Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-12 / 292. szám

\­1978. december 12., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 SPORT SPORT I ■.................................. « i O Egy nagyvállalat négy lakatosa ol3’an készülé- . két dolgozott ki, amely- nek felhasználása anyag-.és munkabérköltség-, valamint munkakiesés-megtakarítással járt. Az újítási javaslatukat munkaadójuk elfogadta, meg­valósította. és eszmei díjként 3000 forintot ajánlott fel. Az illetők ezt kevesellték, és 440 ezer forint megfizetéséért pert indítottak. Igényüket 22 millió forint hasznos ered­mény 2 százalékában állapí­tották meg. A bírósági tárgyaláson a vállalat arra hivatkozott, hogy a javaslat viszonylag nem új. Az első fokú bíróság közbenső ítéletében ezt a vé­dekezést nem fogadta el, mert műszaki szakértői véle­mény szerint a javaslat újí­tás, tekintettel arra, hogy vi­szonylag új, pénzben is ki­számítható hasznos ered­ménnyel jár, előterjesztése nem tartozott az újítók mun­kaköri kötelezettségei közé, és nem jár fogyasztói érde­ket sértő minőségromlással. Az újítók a korábbi készülé­ket öt vonatkozásban tovább­fejlesztették. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a követke­zőket mondta ki: — Az újításokról szóló rendelet szerint csak azt a műszaki megoldást lehet újí­tásnak tekinteni, ami a ren­deletben felsorolt, valameny- nyi szempontnak megfelel. Eszerint a pénzben mérhető, vagy nem kiszámítható hasz­nos eredmény alapján az újí­tók részére a díjazás minden­képpen jár. Az összeg kiszá­mításánál meg kell állapíta­ni. hogy a hasznos eredmény pénzben mérhető-e, és ennek megfelelően kell díjazni. — Az újítás további fellé- tele a megoldás viszonylagos újdonsága — hangzik tovább az ítélet indoklása. Ennek akkor felel meg, ha benyúj­tása előtt azzal azonos meg­oldást a vállalat még nem hasznosított, illetve ilyent nem tervezeti. A megoldás viszonylagos újdonságának hiányát a vállalat köteles bi­zonyítani. Ebbon az esetben ez nem sikerült neki. A mű­szaki szakértő véleménye sze­rint az egyes elemek, ame­lyek az ismeri és korábban atka) «ázott megoldás to­vábbfejlesztései. a vállalat részére előnyösek, alkalma­zásuk pedig eredménnyel járt. Az újításnak is előnye, hogy csökkenti a hibalehető­séget, valamint a javítások és a cserék számát. Mind­ezek alapján a Legfelsőbb Bíróság is megállapította: a javaslat a részelemek és a megold ások vonat kozá«.i ba n újításnak tekintendő. Díjazá­sa felől az első fokú bíróság­nak kell döntenie. © Egy időközben más tsz- be beolvadt mezőgaz­dasági termelőszövetke­zet elnökét, főkönyvelőiét és f őagronómusát m u n k s a cl ó j u k sérelmére, tettestársi minő­ségben elkövetett, s a társa­dalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó bűncselek­mények miatt jogerősen el­ítélték, ezenkívül kártérítési felelősségüket is megállapí­tották. Ennek alapján a köz­gyűlés nagy összegű kártérí­tés fizetésére kötelezte őket. Ennek csökkentéséért az il­letők pert indítottak. Az ügy­ben végső fokon döntő Leg­felsőbb Bíróság a fizetendő összeget 400 ezer forintban állapította meg. kimondva mindhármuk egyetemleges felelősségét. Mint az ítélet indoklásából kiderül, egy felvásárló válla­lat a szövetkezettel szerző­dést kötött, s ennek — kész­let hiányában — nem tudtak eleget tenni. Ezért a tsz-nek 200 ezer forint meghiúsulási kötbért kellett fizetnie. Je­lentős összegű kért okoztak azzal is, hogy a zárszámadási mérlegben a megkezdeti be­ruházások értékét a