Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

4 197B. december 7., csütörtök ÉSZ AK- MAGYARORSZÁG 3 Mattolni a költségeket fiki megy, az halad, ;: i álI, az marad Úgy mondják a sakkber­kekben járatosak, hogy az igazán jó sakkozók — a nemzetközi nagymesterek — kombinációs készségükkel 10—15 lépésre előre ki tud­ják számítani a játszma me­netét. Nos, ilyen „nagymes­ter! képességekre” mezőgaz­dasági üzemek vezetőinek is szükségük van. A „termelés sakktáblájának” másik ol­dalán ugyanis rendkívül kö­nyörtelen, szívós, ravasz el­leniéi ül. Úgy hívják: terme­lési költség. A fordulatokban oly gazdag hosszú játszma minden esztendő végén mat­tal dől el. A kérdés csupán az: ki adja a mattot? A szikszói Béke Termelő- szövetkezetben beszélgető- partnereim, Bene Sándor el­nök, Csarnó György termelé­si főmérnök, Varga Zoltán növénytermesztési ágiazatve- zető és Varga András fő­könyvelő az idei év legna­gyobb eredményének azt tart­ják, hogy eredményesen si­került megbirkózniuk az év­ről évre növekbőbb termelé­si költségekkel. Maradva a sakkhasonlatnál: sikerült mattolni la költségeket. Ez tényekre lefordítva azt je­lenti, hogy a szikszói 2100 hektáros gazdaság körülbelül 2 millió forint nyereséggel zárja az 1978-as gazdasági évet. Ügy tartja egy régi mon­dás: aki megy, az halad, aki áll, az marad. Nos, Szikszón egyetértve a népi bölcselet­tel, idén is léptek egyet elő­re. Ez a lépés nemcsak a várható eredménnyel mérhe­tő (bár ez a legfontosabb mérce), hanem a növényter­mesztés növekvő, egyes ese­tekben ugrásszerűen javuló termésátlagaiban, az időjá­rás okozta nehézségek után megmutatkozó, fegyelmezett, feszített emberi heij'tállásban is jelentkezett. Mert Szikszón sem volt kedvezőbb az idei időjárás, mint máshol. Itt is volt hű­vös nyár, három hét időelto­lódás az aratástól kezdve, öt jégverés a napraforgónál, s ebből jutott a cukorrépára, kukoricára és repcére is. Hogy mégis hozták, sőt nem egy növénynél túlteljesítették a tervezettet, annak okát a szakvezetők a következőkben látják: — Optimális időben vetet­tünk, nagyobb gondot fordí­tottunk a tápanyag-utánpót­lásra, az agrotechnikára, ja­vult a munkafegyelem, kor­szerűsödött a vetésszerkezet, mu már Szikszón is beszélhe­tünk műszaki bázisról... Mindezeknek természetsze­rű következménye szinte va­lamennyi kultúránál a meny- nyiségi és minőségi javulás. Búzából idén elérték a 40 mázsás átlagtermést. A nap­raforgóból a jég ellenére 18 mázsát takarítottak be egy hektárról. A cukorrépa 'át­lagtermése ia tavalyihoz ké­pest 100 mázsával lett több, 320 mázsa hektáronként és a cukorfok is jó, 17,2 százalé­kos. A kukorica tavaly 17 mázsát adott, idén viszont 43 mázsa lett a betakarított hek­táronkénti mennyiség. Talán egy kicsit — legalábbis én úgy érzem — az egész gaz­dálkodásra jellemző az, amit Bene Sándor elnök a kuko­ricával kapcsolatban megje­gyez: — Tavaly a kukorica kér­dése úgy vetődött fel, hogy vagy felszámoljuk, vagy ko­molyabban vesszük a terme­lést. Mi végül az utóbbi mel­lett döntöttünk... S helyesen döntöttek. A most már hellyel-közzel he­lyesen kialakított szikszói ve­tésszerkezetben a kukoricá­nak fontos helye van. Bizto­sítja a csúcsidőszakok kikü­szöbölését, s ugyanakkor u te&mbájnok, valamint a szá­rítók kihasználását. < Egyéb­ként még három évvel ko­rábban is 14 növényt tartal­mazott a vetésszerkezet, vi­szont ma már csak 5—8 nö­vényféleséggel foglalkoznak, s a vetésszerkezetet igyekez­tek a vidék termesztési ha­gyományaihoz igazítani. Már említettem, hogy a hű­vös nyár mintegy három hét­tel visszavetette — az ara­tástól kezdve — a soron kö­vetkező munkákat. Hogy ma mégis „naprakész” a szikszói határ, az elsősorban a jó mű­szaki bázisnak és az embe­rek sokszor feszített helytál­lásának köszönhető. Számta­lan vasárnapi és éjjel-nappa­li műszak eredményeként ma már nemcsak az ősziek van­nak földben, de betakarítot­tak minden termést és a mélyszántásra váró területek utolsó hektárjait megforgatta már az eke. Eddig jobbára az eredmé­nyekről beszéltünk, ami per­sze nem jelenti azt, hogy gondok nincsenek Szikszón. Vannak azok is, s ezek egy­ben az eredmények értékét növelik, másrészt viszont a. jövő feladatait adják. Az 1600 hektár szántóterületük bi­zony erősen tagolt, zártker­tekkel közbeékelt, a nagy tel­jesítményű erőgépek kihasz­nálása így nem a legopti­málisabb. Kevés a nagy táb­la, sok a fával tarkított szán­tó. Nyáron például 500 da­rab fát, cserjét robbantottak ki a táblákból, de még így is maradt belőlük. Pedig ezek a magányos fák, bokrok, nemcsak hogy területet fog­lalnak el, de föld alatti gyö­kereikkel könnyebben okoz­nak gépmeghibásodást, s ugyanakkor „kiválóan alkal­masak” a gyommaglermelés- re. Gondjuk a szikszóiaknak a másik ágazat, az állattenyész­tés is. A 150 tehén, amely 1976-ban tbc- és brucella- mentesítés kapcsán állo­mánycserével került ideHer- nádvécséről (mint előhasi üszők), egyharmadában rend­kívül rossz tejelő. A her- nádvécsei intervenciós tele­pen annak idején rosszul ta- karmányozott állomány hi­bái most itt Szikszón je­lentkeztek. Tavaly például 17 százalékos volt a borjúelhul­lás, amit idén sikerült 3 szá­zalék alá szorítani és ez' már szép eredmény. Viszont a tejtermelés még idén is 2 ezer liter alatt maradt, és ez bizony rendkívül alacsony. — Ezt az eredményt szé­gyelljük, s anyagi erőnkhöz képest mindent megteszünk azért, hogy ezen változtas­sunk. Azt áz 50 tehenet, ame­lyik gyenge termelésképessé­gű, a következő két eszten­dőben kiszelektáljuk. Emel­lett azonban javítanunk kell a takarmányozás színvonalát, s a gépi fejes minőségét is. A baromfiágazat ugyan­csak gondot jelent. A ba­romfiipar jelenlegi átvételi tárai olyan alacsonyak, hogy szinte nem lehet ráfizetés nélkül pecsenyecsirkét, előál­lítani. Ezért döntöttek úgy Szikszón, hogy a jövő évtől nem szerződnek tovább a BOV-val, s csak naposcsibét és előnevelt csirkét hoznak forgalomba az áfész-ek út­ján. A lecsökkenteti, barom­fitenyésztés eredményeként felszabadult egyik istállóépü- letet pedig gépjavító mű­hellyé alakítják át. Aki megy, az halad, laki áll, az1 marad. A szikszóiak példái is bizonyítják, hogy a haladás rugalmasságot, elő­relátást, alkalmazkodóképes­séget, leleményességet egy­aránt jelent. De jelenti a szö­vetkezeti érdekek összehan­golását a népgazdasági elvá­rásokkal, érdekekkel. Hajdú Imre Korszerű, új típusú, egyfá­zisú árammérő sorozatgyár­tását. kezdték meg a Ganz Műszerművek gödöllői áram­mérőgyárában. A készülék nemcsak formájában tekint­hető korszerűnek. A koráb­binál többszörösen terhelhe­tő. és a színesfém alkatrészek jelentős részét műanyaggal cserélték fel. Elkészült a háromfázisú. GH-tipusú árammérők úgynevezett null- sorozata is. A vállalat a ter­mékek korszerűsítése mellett nagy gondot fordított ebben az esztendőben az export- szállítások pontos teljesítésé­re. A tanácsi építők mércéje A Telefongyár a Szovjet Pos­ta felkérésére az 1980-as moszkvai olimpiára 960 csa­tornás átviteltechnikái be­rendezést szállít. A berende­zés az olimpiai események különböző színhelyeit és a központot köti majd össze. A képen: dr. Hóiba Sándorné, az egységek szerelésénél. A Borsod megyei beruházá­sok megvalósulását elősegítő fontos tanácskozásra került sor december 5-én Sátoralja­újhelyen, a városi tanácson. Részt vettek a megbeszélésen megyénk városi tanácsainak elnökei, valamint a végrehaj­tó bizottságok tervosztályai­nak vezetői. A részvevők mi­után meghallgatták dr. Bucs- kó Mihálynak, a Borsod me­gyei Beruházási Vállalat igaz­gatójának vitaindító előadá­sát, részletes megbeszélést folytattak a beruházások tervszerű megvalósulása ér­dekében szükséges időszerű és tá vlati intézkedésekről. Részt vett és felszólalt a ta­nácskozáson Vavrek István, az MSZMP Sátoraljaújhelyi városi Bizottságának első tit­kára és Jurás László, a me­gyei tanács vb tervosztályá­nak helyettes vezetője is. A sátoraljaújhelyi tanács­kozás eredményeképpen a tanácselnökök és a beruházá­si vállalat vezetői az ötödik ötéves terv feladatainak végrehajtása, valamint a ha­todik ötéves terv során meg­valósuló beruházások előké­szítése érdekében a közös munka elvi és gyakorlati kér­déseit szabályozó együttmű­ködési megállapodást írtak alá. Az idén deficites lesz Hol­landia fizetési mérlege — közölte a pénzügyminisztéri­um szóvivője. Korábbi hiva­talos előrejelzések még fél- milliárd güldenes aktívumot helyeztek kilátásba, míg egyes gazdaságkutató intéze­tek kiegyensúlyozott fizetési mérleget jósoltak. Tavaly 1 milliárd güldenes aktívum képződött. Hollandia részese­dése az idén csökkent a vi­lág teljes exportjából, holott a kormánynak az volt a cél­ja, hogy a kivitel legalább olyan ütemben emelkedjék, mint a világkereskedelem nö­vekedése. A holland fizetési mérleg deficitje egyébként az év első felében 930 millió gulden volt, míg egy évvel korábban 283 millió gulden felesleg képződött, * * Indiában 21 nagy és mint­egy 150 kisebb méretű festék­gyár, illetve a festékgyártás­ban használatos félkész ter­mékek gyártásával foglalkozó — A lakásépítéssel, a meny- nyiséggel és a minőséggel meg vagyunk elégedve. Ezt mondják azok is, akik már az átadott házakban laknak. A kivitelezés üteme, különö­sen, amióta a vállalat áttért az alagútzsalus technológiá­ra, nagyon felgyorsult. En­nek. és természetesen a dol­gozók, s a vezetők jó mun­kája eredményeképpen az öt évre szóló lakásépítési tervet 3 év alatt teljesítjük. Még néhány lakás átadása van hátra. Ezek készen vannak, csak a központi fűtésbe való bekapcsolásuk van hátra. A városi tanács a lakások el­osztásában már döntött és a családok minden valószínű­ség szerint decemberben be is költözhetnek új otthonuk­ba. Molnár András, a Sáros­pataki városi Pártbizottság első titkára értékeli így a Borsod megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat munkáját. Hangjában jócska örömet ér­zek. Ezt természetesnek is tartom, hiszen nem mindegy a lakóknak és a város veze­tőinek, hogy hónapokkal ké­sőbb, vagy két évvel koráb­ban tudják megoldani az em­berek közérzetére, a családi életre kiható lakásgondokat. A tanácsi vállalat ez év­ben a megye több helységé­ben, Szerencsen, Sajóbábony- ban, Sajószentpéteren készí­tett házakat, s így december végéig 170 lakást adnak át A legtöbb ház Sárospatakon készült. Itt három év alatt 213 lakást építettele Ugyan­itt az év végére a lakótelep tömbfűtőművének építésével is elkészülnek. Ezt úgy ter­vezték, úgy alakítják ki, hogy a következő ötéves tervidő­szakban építendő lakások fű­téséhez is biztosítsa az elő­feltételeket üzem dolgozik, Ä létesítmé­nyek nyolcvan százaléka Gu­jarat és Maharashtra állam­ban található. A vegyipar e szektorában jelenleg 20 ezer dolgozót foglalkoztatnak. Az éves termelés festékfélékből és ezek alapanyagaiból együt­tesen 13—14 ezer tonna. (Ná­lunk a TVK több mint 40 ezer tonnát termel évenként — szerk.). India részesedése a festékek világkereskedel­méből mindössze egy száza­lék. * Franciaországban mind­jobban terjed a napenergia felhasználása. A világon első ízben egy párizsi filmszín­házban alkalmaztak fűtésre napenergiát. A berendezés költségeinek felét, 200 ezer frankot a francia kormány biztosította. A filmszínház üzemeltetőinek öt év alatt térül meg a befektetés, mi­vel a korábbiakhoz képest a fűtési költségek 50 száza­lékkal csökkennek. A Solar News International című fo­A sárospataki munka ha­táridő előtti elvégzése más helységben végzendő tenni­valókra is kihat. Jelenleg 356 lakás elkészítésén fáradoznak. A vállalat egyik nagy felada­ta szerint Putnokon 290 la­kást kell építenie a tömb- fűtőművel együtt. Az idd*- nyerés eredményeképpen már ez évben 90 lakást felépíte­nek és a szerkezeti munka befejezése után átadják a te­rületet a szakiparnak. Az idő itt is sürget, hiszen a laká­sokat e középtávú tervidő­szakban át kell adni a bá­nyászoknak. — Az alagútzsalus techno­lógia segít bennünket — mondja Kiss Sándor igazga­tó. — A régi módszerrel kép­telenek lennénk ifyen rövid idő alatt felépíteni a bányász­lakótelepet, s a régi techno­lógiával Sárospatakon talán még 1980-ban is dolgoztunk volna. Alagútzsalus technológiával dolgoznak Sajóbábonyban. Itt az első ütemben 78 lakás épül. A szerkezeti munkával az év végére elkészülnek, az­tán jön a szakipar, s a há­zakat a jövő évben átadják. Az elkövetkezendő években ugyanitt még 190 lakás építé­se vár a közösségre. Az évi eredményekhez tar­tozik, hogy Sátoraljaújhelyen az ELZETT-ben 2400 négyzet- méter alapterületű csarnok, Szerencsen 20 millió forint értékben készített autószer­viz őrzi az építők keze mun­kája nyomát. A Semmelweis Kórházban sebészeti szárny- részleget adtak át, folytat­ják a munkát, s a másik szárnyépülettel a jövő évben készülnek el. A vélemények hallatán, az eredmények ismeretében az ember arra gondolhat, hogy a vállalatnál minden simán és zökkenőmentesen megy. lyóirat szerint Franciaország ebben az évben 32 millió dol­lárt költ a napenergia-kuta­tásra. * A szén az egyetlen olyan energiaforrás, amellyel kielé­gíthetők a hosszú távú ener­giaigények — közli az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­gának