Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-05 / 3. szám

VIIAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 3. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1019. január 5. Sapur Baktiar, a kijelölt új iráni miniszterelnök ígérete sze­rint, hamarosan bemutatja kormányát. Képünkön a poli­tikus, akit a sahhal való együttműködés miatt az ellenzék kizárt soraiból. alakítandó kormányra és an­nak politikájára vonatkozó elképzeléseit. Ezután kijelen­tette: „Tekintetbe véve az Izraellel és Dél-Afrikával fennálló vallási és politikai különbségeket, a jövőben ezeknek az országoknak nem adunk el kőolajunkból”. Az Irán és az Egyesült Ál­lamok közötti' hatalmas ará­mul fegyverüzletekről szólva, Baktiar hangsúlyozta, hogy „minden országnak szüksé­ge van hadseregre, és min­den hadseregnek szüksége van fegyverre”. A londoni Daily Express csütörtöki száma közli azt az értesülését, miszerint Reza Pahlavi sah vagyonának egy tekintélyes részét — 500 mil­lió és 2 milliárd dollár kö­zött — zürichi és londoni bankok közreműködésével amerikai bankokhoz utaltat­ta át. A lap szerint három nagy amerikai bank a za­Mint már jelentettük, Sa­pur Baktiar szerdán este, a parlamenti jóváhagyás meg­szerzése után, találkozott a sajtó képviselőivel. A politi­kus ismertette az általa meg­vargásolc kirobbanása óta őrzi az iráni uralkodó arany­kincsének egy részét. Új izraeli íelepisek Terror Kamloilzsálan Izraeli kormányforrásból csütörtökön szintén megerő­sítették, hogy nincs megál­lapodás az egyiptomi—izrae­li különtárgyal ások felújítá­sának időpontjáról. Az egyiptomi külügymi­nisztérium a jövő héten „szá­mos fontos országból” kon­zultációra hazarendeli nagy­követeit, hogy Butrosz Ghali ügyvezető külügyminiszter és Hoszni Mubarak alelnök tá­jékoztassa őket a különtár- gyalások jelenlegi állásáról. Az izraeli kormány foly­tatja az új izraeli települé­sek létesitését a Jordán fo­lyó nyugati partján és a Ga- za-övezetben — mondotta Begin miniszterelnök csütör­tökön. A nyugati sajtó beszá­molói szerint Kambodzsában változatlanul féktelen terror és erőszak honol, az ország gazdaságát a teljes széthul­lás veszélye, fenyegeti. A Phnom Penh-i vezetés az országot valóságos pokol­lá változtatta — írja a The New York Times. A Wall Street Joumal arról számol be, hogy az elmúlt három év során a kormánycsapatok közel 4 millió embert mé­szároltak le. A The New York Times szerint az áldo­zatok többségükben volt, ál­lami tisztviselők, katonák és értelmiségiek. Nemcsak a férfiakat, hanem a nőket és gyermekeket is meggyil­kolják. A lap többek között idézi egy kambodzsai mene­kült beszámolóját, amely szerint a rezsim katonái egy faluban 108 asszonnyal és gyermekkel állatias módon végeztek. A kambodzsai rezsim ve­zetői a főváros és egyéb vi­déki központok elhagyására kényszerítik az ország lakos­ságát — írja az Europeo cí­mű olasz hetilap. Iskolákat, kórházakat és lakóházakat romboltak le, a közigazga­tási dolgozókat meggyilkol­ták. A lakosságot két részre osztják: „régiekre” és „újak­ra”. A „régieket” hadifog­lyoknak tekintik és a mun­katáborokban a legkisebb vétségéit is halálbüntetéssel sújtják őket. Ä kertesen belül Epul az aluljáró északi feljárója. (Kiport a 3. oldalon.) egységért <2. oldal) tazerisSi a xíítsényászai (3. oldal) a (4. oldal) (7. oldal) A Jászberényi Hűtőgépgyárban 1978-ban mintegy két­százötvenezer — Bősek-iicenc alapján gyártott — hű­tőgépet állítottak elő. Autoszifonból hatszázezer dara­bot, habszifonból négyszázezer darabot adtak át a ke­reskedelemnek. Termékeik jelentős része exportra ke­rül. A képen: Sortimat fejszerelő automata. A hatékonyság érdekében íate’eze a „fildksstslas Mezőgazdaságunk a ma­gas termés hozamok elérése érdekében több milliárdos értékben használ fel nagy energiaráfordítással gyártott műtrágyát. A műtrágya ha­tékony felhasználásának elő­feltétele a pontos talajvizs­gálat, a termőföld tápanyag- szükségletének ismerete. Ép­pen ezért született meg a MÉM rendelete, amely elő­írja, hogy 1979. január 1-től Magyarországon a 20 hektár­nál nagyobb területtel ren­delkező földhasználók köte­lesek talajvizsgálatot végez­tetni. Azt hinné az ember, hogy a zord tél miatt minden munka szünetel a hóborí­totta, fagyos széljárta földe­ken. Pedig akadnak, akik még ilyenkor is „alapozzák” az idei nagyobb termést. A sajópüspöki Sajóvölgye Tsz határában az új esztendő el­ső munkanapjain is szórták a burgonyának szánt táb­lákra a jókora adag műtrá­gyát. Az új, január 1-én életbe lépett kötelező „földkósto- lási” rendelet sugallja a kérdés*: — műtrágyaadagot, a mennyiséget és a minőséget csak úgy ötletszerűen, a he­lyi tapasztalatok alapján, vagy valamilyen pontos „re­cept” szerint állapítják meg? — Csakis pontos „recept”, azaz a talajainkról készített tápanyagvizsgálatok alapján — válaszolja Ribárszki Pál tsz-elnök. — És nemcsak azért, mert mostantól ez kö­telező. Több, mint tíz éve ismerjük a „földkóstolás” jelentőségét, előnyeit, s él­vezzük a hasznát. Országos számítások, s a mi gyakor­lati tapasztalataink szerint is, a talajvizsgálat alapján kapott „recept” akár 20 szá­zalékkal is növelheti a mű­trágyázás eredményességét. A termésnövekedésre, a mű­trágya-megtakarításra, illet­ve a kettőre együtt gondo­lok.. . * A talajvizsgálatok „gaz­dáinál, a Borsod megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomáson Nádler Miklós igazgatótól kérdez­zük, hogy mezőgazdasági üzemeinkben általános-e az előbbi vélemény? — Sajnos, meg nem ... Pedig anélkül nincs előbbre- lépés. A műtrágya hatékony felhásználásának előfeltéte­le a tápanyagszükséglet pontos ismerete. A fejlett, hatékony gazdálkodásban a technológiának ez szerves tartozéka kell, hogy legyen. Közismert (vagy még­sem?!) tények: — Miközben az elmúlt. 15 esztendőben másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság bruttó termelési értéke, a felhasz­nált ipari eredetű anyagok értéke négy és félszeresére emelkedett. Ma a növény­termesztési költségek mint­egy 40 százalékát a kemi­káliákra fordítják. Nem kö­zömbös tehát, hogy hol, mi­kor és mennyi műtrágyát, növényvédő szert használ­nak fel a gazdaságok, és milyen eredménnyel, hatás­fokkal! ★ Ezért' volt szükség a MÉM rendeletére, a talaj táp­anyagvizsgálati kötelezettsé­gére. A „földkóstolást” a szántóterületeken, gyümöl­csösökben és szőlőkben há­romévenként, a gyepterüle­teken négyévenként kell el­(Folyíatás a 2. oldalon) Az üvegcsövekkel és „gondolkodó” műszerekkel teli agroké­miai laboratóriumban Szikoly Györgyné az egyik talajminta kalciumkarbonát tartalmát vizsgálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom