Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. januőr 20., szombat Történelmi harminc esztendő n KGST megalakulásának évfordulóján (II.) A KGST fennállásának harminc esztendeje alatt óriási fejlődésen ment ke­resztül. A mai KGST szerte­ágazó tevékenységével és a három kontinensen található, tíz résztvevő országával ép­pen úgy alig hasonlítható az 1949-es év KGST-jéhez, akárcsak jelenlegi székhelye a Moszkva folyó partján emelkedő, nyitott könyvhöz hasonlító felhőkarcoló az egykori földszintes moszkvai épületre, melyben megala­kult a szervezet. És hogy mit jelent a har­minc éve működő szervezet a tagországoknak, lássunk néhány konkrét dolgot. Elég utalnunk rá: a KGST orszá­gai 1950-ben a világ ipari termelésének még csak 18 százalékát, 1970-ben már egyharmadát állították elő. A KGST nemcsak a világ legnagyobb gazdasági közös­ségévé vált, amely a föld lakosságának egy tizedét — 350 millió embert — képvi­sel, hanem a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő régiója is. Szemléletesen ér­zékelteti ezt, hogy míg a fej­lett tőkés országok ipari termelése a hatvanas évek­ben évi átlagban 5,5 száza­lékkal, addig a KGST-orszá- goké 1961 és 1970 között évi átlagban 8,3 százalékkal nőtt. . A KGST „hőskorában” egyesítették néhány tagor­szág villamosenergia-rend- szerét prágai székhellyel. Az összekapcsolt erőművek ösz- szes kapacitása 1962-ben 25 300 MW volt, addig 1974- ben 71200 MW, s 1930-ra el­éri a 160 000 MW-ot. Elké­szült a KGST-országok egy­séges, kőolaj^ és földgázve­zeték rendszere. A Szovjet­unió á' Barátság csővezeté­ken 1962, a vezeték műkö­dése óta 1975-ig mintegy 300 millió tonna kőolajat szállí­tott. 1974 júniusában pedig aláírták a tagállamok a -KGST XXVIII. ülésszakán, egy 20 évre szóló egyez­ményt egy földgázvezeték építésére Orenburg és a Szovjetunió határa (Kárpát- Ukrajna) között. Magyaror­szág 1978. IV. negyedévétől kap e vezetéken földgázt, amelynek mennyisége már 1.980-ban - eléri az évi 2,8 milliárd köbmétert. Ami pe­dig a KGST-országok külke­reskedelmi forgalmának ala­kulását illeti, lássunk néhány adatot. Míg 1950-ben 7430 millió rubel volt, addig 1973-ban 811 357 millió rubel lett. A KGST-országok ösz- szes külkereskedelmi forgal­mának nagyobb részét az egymás közötti forgalom te­szi ki. A kölcsönös szállítá­sok részaránya 1975-ben 60 százalék volt. Kedvezően változott a tagországok egy­más közötti kereskedelmé­nek áruszerkezete. Kivitelük­ben növekszik a késztermé­kek részaránya, a feldolgo­zatlan áruk részaránya pe­dig csökken. Az 1975—1980- as időszakban a külgazdasági kapcsolatok még tovább erősödtek. A KGST-együtt- működés sokoldalú integrá­ció egyeztetett terve alapján mintegy 9 milliárd transzfe­rábilis (átváltható) rubel ér­tékű, a tagországok igényei­nek kielégítésében fontos szerepet játszó ipari létesít­mények közös építése kez­dődött el. Ezzel még stabi­labb alapokra tudják he­lyezni az együttműködést például a nyersanyagterme­lésben. Minden ország azo­kat a nyersanyag-lelőhelyeit fejleszti, amiben a leggazda­gabb. Magyarország például timföldjével járul hozzá a közös munkához. Igen jelentős a tagorszá­gok között a gépipari együttműködés. A KGST Gépipari Állandó Bizottsá­gának ajánlására széles körű gyártásszakosítás valósult meg a berendezések, a gépek, a műszerek gyártása terén. A szakosítás kiterjed a vegy­ipari berendezések teljes gyártási volumenének 20 százalékára, a lemez-, hen­gereltáru megmunkálására szolgáló berendezések 90 százalékára, a hengerművi berendezések 85 százalékára, a gördülőcsapágy-gyártás 90 százalékára, a kőolajíeldol- gozó berendezések 75 száza­lékára. A járműgyártásban az együttműködés a követke­zőképpen néz ki: Az autó- buszgyártás fejlesztését Ma­gyarország vállalta, mert e téren tapasztalatokkal, ha­gyományokkal rendelkezünk. A Szovjetunió, Lengyelország hajókat, repülőket és sze­mélygépkocsikat gyárt. Ma­gyarország a Szovjetuniónak, a Zsiguli-program keretén belül alkatrészt szállít, ezért évente 13 000 személygépko­csit kapunk. A lengyeleknek szállított FIAT-alkatrészekért pedig évente 5700 Polsld- FIAT-ot kapunk. És hogyan néz ki például az együttmű­ködés a mezőgazdaságban? 1973-tól 1980-ig a 45 növényt érintő termelési szakosítás évente 100 000 tonna neme­sített vetőmag, 150 millió pa­lánta, dugvány cseréjét irá­nyozza elő. A KGST-országok egymás közötti forgalmából származik; búzaimportjuk 50—75 százaléka; húsimport­juk 50—67 százaléka; a trak­tor, a mezőgazdasági gépim­portjuk 85 százaléka, élelmi­szeripari berendezés import­juk 83 százaléka. A tagor­szágokban 50 mezőgazdasági gépvizsgáló központ dolgozik a termelési technológia és a géprendszerek további töké­letesítésén. A gépszakosítás 72-íéle gépre terjed ki, ebből hazánkban 30-félét állítanak elő. Lehetne még szólni a közlekedési együttműködés­ről, melynek keretében Ma­gyarország 27 000 vagonnal részesedik az OPW teherva­gon-állományából, vagy a valutáris és pénzügyi kap­csolatokról, melynek kereté­ben működik a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank. (IXGEB 1964). A bank szervezi és bonyolítja a tag­államók közötti többoldalú elszámolási forgalmat stb. A lakosság életszínvonalá­nak állandó növelése vala­mennyi ország fő célkitűzései között szerepel. Az évtized első felében a reáljövedelem, a kiskereskedelmi forgalom erőteljesen nőtt. Fejlődött az egészségügyi, oktatási, kultu­rális, szociális és kommunális ellátás, valamint a lakásépí­tés színvonala. A fejlődés mértéke 1976— 1980 között változatlanul nagy ütemű. A növekedés abszolui mennyisége meghaladja az előző öt év eredményeit. Egy évtized alatt az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedé­se az országok többségében 50—60 százalék, de Lengyel- országban és Romániában en­nél lényegesen magasabb. A KGST-országokban 1971— 1975 között 15 millió lakás épült, a következő öt évben várhatóan 15,6—15,8 millió. 1971—1980 között 2,2 millió­val több lakás épül, mint amennyi 1961—1970 között elkészült. A KGST együttműködése az elmúlt 30 esztendőben tehát igen sokrétűvé vált, tartal­mában és formáiban egyaránt gazdagodott. Az eddig felso­rolt példák arról győznek meg; ez a három évtized tör­ténelmet formáló időszak volt; a szocialista országok nagy­szerű fejlődésének, a szocia- , lista világrendszer megszilár­dításának, gazdasági megerő­södésének időszaka. S az eredményekben kiemelkedő szerepe volt a szocialista or­szágok egyre szélesedő gaz­dasági és tudományos-műsza­ki együttműködésének és az együttműködés sokoldalú szervezetének, a KGST-nek. A fenti példák bizonyítják, hogy az 1949-ben megalakult KGST, milyen utat tett meg. Valamiben azonban a KGST hű maradt az egyenjogúság, a nyíltság, a demokratizmus szelleméhez, amelyet a tag­országok létrehozásakor ha­tároztak el. A KGST mind­végig elutasította és elutasít­ja az egyes nemzetek fölött álló intézmény jelleget. Ezt az elvet erősítette meg a KGST Tanácsa 1971. júliusá­ban megtartott XXV. ülés­szakán, ahol közleményt ad­tak ki a szervezet elveiről: „A KGST egész munkájának alapja a szocialista interna­cionalizmusnak, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszte­letben tartásának, az orszá­gok belügyeibe való be nem avatkozásnak, a teljes egyen­jogúságnak és önkéntesség­nek, a kölcsönös előnyöknek és az elvtársi segítségnyúj­tásnak az elve. A szocialista integráció nem jár együtt nemzetek feletti szervek lét­rehozásával.” A KGST-ben minden tagország egy sza­vazati joggal rendelkezik, s e szervezetbe való tartozás nem zárja ki, hogy bárki a KGST-n kívüli országokkal is kereskedjen. A KGST-n be­lül a tagországok között olyan kapcsolatok is létrejöhetnek, amelyben nem vesz részt minden tag. Sok és szép eredménye van már eddig is a baráti orszá­gok testvéri együttműködésé­nek. A lehetőségek teljes ki­használásáig még lehet mit tennünk. Valamennyi szocia­lista országban felbecsülhe­tetlen értékű tapasztalatok halmozódtak fel az építő munka során. Csak még bát­rabban ki kell érte nyújtani kezünket, többet kell meríte­ni a közös kincsből, hogy va­lamennyi testvéri ország gyorsabban haladhasson a boldogulás útján. Mindehhez a KGST jó segítséget adott és ad. A gazdaságilag elmara­dottabb, kevésbé iparosodott államoknak olyan segítséget adott, hogy felemelkedjenek korábbi fejlettségi szintjük­ről, a fejlettebbek tovább erő­södtek, s szinte minden tag­ország ma már a fejlett szo­cialista társadalmat építi. Ezt segíti elő napjainkban a KGST komplexprogramjának valóra váltása. A KGST-országok eredmé­nyei különösen szembetűnőek azoknak a drámai fejlemé­nyeknek a fényében, amelyek az utóbbi években a tőkés gazdaságot jellemezték. A ka­pitalista országokkal ellentét­ben a KGST-országok számá­ra ismeretlenek a katasztro­fális nyersanyag-hiányok, a valutaválságok, a gazdasági válság, a konjukturális kül­kereskedelmi áringadozások és a holnap miatti aggoda­lom. A harminc év történetének rövid áttekintése is meggyő­zően bizonyította, hogy a KGST a világ .legnagyobb és legdinamikusabb gazdasági közösségévé fejlődött. Meggyő­zően bizonyítja az elmúlt há­rom évtized, hogy a lefekte­tett alapelvek helyesek, jó keretet biztosítanak a szocia­lista országok gazdasági együttműködésének, az integ­ráció elmélyítésének hatalmas lehetőségeihez. Az eddigi nagyszerű eredményekből minden tagország népei, így mi magyarok is erőt merít­hetünk a kitűzött célok ma­radéktalan végrehajtásához, mely elvezet a szocializmus­hoz, a kommunizmushoz. (Vége) Négymillió tűntető Mikim a KGST Végrehajtó Bizottsága üléséről Négymillió ember, gyakor­latilag az iráni főváros, Te­herán egész lakossága utcá­ra vonult pénteken, hogy bé­kés felvonuláson követelje a sah rendszerének felszámo­lását, és az. új kormányzat távozását. A felvonulás egyik szer­vezője A. Pordzsani, a mos­tani tömegmegmozdulást a nép akaratát kifejező refe­rendumnak minősítette. A tüntetők ezenkívül kö­vetelték, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg a beavatkozását az iráni ese­ményekbe, és