Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-09 / 290. szám
1978. december 9., szombat V É5ZAK-MAGYARORSZÁG 5 Napirenden r Sátoraljaújhelyen az utóbbi négy évben a cigánylakosság száma körülbelül 83, százalékkal növekedett. Ugyanebben az időben a város összlakosságának növekedése 7 százalékos. A mintegy 1200 cigányszármazású között, jelenleg 80 évnél idősebb egy ember van, a hetvenedik évnél pedig tizennégyen jutottak túl. Csupán ez a néhány adat is jól jelzi a tennivalók sokaságát.' Azoknak a tennivalóknak a sokaságát, melyek művelését a városi tanács végrehajtó bizottsága más szervekkel, intézményekkel közösen már évekkel .ezelőtt nagy erővel megkezdte és a jövőben is folytatni kívánja. A vb egyik, több évvel ezelőtti ülésének határozata következtében az ötödik ötéves terv időszakára intézkedési terv készült a cigánylakosság beilleszkedésének elősegítésére, korábban megalakult a cigánylakosság helyzetével foglalkozó társadalmi bizottság. Nemrégiben pedig a város tanácsa tűzte napirendre a témát. Hol tart ma a város cigánylakossága? TELEPI GONDOK várják jelentkezésüket és hadd tegyük hozzá azt 1 is, hogy soron, kívül intézik az ezzel kapcsolatos ügyeket. MILYENEK A FIATALOK? A város cigánycsaládjaira is jellemző, mint egyebütt, a sok gyerek. A fiatafok kofán „összeállnak”, sok a koraszülés. Az egészségtelen életmód — hiányos táplálkozás, erős dohányzás, italozás stb. — sok vonatkozásban érezteti káros hatását. Jellemző, hogy a védőnők is veszélyeztetettként gondozzák a cigány csecsemőket és kétszerié gyakrabban' látogatnak hozzájuk, mint másokhoz. A már növekvő gyerekek testi, szellemi fejlettsége elmarad az átlagtól. A bölcsődében elsőbbséget kapnának ugyan, de évente 5—6 gyereknél .többet nem visznek. Az iskolaérettségi vizsgálatokon sok gyereket küldenek korrekciós osztályba, gyógypedagógiai intézetbe, vagy egy évre — éppen éretlenség, fejletlenség miatt — felmentik az iskolába járás alól. A rendszeresen iskolába járó gyerekeket a tanács segélyezi, több iskolában napközi otthonos ellátást biztoNézzük mindenekelőtt a lakást. A cigánylakosság döntő többsége 1971 előtt a Dan- kó-telepen élt, putrikban. Az ebből a tényből magától értetődően adódó életformában, melynek taglalása szükségtelen is. Ezt a telepet felszámolták. A munkahellyel rendelkezőket sikerült a csökkentett alapterületű (Cs) lakásakcióba bevonni, és a Köztársaság, valamint a Bihari utcában 72 Cs-lakás és 26 állami lakás épült meg. Megoldott a vezetékes ivóvízellátás is. A munkahellyel nem rendelkezőket a város megüresedett lakásaiban helyezték el. A város vezetői tehát a ci- gánylakosság számára tisztes körülményeket teremtettek. A házak azonban egybefüggő területen épültek meg és ennek most már lassan előbukkannak problémái is. A lakások nemcsak a természetes szaporulat, hanem a bevándorló rokonok, ismerősök miatt is mind zsúfoltabbá válnak, nagy a rendellenség, a szemetelés, félő, hogy a nagy munkával felépített telep a régi telep hangulatát ölti magára. A jövő feladatai — egyebek között — éppen ebből adódnak. Ügy tűnik, hogy a, szemléletváltozást. azt a sokat emlegetett beilleszkedést jobban segíti majd a nehezen nevelhető, de mégis nevelhető cigánylakosságnak jó értelemben vett szétszórása. ■ MUNKAHELYEK — TÁRT KAPUKKAL Rögtön ide kívánkozik persze a foglalkoztatottság kérdése. A munka, mely nélkül nem létezhet elöbbrejutás, semmiféle változás. A város üzemei, -vállalatai tárt kapukkal várják a munkára jelentkező cigányokat, mindegyikük számára biztosítanak vágy. biztosítanának munkahelyet, keresetet. Nem mellékes: a lakásépítési akcióhoz is állandó