jelentése. A legtöbb széntermelő ország azonban nem tervezi a szénbányászat fokozását, mert nem tartja eléggé kifizetődőnek. A je­lentés a világ tavalyi szén- termelését 2464 millió tonná­ra becsüli, ez az előző évihez képest 3,2 százalékos emelke­dést jelent. Ennek, valamint az olajimport magas költsé­geinek ellenére a szénterme­lés növekedési üteme nem változott, sőt aránya csök­kent az összes energiaforráson belül. A széntermelés tavaly Lengyelországban, a Szovjet­unióban és a legnagyobb ázsiai országokban növeke­dett, de kilenc közös piaci országban csökkent Vannak gondok, munkát aka­dályozó okok jócskán. Befo­lyásolja a teljesítményt, hogy a vállalat feladata szerint a megye sok helységében dol­gozik, s ez szétforgácsolja az erőt. Sok gondot okoz a sze­szélyes. időjárás is. Az el­húzódó tél miatt alig boldogulnak a földmun­kával. Sok helyen légkala­páccsal tudták a földet „vés­ni”. Később a hosszú esőzés zavarta az emberek és a gé­pek ügyködését. Az emberek sűrűn átáztak, a szállítóesz­közök. gépek, szakadtak, tör­tek. A szigeteléshez száraz idő kell, az esőzések miatt ezzel le-leálltak, s az embe­reknek más munkát kellett végezniük. Ez átcsoportosí­tással, sok gonddal jár és természetesen késlelteti a feladat ütemszerű végzését. Kihatott a keresetre is, hi­szen az építők 90 százaléka teljesítménybéres, és ha nincs teljesítmény, sovány a borí­ték is. — Ez év első felében — mondja Soós István termelési osztályvezető — a termelési értékben ugyan 9 százalék­kal nagyobb eredményt ér­tünk el a tavalyinál, de 14 millióval kevesebbet teljesí­tettünk, mint amennyit ter­veztünk. A második fél év­ben az idő kedvezett. A vál­lalat fizikai és műszaki dol­gozói hallatlan nagy erőfe­szítéssel munkálkodtak. Dön­tő részben a hétvégi építés­sel és a túlórában végzett munkával tudtunk „egyenes­be” jönni, ez viszont azzal járt, hogy a dolgozók a vál­lalat érdekében a szabad napjaikat is feláldozták. Az előzetes számítások szerint az éves termelési érték 310 millió forint körüli lesz, és ez közel 16 százalékkal na­gyobb eredmény, mint az 1977. évi volt. A vállalatnál már elkészí­tették az 1979-re esedékes terveket, amelyeket december közepe táján vitatnak meg a szakszervezeti tanács és a bi­zalmiak közös ülésén. — A tervezett szerint — sűríti néhány mondatba a tennivalókat a vállalat igaz­gatója — jövőre az ideihez mérten 11,3 százalékkal lesz nagyobb a termelési érték. A dolgozók munkájának anyagi elismerése, ösztönzése végett 5,4 százalékkal szeret­nénk növelni a bérszínvona­lat. Tizenegymillió forintot szánunk a munkakörülmé­nyek javítására, a nehéz fi­zikai munka gépesítésére, a balesetek megelőzésére. a szállítás és az anyagmozgatás korszerűsítésére, a munkás- szállók kulturáltságának nö­velésére. A vállalatnál hagyomány az úgynevezet belső terv ké­szítése. Eszerint a „hivata­los” tervtől nagyobb értékű építést, szerelést akarnak el­végezni, hacsak az időjárás megint közbe nem szól. ön­maguknak állítanak fel ma­gasabb mércét. Ezt az építők önbecsülése kívánja meg, hogy minél hatékonyabban, nagyobb eredménnyel elégít­hessék ki az igényeket, amely valójában jóval meghaladja a vállalat kapacitását Csorba Barnabás A világgazdaság hírei

Next

/
Oldalképek
Tartalom