Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-13 / 293. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A T978. december 13., szerda H ni poríréja Pataki József oiészeíélieo megismertetése Vannak örök témák a művészetben, ilyen például a szerelem, az anyaság, a családi együttes örömteli, boldog pillanatainak mű­vészi rögzítései, melyek az életközösség ki­fejeződéseivé váltak. Minden egyes rajz, vagy kép újrafogalmazza ezt a mindennapi élményt, ugyanakkor örökíti is hasonuló, belső mozzanatait, megragadja, időállóvá te­szi azt, ami természete szerint az elmúlás­nak, a váltózónák van kitéve. Az élet metamorfózisában és örök meg­újulásában a nö alakja lényegül át a legter­mészetesebben. A willendorfi Venus, a termékenység kul­tuszának — eme számunkra talán groteszk­nek tűnhető — megfogalmazása hódolat az előtt az oserö előtt, mellyel a nő életet táp­lál. védeni tud. idézzük csak fel Leonardo da Vinci, az itáliai reneszánsz egyik zseniá­lis művészének gyermeket tápláló Madonná­ját, a híres „Madonna del latte” képét, vagy liaffaello „Stiglices Madonnája” angyali áb­rázatát, s megérthetjük ezekből az alkotá­sokból, miért válik az anya, a szépséges, sze­retettől sugárzó nő eszményi képpé, ideává. Pataki József művészetében is a nö ábrá­zolásakor a nö szerepének eme pozitív, a női nagyság egyedülálló sajátosságait, kifejező mozzanatait lelhetjük meg a mindennapi lét tünékeny pillanataiban. Rajzain az egyes élet apróbb mozzanataiban is képes a női sorsok összefonottságára, az általánosra, a közös érzésekre, gondolatokra művészien ki­fejezést találni. Női sorsok, érzések, meg­annyi változás: szerelem, anyaság, féltés és gond, védelem és szeretet ezernyi rezdülé­sein ott tetszenek fel a vonalak, fény és ár­Anya gyermekével nyék megszabott rendjéből a nőre bízott sze­rep, a női sors kikerülhetetlen pillanatainak képei, melyek a születéstől a. fogatlan halá­lig kísérik és magasztosítják öt. Pataki József művészete a női sorsból megfogalmazott eszmeiség kifejezője, példa művészet és élet elválaszthatatlanságának jelenvalóságára. Felkésziitteii, éretten »italai Fakultáció a gimnáziumokban Nem mondhatni, hogy a közvélemény egyhangú lelke­sedéssel veszi tudomásul az iskola változásait. Az időseb­bek némi nosztalgiával szok­ták emlegetni azokat az idő­ket, mikor generációk készül­tek fel azonos tankönyvek­ből, a fiú ugyanazokat a me­moritereket magolta, mint annak idején az apa. Arrpl persze már kevesebb szó esik, hogy számos iskola volt Ma­gyarországon a két világhá­ború között, amelyekben iro­dalomból csak Mikszáthig ju­tottak el az . érettségizők, s ami a természettudományos felkészültségüket illeti, ott sem igen vették figyelembe a tudomány legújabb ered­ményeit. Ellenpélda persze bőven van, hiszen olyan ta­nárok is működtek, mint Vajthó László, Kardos László, Sík Sándor, Szerb Antal, vagy öveges professzor. Iskolarendszerünk jobbítá­sáért dolgozva, ezek a példák is inspirálnak. Ma azonban többről van szó, mint egy- egy nagy egyéniség — jobbá­ra elszigetelt — erőfeszítései­ről. Már nem titok, hogy az 3979—80-as tanévtől kezdő­dően életbe lép az új gimná­ziumi nevelési és oktatási terv, mely lehetővé teszi, hogy a tanulók — a tanórák egy részében — választhas­sanak a különböző elméleti es gyakorlati tárgyak közül. ­Kinek és miért jó a fakul­táció? — vetődik fel nyom­ban a kérdés. Mert természe­tesen tudjuk, hogy ez nem valamiféle magyar specialitás (csaknem minden országban élnek a fakultáció adta lehe­tőségekkel), de hát jelent-e ez valamely lényeges válto­zást? Főleg, ami az oktatás, illetve a nevelés hatékonysá­gát illeti. A kérdést az Oktatási Mi­nisztérium illetékesei—liosz- szas kísérletekre alapozva — ennél sokoldalúbban elemez­ték. Nem kevesebb, mint 19 kérdéskör keretében vizsgál­ták a fakultáció várható hasznát, illetve esetleges hát­rányait. Ezúttal csak a legfontosab­bakat érintjük. Magától értetődik, hogy kiscsoportos formában haté­konyabb a nevelés és az ok­tatás. Márpedig a fakultáció eleve kiscsoportos formákat teremt. Magyarán: minden tanuló személyiségfejlesztésé­re több idő és energia jut. „A kísérleti iskolák tevé­kenységében éppen az a fi­gyelemre méltó — olvashat­juk a minisztérium által ki­adott dokumentációban —, toofty mindegyikben erősödött a diákokkal való személyes foglalkozás, a nevelési hatá­sok koordinációja és a neve­lés hatékonysága!” A kísérletek folyamán meg­állapították azt is, hogy a fa­kultatív oktatási rendszerben sokkal több diák ér el vala­milyen területen jó, vagy ki­emelkedő teljesítményt. Ez természetes, hiszen a tanulók azokat a tárgyakat választ­ják, melyek iránt a legna­gyobb a fogékonyságuk, kész­ségük. Munkakedvüket ez jó­tékonyan befolyásolja. A fentiekből következik, hogy a szabadon választott tárgyak oktatása közben alap­vetően megváltozik a tanár— diák-viszony. A nevelők és neveltek szinte munkatársi k'"—'ótatba lépnek egymás­sal. A tanár mindenkire kü- lön-külön képes figyelni; irá­nyító, orientáló szerepe meg­nő. Ez egyébként nagyon fon­tos is, hiszen el kell dönte­nie, hogy a tanuló — a szü­lői vágyakon, illetve gyer­mekkori álmokon túl — mire is képes valójában. Erre tulajdonképpen két év áll rendelkezésre. Az első év az ismerkedés, felzárkózás éve. (A gimnáziumba felvett gyermekeink neveltségi és is­meretszintje ugyanis nagyon heterogén.) A pályairányítás munkája csak ez után kez­dődhet. A gyerekeket — és ez nagyon fontos! — csak a második év végén kell pá­lyaválasztásra késztetni. Ad­digra nemcsak a tanár és a tanuló, de a szülők számára is kiderül, hogy egyáltalán alkalmas-e a gyerek a gim­názium befejeztével tovább­tanulásra, illetve, hogy mely pálya a legkedvezőbb szá­mára. (A szaktárgyi oktatáson kí­vül a második osztályban heti egy órát szánnak a pályavá­lasztási érettség kialakításá­nak segítésére és a helyes döntés előkészítésére.) *­Mindebből következik, hogy csak a tanuló személyiségé­nek alapos ismerete után — tehát a harmadik évben — léphetnek be a fakultatív órák. A harmadik osztályban hét, míg a negyedikben ki­lenc az úgynevezett „kötele­zően választható” óra. (Kül­földön általában 4—6 óra a kínálat.) Ezenkívül már a második osztálytól kezdve heti két-két „szabadon vá­lasztható” órával egészül ki az órakeret. A szakemberek ezt „szabad sávnak” nevezték. Mi a célja a szabad sávnak? Részint ki­egészíthetik ezeken az órá­kon adott ismeretek a kötele­zően választott tantárgyakat (például a matematika, fizi­ka mellé beléphet a műszaki rajz, vagy az ábrázoló geo­metria stb.), részint ellensú­lyozhatják a kötelezően vá­lasztott tárgyakat. (A fizika, biológia mellé — az általános műveltséget megalapozandó — felvehető a történelem, az ének-zene, művészettörténet, stb.) • Mindez csak első pillanat­ban látszik bonyolultnak. A fakultáció bevezetésével nem bomlik fel az iskola megszo­kott és jónak ítélt szervezeti kerete. .. az osztály válto­zatlanul betölti alapközösség szerepét'— szögezi le a mi­nisztérium —, hisz az első két évfolyamban kb. 80 szá­zalékban, a felső osztályok­ban pedig mintegy 60 száza­lékban osztálykeretben tör­ténik a nevelő-oktató mun­ka.” Természetes, hogy a fakul­táció bevezetésével nem lesz szükség szakosított osztályok­ra. Az ezzel kapcsolatos kí­sérletek megnyugtatóak: a fakultatív oktatást végző gimnáziumok — a matemati­ka kivételével — jobb ered­ményt értek el, mint a sza­kosított osztályokkal rendel­kező iskolák. Hogy matema­tikából is felzárkózhassanak tanulóink a szakosított osztá­lyokhoz, ezért a fakultáció keretében is lehetőség van arra, hogy a tárgyat harma­dik, negyedik osztályban hét, illetve nyolc órában tanul­hassák. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a kivételes képes­ségű gyerekek számára to­vábbra is nyílik — matema­tikából és idegen nyelvekből — néhány szakosított osztály. Matematikából például mind­össze hét — ebből egy Mis­kolcon — az egész ország­ban.) A fakultációról eddig adott információk minden bizony­nyal újabb kérdéseket su­gallnak. Elsősorban talán azt. hogy mennyire készültek fel a tanárok az új rendszer be­vezetésére? Aztán: mit jeleni a fakultáció a kisgimnáziu- mok és a fizikai dolgozók gyermekei számára? Szükség van-e az egyetemi előkészí­tőre a továbbiakban? S nem utolsósorban: milyen válasz­tékot kínál (kínálhat) az is­kola a fakultatív tárgyakból? Ezekre a kérdésekre már nem az országos kísérletekre támaszkodva, hanem a bor­sodi és a miskolci adottságo­kat figyelembe véve kívá­nunk választ adni a követke­ző hónapokban. (gyarmati) A könyvtárosok új elnöke Beszélgetés dr. Zsidai Józseffel A Magyar Könyvtárosok Egyesülete az elmúlt héten, december 5-én tisztújító közgyűlést tartott és azon hároméves megbízatással el­nökségének elnökévé válasz­totta dr. Zsidai Józsefei, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtá­rának igazgatóját. (Dr. Zsidai korábban is fontos tisztséget töltött már be a könyvtáro­sok társadalmi életében, rá­adásul nemzetközi területen, mert 3 étig volt alelnöke a Műszaki Egyetemi Könyvtá­rosok Nemzetközi Szövetsé­gének, az IATUL-nak.) Meg­választása alkalmából keres­tük fel. — Megválasztásom aligha ki­zárólag személyemnek szóló kitüntetés, sokkal inkább a Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtára munká­jának elismerése, — mondja, majd hozzáteszi: — Az a tény viszont, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Borsodból választott elnököt, mintegy kötelezi az egész megye könyvtárhálózatát a még jobb munkára, a megye sajátos feladatainak, az ipar­ral való eddigi kapcsolatok­nak a szélesítésére. — A Magyar Könyvtáro­sok Egyesülete, amelynek elődje még Szabó Ervin Kör néven működött, majd. Ma­gyar Könyvtárosok és Levél­tárosok Egyesülete volt, je­lenlegi formájában pedig 1:965 óta. működik, 2640 tagot számlál. Mint e tisztes kö­zösség elnöke, megválasztása után miben látja az egyesü­let legfőbb feladatait. — Az egyesület valóban országos jellegű, az egész magyar könyvtárhálózatot átfogó szervezet. Tolna me­gye kivételével mindenütt van megyei szervezete is. Borsodban ennek elnöki tisztségét Berecz József, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár igazgatója látja el. A Ma­gyar Könyvtárosok Egyesü­letének feladata egyrészt az ország, a társadalom előtt álló könyvtárügyi feladatok meghatározásában való köz­reműködés, ilyen formában az egyesület a kormányzat segítő, tanácsadó szerve. Másrészt feladata az egyesü­letnek az említett feladatok végrehajtásában való haté­kony közreműködés, s annak érdekében a könyvtárosok képzésének és önképzésének biztosítása is. A továbbkép­zés ellátása igen jelentős munkaterülete az egyesület­nek, tekintettel arra, hogy a könyvtárosoknak nincs olyan országos szervezettségű to­vábbképzési intézetük, mint az orvosoknak, vagy mérnö­köknek. így a feladatok megértetése, az új megismer­tetése és gyakorlati átülteté­se a. könyvtárosok között egyesületi feladat. Végül, de nem utolsó sorban a Magyar Könyvtárosok Egyesületének a feladata a magyar könyv­tárügy részvétele a nemzet­közi könyvtári életben. A magyar könyvtárügy fel- szabadulás utáni eredményei meglehetősen ismertek, az országos közművelődési há­lózat, a műszaki és tudomá­nyos könyvtárak rendszere, illetve annak fejlődése nem­zetközi szinten is példamuta­tó. Ezeket az eredrriényeket a külfölddel megismertetni és a külföldi jó tapasztalato­kat átvenni ugyancsak egye­sületi feladat. — A magyar könyvtárügy fejlődését említette. Mit tart most a magyar könyvtárosok és könyvtárak előtt álló leg­főbb teendőnek'! — A magyar könyvtárügy, mint ismeretes, két nagy te­rületre osztható. A tudomá­nyos és szakkönyvtári, vala­mint a közművelődési könyv­tárak területére. Talán meg­bocsátható, ha először az el­ső csoport fő feladatait ve­szem elő. Most fő feladatunk a tudomány eredményeinek gyors közvetítése a termelés­hez és a kutatáshoz. A szá­mítógépes adatszolgáltatás és egyéb rendszerek, fordítóiro­dák hálózatának kiépítése a tudományos és szakkönyvtá­ri hálózatban alapvetően ezt a célt szolgálja. A lehető leggyorsabb módon keli ' a termelést és a kutatást úgy ellátnunk információkkal, hogy ez az információ egy­úttal már tartalmi tájékoz­tatást is adjon. Ebbe bele­tartozik a szakcikkek figye­lésétől kezdve a folyóirat­szemlén, a folyóirat-szolgál­tatáson keresztül a már em­lített szolgáltatásokig egész sor tevékenység. Röviden fo­galmazva: e területen a fő feladat az új ismeretek gyors odasegítese a. termeléshez. A közművelődési területen a szocialista életmód megle- remtödésének, gyakorlattá válásának elősegítése a fő feladatunk. A társadalom­tudományi és az ifjúsági szekció munkájában ennek szánunk igen nagy szerepet az egyesületen belül is, ab­ban a hitben és elhatározás­ban, hogy a századfordulóra felnőjön, éppen a közműve­lődési könyvtárak munkájá­nak segítségéve] is, egy szo­cialista módon élő és gon­dolkodó nemzet derékhada. (bcneclck) 2 Junoszly típusú televízió- készüléket nyerhet, aki a Borsod megyéről szóló négy keresztrejtvényt helyesen megfejti, és a helyes megfej­tést beküldi a LOBOGÓ szer­kesztőségébe. Az Észak-Ma- gyarország decemberi számai­ban (6-, 13-, 20- és 24-én) közöljük a keresztrejtvény­hálót és a vízszintes sorok szövegét. A z-ejtvényeket ki­egészítő függőleges sorok meghatározását a LOBOGÓ december hónapban (7-, 14-, 21- és 28-án) megjelenő szá­maiban találják meg. Kérjük, a négy megfejtést egy levelezőlapon, január 10- ig küldjék be a LOBOGÓ szerkesztőségébe: 1394 Buda­pest. Pf.: 427. VÍZSZINTES: 2. Nyaraló jellegű község; a határában levő várban irta számos ver­sét és levelét Balassi Bálint. A várban 1975-ben turista­szállót nyitottak. 15. Áruházi csomagoló. 16. Tiltakozás. 17. Versenyszánkó. 18. NT. 19. Ellenben. 21. Hegyaljai köz­ség; az egykori Rákóczi-kas­tély épületében bormúzeumot rendeztek be. 23. Fogyasszák! 26. Ludak. 28. Háziállat. 29. „ Párosán kifúrd). 30. Gyer­meteg dolog. 32. A Balti-ten­gerbe ömlő lengyel folyó. 33. Vidék. 34. IUN. 35. A római állam legfőbb kormányzó szerve volt. 37. Stílus. 38. Vá­rosi Tanács. 39. Község a me­zőkövesdi járásban: a XVIII. Sf-i Eötvös—Gorove barokk kasféíy műemlék. 40. Hallga­tás. 42. VIA. 43. 'Emelt zenei ha,ng. 45. Filmrendezőnk (Fe­renc). 47. Kfereskedelmi Érte­sítő. 40. Kevert saru (,!). 49. ' Szónoklattal!. 55. Költőnő • (Zseni). 53! Kripton. 54. Ká­lium. oxigén és bőr. 55. Illa­tos'kerti növény. 58. Kartárs. 39. Énekegyüttes. 61. Becézett Ilona. 62. Holland légitársa­ság. 64. Ref. temploma a XII—XIII. századi. román ' stílusú falusi építészetünk ;e- lentős példánya. 66. Rosszab­bá teszem az eredményt. 69. Nehézkesen mozgó, lomha. 70. Állóvíz. 71. Iskola a diákok nyelvén. ,72. Másodperc. 73. Véd. 74.- Baranyai városunk. 75. Épület szerkezei . ' 76. Néz. 79. Hosszú jdő múlva. 80. Község a ••Vetsncei-ló közelé­ben. 82. ye. 83. Evőeszközzel neregetni. 86. Borsodi város; legszebb műemléke az egy­kori megyeháza (ma Városi Tanácsház). amelyet 1750— 1761-bér; emeltek. Az épület­tel szemben, az Ady téren * függőleges 62. szobra áll. Kél újság, egy rejtvény Borsod megyére]

Next

/
Oldalképek
Tartalom