munkahely szükséges. A 'munkahely meghatározó szerepét mind többen mégis értik. A férfiak foglalkoztatása eléri, a nők foglalkoztatása pedig meg ts haladja az országos százalékot. Énnél többet mond, hogy a város férfi cigánylakosságának több mint 74. a nőknek több mint 46 százaléka rendelkezik munkahellyel. A munkaerő-tartalékot mégis ők adják, illetve adnák. Az üzérnek, vállalatok, intézmények sítanak számukra. A 15 éven felüli cigánygyerekeknek , 56 százaléka nem végezte el a nyolc általánost. A lánc további szemeként utaljunk rá, hogy a járás területén az összes bűncselekményt elkövetők 20—25 százaléka cigány származású. Ugyancsak járási adatokat figyelembe véve: a fiatalkorú elkövetők 70 százaléka cigányszármazású. ■*BIZTATÓ JELEK Talán a fentiekből kitűnik az is, hogy a város vezetői, különböző szervei hihetetlen erőfeszítéseket tesznek ennek a súlyos problémának a' megoldásáért, s a beilleszkedésért. Az egészségügyi szervek rendszeresen ellenőrzik a családokat, a védőoltásokat mindenki megkapja, jellemző, hogy ha csecsemőről van szó, a gyermekorvosok szükség esetén rendőri segítséget is igénybe vesznek. A lanács pénzbeli segítséget is ad a rászorulóknak, építkezéseket szervez, irányít, az üzemek munkát, pénzt biztosítanak, soron kívül fogadják a jelentkezőket, a különböző szervek felvilágosító előadásokat tartanak ‘stb. A fenti, nem valami szép kép ellenére mégiscsak léteznek biztató jelek, a már konkrét, látható, tapasztalható változásokon, eredményeken kívül is. Például: a cigánylakta területen fiókkönyvtárat nyitottak, melyet hatvannál több, rendszeres olvasó látogat. A nagykönyvtárból a cigányolvasók évente körülbelül 3000 könyvet kölcsönöznek. Itt a beiratkozott olvasóknak 7.5 százaléka cigány. A művelődési központ amatőr művészeti együtteseiben, szakköreiben is tevékenykednek. A városi tanácsnak cigány tagja is van, megtalálhatók a lakóbizottságokban. a szülői munkaközösségekben is. Ugyancsak a városban cigány bizottság munkálkodik. Eredményesen tevékenykedik az önkéntes rendőri csoport is. Pár éve alakult meg a Vörös- kereszt első cigány alapszervezete. mely most már '31 tagot számlál. Ennek a szervezel n ek nemcsak tagjai, hanem vezetői is á cigánylakosságból kerültek ki. Hosszadalmas, nehéz munka a beilleszkedés elősegítése. mely munkának sokrétű, aprólékos feladatait nem is részletezhettük. Üjhelyen éppen a sokrétű, aprólékos munka vállalásával mégis sikerült előbbre lépni. Triska ’Tibor Iliid Mórica feldolgozó A Bőlyi Mezőgazdasági Kombinát vétó'magüzemében megkezdődött az év legnagyobb munkája: a négyezer hektáron termelt vetőmagkukorica feldolgozása, fémzárolt vetőmaggá. Ügy tervezik, hogy március végéig mintegy 14 000 tonna vetőmagot állítanak elő. Ennek negyven százalékát exportra, a többit hazai gazdaságoknak szállítják. A képen: raktárba szállítják a fémzárolt vetőmagot. EÍESZÉi telíiSÉ A közelmúltban tartották meg ifjúsági parlamentjüket Bodrogkeresztúrban a helyi Kerámiaipari Szövetkezet KISZ-fiataljai, amelyen beszámoltak az elmúlt két évben végzett munkáról, és elfogadták a következő két év intézkedési tervét. A fiatalok immár harmadszor ültek össze, hogy számot adjanak a szövetkezetben végzett tevékenységükről, elmondják problémáikat és hasznos javaslatokkal járuljanak hozzá a szövetkezeti munka színvonalának további emeléséhez, A szövetkezetnél 125 dolgozó harminc éven aluli. Ebből mindössze húszán tagjai a KISZ- szervezetnek. Ez az arány rossz, fontos tehát, hogy a jövőben emeljék a KISZ- tagok számát. Nem elhanyagolandó a KISZ-tagok számának növelése a káder- utánpótlás szempontjából sem, hiszen az utánpótlás nevelését, itt, ebben a szervezetben kezdik meg. A legutóbbi ifjúsági parlament óta nyolcvan dolgozót részesítettek jó munkájáért jutalomban, akik közül huszonhármán harminc éven aluliak voltak. Harmincán kapták meg a Szövetkezet Kiváló Dolgozója címet, közülük hatan ugyancsak harminc éven aluliak. Jelenleg nincs ifjúsági brigádja a szövetkezetnek. Sajnos nem mondhatók jó és szép eredmények a szövetkezeti fiatalság sportéletéről sem. Többet kellene vallaniuk az Edzett ifjúságért elnevezésű tömegsportmozgalomban, hiszen a lehetőségek adottak. Az elmúlt időszakban' a szövetkezet vezetősége, a KISZ járási bizottságával közösen KISZ- helyiséget hozott létre. A fiatalok azonban nem használják ki megfelelően a klubot. Gyenge az érdeklődés a különféle ismeretterjesztő előadások iránt, kevesen jelentkeznek a szellemi vetélkedőkre. Időszerű lenne fölrázni a kerámiaipari szövetkezet fiatalságát, hiszen a vezetőség messzemenően támogatja a fiatalokat erköl-, csileg és anyagilag, s még többet, jobb lehetőségeket biztosítanának számukra, ha az igénytelenség helyett aktív tenniakarást tapasztalnának. (monos) Észak-Magyarország eseménye lesz Jövő év augusztus 17—26. között — a barátsági napok programjához kapcsolva — rendezik meg a Vili. miskolci ipari kiállítást és vásárt. Ennek előkészítését már hónapokkal ezelőtt megkezdték. A rendező bizottság Fejes Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének, a rendező bizottság elnökének vezetésével a napokban ülést tartott. A tanácskozáson, — amelyen részt vett Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője is — részletekbe menően megvitatták és némi módosítással elfogadták az operatív rendező bizottság intézkedési tervét, amely magába sűríti a vásár szervezésével kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. A bemutatót hagyományosan a miskolci sportcsarnokban és környékén tartják meg. Az épületen belül 1530, a jégpályán 430 négyzetméter terület áll a kiállítók rendelkezésére. A korábbitól eltérően a csarnok előtti részt is igénybe veszik, ahol a nehézárukat, a kohó- és gépipari, az építőanyag-ipari termékeket helyezik el. A miskolci nagy ipari seregszemle nemcsak Borsod, hanem egész Észak-Magyarország jelentős eseménye. Ezt a nagy területi jelleget most tovább erősítik. A tavalyi 123-mal szemben több mint 140 kiállítóval számolnak. A növekedés magyarázata, hogy Heves, és Nógrád megyéből minden eddigitől több vállalat, szövetkezet jelentkezését várják. A rendező szervek képviselői ez ügyben a közeljövőben tárgyalnak Heves és Nógrád megye érdekelt gazdasági és államhatalmi vezetőivel. Még ez évben kiküldik a miniszteri, a tanácsi vállalatokhoz, a szövetkezetekhez, a kisiparosokhoz a jelentkezési lapokat. Ezt megelőzően már egy sor termelő- és kereskedelmi szervezet érdeklődött szóban, jelezte kiállítási szándékát. Ez többek között vonatkozik' a BVK-ra, a VAS- VILL-re.. Az utóbbi önállóan, valamint- a Videotonnal közösen igényel kiállítási területet. A Miskolci, valamint a Szerencsi Bútoripari Szövetkezetben már javában tervezgetnek, dolgoznak az új bútortípusok kialakításán, s számolnak annak esetleges sorozatgyártásával is. Bemutatja termékeit, szép modelljeit a Miskolci Háziipari Szövetkezet és a MÉRUSZ is. (esi)) Nagy érdeklődés kísérte végig a közel két hétig tartó pályaválasztási kiállítást a miskolci Molnár Béla Ifjúsági Házban, amelyet a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet rendezett. A megye általános iskoláihoz eljuttatott felhívásra több mint nyolcszáz rajz érkezett be. Közülük művészekből, rajz-szakfelügyelőkből álló zsűri választotta