távolítsák el az országból az amerikai ta­nácsadókat. Bár erős kato­nai készültséget vontak ösz- sze a fővárosban, a katona­ság és a rendőrség nem pró­bálta megakadályozni a fel­vonulást. Ugyanezen a napon tömeg­megmozdulások voltak úgy­szólván minden iráni város­ban. Az uralkodó dinasztia tiszteletére Pahlavinak elne­vezett kikötőváros lakossága határozatot hozott arról, hogy városuk a régi nevét kapja vissza. A The Washington Post az iráni események alakulásá­ról írva megállapítja, hogy a Baktiar-kormány „a bu­kás szélén áll”. A lap sze­rint a miniszterelnök legkö­zelebbi barátai is a lemon­dást javasolják a politikus­nak. (Folytatás az 1. oldalról) Megvitatták annak az együttműködésnek és segít­ségnek a kérdéseit, amellyel elő kívánják mozdítani a Viet­nami Szocialista Köztársa­ságban a népgazdaság hely­reállítását, a szocializmus anyagi-műszaki alapjának építését. Meghatározták az érdekelt KGST tagállamok részvételét számos olyan ob­jektum tervezésében és épí­tésében, amelyet a sokoldalú együttműködés keretei között hoznak létre. Az ülésen áttekintették a sokoldalú gazdasági együtt­működés néhány más kér­dését is. A végrehajtó bizottság az ülésen tájékoztatót hallgatott meg a KGST és a KGST tagállamai, illetve az EGK küldöttsége között megtartott tárgyalások eredményeiről. A végrehajtó bizottság ülése a barátság, a kölcsö­nös megértés és a konstruk­tív együttműködés légköré­ben zajlott le. Mint az MTI munkatársá­nak a KGST szakértői el­mondották, az Albertirsa— Vinnyica közötti távvezeték üzemeltetésével kapcsolatos megállapodás arra vonatko­zik, hogyan használják ki a lehető legjobban a Szovjet­unió etirópai területei egy­séges elektromos rendszeré­nek,, valamint a KGST egy­séges energetikai rendszeré­nek összekapcsolásából adódó előnyöket. Az időszámítás» különbségek következtében a két rendszer területén a csúcsfogyasztási időszak nem ugyanakkor jelentkezik: mi­kor a Szovjetunió egyes te­rületein már csúcsigény je­lentkezik, akkor a szocialista országok nagy részében az erőművek kapacitása még nincs mindig kihasználva, vi­szont amikor náluk van csúcsfogyasztás, a szovjet erőművek áramfejlesztési ka­pacitása már nincs teljes ter­helés alatt. Így az éppen ke­vésbé megterhelt, rendszer­ből jelentős mennyiségű elektromos energiát lehet el­juttatni a másik rendszernél jelentkező igények fedezésé­re. .Hasonló jellegű együtt­működés már megvalósult a KGST-rendszeren belül. Az összekapcsolás a szovjet rendszerrel azonban redkívül megnöveli a jobb, hatéko­nyabb kihasználás lehetősé­geit. Befejeződtek a szovjet—spanyei külügyminiszteri tárgyalások Pénteken Moszkvában be­fejeződtek a szovjet—spa­nyol külügyminiszteri tár­gyalások. Mareelino Orcja Aguirre spanyol külügymi­nisztert, aki szerda óta tar­tózkodik hivatalos látogatá­son a Szovjetunióban, csü­törtökön fogadta Alekszej Koszigin szovjet kormányfő. Andrej Oromiko szovjet külügyminiszter pénteken tárgyszerű, konstruktív lég­körben, a kétoldalú kapcso­latok kérdéseit és néhány kölcsönös érdeklődésre szá­mot tarló nemzetközi prob­lémát vitatott meg spanyol kollégájával. A tárgyalások befejezése után a két külügyminiszter szovjet—spanyol dokumen­tumokat, kulturális együtt­működési és tudományos- műszaki együttműködési megállapodást írt alá. Megállapodást írtak alá a Szovjetunió