Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

i 1978. december 3., vasárnap •*) ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Benke Valéria beszéde IIIX. map lÉÉm (Folytatás az 1. oldalról) javasolta az elsőrendű kér­dés, a háború kiiktatása ér­dekében. Erről gondolkodva, tanácskozva két kérdésre kell a választ keresnünk. Az első: van-e reális lehetőség a háborúk kiiktatására. Á második: mit kell tennünk azért, hogy e lehetőség való­sággá váljék. A jelenkori béketörekvé­sek sikerének előfeltétele az a történelmi fordulat volt, amely Októberrel, a Szovjet­unió megszületésével kezdő­dött és a szocialista országok sorának létrejöttével folyta­tódott. Majd ezekhez járul­tak és járulnak a nemzeti függetlenségi mozgalmak harcai és eredményei, a vi­lágszerte erősödő munkás­mozgalom, a szo'.,:^'iciQ esz­me vonzásának nagy kiterje­désű növekedése. Ennek a történelmi áram­lásnak része és felerösítője lett a békemozgalom. A Wrocluwban összegyűlt öt­százak felrázó és bátorító üzenetére, Párizsból, az első békekongresszus cselekvést sürgető szavára, váratlanul rövid idő alatt sikerült aztta tömegmozgalmat • létrehozni, amely már megszületése má­sodik évében — 500 millió aláírással — az akkori em­beriség egynegyedének sza­vát tette hallhatóvá a nem­zetközi közvéleményben. E harc váltakozó kimene­tele, viharos eseményei né­ha nehezen áttekinthetővé teszik az erővonalakat. Any- nyi már mégis világos, hogy w. imperializmus egyedural­mi helyzetének vége; a gyar­mati rendszer' fölbomlott, a népek a kiszolgáltatottság burkoltabb formáit is felis­merik, harcolnak ellene. A békemozgalom már megindulásakor azt hirdet­te. hogy sem világnézeti, sem a társadalmi rendet il­lető nézetek nem lehetnek akadályai annak, hogy osz­tályok és népek, egyének és szervezetek, vallások hívői és materialisták összefogja­nak azok ellen, akik világ- hatalmi céljaik vagy hadi­ipari profitérdekeik miatt fogyvérkeznek és háborús feszültségedet idéznek elő. Hogy a két érdek mikép­pen fonódik össze és micso­da profilokról van itt szó, azt egyetlen példa is jól jel­lemzi. Egyedül a neutron- bomba bevezetésétől az eb­ben érdekelt trösztök tizmil- liárd dolláros hasznot várnak. Az úgynevezett harmadik világban, a fejlődő országok­ban nagyon sok helyen a szo- „ializmus különféle űtjail hirdetik meg, és több ország valóban szocialista irányú fej­lődésre törekszik. A békemozgalom kedve­zőbb talajon dolgozhat most. • kedvezőbb lehetőségei nyíl­nak arra, hogy a közvéle­ményre , hasson. A közvéle­mény nyomásával kell kény­szerítő erőt találnunk arra, hogy a kormányok ne tudják kivonni magukat a leszerelés parancsoló követelménye alól. Ez az előfeltétele a háború nélküli világnak . Mint' azl előttem több fel­szólalás is kifejezte, már nem egyszerűen háború nélküli ál­lapotot óhajtunk — amelyet azonban még fenyegetések, gazdasági és szellemi veszte­ségek terhelnek — hanem a nemzetközi kapcsolatok olyan új rendjét, amely a népek önálló döntési jogát garantál­ja a maguk választotta út­hoz: amely a társadalmi rendszerek előnyei vagy hát­rányai felől nem a harcme­zőn vagy légicsatában — és az egyre nagyobb költségeket felemésztő haditechnikában — kívánja meggyőzni a maga értékeiről az embereket, ha­nem a békés építés, áz alko­tó munka lehetőségeivel és eredményeivel. E nagyszabású békemunka két döntő tényezője a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok tekintélye, ereje, va­lamint a szocialisla eszme vonzásának növekedése. Mel­lette a harmadik tényezőt azok a nyugati, reálisan gon­dolkodó polgári erők jelen­tik, amelyek ugyan nyilván­valóan nem a szocializmus, hanem a tőkés rend hívei, mégis készek voltak a Szov­jetunióval és velünk együtt­működni az enyhülésért. Az •a közvélemény, amelyet ezek a realista politikusok képvi­selnek és befolyásolnak, he­lyeselte a helsinki záródoku­mentum aláírását, és várta kedvező hatását. A fegyver­kezésben érdekelt monopolis­ta csoportok és a tömegtájé­koztatásban az ö édekeiket szolgáló erők azonban Hel­sinki után esv-egy ügyes ma­nőverrel, a záródokumentum egyes szavait annak lényege ellen fordítva, ellentámadásra indultak az enyhüléssel szem­ben. Az enyhülés e három erő­forrására tekintve optimistán felelhetünk arra a kérdésre: van-e realitása ma a fegy­verkezés megállításának, majd olyan megállapodások kikényszerítésének, amelyek a jelenlegi erőegyensúlyt meg­tartják ugyan, de egy alacso­nyabb szintre csökkentik a fegyverzetet. Innen vezethet az út a lefegyverzés, majd a nagy emberi cél, a fegyve­rek és háborúk nélküli viiág felé. Fegyverek és háborúk nél­kül is komoly gondjai van­nak az emberiségnek. A vi­lág lakosságának nagyobbik fele mindennap éhezik. Ki­sebbik felén, különösen a tő­kés országokban és ezen be­lül is Észak-Am '""lkában ijesztő nyersanyagpazarlás folyik Ennek és a környezet­szennyeződésnek a veszélyei mellett nem kisebb világ- probléma a gazdasági fejlő­désben elmaradt és mindmá­ig akadályozott népek sor­sa. A NATO fennállása óta fegyverkezésre fordított ösz- szegekböl a földünkön éhező 250 milliónyi gyermeket 40 évig el lehetne látni minden szükségessel. De ugyanakkor — mint azt magának az ENSZ főtitkárának kimutatá­sa jelzi — a világ tudósai­nak több mint a fele olyan feladatokon dolgozik, ame­lyek közvetlenül vagy köz­vetve hadicélokat szolgálnak. Ezért az emberiség egyete­mes érdeke, hogy a józan ész felülkerekedjék. Mint Ká­dár János elvtárs mondta, alig néhány napja a Közpon­ti Bizottság ünnepi ülésén: ..Pártunk és a magyar nép bízik abban, hogy az eny­hülésért küzdők erőfeszítését siker koronázza, hogy vég­képp el lehet torlaszolni egy új világháború útját és a vi- haros századok után béké­sebb korszaknak nézhetünk elébe". Nemzeti ügyünk és inter­nacionalista elveink együttes szolgálatát jelenti az, hogy hűséges szövetségesei va­gyunk a Szovjetuniónak, a szocialista országok közössé­gének, szilárd tagjai a biz­tonságunkat és függetlensé­günket garantáló Varsói Szer­ződésnek. Külön kiemelem szolidari­tásunkat a hős vietnami nép­pel, amely oly hosszú és oly sok áldozatot követelő hábo­rús időszak után most a bé­kés építés rövid éveit megtö­rő újabb támadásoknak van kitéve — ezúttal a kínai ve­zetés részéről. A magyar kommunisták — együtt a többi hazafival, mas^ társadalmi szervezetek tagjaival és eltérő világné­zetű honfitársainkkal —kez­dettől tevékeny résztvevői voltunk, s leszünk ezután is a békemozgalomnak. Miként a hazai mozgalmak, úgy kormányunk is minden al­kalmat és lehetőséget meg­ragad, ha hasznos lépéseket lehet a bizalmat és együtt­működést előmozdító nem­zetközi atmoszféra javítására. A mai korszak kevesebb egyéni áldozatot kíván, mint a 30 év előtti indulás. De azt változatlanul megkíván­ja a társadalmi fejlődés, hogy kellő számban legye­nek olyan emberek, akik ab­ban a szellemben élnek, dol­goznak. amely a közösség ja­vát szolgálva keresi az egyé­ni boldogulást. Ezek közé tartoznak önök, a békekong­resszus küldöttei is. Ezért tekinthetünk bizakodóan a közeli és a távolabbi jövő elébe. Állampolgáraink re­ménykedve tekintenek a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének mina­pi nyilatkozatából kicsendü­lő új békekezdeményezésre. E nyilatkozatból optimizmus sugárzik, azt, realitás jellem­zi. Széles lehetőségeket kí­nál a béke, a haladás, az enyhülés erőinek konstruk­tív együttműködésére, a fegyverkezés megfékezésére pedig kölcsönösen elfogad­ható programot ajánl. A Magyar Népköztársaság készséggel csatlakozott eh­hez a közös nyilatkozathoz, népünk teljes támogatását maga mögött tudva kormá­nyunk tevőlegesen fogja szol­gálni a benne foglallak való­ra váltását. A békemozgalom minden hívének erőt, sikert kívánok ehhez a szép. emberi, nemes harchoz, hazánkért, az em­beriségért, gyermekeink jö­vőjéért — zárta nagy 1aps- sal fogadott beszédét Benke Valéria. A IX. magyar békekong- ress/.us — Szalay Zsolt bu­dapesti küldöttnek, a Ma­gyar Rádió hirszerkesztösége ro va t vezető jének indilyányá­ra — állrf-’o^lalásban erősí­tette meg Vietnam népe irán­ti szolidaritását: , „A IX. magyar békekong­resszus küldötteit, az egész magyar népet mély aggoda­lom tölti el amiatt, hogy is­mét sorozatos provokációk veszélyeztelik a Vietnami Szocialista Köztársaság so­kat szenvedett népének füg­getlenségét és békéjét. A magyar nép, a magyar békernozgalom, a világ ha­ladó erőivel együtt magáé­nak érzi azt az áldozatos és hősi harcot, amelyet Viet­nam népe szabadságáért és függetlenségéért folytatott, világot átfogó szolidaritás övezte győztes harcát. Az egységes, szocialista Vietnam létrejötte lehetővé tette, hogy teljesüljenek a vietnami nép hőn óhajtott vágyai, kedve­ző hatást gyakorolt a délke­let-ázsiai térség biztonságá­ra, az egyetemes béke és a társadalmi haladás ügyére. A vietnami népnek a bé­kés építésben elért eredmé­nyeit a magyar nép, a ma­gyar békemozgalom is öröm­mel köszöntötte, üdvözölte. Vietnam népének azonban nem adatott meg, hogy az óriási áldozatok árán kiví­vott szabadságot zavartala­nul élvezhesse. Peking su-' gallatára és' támogatásával a , kambodzsai Vezetés súlyos provokációs támadásokat kez­dett Vietnam ellen, s ugyan­olyan népirtás, háborús bűn- cselekményeket követ el, minj annak idején az amc- ri'i-ii imperial's!;!" A IX. magyar békekong­resszus, a magyar békemoz­galom — népünk Vietnam iránti mély, testvéri érzései­től indíttatva — ezúttal isld- fejezésre juttatja szolidaritá­sát a hős vietnami néppel szocialisla hazájának védel­méért vívott küzdelmében. N Megválasztották az ij Országos Bélelanáesot Sebestyén Nándorné adott választ a vitában elhangzot­takra, , válasza után a kong­resszus egyhangúlag elfogad­ta az Országos Béketanács jelentését a két kongresszus között. végzett munkáról, va­lamint a szóbeli kiegészítés és a vita összefoglal óját. Darvast István, a szerkesz­tő bizottság vezetője ismer­tette a IX. magvar békekong­resszus állásfoglalás-terveze- tével kapcsolatban elhang­zott észrevételeket. A módo- • silásokkal a küldöttek egyet­értettek, s a dokumentumo­kat egyhangúlag eifogpdtt'k. Hantos Jánosnak, a jelölő bizottság vezetőjének indok- után a kongresszus kül­döttei megválasztották az új 287 tagú Országos Béketaná­csol. Az ezt követő szőnél ideje alatt: megtartotta első ülését az újjáválasztott Or­szágos Béketanács, s megvá­lasztó! ta tisztségviselőit. Az ismét összeülő kong­resszust Hantos János tájé­koztatta a testület döntései- I ről. Az OBT egyhangú szava­zással Sebestyén Nándornét, a Béke-világtanács Elnöksé­gének tagját választotta új elnökévé. Hantos János hang­súlyozta, hogy olyan ember került az elnöki posztra, aki­nek az élete, munkája ösz- szeforrott a magyar béke- mozgalom fejlődésével. A hosszan tartó tapssal ki­sért méltatás után ismertet­te a jelölő bizottság elnöke az OBT további tisztségvi­selőinek névsorát. Elnökhelyettesek: Boldizsár Iván Állami-díjas író, a BVT tagja, Eckhardt Sándor pro­fesszor, az Országos Onkoló­giái Intézet igazgató-főorvo­sa, Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot Cu­rie Sugárbiológiai és Su"ár- egészségügyi Kutatóintézet igazgatója. Főtitkár: Kovács Béla. az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osz­tályának alosztályvezetője. Titkár: Sütő Gyula. A IX. magyar békekong­resszus — amelynek máso­dik napján Nagy Mária és Réczei László elnökölt — az Országos Béketanács új fő­titkárának és új elnökének zárszavával ért véget. Ko­vács Béla és Sebestyén Nán­dorné — a kongresszus ál­lásfoglalásának szellemében — a 30 esztendős magyar békemozgalom eredményes munkájának folytatását je­lölte meg a jövő feladata­ként. A kétnapos tanácskozás záró''''korcHakönt a iwresz- szusi termében — a Magyar Rádió gyermekkórusának tol­mácsolásában — felhangzott Kodály Zoltán Békedala. A IX. magyar békekong­resszus megvonta a magyar békemozgalom öl esztendős tevékenységének mérlegét, s visszatekintett a békeerők küzdelmének húrom évtize­dére. Termékeny vitában megállapította, hogy a' két kongresszus közötti időszak­ban a mo'Palom a oá”* K a kormány következetes béke­politikája alapján, kedvező nazai t.., javuló nemzetközi feltételek között, eredménye­sen munkálkodott a béke épí­tésén és védelmén. A Szovjetuniónak az egész emberiségért érzett felelőssé­ge és a szocialista közösség többi országával együtt foly­tatott békepolitikája, a nem­zetközi békeerők együttes fellépése nyomán szélesedett és mélyült az enyhülési fo­lyamat. Ennek volt jelentős mérföldköve 1975-ben a hel­sinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet, s 35 állam által elfogadott zá­róokmány. Jelentős változásoknak vol­tunk tanúi az elmúlt fél év­tizedben más kontinenseken is. Az állásfoglalás ezután hangsúlyozza: A magyar békemozgalom tevékenysége az emberiség legnemesebb ügyéi, a békét, a háborús veszély elhárítá­sát, a biztos és nyugodt jö­vő megteremtését szolgálja. Bekemozgalmunk olyan or­szágban részese, alakítója a politikai életnek, a közvéle­ménynek, smelv ideb-vy a népjólét növelésén, a fejlett szocialisla társadalom építé­sén fáradozik, külkapcsola- tait pedig az enyhülési fo­lyamat megszilárdítása, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élése és együtt­működése. a társadalmi ha­ladás, a nemzeti függetlenség és a népek közti barátság szolgálatába állítja. Ez a mai és az utánunk jövő nemze­dékek létérdeke. E történel­mi célok megvalósulását a békemozgalom a maga sajá­tos eszközeivel segíti. A magyar békemozgalom a Hazafias Népfront keretében önállóan dolgozik. Nemzet­közi tevékenységével a Bé- ke-világtanács politikai elveit és céljait magáénak valló, cselekvési mogramját meg­valósító békeerök sorában járul hozzá az emberiség bé­kéért küzdő százmilliós tö­megeinek erőfeszítéseihez. Így kerül összhangba béke- mozgalmunkban a szocialista httzafiság azzal a küzdelem­mel, amelyet a világ haladó közvéleménye folytat a poli­tikai és katonai enyhülésért, a fegyverkezési verseny megállításáért, a leszerelé­sért.. az európai biztonság és együttműködés ki(eliesed>'só­ért, a válsággócok felszá­molásáért, a fejlődő orszá­gok társadalmi, politikai és gazdasági felemelkedéséért. A békés jövendőt előkészítő nemes célok megvalósulásá­hoz a magyar békemozgalom j el entős kezd emén yezésekkel, önfeláldozó helytállással já­rult hozzá. A magyar békemozgalom feladatai nem csökkennek az elkövetkező években , sem — folytatódott az állásfoglalás. Az, enyhülés biztató folya­mata az elmúlt két eszten­dőben sajnálatos módon le­lassult. Még nem sikerült megállítani a fegyverkezési versenyt, újabb válsággócok keletkeztek. A NATO-tagál- lamok az ENSZ-közgvúlés rendkívüli leszerelési ülés­szakával egyidejűleg tartot­tak csúcc*V’foi,-cA<v‘o* v * itt kidolgozott hosszú távú fegy­verkezési programjuk nö­vekvő terheket ró a népek­re, súlyosan fenyegeti a bé­két. Fe'e’ésség terheli az Egyesült Államok kormányát a fegyverkezési verseny úi szakaszának kezdeményezé­séért. A neutronfegyver rendszeresítése — amelynek előkészítése megkezdődött — súlyosan veszélyeztetheti a világ biztonságát. A reakci­ós imperialista körök ezzel párhuzamosan a helsinki zá­róokmány szellemének meg­hamisítására törekszenek, s igyekeznek beavatkozni a szocialista országok belügyei­bc. Jóllehet az enyhülés útjá­ban tornyosuló új akadá­lyok aggodalommal töltik el a békeszeretö embereket, vi­lágosan látják, hogy a jelen­legi helyzet merőben külön­bözik a hidegháború korsza­kától. A nemzetközi erővi­szonyok továbbra is a béke, a társadalmi haladás hívei­nek kedveznek. Ilyen körülmények között a nemzetközi helyzet, a bé- kemozgalmat is arra ösztön­zi, hogy felvilágosító mun­kája módszereinek gazdagí­tásával tegye elemzőbbé, ha­tásosabbá, eredményesebbé tevékenységét. A minket körülvevő világ megismerésére, a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben szükséges helytállásra a magyar békemozgalom úgy ösztönözheti legjobban ha­zánk lakosságát, ha munká­ját — mint eddig, ezután is — népünk minden dolgozó osztályával és rétegével együtt végzi. A jövő letéteményese a ma felnövekvő ifjú nemze­dék, ezért a társadalom va­lamennyi korosztálya közül az ifjúság a legérdekeltebb abban, hogy'tartós béke le­gyen a világon. A fiatalok közti békemozgalmi tevé­kenység legfontosabb célia ennek megértetése, elfogadta­tása, s így az ifjúság mind szélesebb tömegeinek bevo­nása cselekvő részvétel" Békemozgalmunk megkö­szöni és a jövőben is kéri, igényli, segíti az egyházi sze­mélyek, a hívők hazai és nemzetközi béketevékenysé­gét. Az emberiségnek választa- , nia kell a pusztulással fenye­gető nukleáris háború és az egyetemes fejlődést megte­remtő és megszilárdító békés egymás mellett élés politiká­ja között. Mi a békét és a fejlődést választjuk. Azt akarjuk, hogy a békés egy­más mellett élés igazságát más társadalmi rendszerek is elfogadják. Ehhez szükséges az enyhülési folyamat elmé­lyülése, aminek feltétele a fegyverkezési verseny megál­lítása, a leszerelési tárgyalá­sok eredményessége, a kato­nai enyhülés. Meggyőződé­sünk, hogyha a szocialista közösség országai tovább erősítik egységüket, ha a ha­ladás hívei, a békéért küzdő százmilliók világszerte össze­fognak. — sikerül elhárítani az enyhülési folyamat útjá­ban álló akadályokat. Az együttes fellépés nagymér­tékben hozzájárulhat ahhoz, hogy megszilárduljon Euró­pa és a világ békéje, meg­erősödjön a biztonság, hogy ki lehessen iktatni a nemzet­közi kapcsolatokból az erő­szakot. s az azzal való fenye­getést, s hogy konkrét lesze­relési megállapodásokkal vé­get lehessen vetni a fegy­verkezési versenynek, lehető­vé váljék az általános és tel­jes leszerelés. A 'magyar békemozgalom kiemelkedő feladatának te­kinti, hogy támogassa a vál­sággócok felszámolásáért folytatott küzdelmet. A béke építése és védelme ma mindenekelőtt összefogás az enyhülés megőrzéséért és továbbfejlesztéséért, a boldo­gabb emberi életért, Küzde- nünk kell azonban mindazok ellen, akik önző céllal, fele­lőtlenül fenyegetőznek az atomháború veszélyével. A magyar békemozgalom, a IX. magyar békekongresszus szö­vetséget és együttműködést kínál mindazoknak a politi­kai és társadalmi erőknek, amelyek készek részt venni ebben a küzdelemben. Hazánkban a béke ügye nemzeti ügy. Ezt szolgálta a IX. magyar békekongresszus is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom