Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. december 7., csütörtök Gyermek­könyvhéten Nézőtéri meditáció Mit hozott Egy kocka a Férfiak póráz nélkül című olasz filmből, az előtérben Ego Tognazzi. Tegnap a Télapó, vagy a Mikulás végigjárta az embe­reket, ajándékot, meg virgá­csot osztogatott. Nem tudni, vajon a hét új filmjeit ho­gyan kezelte, mert lény, hogy a két, Miskolcon is bemutatandó új filmből — mert egyébként négy lenne, de a másik kettő nem sze­repel valamilyen okból a miskolci bemutatóprogram­ban (Megjött apám Afriká­ból és a Csendes élet) — is csak egy érkezett meg az előzetes propaganda-bemu­tatóra, s a hideg decemberi • utcáról a dermesztő légkö­rű vetítőterembe menekülve, csak egyetlen filmet nézhet­tünk meg. Abban sem volt különösebb köszönet. * Először talán arról, hogy mit nem láthattunk. Nem láthattuk, mert nem érke­zett meg, a Férfiak póráz nélkül című olasz filmvígjá­ték, Mario Monícelli rende­zése, öt jóbarát, öt ötvenes éveiben járó férfiú nem ke­vés bolondozással színes élet- epizódja. amelynek egyik fő­szereplője a fenti képünkön középen látható Vgo Tog­nazzi, s mellette még egy sor ismert sztár vesz részt a vaskos tréfákkal tűzdelt játékban. Majd meglátjuk holnaptól. Reméljük, megér­kezik. (Elöljáróban az egyik kockáját közöljük.) * A másik filmet szovjet al­kotók készítették, a rende­zője El jer Ismuhamedov, a címe. pedig Tétova szerelem, az eredeti címe Reményeink madarai volt. A film közben több esetben húzott át két vadliba valami nádas felett, alighanem ezek jelképezték a reményt. Reményt egyéb­ként magunk is táplálhat­tunk a film megtekintése előtt, mert a szovjet közép­keleti köztársaságok filmjei izmosodó tendenciát mutat­nak, és onnan több figyelem­re érdemes alkotást ismer­hettünk már meg az elmúlt években. Az Üzbegisztánból származó Tétova szerelem rácáfol erre a reményre és elvárásra. A valójában egy­szerű szerelmi háromszög történetre felfűzött epizó­dok, a mai üzbég értelmisé­gi életet, meg néhány egyéb jelenséget érzékeltetni hiva­tott képsorok idegenek a tör­ténettől, a hosszú, sok esz­tendős szerelmi, csaknem há­zastársi kapcsolat után hir­telen egy más nő után ér­deklődő filmoperatőr őrlő- dése nem eléggé meggyőző, magáramaradása, különös­képpen pedig régi szerelmé­nek baleseti halála motivá­latlan, az egész történet fá­rasztó. A színes és fekete­fehér képsorok váltakozása is inkább művészkedésnek hat. mintsem dramaturgiai funkcióját éreznénk. Sajnos, nem jegyezhetjük fel sikeres filmélményeink sorába. A címbeli tétovaság nemcsak az ábrázolt szerelemre vo­natkozott, hanem a. film al­kotója sem lehetett teljesen biztos benne, mit, és hogyan is akar megmutatni. Ez a fajta tétovaság pedig csak kárára lehet az alkotásnak. * Mint fentebb már szó esett róla, e hét két új film­je nem kerül most a miskol­ci premiermozikba, a hónap további új filmjei közül is néhány hiányozni fog még a bemutatómozikból. esetleg látható majd kismoziban. Vajon ezért nem hoz virgá­csot a mozisoknak a Télapó? Ugyanakkor a premiermozik nagy kasszasikerű filmek reprízelésével igyekeznek az éves bevételi tervet teljesí­teni, vagy túlteljesíteni. (benedek) Reich Károly kitűnő pla­kátrajzán átragyog az olvasó gyermek képe, a kézben tar­tón könyv tábláján. Olvas­satok mindennap — hirdeti a plakát szövege, kisebb be­tűkkel meg az olvasható raj­ta, hogy „Gyermek-könyvhét decemper 4—8.”. Egy pilla­natig belémvillan, vajon mi­ért csak öt napig tart ez a hét, de ezt az apró ellenke­zést elsodorja az öröm: a sokféle könyvhét és könyvhó­nap után, íme, megszületett a talán legérlelmesebb ak­ció, amikor a legifjabbaknak kínáljuk a nemes szórakozást, a tudást jelentő könyvet ab­ban a szilárd hitben, hogy aki gyermekként barátja lesz a könyvnek, olvasó ember lesz egész életében, örökre eljegyzi magát a tudás for­rásával. A téli könyvvásár sokszínű és igen gazdag — 188 mű! — választékában jelentékeny hányadot tesz ki a különbö­ző korosztályú gyermekeknek és fiataloknak szánt könyvek sora: huszonhárom gyermek­könyv, és tizenhat ifjúsági könyv található ebben a vá­lasztékban, de természetesen a most kiadott művek mel­lett még sokszorosan ennyi található a könyvboltok pol­cain. A fenyőfák alá szánják többségben a vásárlók a most vett, vagy veendő köny­veket, de a könyvbolti forga­lomból az következtethető, hogy igen sokan már a de­cember 6-i Télapóval is könyvet küldettek gyermeke­iknek, unokáiknak, környe­zetük ifjú olvasóinak és le­endő olvasóinak. Jól tették. Úgy tűnik, a Móra Ferenc Kiadó — ez adja ki a gyer­mekeknek és ifjaknak szűnt műveket, illetve azok döntő többségét — meg az országos könyvforgalmazási szervek, nem utolsósorban a boltok mostanában igen sokat fára­dozó dolgozói, szivükön vi­selték, hogy a gyermek­könyvhétre a gyermekköny­vek el is jussanak a boltok­ba. Es nemcsak a könyvek nagy száma, nemcsak a pon­tos időben történt szállítás érdemel dicséretet, hanem a jó válogatás is. A huszonhá­rom gyermek- és tizenhat ifjúsági könyv igen széles skálán mozog, nagy választé­kot kínál, értékes irodalmat nyújt. A gyermek-könyvhét, a könyv különböző akciós ün­nepeinek újszülötte — beil­lesztve a téli könyvvásár nagy sodrába — jó ötletnek tűnt és a gyakorlatban is annak bizonyult. Talán tíz­ezrekkel növelte a majdani felnőtt könyvbarátok, könyv- szerelmesfek táborát. (bm) A decemberi Napjainkból A Napjaink decemberi számát olvasva határozottan kirajzolódnak a szerkesztési koncepció legjobb irányvo­nalai: a szépirodalom mel­lett, sőt súlyában azt meg­előzve' több közéleti téma, kitekintés a baráti országok­ra. napjaink művészeti-köz­életi eseményeinek kritikai nyomonkisérésc a legfőbb te­vékenységi területek. Feltétlenü) a közéleti té­mákkal kell kezdenünk e fi­gyelemfelhívó szándékú írást. A borsodi iparvidéken; meg annak központjában, Miskolcon nem csökkenő gond a környezetvédelem. Brackó István Mindennapi levegőnk című írása ezt a gondot járja igen sokoldalú­an körül, összehasonlító számadatokkal bizonyítva, hogy' az országos • átlaghoz képest milyen súlyos hely- zelben van pátriánk, néhány jó törekvés ellenére is. Ha­sonlóan súlyos gondokat fo­galmaz meg Bartlíu Gábor szociografikus jellegű riporl- jt, a Művezetők, amely a ier­melés e fontos posztján, mint­egy „ütközőpontján” ' álló nélkülözhetetlen emberek életének, munkájának nem kevés nehézségét tárja fel. Talán nem is kell már a színház sorsa iránt érdeklő­dök figyelmét külön felhívni két írásra, mégis megtesszük: Clavigót adni kell? című írásában Sas György azzal a nézettel vitázik, amely sze­rint géniuszok zsengéit is a későbbi műveknek kijáró tisztelettel kell kezelni és mindenáron játszani is; a másik cikkben. — A színészi hitel próbái címmel — Gyarmati Béla a színészi erő­vel és tehetséggel való gaz­dálkodós gondjait veszi számba. Pomogáts Béla A derékhad prózája című ta­nulmánya napjaink legter­mékenyebb prózaíróinak munkásságáról kínál érdekes elemzést, Kmetly János prá­gai kiállításáról Tasnádi At­tila írását, Lenkey Zoltán miskolci rajzkiállításáról pe­dig Fcledy Gyula gondolata­it olvashatjuk. A halottláló körüli vita nem halt el, ezt a gondolatot fűzi tovább Be­nedek Miklós a Mit lát jól a halottlátó? című írásában. Több írás nyit ablakot a határainkon túli irodalmi életre: Jerzy Robert Nowakot Pap Pál, Georgi Krumovot Varga Csaba és Toso Do?i- csev, Milan Rufust Zimonyi Zoltán méltatja, a csehszlo­vákiai magyar nyelvtudo­mányról Dobay Béla ír. Sza­bó Lőrinc néhány ismeretlen levelét publikálja Szokolay Károly, emlékiratából részle­tet közöl Bárczy János. Re­gényrészlettel Gergely Mi­hály — Költő és király —, novellával László Lajos — Omlás —, verssel Vaderna József, Papp Lajos, Ján Smreic, Gál Sándor, Milan Rufus, Hatvani Dániel, Pén­tek Imre, Benke László, Kiss Dénes, Mecsek Zsuzsa, grafi­kákkal, Feledy Gyula és Lú- kovszky László, könyvkriti­kával Fenyő István, fotókkal Laczó József jelentkezett a Napjaink idei utolsó, sokszí­nű számában. Őrségi fafaragó Palatkás József, az őriszentpéteri Tflzcp-tclcp vezetője szabad idejében népi bútorokat, használati tárgyakat farag. Munkáin erdélyi származása réven az erdélyi és az őrségi nép­művészet hagyományait ötvözi. Képünkön a fafaragó, egy most készült sarokszekrcnnycl. r Éneklő pedagógusok Sotltő József a kitüntetett gönci pedagógus vegyeskar ve­zetője. ff Ősbemutatók A Miskolci Új Zenei Mű­hely 1978—79-es évadjának második hangversenyét de­cember 11-én, hétfőn este 6 órai kezdettel rendezik meg a II. Rákóczi Ferenc Könyv­tár előadótermében, s annak programjában Miskolcon elő­ször hangzanak fel Soproni József zongoradarabjai a Jegyzetlapok II. kötetéből, Kalmár László Nyolcadok című négykezes zongoramű­ve, ősbemutatóként Fehér György vonósnégyese, Ma­gyarországon először Iannis Xenakis világhírű görög ze­neszerző Morsima-Amorsima című műve. Végezetül Pen- dereczki vonósnégyesét hall­hatják az érdeklődők. Kulturális RÓMAI KORI EMLÉKEK Újabb római kori emlékek, egy feltehetően a II. és a III. században épített villa, valamint a hozzá tartozó ki­sebb építmények maradvá­nyai kerültek elő a Fejér megyei Sárosdon, az őszi mélyszántás közben. Az eke­vas díszes köveket fordított ki a földből és hamarosan kiderült, hogy egy 80 méter szélesre, 40 méter hosszúra becsült római villa marad­ványai rejtőznek a földben. EÚRÓPA FŐVÁROSAI Az új év első felében nyomdába kerül az Európa fővárosai című levéltári út­mutató, amelyet Budapest kezdeményezésére nemzet­közi összefogással szerkesz­tenek fővárosunkban. A bib­liográfiához korabeli met­szetek, térképek másolatát, fotókat mellékeltek. GUSZTÁV DIADALŰTJA Gusztáv folytatja diadal- útját. Legutóbb Jugoszlávia vette át az új sorozat 52 epizódját televíziós bemuta­tásra. A déli szomszédor­szágban egyébként is szíve­sen vásárolnak magyar rajz­filmeket. FILOLÓGIAI TANSZÉK Önálló lengyel filológiai tanszék kezdte meg műkö­dését az. Eötvös Lorónd Tu­dományegyetem bölcsészet­tudományi karán. A tanszék