készült­ségi fokot meghaladó mér­tékben szerepeltették, és ily módon nemcsak az anyagi gondokkal küzdő szövetkezet nyereségét tüntették fel na­gyobbnak. hanem jogtalanul egymillió forint állami támo­gatást is felvettek. Az üzel­meket azonban a Pénzügy­minisztérium Bevételi Fő­igazgatósága megyei hivata­lának revíziója leleplezte, és ennek következtében a fel­vett összeget vissza kellett téríteni, és megfizetni- az emiatt kirótt súlyos pénzbír­ságot is. A Legfelsőbb Bíróság dön lésében figyelembe vette a három volt szövetkezeti ve­zető által elkövetett bűncse­lekmények súlyát, az okozott kárt, a pénzügyi fegyelem megszegését és az általuk fi­zetendő kártérítés összegét ennek megfelelően szabta ki. O Egy elvált asszon,v volt férje ellen két gyerme­kük — az egyik általá­nos iskolás, a másik nagyko­rú, de munkaképtelen beteg — részére tartásdíj fizetésé­ért pert indított. A szülők a járásbíróságon az apa által fizetendő összegre egyezséget kötöttek, amit a bíróság hely­ben hagyott. A jogerőre emel­kedett végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfel­sőbb Bíróság helyt adott, a döntést hatályon kívül he­lyezte. és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új hatá­rozat hozatalára kötelezte. — Jogszabályt sértett a já­rásbíróság, amikor az egyez­séget mindkét peres fél jö­vedelmi (vagyoni) viszonyai­nak, illetve a nagykorú gyer­mek rászorultságának vizsgá­lata nélkül hagyta jóvá — hangzik a határozat indoklá­sa. Hivatalból be kellett vol­na szereznie nemcsak az apa, hanem a gyermekeket gon­dozó anya jövedelmi és va­gyoni helyzetére vonatkozó adatokat is. mert csak ezek ismeretében lett volna abban a helyzetben, hogy elbírálja: az egyezség megfelel-e a jog­szabályoknak és a szülők méltányos érdekeinek. A bí­róság azt sem vizsgálta, hogy a nagykorú, munkaképtelen gyermeknek milyen indokolt szükségletei vannak. Mind­ezeket az új eljárásban kell tisztázni. H. E. Haiyoi kivtleiinyeSi - MkezeieselÉ munka Az MSZMP XI. kongresz- szusa és a Munkásőrségre vo­natkozó különböző párthatá­rozatok szellemében a mis­kolci járás munkásőrei egyre következetesebb munkával tesznek eleget a velük szem­ben támasztott magasabb kö­vetelményeknek. Nemcsak a magasabb követelmények, ha­nem a párt munkastílusának, munkamódszerének fejlődése is megköveteli, hogy a mun­kásőr parancsnokságoknál és alegységeknél egyre színvo­nalasabb tervező-, irányító és szervező munkát keli végez­ni. Jól segítik a feladatok vég­rehajtását a már hagyomá­nyos törzs-, alegységparancs­noki cs csoportvezetői meg­beszélések. Ma már rendsze­resek a bázisszervek párt­szervezetei titkárainak és a munkásör alegységparancs­nokoknak a találkozói: pél­dául a Sajószentpéteri Üveg­gyárban és a Borsodi iilrcelö- készítö Műben félévenként ta­lálkoznak u pártbizottság tag­jai a munkásőrökkel. A párt- szervezetek közreműködése jelentősen emelte a feladatok végrehajtásának és ellenőrzé­sének színvonalát. A járási pártbizottság munkatársai és a vállalati pártbizottságok tit­kárai rendszeresen tájékoz­tatják munkásőreinket a kül- és belpolitikai kérdésekről, a párt előtt álló feladatokról. A szemléleti egység megte­remtéséhez fontosak az alko­tó és célratörő parancsnoki döntések. A járási parancs­nokság nagy gondot fordít a parancsnoki állomány fclké- «raftttségének javítására, a po­litikai és szakmai képzettség folyamatos növelésére. Tö­rekvéseinket jól .segítik a me­gyei parancsnokság intézke­dései is. A mai körülmények között a testületi munkában sem nélkülözhetők a pártmunka olyan hagyományos formái, mint például a személyes be­szélgetések, a közvetlen elv­társi, baráti kapcsolatok. A feladatok megismertetésének és az azokra való mozgósí­tásnak ezek ma is nélkülöz­hetetlen módszerei. Számos példával lehet bizonyítani, hogy azok a parancsnokok is­merik jobban a beosztottjaik helyzetét, hangulatát, ahol az említettekre nagyobb figyel­met fordítanak. A jó pa­rancsnoki munka fontos kö­vetelménye, hogy mindenkor segítő jellegű legyen: így vál­hat a feladatok megvalósítá­sának hatékony eszközévé, így szolgálhatja az egyszemé­lyi felelősség erősítése mel­lett a döntési készség fej­lesztését. A végrehajtást se­gítő tevékenység mellett kö­vetkezetes ellenőrző munká­val kell fellépni a hibák és a hiánypsságok ellen. A miskolci járás munkás- őreinél a parancsnoki munka fontos követelménye, hogy a figyelmet a fő kérdésekre koncentrálja, és ne vesszen cl a részletekben. Tovább kell fejlesztenünk a szemlé­leti egységet, nagyobb figyel­met kell fordítanunk a járási parancsnokság, és az alegység- parancsnokok közötti munká­mét osztásra. Fokozott figyel­met kívánunk fordítani az önképzésre, de a szervezelí képzés és továbbképzés for­máit is jobban ki akarjuk használni. Rendszeresen ele­meznünk kelt a szakmai, ki­képzési és gyakorlati felada­tokhoz tartozó követelménye­ket és azok kielégítésének feltéfeleit. A jövőben minden szinten jobban előtérbe kell helyezni a vezetési gyakorla­tok tökéletesítését, a beosz­tottakkal való rendszeres fog­lalkozást, kezdeményezőbben és konkrétabban kell segíte­nünk a feladatok elvégzését. A parancsnokok a vezetési munka során nagyobb figyel­mei kell, bőgj’ fordítsanak a tájékoztatásrarendszeresen meg kell győződni arról, hogy a hatékony munkához szükséges ismeretek időben rendelkezésre álljanak. A ki­képzést szervező munka és a feladatok végrehajtása csak akkor lehet eredményes, ha azokhoz szorosan kapcsolódik a pártszervek rendszeres be­számoltató és ellenőrző tevé­kenysége. Ennek során mér­hető le, hogy a munka meny­nyiben volt eredményes, mi­lyen területeken kell erősíte­ni a politikai és kiképzési munkál. Nem túlzás azt mondani, hogy a közvéle­mény érdeklődésének közép­pontjában dolgozunk és hajt­juk végre a párt határoza­tait. Tudjuk, hogy a munkás­őri tevékenység fontos párt­megbízatás, amelyet csak egy­re következetesebb és maga­sabb színvonalú munkával lehet maradéktalanul elvé­gezni. Sólyom József a Munkásőrség miskolci járási parancsnoka Gyors ütemben folyik az olimpiai falu építése Moszkvában. \ képen látható 16 emeletes házakban az olimpia idején versenyzőket cs szakvezetőket lógnak elhelyezni. Jégkorong j! Pouu/i TSZ SK—Miskolci Ki­nizsi 21 <s:0. 5:3, 8:0). Miskolc, műjégpálya, 300 néző. NB II. Vezette: Mezei, Jánosi. M. Kinizsi: Neumann — Skul- téti. Lukács, Cziáki, Kovács, Pnl- kovács. Csere: Seres, Vasas. Nagy 2s., Zaicür, Scpsl. Szüghi, Kocsis. Majzik, Zsámba A., Zsámba L., Nagy A.. Nánási, Horváth. Edző: Lukacs Tibor. Góllövö: Zsámba L. (2), Cziáki. A találkozó sportkört énelmi je­lentősége: Miskolcon első alka­lommal rendeztek bajnoki jég­korong mérkőzést. A vendégcsa­patban több volt válogatott sportoló is jégre lépett. így a közelmúltban alakult miskolci cgvüttesnek reménye sem volt a tisztes helytállásra. A pomázJak nagyobb tudására jellemző, hogy •nár a 4. percben G:0-ra vezet­tek. és utána szinte a közönség­nek játszottak. A második har­madban feljavult a Kinizsi, de a befejező harmad ismét óriási vendégfölényt hozott. A miskol­ciak lelkes játékukért dicséretet érdemelnek, de még sok fogya­tékosságot kell legyőzniük. Pécsett rendezték meg az NB I-es női csapatok úgy­nevezett rájátszásának első fordulóját. A DVTK gárdája a SZEOL AK ellen 82:63 (46:36) arányban győzött, majd második mérkőzésén a Pécsi VSK gárdájától 60:66 (43:32) arányú vereséget szenvedtek, végül az Egri Ta­nárképző gárdájával mérték össze tudásukat és 97:62 (40:27) arányban diadalmas­kodtak. A rájátszást pénte­ken Budapesten folytatják. A vasgyáriak ellenfele Szek- szárd, a Csepel, a Ganz-MÁ- VAG és a MAFC gárdája lesz. A benlmaradás kiharco­lásához még legalább két győzelemre van szükségük. A DVTK jelenleg a 13, helyet foglalja el a tabellán. Egri Finommechanika- Miskolci EAFC 95:75 (41:37). Eger, NB II. férfi. A reme­kül játszó hazai együttes biztos győzelmet aratva ki­harcolta az élvonalba kerü­lést. Ld.: Fodor (22). Lestár (16). Petrucsik (8), Lőrincz (7), Busák (6), Házi (5). Kecskeméti SC—Miskolci EAFC 64:57 (28:32). Kecske­mét, NB II. női. A miskol­ciaknak a szünet után nem ment a játék. Ld.: Petrik (20), Halmos (16), Csermely (9), Richlik, Cselényi (5—5). Asztalitenisz MÉMTE-sikerek Jónyer István, többszörös \’i- lápbajnokünk is asztalhoz állt Miskolcon a városi sportcsarnok­ban megrendezett felszabadulási emlékversenyen. Az ismertebb sportolók közül csak Klampár és Gergely hiányzott — rangos me­zőnyt alkotott a 44 egyesület más- íélszáz asztaliteniszezőjc. A két­napos viadalon 16 asztalon foly­tak a küzdelmek. A II. osztályú férfi egyes dön­tője nagy csatát hozott. Bénák végül 2:l-rc jobbnak bizonyult Tóthtól. Az ifjúsági fiú egyesben miskolci háziversenyt láthatott a mintegy 300 főnyi közönség. Az első szettben Aranyosi 2l:14-re győzött, a második játszmában Santavi összpontosított jobban. A harmadik szettben ismét Ara­nyosi volt jobb, rendre kihasz­nálta ziccereit és remek tenyeres ütéseivel 21 :i6-ra diadalmasko­dott. A'/ T. osztályú férfi páros­ban a papírformának megfelelő­en az clöesatarozások nem hoz­tuk meglepetést. A döntőbe az egyik ágon a nagy lavorit Jo- nyer—Krision került, ellenfelük Nozicska—Frank B. volt. Az első szettben Jónyerék rengeteget hi­báztak, a második játszmában viszont a Spartacus kettőse volt labdabiztosabb. A döntő játszmá­ban Nozicskáék már 14 :11-re ve­zettek. Jónyerék küzdokéoessv- gét dicséri, hogy innen egymás után tíz poént érték cl. Az I. osztályú férli egyes küzdelmei Takács 11. sikerét hozták. A BVSC versenyzője a döntőben ..simán” ;>:0-ra nyert Horváth ellen. Érdekesség, hogy .Tónyert még a selejtezőben Pót ári győz­te le. A serdülők és az újoncok csatáiéiban is miskolci sikernek tapsolhatott a közönség. Különö­sen a serdülő döntő volt magas színvonalú: Fróna remek játék­kal 2:t-re győzte le Gyűrűt. Eredmények. I. osztályú férfi egyéni: 1. Takács II. (BVSC). 2. Horváth (Kilián FSC), 3. Frank B. (Bp. Postás) , és Nozicska (BVSC). I. osztályú férő páros: 1. Jónyer—Kriston (Bp. Sparta­cus). 2. Nozicska—Frank B. (BVSC, Bp. Postás). 3. Kollár— Mclay (BSE) és Kreisz—Milos (Kilián FSC). Iíjúsági fiú/egyes: l. Aranyosi (MÉMTE), 2. San­tavi (MEMTE). 3. Fróna (MEM- TE) és Szöghy (BVSC). II. osz­tályú iérfi egyéni: 1. Bénák (DELEP). 2, Toth B. (Gun --MA- VAG), 3. Borbély (Szondi SE) és Herló (Bp. Spartacus). Ser­dülő fiú egyes: I. Fróna (MEM­TE). 2. Gyura (Ceglédi VSE). 3. Rózsahegyi (DVTK) és Andódi (Békéscsabai TASK). Újonc öú egyes: 1. Molnár (MEMTE). 2. Andódi (B. TASK). 3. Maksa (Hatvan) es Szosznyák (Békés­csabai Konzerv SE). Az egyesü­leti pontverseny végeredménye: 1. Miskolci EMTE (64). 2. BVSC (35), 3. Bp. Spartacus (26). K. T. A/. NB II. KELETI CSOPORTJÁNAK ŐSZI vegeredmenye 1. DVSC 19 13 3 3 35-10 29 9 Ny.-egy háza 19 13 2 4 28-10 28 3. Eger 19 11 5 3 37-19 27 4. Knzlncb. 19 10 5 4 37-17 25 5. Papp J. SE 19 9 7 3 33-17 25 6. S ZIMTE 19 11 3 5 34-26 25 1. DM TE 19 7 8 4 2S-22 22 s. B. TASK 19 10 2 7 27-26 22 9. Ö/.d 19 85 6 25-2! 21 10. i itnlnv. 19 85 6 27-25 21 11. Hmv.-hely 19 73 7 32-30 19 12. Lehel 19 7 4 8 25-25 IS 13. Szarvas 19 66 7 20-21 18 14. Gyöngyös 19 55 9 19-28 15 15. Szabó L. SE 19 4 5 10 14-22*13 16. Gyula 19 3 3 11 17-42 13 11. MV8C 19 4 4 11 22-33 12 IS. Sz.. MÁV 19 2 6 11 19-39 10 19. Kisvárda 19 2 5 12 15-41 9 20. B. Bányász 19 2 4 13 15-37 8 MEGYEI BAJNOKSÁG 1. Hcjőcsaba 18 13 2 3 35-18 28 2. Taliya 18 12 3 3 39-1S 27 3. B. Volán 18 11 4 3 36-16 26 4. Borsodn. 18 11 3 4 31-21 25 5. Trencsőnyl 18 86 4 36-22 22 6. Rudab. 18 7 6 3 29-19 20 7. MÉM TE 18 84 6 24-21 20 8. Mezőkövesd 18 7 5 6 26-21 19 0. Alsórs. 18 7 4 7 25-22 IS 1U. Sujóhábony 18 6 4 8 23-25 16 11. S.-újhely 18 5 6 7 22-27 16 12. Mákvölgy 18 5 G 7 20-36 16 13. Királd 18 4 7 7 19-24 15 14. Encs 18 1 6 8 21-30 14 13. Szüli a völgy 18 378 17-27 1% 16. SUMSE 18 4 4 10 20-33 11’ 17. Ormosb. 18 2 7 9 12-36 11 18. MEAFC; 18 — 6 10 11-32 6 I Női kézilabda VB Vale gátoltunk Pozsonyban vasárnap veget ért az idei női kézilabda­világbajnokság. A befejező napra is három mérkőzés maradt és mindháromnak igen komoly tétje volt. Ben­nünket elsősorban a magyar együttes jugoszlávok elleni találkozója érdekelt. Magyar győzelem esetén ugyanis lá­nyaink már bronzérmesnek érezhették magukat, függet­lenül az utánuk következő két mérkőzés eredményétől A mieink délelőtt játszot­tak. Újból pályára lépett Sterbinszky, aki felépült sé­rüléséből. s ugyancsak szá­míthatott Török Bódog Nagy Mariannra is. Mindkét együt­tes nagy akarással kezdett s az első 10 percben felvált­va estek a gólok. Ekkor Va­dászná, majd Nagy M. löt! gól* és 7:5-ös vezetésre tett szert együttesünk. Ezután Csulikné hétméterest hibá­zott. majd Samust állították ki, de Sterbinszky emberhát­rányból is eredménve» volt Ekkor fogvott el a csapa' lendülete és a félidő hairá- iában a iugoszlávok fl'7-r- fellőttek. A második télidő rosszid kezdődött magyar szempont­ból. Két jugoszláv gólt lát­bronzérmes hatlak a nézők, s a találko­zó során első ízben vezettek déli szomszédaink. Válogatot­tunk azonban gyorsan javí­tott. Vadászná, majd nem sokkal később Nagy M. szer­zett gólt. a mi javunkra bil­lentve a mérleget. A 41. nercben Hajós lőtt gólt s !2:10-re húzott el a magyar együttes. A lányok nyugod­tan játszottak, szellemesen szőtték akcióikat és zártan védekeztek. 14:11 után em­berhátrányba kerültünk, de a jugoszlávok erejéből csak a szépítő gólra futotta. így Magyarország 14:12 arányban -svő/.ött és bronzérmet nyert vi’ágbajnokságon. A Szovjetunió 17-5 arány­ban verte Lengyelországot, de Turcsináéknak ez is csak a második helyhez volt ele­gendő, mert az NDK is biz- •osan győzte le Csehszlová- :iát. Az eredmény 16:12 volt ' NDK javára. így az arany­érmet Peter Kretzschmar együttese szerezte mec — megérdemelten. A világba mn'-sän gólkirá- ■yn a csehszlovák 17 olt ^gora ett 41 góllá' a VB-váloga­tottban nedio Vadászná sze­mélyében magyar kézilabdái is helyet kapott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom