapcsolódik ezekhez a beruházásokhoz, valamint a gyermekintézmények létesítése, bővítése. A telepszerű társasházépítés feltételeit is javítja a város, ennek eredményeként már 221 ilyen lakás befejezését tervezik 1979-ben. A fejlesztési feladatok között változatlanul fontos a (Folytatás az 1. oldalról) Gromikót ezután Andreotti miniszterelnök fogadta a Chigi palotában. Egyórás tanácskozásukon Andreotti elégedetten nyilatkozott a Szovjetunió és Olaszország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak alakulásáról. Mindketten elégedetten állapították meg. hogy országaik között — az 1972-es jegyzőkönyvben foglaltak szelleVasgyári Kórház sebészetének rekonstrukciója. Sokat fordít Miskolc a vízmű- és csatornahálózat fejlesztésére, a szennyvíztisztító építésére. A hármas főút átvezető szakaszának korszerűsítése mellett az északi tehermentesítő építésére áldoz jelentős anyagiakat a város. Ä tegnapi tanácsülésen többen is szót kértek — köztük üzemek, vállalatok képviseletében —, akik társadalmi munkaakciók vállalására tettek ígéretet, támogatást, segítséget ígérve a város idei terveinek megvalósításához. méhen — eredményesen folytatódnak a legfelsőbb szintű politikai konzultációk. Andreotti és Gromiko a nemzetközi kérdések közül érintette a leszerelés problémakörét. továbbá a kelet— nyugati kapcsolatok alakulását. Egyéb részleteket nem közöltek megbeszélésükről. Andreotti díszebédet adott a vendég tiszteletére. (Folytatás az 1. oldalról) A vitában felszólalt I-Ier- czeg Károly, az MSZMP KB tagja, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára is. Tolmácsolta a szakszervezet központi vezetőségének — és felhatalmazás alapján — a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának köszönetét az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak az 1978. évben végzett jó munkáért. Hangsúlyozta, hogy a múlt évben a legfontosabb célkitűzéseket teljesítették. Az idei feladatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy fokozni kell a követelményeket országosan, s így az Ózdi Kohászati üzemekben is, a termelés minden területén. Rámutatott arra, hogy a szakszervezetnek, a szakszervezet különböző testületéinek, fórumainak fontos szerepük van a célkitűzések realizálásában. éppen sajátos helyzetüknél, eszközeiknél fogva. Csépányi Sándor, az MSZMP KB tagja, a kohó- és gépipari miniszter helyettese a minisztérium vezetésének köszönetét adta át az együttes ülés részvevőin keresztül a vállalat minden dolgozójának, a múlt , évi kiemelkedő eredményekért. örvendetes jelenségként értékelte, hogy a vállalatnál gazdagodik és egyre magasabb színvonalat ér el a szocialista munka- verseny, hogy terjed, szélesedik a Dolgozz hibátlanul! mozgalom. A minisztérium vezetése nevében kiemelte, hogy az 1979. évi tervek reálisak, maradéktalan megvalósításukhoz a lehetőségek biztosítva vannak. A vállalat szakszervezeti tanácsának és főbizalmi testületének együttes ülése a vitát követően elfogadta az 1978. évi vállalati tevékenységről szóló jelentést, az 1979. évi vállalati termelési célkitűzéseket, és az 1979. évi szociálpolitikai tervet is. Szerdán hajnalban, eddig ismeretlen okból gázkitörés történt a Kőolaj- és Földgáz-’ bányászati Vállalat Zsana É-2 számú olajkútjánál. A gáz meggyulladt. Személyi sérülés nem történt. Az országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt speciális kitörésvédelmi brigádjai azonnal a helyszínre sietlek. Első feladatukat — a tűztől megroggyant fúróárbóc földre döntését — sikerrel megoldották. Ezt követően hozzáláttak az úgynevezett műtárgyak eltávolításához azzal a céllal, hogy a kút nyílását szabaddá tegyék a kitörés elfojtásához. A speciális brigád tagjai éjjel- nappal dolgoznak, de a nagy hőség miatt több napig is eltarthat. amíg az összes műtárgyaktól megtisztítják a terepet. A kút környékét lezárták, a tűzoltóság készenlétbe helyezte a korábbi gázkitöréseknél jól bevált tur- boreaktív generátorokat. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—NDK gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke csütörtökön Berlinbe utazott- Wolfgang Rauchfass miniszterelnuk-helyettessel, az egyült- működési bizottság társelnökével a két ország gazdasági kapcsolatainak kérdéseiről és az együttműködési bizottság következő ülésszakának előkészületeiről tárgyal. Moszkvai pártkonferencia Több mint ezer küldött képviseli a szovjet főváros körülbelül egymillió kommunistáját a XXIII. moszkvai városi pártkonferencián, amely csütörtökön nyílt mea a szakszervezetek házának újjáépített oszlopcsarnokában. A tanácskozáson jelen vannak az SZKP vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával. A pártkonferencián áttekintik a moszkvai kommunisták munkáját a legutóbbi pártkongresszus óla elteli három évben és megjelölik az újabb feladatokat. Gáziiics a zai olajinál