megalakulásával az egye­tem a jövőben jobban kielé­gítheti a lengyel nyelv, iroda­lom cs tudomány iránt ha­zánkban megnyilvánuló ér­deklődésű Tisztelet a pedagógusok­nak — hangzott el nemrégi­ben az országyűlés fórumán. Nagy öröm és megnyug­vás, hogy a pedagógusok többsége nagy odaadással, lelkiismeretesen és szaksze­rűen dolgozik. Most nem azokról szólunk, akik becsületesen dolgoznak az iskolában és iskolán kívül, nem is azokról, akik az éne­ket tanítják, és így termé­szetesen maguk is énekelnek. Nem azokról, akik énekkel és zenével is formálják a gyer­mekszíveket, hogy átzenges- se a humánum, és maguk is a legszebb hangszerként hir­dessék az értelem, az ember­ség és a szív közös dicsére­tét. Ezúttal azokról szól e néhány sor, akik a, fárasztó napi munka után hetenként egyszer, sokszor 18 kis köz­ségből jönnek össze, hogy pe­dagógus-énekkarban maguk is énekeljenek, még több tu­dást és erőt gyűjtsenek és azt másoknak is átadhassák. Szívet, lelket gyönyörködte­tő hangverseny-élményben volt részük, akik meghallgat­ták a minap a szerencsi mű­velődési házban megyénk pedagóguskórusainak hang­versenyét. Részt vett a Sze­rencsi Pedagógus Énekkav, Reményi János vezetésével, a Cigándi Pedagógus Énekkar, Tóth Sándor vezetésével. A Kazincbarcikai Pedagógus Énekkart Győri Bertalanná Díszkötésben, magyar és orosz nyelven jelentette meg a Zrínyi Kiadó népszerű mi­ni könyvsorozatában Leonyid tljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének ..A kis föld” című memoár­ját. A korábban füzet alak­ban — az uzsgorodi Kárpá­ti Könyvkiadó és a Kossuth Könyvkiadó közös gondozá­sában — magyarul már megjelent mű gyorsan elfo­gyott a könyvesboltokban. I és Engi István vezényelte, az Edelényi járási Pedagógus Énekkart Főnyi Zoltán, az Encsi járási Pedagógus Ének­kart Sotkó József. A megrendezésért köszönet illeti a Pedagógus Szakszer­vezet Borsod megyei Bizott­ságát, Szerencsi járási Bizott­ságát és a szerencsi művelő­dési házat. Az alkalom előz­ményül szolgált a jövő tava­szi, szombathelyi országos pe­dagógus-énekkari találkozó­hoz. Ezek a kórusok kultúrmísz- sziót töltenek be apró közsé- ges járásainkban — az ede- lényiben, encsi járásban —, Cigándon, de Szerencsen és Kazincbarcikán is. A szerep­lő énekkarok közül már töb­beket hallhattunk a Magyar Rádióban, mások a Szocia­lista Kultúráért kitüntetés bir­tokosai. A megyei pedagógus- kórus-hangverseny tapaszta­latcsere volt a művészi mű- sorválasZtásra. a választott művek igényes megszólaltatá­sára. A hangverseny utáni ér­tékes szakmai megbeszélést Turcsányi Emil, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola mis­kolci tagozatának főiskolai tanára vezette. Megnyitót a KÖTA megyei elnöke mon­dott. Őszinte érdeklődéssel vár­juk megyénk pedagóguskó­rusainak országos szereplését. V. Zalán Irén Az újabb kiadás is az első kiadás fordítása alapján ké­szült, s Brezsnyevnek a Nagy Honvédő Háború egyik ütközetéről, az úgynevezett Kis földön vívott csatáról szóló visszaemlékezését köz­li. Az írásban a szerző nem az ütközet hadtörténeti fel­dolgozására törekedett, ha­nem a harcban részt vevő emberek, közkatonák, pa­rancsnokok és pártmunká­sok viselkedését, emberi rea­gálását ábrázolja a 'sorsdön­tő történelmi pillanatban. Brezsnyev-könyv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom