Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-03 / 285. szám
ÉSZAK-MAGYARGRSZÁG 10 T97S. decembei 3., vasárnap ZOBROK PARKBAN Kiss István: Munkastrón Makrisz Agamemnon: Tér- Kátonyi József: Kölcsey Grantncr Jenő: Tavasz úcplő nö A pesti Városliget rég- ót, a kedvelt pihenőhelye a fővárosiaknak. Harmonikus természeti képe, hangulatos sétányai irodalmi alkotásokban is felbukkannak. A Szépművészeti Múzeummal szemben található Műcsarnoktól a liget belseje felé haladva új élmény várja a látogatókat. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szeptemberben nyitotta meg kiállítását, a műtermek mögötti parkrészben. A képzőművészeti világhét alkalmára elkészült szoborpark huszonöt nemesanyagból való köztéri 1 szobra várja az érdeklődőket. Az alkotások a budapesti bemdtatás után- kerülnek végleges felállítási helyükre, az ország különböző részére. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat is rég dédelgetett tervének talált 'égleges formát a városligeti szoborpark létrehozásával. E park elődjének tekinthető a pár esztendővel ezelőtt, ugyancsak a Vrosligetben felállítottportrékiállítás, . a kecskeméti vasúti ? pályaudvar előtti parkban "látható szobrok együttese, valamint a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központot övező park szobrai. A példákat tovább sorolhatnám. A Városliget patinás környezetében ékszerként ható bronz-, acél- és kőszobrok nagy részé' . figurális alkotás, 1 -közdrtiiető kifejezésformával jelenít meg egy-egy hangülátciíY;.. ideát, érzést. 1 • , ,1 Kiss István Kossuth-dí- jas alkotó Munkásírón című szobra dinamikus, monumentális hatású formavilágával vonzza a tekintetet. Rusztikus, matt fényű elemek és csiszolt, ■pontosan illesztett mértani .szigöíúságú formák rendeződnek erűt. és. Hatalmat sugárzó ■ jelképpé' a , szerkezetet irányító rriürtkás j figurájának keze, alatt., A robosztusságában is könv- nyed, feszes formát és gondolatvilágot tükröző szobor méltán tarthat számot ,. érdeklődésre, a városligetii. : bbrhutatkozást kö- vetőéjtiü;íwiiskólcon. Pátzaiy Pál Felszabadulási emlékműve Hőgyész község főterén hirdeti majd az ember esendősé- gében is hősies, legyőzhetetlen voltát. A Kossuth- díjas szobrász ez alkalommal egy, a zászlóra féltő tisztelettel * föltekintő magányos katona alakjával figyelmeztet, és késztet (gondolkodásra...: ; Mákrjfiy; ' Agamemnon Térdeplő . című alkotása .Marcáíí''-számára készüli, 'jv A szobrok egy év leforgása alatt három ízben cserélődnek, ily módon a Városliget gyakoiá látogatói hetvenöt—nyolcvan új köztéri szoborral ismerkedhetnek meg. A folyamatosan megújuló szoborpark remélhetőleg kedvéit érdekessége lesz a ligetnek. Csáky Ida Á környezetvédele önvédelem Beszélgetés dr. Gonda György államtitkárra!, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnökével Ma már nemzetközi üggyé vált a környezetvédelem. Nincsenek országhatárok, a népek egymásra vannak utalva, hogy megóvják a földet, a levegőt, a vizeket, a technikai fejlődést kísérő fizikai, kémiai, biológiai hatásoktól, szennyeződésektől, mérgezésektől. Ahhoz uzon- ban, hogy ez az egységes védekezés létrejöhessen, elóbo az országhatárokon belül, a hazai környezetben kell mérsékelni, megszüntetni mindazokat az ártalmakat, melyek veszélyeztetik az emberiséget, földünk élővilágát. Egy éve, hogy a kormány — két intézmény összevonásával — létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. Célja, hogy felmérje mindazokat a környezeti ártalmakat, melyek együttjártak a gyors társadalmi és gazdasági átalakulással, az ipar és a mező- gazdaság nagyüzemi fejlődésével, az urbanizációval — továbbá meghatározza a környezet és a természeti értékeik védelmére a jelenlegi és a távolabbi feladatokat. Minderről dr. Gonda György államtitkárral, az OKTH elnökével folytatott beszélgetést munkatársunk. — Egy fiatal intézmény beiső életéről, szervezeti felépítéséről a kezdeti időszakban még nehéz képet alkotni, mert ezt a periódust az alakulás, a formálódás jellemzi. — — Valóban, a hivatal most teremti ineg (azokat a szervezeti és személyi feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy az intézmény elősegítse az lS7ö-ban életbe lépett környezetvédelmi törvény végrehajtását. Megvalósításához nagyon fontos' társadalmi érdekek fűződnek. Mindenekelőtt a jelen és a közeljövő emberét szolgálja. A környezetvédelem akkor értelmes, ha a természetvédelmet is tartalmazza. Egy nagy egységnek két oldaláról van szó, s ezt szeretné a hivatal is a maga munkájában kifejezni. A magyar természetvédelemnek nemzetközileg elismert, nagy múltja van. A hlazai közvélemény is fontos, jó ügynek; tartja. 400 ezer hektárnyi értékes területen — az ország területének 4 százalékán — gondoskodunk természeti értékeink védelméről. Nemzeti parkjaink — a Kiskunság, a Hortobágy, a Bükk hegység — a tudományos kuv tatást és az idegenforgalmat egyaránt szolgálják. Ide sorolható a 103 természetvédelmi terület, a 25 tájvédelmi, körzet és a megyék arborétumai, parkjai. Az; élővilág és a táj védelme Oä&iállattenyésztés, illetve a szántóföldi növények vonatkozásában is fontos nép- gazdasági, érdek, mivel a környezeti ’ ' károsodással a régi kultúrfajták,. őshonos állatfajok kipusztulása nagy veszteséget jelent a mezőgazdasági termelésben, nemesítésben. — A különféle környezeti szennyeződésből eredő károk nagysága becslések szerint éves szinten már a nemzeti jövedelem 2,5—3 százalékának felel meg. Az OKTH mit tekint alapvető környezetvédelmi feladatnak, melyek a legkritikusabb területek az országban?. — A (álaj, a termőföld védelme, á.' vizek és a levegő tisztaságúnak: '.megóvása az a három '•* alapvető terület, amellyel alaposan kell foglalkozni. Hazánk egyik legfontosabb termelőeszköze a talaj, becslések szerint a nemzeti vagyon egyötödét képezi. A földvédelem kapcsolódik, a vizek jó minőségének megőrzéséhez. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági termelés kemizálása, a koncentrált állattartás nagy mértékben foltozza a folyók, a tavak, vagyis az élővizek szennyezettségét. De okként említhető még az ipar fejlődése, a lakosság életkörülményeinek változása is, melyek a hulladékok és a szennyvizek mennyiségének növekedését idézték elő. Őri szágösan naponta másfél millió köbméter szennyvíz kerül minden tisztítás nélkül a befogadókba. Épp ezért sürgető, hogy a VI. ötéves tervben fontos helyre kferüljön a szennyvizek kezelésének kérdése és a műszaki megoldásokban is előbbre kell lépni. Az elkövetkező tíz évben a lakossági ivóvíz-szolgáltatás megkétszereződik, s ezzel párhuzamosan megnő a szennyvízkibocsátás. Nem beszélve az ipar és a mezőgazdaság vízigényéről. Mindez elképzelhetetlen szennyvíztisztító telepek építése nélkül. Rengeteg a tennivaló a levegő tisztaságának megóvásáért is. A levegő minőségének állapota az ország iparilag fejlett területein — Miskolcon, Tatabányán, Dunaújvárosban, a budapesti agglomeráció térségében stb. — meglehetősen súlyos. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy 'a levegő szennyezettsége a vizek szennyeződését is fokozza. A közlekedés, az energiaipar, a vaskohászat, az építőipai", a vegyipar, a kommunális fűtés kéndioxid, szénmonoxid és por szennyezése káros hatással van levegőnk állapotára. Történtek intézkedések, s ma már csak védelmi berendezésekkel épülhetnek fel az új létesítmények. 'Magának az Iparnak kell azonban arra törekednie, hogy környezetkímélő, hulladékszegény technológiákat alkalmazzon, illetve a hulladékokat újra felhasználja. i Szándékosan nem tértem ki a zaj, a vibráció, a különféle sugárzások kérdésére, mivel hazai viszonylatban a víz, a levegő, a föld védelmét tekintem elsődlegesnek. — Hol tart ma Magyar- országon a környezetvédelem, az OKTH hatáskörénél fogva, hogyan segíti meggátolni a környezeti ártalmak továbbterjedését, fokozódását? — Ha a nemzetközi minősítést. nézzük, valahol a közepes szintre helyezhető hazánk környezeti állapota. A közvetlen cél a szintentartás. A VI. ötéves tervben ez komoly terheket ró a népgazdaságra, s pénzeszközeinkkel ésszerűen kell bánni, hogy a környezet védelmét szolgáló beruházásoknál a legjobb megoldásokat válasszuk. A hivatal . hatáskörébe tartozik a jelentősebb beruházások véleményezése, s mi élünk ezzel a jogkörrel. Intézményünk megfelelő szerepet kap az elkövetkező tervidőszak előkészítésében, vagyis részt veszünk a népgazdasági tervezésben. Feladatunk továbbá a környezetvédelmi koncepciók kialakítása, a megfigyelő-, és információ- rendszer megszervezése. Részt vállalaunk a tudományos .kutatások szervezésében, 'a szakemberek képzésében. A hivatal áttekinti, koordinálja az ország, a megyék környezetvédelmi tevékenységét. 500 millió forint összegű környezetvédelmi alappal rendelkezünk. A környezetvédelem azonban nemcsak a pénzen, az újabb beruházásokon múlik, hanem az emberi magatartáson is. A hivatal társadalmi szerepe ott kezdődik, ahol a munka- és lakóhelyi környezetről kell beszélni: az üzemekben, a lakóhelyi közösségekben. Kirívó példa az idegenforgalom. Az idén mintegy 16 millió külföldi járt hazánkban. Az autóspihenő helyek, a kempingek láttán felvetődik a kérdés: Miért akar tiszta vizet a Balatonba az, aki a maga környezetében sem tudja megőrizni a tisztaságot? A környezetvédelmet mindenkinek a saját háza táján kell kezdeni: a gyárban, otthonában, ahol él. E magatartás kialakításában sokat tehet az ifjúsági mozgalom — a KISZ, az Úttörő- szövetség. Már iskoláskorban, a földrajz, biológiaórákon el kell jutni a fiataloknak ahhoz a felismeréshez, hogy mit jelent a környezet, a természet. Keressük a kapcsolatot a főiskolákkal, az egyetemekkel. Sokat tett, jó ügyet szolgál a Hazafias Népfront és vele együtt más társadalmi szervezetek. — Várható-e változás az országos környezetvédelmi rendszerben, különösen a hivatal és a megyék közötti kapcsolat szorosabbra fűzésében? — Nagyón fontosnak érzem a testületi munkát, azt, hogy a tanácsok működésében mind nagyobb helyet kapjon a környezetvédelem. A megyei tanácsok építési, közlekedési, vízügyi, mező- gazdasági, .egészségügyi ' és más osztályai között megosztódnak a környezetvédelmi feladatok. Feltétlen szükséges lenne e munka összehangolása. A legközelebbi tanácsválasztások idején szeretnénk, ha létrehoznák a környezetvédelmi bizottságokat, amelyek helyet kapnának a legfontosabb tanácsi bizottságok között. Örvendetes, hogy a tanácsüléseken egyre gyakrabban tűzik napirendre a megye környezetvédelmi helyzetét. Ez is garancia arra, hogy erősödik az ügy fontosságának felismerése. A közelmúltban jártam Tatabányán, ahol a Komárom megyei Tanács sikeresen koordinálja a környezetvédelmi munkát. Igaz, a körülmények is kényszerítőek. Meglepett a KÖJÁL közreműködése, nagy szellemi befektetést, komoly ismerétet igénylő munkája. — Aggasztó-e a jövő, mennyire lehetünk optimisták környezetünk megvédését illetően? — Kizárólagosan rajtunk múlik a romboló folyamat megállítása, visszafordítása. Van rá példa a világban: Londonban megszűnt a szmog, Moszkva levegője csodálatos, a Rajnába halakat telepítenek, Japánban a hulladékból gátakat építe. nek ... Tehát mindent meg lehet oldani. Még azt is, hogy Budapesten délután 5 órakor ne ússzon , benzingőzben a város, hogy a felszíni tömegközlekedésben talán nagyobb helyet kapjanak a trolibuszok stb. Eljutottunk odáig, hogy a környezetvédelem fontosságát már kezdi felismerni társadalmunk. Talán nincs messze az az idő sem, amikor tudatosul az emberekben, hogy ha földünk, vizünk, levegőnk — környezetünk — tisztaságát védjük, akkor önvédelemről van szó! Horváth Anita Pátzay Pál: FéSszftímfttf&si cmíékmű