tudományos- és műszaki állami bizottsága és a spanyol országos ipari' in­tézet tudományos-műszaki együttműködéséről is. i lép élek a személyuépköcsik íorplmazásának éj rendje Január 20-án életbe lép a sze­mélygépkocsik forgalmazásának egyes kérdéseit szabályozó mi­nisztertanácsi rendelet, amelynek végrehajtásáról az érintett mi­nisztériumok — BKM, a BM, a PM — tájékoztatták Kovács Fe­rencet, a Magyar Távirati Iroda fömunka társát. A Minisztertanács rendeleté, mint az a kormány iegutóbbi úicse óta ismeretes, előírja, hogy új személygépkocsi — akár a MERKUR-tói, akár a KONSUMEX ajándékautó szolgálatától OTP-, IKKA-akcióban vásárolták — három éven belül csak az arra ki jelölt vállalatoknak, szövetke­zeteknek vagy azok közreműkö­désével adható el. Ez vonatkozik a rendelet hatályba lépése, vagyis 1079. január 20-a előtt vá­sárolt személyautókra is. Ma­gánforgalomban tehát csak az ií?7i3. január 20-a előtt vásáron kocsikat lehet értékesíteni. A rendelet hatálya az emlí­tett vállalatoktól vásárolt új sze­mélygépkocsikra mindaddig ki­terjed. amíg az autó első vásár­lásától számított három év el nem telt. A hároméves időtarta­mot egyébként a gépkocsi for­galmi engedélyének. ..a gépjár­mű első jogos üzemben tartója” rovatban feltüntetett időpontjá­tól kell számítani. Nemcsak az új autó első értékesítésekor, ha­nem a három év alatt történő valamennyi eladáskor- alkalmaz­ni kell a rendelkezést, amély ennek megfelelően vonatkozik a MERKUR-tól vásárolt használt, de három évnél nem öregebb személykocsikra is. A szabályo­zás ugyanis a tulajdonostól, az eladó és a vevő személyétől füg­getlenül a gépkocsira vonatko­zik, s ezt tekintve közömbös, hogy az eladó vagy a vevő ma­gánszemély-e vagy közület. Egyes esetekben a kijelölt vál­lalatok. szövetkezetek közremű­ködése nélkül is átruházható, megszerezhető a három évnél nem öregebb gépjárművek tu­lajdonjoga. A rendelkezés ugyan­is nem vonatkozik a közeli hoz­zátartozókra. A tulajdonos a gépkocsit eladhatja. elajándé­kozhatja házastársának. cg.ye- nesásbeli rokonának, örökbefo­gadott — mostoha — és neveli gyermekének, valamint örökbe­fogadó — vagv mostoha — és nevelőszülőjének. testvérének, akik azonban már szinten csak az előírásoknak megfelelően, az első forgalomba helyezéstől szá­mítolt három év eltelte után ad­hatják tovább magánforgalom­ban az autót. Nem kötelező a kijelölt válla­lat. igénybevétele akkor sem, ha a házasság felbontása esetén, a házastársi vagyonközösség meg­szűnésekor keiül a kocsi az egyik volt házastárs tulajdonába. Házasságon kívül is lehet közös tulajdon például az élettársi együttélés alatt szerzett kocsi. Ezért a rendelet lehetővé teszi, hogy az autót közvetlenül is .ál lehessen adni a tulajdonostárs­nak. A magánforgalomban azon­ban ilyen esetben is érvényes a továbbadás hároméves tilalma, vagyis közvetítő is szükséges az értékesítéshez. A nem átruházá­son alapuló tulajdonszerzés ese­teire — például örökléssel' vagy nyeréssel szerzett gépkocsira — szintén nem érvényes a rendel­kezés: az örökös, a nyertes azonban a megszabott három év előtt csak vállalat útján adhat­ja tovább az autót. Végül a ren­deletnek ez a része nein vonat­kozik a hatályba lépés, tehát január 20-a elölt kötött adás­vételi vagy ajándékozási szerző­désekre. Ezeket a szerződéseket a BM érvényes rendelkezése szerint i5 napon belül be kell jelenteni a rendőrhatóságnál. A belkereskedelmi miniszter kijelölése alsóján jelenleg a MERKUR Váll ál at budapesti. Röppentyű utcai. békéscsabai kecskeméti, miskolci, Décsl. sze­gedi, székesfehérvári és szom­bathelyi használtautó-telepe, va­lamint debreceni és győri keres­kedelmi kirendeltsége, továbbá a fővárosi Hungaroszerviz ipari Szövetkezet, a Debreceni Autó­javító Ipari Szövetkezet, a Gyön­gyösi Autó- és Motorkerékpár- iavító Ipari Szövetkezet és a Keszthelyi Vasipari és Gépjár­műjavító Ipari Szövetkezet fog­lalkozhat a rendelet hatálya alá tartozó személyautók forgalma­zásával. A kijelölésre kerülő to­vábbi vállalatokról, szövetkeze­tekről a Belkereskedelmi Mi­nisztérium táiékoztatia majd a közönséget. Ezek a MERKUR-telepek és szövetkezetek a felajánlott sze­mélyautót kötelesek megvásárol­ni vagv bizományi értékesítésre átvenni. A Minisztertanács rendeleté módosította a gépkocsi-megren­delés feltételeit is. A változás az. hogy az eddigi 70 százalék he­lyett 50 százalék előleget kell fi- •'Cln1 n? ni leorsi megrendelése­kor Ezután tehát a MERKÚR csak azoktól vesz fel megrende­lést. akik az OTP-, vagy a ta­karékszövetkezeti fióknál a ko­csi vételárának 50 százalékát előlegként letétbe helyezték. A megrendelés formája, gyakorla­ta változatlan. (Üj személygép­kocsit továbbra is az OTP-fiók- nál és a takarékszövetkezetnél kapható nyomtatványon —, ame­lyen a fiók igazolja az 50 szá­zalék vételárelőleg befizetését — lehet megrendelni. A MERK Ült­höz ajánlott levélben kell eljut­tatni a megrendelőlap mindkét példányát.) A MERKUR Vállalattal új sze­mélyautó vételére január 20-ig kötött eddigi szerződések vétel­árelőleget legkésőbb 1979. no­vember 30-ig 50 százalékra kell kiegészíteni annál a takarék- pénztári fióknál, ahol a 20 szá­zalék előleget befizették. Azok kivételével, akiknek 15)79. évi szállítási határidővel igazolták vissza a megrendelést. Ha az OTP-klrendcltségen vagy taka­rékpénztárnál történt, akkor a különbözőiét — a korábban ka­pott pénztári elismervényen fel­tüntetett — számlavezető OTP- fióknál kell befizetni. Az előleg- kiegészítéshez az érdekelteknek fel kell mutatni a MERKUR-tól kapott — a megrendelőlap sor­számát is feltüntető — vissza­igazolást. Természetes, hogy aki nem kívánja befizetni az elölegkülön- bözetet, a szerződéstől bármikor elállhat oly módon, hogy a szám­lavezető OTP-fióknál felveszi a 20 százalék előlegét. A MERKUR felbontja azokat a szerződése­ket, amelyek vételárelőlegét a megállapított határidőre — leg­később november 30-ip — nem egészítik ki 50 százalékra. Ilyen esetben az OTP-fiókok a 20 szá­zalék előleget átteszik folyó­számlára ahonnan az összeg no­vember 30-a után is felvehető. . Hasznos tudnivaló az is. hogy a gépkocsi-megrendelések sor­rendje nem változik attól, hogv az előleget a határidőn belül mikor — korábban vagy későb­ben — egészítették ki. a nyil­vántartásban változatlan sor­számmal szerepelnek a megren­delők. A MERKUR Vállalatnál el­mondták azt is. hogy 0 hasz­nált. autók forgalmazására kije­lölt lelőnek az eddigi vásárlás, értékesítés 8— 10-szeresére is ké­nesek. kapacitásukat azonban mind vidéken, mind a főváros­ban szükség szerint üzemmér­nökökkel. jól képzett szakembe­rekkel bővíteni tudják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom