Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-13 / 293. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A T978. december 13., szerda H ni poríréja Pataki József oiészeíélieo megismertetése Vannak örök témák a művészetben, ilyen például a szerelem, az anyaság, a családi együttes örömteli, boldog pillanatainak művészi rögzítései, melyek az életközösség kifejeződéseivé váltak. Minden egyes rajz, vagy kép újrafogalmazza ezt a mindennapi élményt, ugyanakkor örökíti is hasonuló, belső mozzanatait, megragadja, időállóvá teszi azt, ami természete szerint az elmúlásnak, a váltózónák van kitéve. Az élet metamorfózisában és örök megújulásában a nö alakja lényegül át a legtermészetesebben. A willendorfi Venus, a termékenység kultuszának — eme számunkra talán groteszknek tűnhető — megfogalmazása hódolat az előtt az oserö előtt, mellyel a nő életet táplál. védeni tud. idézzük csak fel Leonardo da Vinci, az itáliai reneszánsz egyik zseniális művészének gyermeket tápláló Madonnáját, a híres „Madonna del latte” képét, vagy liaffaello „Stiglices Madonnája” angyali ábrázatát, s megérthetjük ezekből az alkotásokból, miért válik az anya, a szépséges, szeretettől sugárzó nő eszményi képpé, ideává. Pataki József művészetében is a nö ábrázolásakor a nö szerepének eme pozitív, a női nagyság egyedülálló sajátosságait, kifejező mozzanatait lelhetjük meg a mindennapi lét tünékeny pillanataiban. Rajzain az egyes élet apróbb mozzanataiban is képes a női sorsok összefonottságára, az általánosra, a közös érzésekre, gondolatokra művészien kifejezést találni. Női sorsok, érzések, megannyi változás: szerelem, anyaság, féltés és gond, védelem és szeretet ezernyi rezdülésein ott tetszenek fel a vonalak, fény és árAnya gyermekével nyék megszabott rendjéből a nőre bízott szerep, a női sors kikerülhetetlen pillanatainak képei, melyek a születéstől a. fogatlan halálig kísérik és magasztosítják öt. Pataki József művészete a női sorsból megfogalmazott eszmeiség kifejezője, példa művészet és élet elválaszthatatlanságának jelenvalóságára. Felkésziitteii, éretten »italai Fakultáció a gimnáziumokban Nem mondhatni, hogy a közvélemény egyhangú lelkesedéssel veszi tudomásul az iskola változásait. Az idősebbek némi nosztalgiával szokták emlegetni azokat az időket, mikor generációk készültek fel azonos tankönyvekből, a fiú ugyanazokat a memoritereket magolta, mint annak idején az apa. Arrpl persze már kevesebb szó esik, hogy számos iskola volt Magyarországon a két világháború között, amelyekben irodalomból csak Mikszáthig jutottak el az . érettségizők, s ami a természettudományos felkészültségüket illeti, ott sem igen vették figyelembe a tudomány legújabb eredményeit. Ellenpélda persze bőven van, hiszen olyan tanárok is működtek, mint Vajthó László, Kardos László, Sík Sándor, Szerb Antal, vagy öveges professzor. Iskolarendszerünk jobbításáért dolgozva, ezek a példák is inspirálnak. Ma azonban többről van szó, mint egy- egy nagy egyéniség — jobbára elszigetelt — erőfeszítéseiről. Már nem titok, hogy az 3979—80-as tanévtől kezdődően életbe lép az új gimnáziumi nevelési és oktatási terv, mely lehetővé teszi, hogy a tanulók — a tanórák egy részében — választhassanak a különböző elméleti es gyakorlati tárgyak közül. Kinek és miért jó a fakultáció? — vetődik fel nyomban a kérdés. Mert természetesen tudjuk, hogy ez nem valamiféle magyar specialitás (csaknem minden országban élnek a fakultáció adta lehetőségekkel), de hát jelent-e ez valamely lényeges változást? Főleg, ami az oktatás, illetve a nevelés hatékonyságát illeti. A kérdést az Oktatási Minisztérium illetékesei—liosz- szas kísérletekre alapozva — ennél sokoldalúbban elemezték. Nem kevesebb, mint 