ki a legjobb 150 rajzot a kiállítás anyagához. A 150 rajzból 19-et díjaztak. Három kapott elsőt, öt kapott második és tizenegy kapott harmadik dijat. A kiállításra beérkezett művek közül a legszebb rajzokat a kazincbarcikai általános iskolák és a miskolci 17-es számú Általános Iskola tanulói készítették, amelyért külön dicséret illeti őket. A december elsején megnyílt kiállítást még két napig tekinthetik meg az érdeklődők. priznic Tanácsok a télre Csipke, kamilla, Itt a tél, s lassan várni lehet az ilyentájt előforduló, hüléses, hurulos megbetegedések dömpingjét. A Borsod megyei Egészségnevelési Csoport vezető orvosát, dr. Tóth Juditot kérdezzük, hogyan várjuk a lelet, mi a leendő, hogy elkerüljük ezeket a kellemetlen betegségeket? — Talán két réteggel kellene kezdeni, a gyerekekkel és az idősekkel. Számukra a legnehezebb ez az időszak, hiszen a gyerekek szervezete még nem teljesen védett, az idősebbeké pedig már legyengült, elhasznált. — Mi a legelső jó tanácsa ? — A tapasztalatokkal kellene inkább kezdeni. Sajnos, napjainkban egyre több ilyen jellegű megbetegedés fordult elő. Én' elsődleges okát a helytelen táplálkozásban, az elpuhult- ságban látom. Sajnos a szervezet ritkán gyűjt elegendő tartalékot,, amely át-, vészeltethetné a téli hónapokat, Több fehérje- és vitamindús táplálékot kellene magunkhoz venni, s nem kébe félni a jó levegőtől. — Ez mit jelent? — Mint mondtam, elpu- hultak vagyunk. Pedig érdemes lenne időt szakítani — minél többet — a szabadban való tartózkodásra. Nem a városi füstös, poros levegőre gondolok, hiszen itt Miskolc mellett is rengeteg ilyen lehetőség kínálkozik. Azután itt van az öltözködés. Számtalanszor hangsúlyozzuk, hogy nem a vastag, hanem a réteges ruha védi meg az embert a hidegtől. Különösen a kisgyerekeknél fontos ennek a betartása, mert ők aránylag többet tartózkodnak a levegőn, ha óvodába vagy iskolába járnak. — Ez már önmagában veszélyes lehet... — Sajnos, igen. A tapasztalat az, hogy a gyermekközösségekben sokkal többször fordulnak elő a fertőző betegségek. Véleményem szerint az itt előforduló hüléses, hurutos betegségek nagy részét el lehetne kerülni, ha a szülök megfontoltabbak lennének. Nem ritka, hogy köhögő, kráko- gó gyerekeket visznek bölcsődébe, akik tovább fertőzik társaikat. Pontosan ez a felelőtlenség az oka a telente oly gyakori, csoportos megbetegedéseknek. — Ha már megbetegedtünk, mit tegyünk? —' Első a természetes gyógymód. Nem a gyógyszerek ellen akarok beszélni, de ma már kitűnő gyógy- teákat lehet, kapni. Ugyancsak jó. ha van a háznál csipke, vagy C-vitamindús savanyú káposzta, citrom. Ha megfázunk, de még nem vagyunk lázasak, nem muszáj azonnal orvoshoz for dúlni. Ilyen esetben javasolható a sajnos nemigen népszerű inhalálás. Ezt a legcélszerűbb kamillával végezni. Höemelkedés esetén már orvoshoz kell fordulni, annál is inkább, mivel nem biztos, hogy az úgynevezett „önkezelés” jót tesz. Tapasztalható, hogy különféle lázcsillapítókat, köhögéscsillapítókat szednek, s egy idő után ezekre a szervezet immunissá válik. Magas lűz esetén még mindig az egyik legeredményesebb gyógymód — természetesen itt már az orvosi kezelés mellett — a priznic. illetve a gyakori folyadékbevitel a szervezetbe. — Egyre gyakoribbak az influenzás megbetegedések, Honnan tudjuk, hogy megfáztunk-e. vagy influenzásak vagyunk? — Az biztos, hogv az influenza az egyik legcsúnyább téli betegség Általános tünetei: masas láz. végtagfá (dalinak, szédülés. Nem ritka az erős hányinger, vagy hasmenés sem Ilyen esetben feltétlenül forduljunk orvoshoz és lehetőleg. ne menüin'-' embe rek közé. Pusztafalvi Tivadar