19 kérdéskör keretében vizsgálták a fakultáció várható hasznát, illetve esetleges hátrányait. Ezúttal csak a legfontosabbakat érintjük. Magától értetődik, hogy kiscsoportos formában hatékonyabb a nevelés és az oktatás. Márpedig a fakultáció eleve kiscsoportos formákat teremt. Magyarán: minden tanuló személyiségfejlesztésére több idő és energia jut. „A kísérleti iskolák tevékenységében éppen az a figyelemre méltó — olvashatjuk a minisztérium által kiadott dokumentációban —, toofty mindegyikben erősödött a diákokkal való személyes foglalkozás, a nevelési hatások koordinációja és a nevelés hatékonysága!” A kísérletek folyamán megállapították azt is, hogy a fakultatív oktatási rendszerben sokkal több diák ér el valamilyen területen jó, vagy kiemelkedő teljesítményt. Ez természetes, hiszen a tanulók azokat a tárgyakat választják, melyek iránt a legnagyobb a fogékonyságuk, készségük. Munkakedvüket ez jótékonyan befolyásolja. A fentiekből következik, hogy a szabadon választott tárgyak oktatása közben alapvetően megváltozik a tanár— diák-viszony. A nevelők és neveltek szinte munkatársi k'"—'ótatba lépnek egymással. A tanár mindenkire kü- lön-külön képes figyelni; irányító, orientáló szerepe megnő. Ez egyébként nagyon fontos is, hiszen el kell döntenie, hogy a tanuló — a szülői vágyakon, illetve gyermekkori álmokon túl — mire is képes valójában. Erre tulajdonképpen két év áll rendelkezésre. Az első év az ismerkedés, felzárkózás éve. (A gimnáziumba felvett gyermekeink neveltségi és ismeretszintje ugyanis nagyon heterogén.) A pályairányítás munkája csak ez után kezdődhet. A gyerekeket — és ez nagyon fontos! — csak a második év végén kell pályaválasztásra késztetni. Addigra nemcsak a tanár és a tanuló, de a szülők számára is kiderül, hogy egyáltalán alkalmas-e a gyerek a gimnázium befejeztével továbbtanulásra, illetve, hogy mely pálya a legkedvezőbb számára. (A szaktárgyi oktatáson kívül a második osztályban heti egy órát szánnak a pályaválasztási érettség kialakításának segítésére és a helyes döntés előkészítésére.) *Mindebből következik, hogy csak a tanuló személyiségének alapos ismerete után — tehát a harmadik évben — léphetnek be a fakultatív órák. A harmadik osztályban hét, míg a negyedikben kilenc az úgynevezett „kötelezően választható” óra. (Külföldön általában 4—6 óra a kínálat.) Ezenkívül már a második osztálytól kezdve heti két-két „szabadon választható” órával egészül ki az órakeret. A szakemberek ezt „szabad sávnak” nevezték. Mi a célja a szabad sávnak? Részint kiegészíthetik ezeken az órákon adott ismeretek a kötelezően választott tantárgyakat (például a matematika, fizika mellé beléphet a műszaki rajz, vagy az ábrázoló geometria stb.), részint ellensúlyozhatják a kötelezően választott tárgyakat. (A fizika, biológia mellé — az általános műveltséget megalapozandó — felvehető a történelem, az ének-zene, művészettörténet, stb.) • Mindez csak első pillanatban látszik bonyolultnak. A fakultáció bevezetésével nem bomlik fel az iskola megszokott és jónak ítélt szervezeti kerete. .. az osztály változatlanul betölti alapközösség szerepét'— szögezi le a minisztérium —, hisz az első két évfolyamban kb. 80 százalékban, a felső osztályokban pedig mintegy 60 százalékban osztálykeretben történik a nevelő-oktató munka.” Természetes, hogy a fakultáció bevezetésével nem lesz szükség szakosított osztályokra. Az ezzel kapcsolatos kísérletek megnyugtatóak: a fakultatív oktatást végző gimnáziumok — a matematika kivételével — jobb eredményt értek el, mint a szakosított osztályokkal rendelkező iskolák. Hogy matematikából is felzárkózhassanak tanulóink a szakosított osztályokhoz, ezért a fakultáció keretében is lehetőség van arra, hogy a tárgyat harmadik, negyedik osztályban hét, illetve nyolc órában tanulhassák. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a kivételes képességű gyerekek számára továbbra is nyílik — matematikából és idegen nyelvekből — néhány szakosított osztály. Matematikából például mindössze hét — ebből egy Miskolcon — az egész országban.) A fakultációról eddig adott információk minden bizonynyal újabb kérdéseket sugallnak. Elsősorban talán azt. hogy mennyire készültek fel a tanárok az új rendszer bevezetésére? Aztán: mit jeleni a fakultáció a kisgimnáziu- mok és a fizikai dolgozók gyermekei számára? Szükség van-e az egyetemi előkészítőre a továbbiakban? S nem utolsósorban: milyen választékot kínál (kínálhat) az iskola a fakultatív tárgyakból? Ezekre a kérdésekre már nem az országos kísérletekre támaszkodva, hanem a borsodi és a miskolci adottságokat figyelembe véve kívánunk választ adni a következő hónapokban. (gyarmati) A könyvtárosok új elnöke Beszélgetés dr. Zsidai Józseffel A Magyar Könyvtárosok Egyesülete az elmúlt héten, december 5-én tisztújító közgyűlést tartott és azon hároméves megbízatással elnökségének elnökévé választotta dr. Zsidai Józsefei, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának igazgatóját. (Dr. Zsidai korábban is fontos tisztséget töltött már be a könyvtárosok társadalmi életében, ráadásul nemzetközi területen, mert 3 étig volt alelnöke a Műszaki Egyetemi Könyvtárosok Nemzetközi Szövetségének, az IATUL-nak.) Megválasztása alkalmából kerestük fel. — Megválasztásom aligha kizárólag személyemnek szóló kitüntetés, sokkal inkább a Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtára munkájának elismerése, — mondja, majd hozzáteszi: — Az a tény viszont, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Borsodból választott elnököt, mintegy kötelezi az egész megye könyvtárhálózatát a még jobb munkára, a megye sajátos feladatainak, az iparral való eddigi kapcsolatoknak a szélesítésére. — A Magyar Könyvtárosok Egyesülete, amelynek elődje még Szabó Ervin Kör néven működött, majd. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete volt, jelenlegi formájában pedig 1:965 óta. működik, 2640 tagot számlál. Mint e tisztes közösség elnöke, megválasztása után miben látja az egyesület legfőbb feladatait. — Az egyesület valóban országos jellegű, az egész magyar könyvtárhálózatot átfogó szervezet. Tolna megye kivételével mindenütt van megyei szervezete is. Borsodban ennek elnöki tisztségét Berecz József, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár igazgatója látja el. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének feladata egyrészt az ország, a társadalom előtt álló könyvtárügyi feladatok meghatározásában való közreműködés, ilyen formában az egyesület a kormányzat segítő, tanácsadó szerve. Másrészt feladata az egyesületnek az említett feladatok végrehajtásában való hatékony közreműködés, s annak érdekében a könyvtárosok képzésének és önképzésének biztosítása is. A továbbképzés ellátása igen jelentős munkaterülete az egyesületnek, tekintettel arra, hogy a könyvtárosoknak nincs olyan országos szervezettségű továbbképzési intézetük, mint az orvosoknak, vagy mérnököknek. így a feladatok megértetése, az új megismertetése és gyakorlati átültetése a. könyvtárosok között egyesületi feladat. Végül, de nem utolsó sorban a Magyar Könyvtárosok Egyesületének a feladata a magyar könyvtárügy részvétele a nemzetközi könyvtári életben. A magyar könyvtárügy fel- szabadulás utáni eredményei meglehetősen ismertek, az országos közművelődési hálózat, a műszaki és tudományos könyvtárak rendszere, illetve annak fejlődése nemzetközi szinten is példamutató. Ezeket az eredrriényeket a külfölddel megismertetni és a külföldi jó tapasztalatokat átvenni ugyancsak egyesületi feladat. — A magyar könyvtárügy fejlődését említette. Mit tart most a magyar könyvtárosok és könyvtárak előtt álló legfőbb teendőnek'! — A magyar könyvtárügy, mint ismeretes, két nagy területre osztható. A tudományos és szakkönyvtári, valamint a közművelődési könyvtárak területére. Talán megbocsátható, ha először az első csoport fő feladatait veszem elő. Most fő feladatunk a tudomány eredményeinek gyors közvetítése a termeléshez és a kutatáshoz. A számítógépes adatszolgáltatás és egyéb rendszerek, fordítóirodák hálózatának kiépítése a tudományos és szakkönyvtári hálózatban alapvetően ezt a célt szolgálja. A lehető leggyorsabb módon keli ' a termelést és a kutatást úgy ellátnunk információkkal, hogy ez az információ egyúttal már tartalmi tájékoztatást is adjon. Ebbe beletartozik a szakcikkek figyelésétől kezdve a folyóiratszemlén, a folyóirat-szolgáltatáson keresztül a már említett szolgáltatásokig egész sor tevékenység. Röviden fogalmazva: e területen a fő feladat az új ismeretek gyors odasegítese a. termeléshez. A közművelődési területen a szocialista életmód megle- remtödésének, gyakorlattá válásának elősegítése a fő feladatunk. A társadalomtudományi és az ifjúsági szekció munkájában ennek szánunk igen nagy szerepet az egyesületen belül is, abban a hitben és elhatározásban, hogy a századfordulóra felnőjön, éppen a közművelődési könyvtárak munkájának segítségéve] is, egy szocialista módon élő és gondolkodó nemzet derékhada. (bcneclck) 2 Junoszly típusú televízió- készüléket nyerhet, aki a Borsod megyéről szóló négy keresztrejtvényt helyesen megfejti, és a helyes megfejtést beküldi a LOBOGÓ szerkesztőségébe. Az Észak-Ma- gyarország decemberi számaiban (6-, 13-, 20- és 24-én) közöljük a keresztrejtvényhálót és a vízszintes sorok szövegét. A z-ejtvényeket kiegészítő függőleges sorok meghatározását a LOBOGÓ december hónapban (7-, 14-, 21- és 28-án) megjelenő számaiban találják meg. Kérjük, a négy megfejtést egy levelezőlapon, január 10- ig küldjék be a LOBOGÓ szerkesztőségébe: 1394 Budapest. Pf.: 427. VÍZSZINTES: 2. Nyaraló jellegű község; a határában levő várban irta számos versét és levelét Balassi Bálint. A várban 1975-ben turistaszállót nyitottak. 15. Áruházi csomagoló. 16. Tiltakozás. 17. Versenyszánkó. 18. NT. 19. Ellenben. 21. Hegyaljai község; az egykori Rákóczi-kastély épületében bormúzeumot rendeztek be. 23. Fogyasszák! 26. Ludak. 28. Háziállat. 29. „ Párosán kifúrd). 30. Gyermeteg dolog. 32. A Balti-tengerbe ömlő lengyel folyó. 33. Vidék. 34. IUN. 35. A római állam legfőbb kormányzó szerve volt. 37. Stílus. 38. Városi Tanács. 39. Község a mezőkövesdi járásban: a XVIII. Sf-i Eötvös—Gorove barokk kasféíy műemlék. 40. Hallgatás. 42. VIA. 43. 'Emelt zenei ha,ng. 45. Filmrendezőnk (Ferenc). 47. Kfereskedelmi Értesítő. 40. Kevert saru (,!). 49. ' Szónoklattal!. 55. Költőnő • (Zseni). 53! Kripton. 54. Kálium. oxigén és bőr. 55. Illatos'kerti növény. 58. Kartárs. 39. Énekegyüttes. 61. Becézett Ilona. 62. Holland légitársaság. 64. Ref. temploma a XII—XIII. századi. román ' stílusú falusi építészetünk ;e- lentős példánya. 66. Rosszabbá teszem az eredményt. 69. Nehézkesen mozgó, lomha. 70. Állóvíz. 71. Iskola a diákok nyelvén. ,72. Másodperc. 73. Véd. 74.- Baranyai városunk. 75. Épület szerkezei . ' 76. Néz. 79. Hosszú jdő múlva. 80. Község a ••Vetsncei-ló közelében. 82. ye. 83. Evőeszközzel neregetni. 86. Borsodi város; legszebb műemléke az egykori megyeháza (ma Városi Tanácsház). amelyet 1750— 1761-bér; emeltek. Az épülettel szemben, az Ady téren * függőleges 62. szobra áll. Kél újság, egy rejtvény Borsod megyére]
