Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

fV78. (Jecomber 20., szerda warn» ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 » közelmúltban talán minden korábbitól többet hallhattunk és olvashattunk a fegyelmezett, következetes, céltudatos és hozzáteszem azt is: jól át­gondolt, megalapozott mun­káról. Furcsa módon a rend, és a fegyelmezett munka kapcsán felvillanó célok so­kaságában, soha nem érez­tem a parancsolgatás keser­nyés ízét, az ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatások, gyakorta nagyon is vitatha­tó láncolatát. Sokkal inkább tapasztaltam az együttgon­dolkodás és a tennivalókkal történő azonosulás teremtő erejét, szabad legyen kimon­dani: a személyes példamu­tatás varázsát. Nem szeretnék előhoza­kodni azoknak az éveknek a sokáig kísértő árnyaival, amikor azért kellett erőn fe­lül vállalni, hogy a nem min­dig átgondolt kijelentések, a pattogóan parancsízű szavak valamiféle erőszakolt való­sággá váljanak életünk sod­rában. De azt sem akarom bizonygatni, hogy felada­taink megoldásához elég a jó szándék, vagy a határo­zottság. Jóllehet, szükség van rá, de legalább ennyire igé- nyeltetik a hozzáértés, a ta­pasztalat a gyakorlat, egy­szóval mindaz, ami nemcsak segíti azonosulásunkat az ér­telmes és okos célokkal, ha­nem alkalmassá tesz ben­nünket az elgondolások megvalósítására. Vonatkozik ez mindenfajta emberi kö­zösségre, essék ott szó a be­tűvetésről vagy a nyersvas- gyártásról, esetleg tervezés­ről, netán kivitelezésről. Ilyen és hasonló gondolatok bátorítanak rá, hogy ki­mondjam: hosszú távon csak ott beszélhetünk fegyelme­zett, következetes munkáról és rendteremtő erőkről, ahol értelmes célok serkentik az elgondolást, éppen úgy mint az anyagot formáló munkás kezet. Ahol nem a kiadott parancs, ellentmondást nem tűrő akusztikája a lendítő erő, hanem az a tudat, hogy mindaz, amit itt és wiost kell tenni, használ önma­gámnak és a közösségnek is. Persze ilyen célok meg­valósítására buzdítani annak legyen bátorsága, aki maga is érti a dolgát, akiben nincs híján a tehetség, a képzelő­erő, és engedtessék meg ki­mondani, a lelkiismeretesség. Következésképpen sem ma­gát, sem pedig másokat nem hajszol értelmetlen fárado­zásokba, megvalósíthatatlan tervek erőszakolt kivitelezé­sébe. V alljuk és hirdetjük is, hogy a növekvő igé­nyességgel lépést tar­tani immáron semmiképpen sem divatos szólam, vagy jól hangzó kinyilatkoztatás, ha­nem szó szerint vett, holna­pot teremtő, szép küldetés. Korunk forradalmisága nem golyózáporban született bá­torságot kíván tőlünk, ha­nem azt igényli, hogy tart­sunk lépést a megváltozott igényekkel, korszerűségben, gondolkodásban és cseleke­detekben. Abban, amit te­szünk mutatkozzék a jó gaz­da felelősségérzete, táguló látóköre, tettekre buzdító okossága. Ez a sajátosan mai forradalmiság teremthet olyan légkört, olyan közszel­lemet. amelyben mindig zöld utat kap az igényes. célsze­rűség, amelyben már-rpár az a kényelmesebb, ha valaki jól dolgozik, becsületesen él és gondolkodik, és nem az, ha fegyelmezetlenül cselleng, miközben mások helyette is teszik azt, amit holnapunkért tenni kell. Következésképpen a rend és a fegyelem olyan légkört feltételez, amelyben a tiszta gondolat és a >tiszta kéz nemcsak a vezetők ügye, hanem a közösség általános igénye. Ahol azoknak a hangja harsoghat, akik be­csülettel, hozzáértéssel dolgoz­nak, és nem azoké, akik ügyeskedve igyekeznek előbbre jutni anyagiakban, vagy erkölcsiekben. Ahol a fegyelmezetlenkedőket nem­csak a vezetők szigora sújt­ja, hanem a közösség meg­vetése és felháborodása kényszeríti jobb belátásra. Ahol a cinikus kárörvendő megjegyzések, rendre meg­törnek a közösség jobbító szándékán és ,e szándékot követő példás erőfeszítéseink. Értelmes célok, szép fel­adatok megvalósítására gyür- kőzni nemes küldetés, ismé­telgetem immár lei tudja há­nyadszor a szavakat — és közben a Központi Bizottság még ólomszagúan friss köz­leményére gondolok. Arra, hogy az eljövendő esztendő­ben nem többet, hanem másképpen kell dolgoznunk a nemzeti jövedelem gyara­pításáért, a lakosság reál­jövedelmének fokozásáért, a külkereskedelmi mérleg ja­vításáért. Es ami erre ser­kent, az most semmiképpen sem a parancsok agresszi­vitása, hanem pontosan a cél igaza, a feladat értelmessé- ge, ha úgy tetszik, a hol­napba tekintés biztonsága. Ez lendíti a képzelőerőt — ez serkenti a cselekedeteket az együtt gondolkodástól az együttes munka felé. Nem az érces hang, hanem az egye­dül értelmes és okos ötlet, meg a nyomában bontakozó vállalkozó kedv veti meg fe­gyelmezetten szép munkánk alapját. indaz, amit fényesre koptatott gyakorisággal hangoztatunk a rend­ről és a fegyelemről, nem kerete, hanem valós tartal­ma munkánknak és maga­tartásunknak. Nem elvont fogalom a rend és a fegye­lem, a munkahelyen, az ut­cán, vagy a családban, mint ahogy nem is csak megálla­podás dolga, hanem holnapot formáló fáradozásaink egyik elengedhetetlen eleme. Meg­teremtése és szilárdítása en­nek a rendnek csakis munka közben képzelhető el — olyan emberek kőiében —, ahol az értelmes cél eredményeket, írérő elfoglaltsággá nemese­dik. Puuhwíts Ágoston Szakcsoport a A mezőkövesdi Matyó Tsz keretében 1978. január 23-án alakult meg a nyúltenyésztő szakcsoport, amely jelenleg 43 taggal működik. Hogy eredményesen tevékenyked­nek a kövesdi nyúlások, azt mi sem bizonyítja job­ban, minthogy az ez év ok­tóber 31-éig már 10 ezer ki­logramm vágónyulat adtak át a szerződő partnernek. A szövetkezet a nyúltenyésztés további fellendítése érdeké­ben megállapodást kötött a Környei Mezőgazdasági Kom­bináttal, amely a ftvtneia KKAaE céggel körösen a nyúlhizlaláshoz szükséges leggazdaságosabb takarmá­nyozási rendszert dolgozta ki. A megkötött szerződés ér­telmében a jövő év elejétől Észak-Magyarország egész területére a Matyó Tsz ál­lítja elő a nyúltápot. Az újabb nyúltenyésztők részé­re pedig KA—6 típusú ház­táji fém nyúlketíeceket, s új-zélandi fehér fajtájú te- nyésznyulat biztosítanak. A javuló feltételek minden bi­zonnyal tovább növelik Me­zőkövesden és a környéken a nyúlten vész tok táborát. Óvjál! a vÉiiífi Az erdőbényei Sólyom va­dásztársaság mintegy 36 ezer hold terület vadvédel­mének a gazdája. Különösen ilyenkor télen van sok fel­adata, tennivalója a félszáz tagot számláló vadásztársa­ságnak. A vaddisznóban, szarvasban, őzben gazdag vidéken hetente rendszere­sen töltik fel szálas és sze­mestakarmánnyal az erdei tisztások vadetetőit, s ugyan­akkor a minőségi vadállo­mány megóvása érdekében meghatározott időközönként selejtezéseket is tartanak. Sliz Sándor lakatos szárnyas fúrógépen a bányákba« használt kötéllakatokat fúrja a bá- nyagép javítóban. KÖOLAJISZAP, KUNT TRÁGYA A Shedl-iársaság kanadai kutatói a manitobai egye­tem kutatóival együttmű­ködve art a kérdést vizsgál­ják, hogyan lehetne a kő­olajfinomítók nehéz szénhid­rogént, kénvegyületeket, fémelemeket és azok vegyö- leteit, valamint vizet tartal­mazó üledékét a termőföl­dek trágyázására felhasznál­ni. Ezt a kőolajüledéket egyelőre műszakilag és gaz­daságilag nagyon igényes égetési eljárásokkal semmi­sítik meg; Egy kanadai kő­olaj finomító közelében, gon­dosan elkülönített területen különböző mennyiségeket szántottak be a talajba a kő- olajfinomító iszapjából. A ta­laj rendszeres és gyakori gé­pi megmunkálásával elérték art, bogy a levegő, a nap­fény és a hő fokozottabb mértékben el jusson a talaj­ban található baktériumok­hoz és a tápanyagokat -tar­talmazó köoíajiszaphaz. K tápanyagok bornlasztását ter­mészetesen leginkább azok a talajbaktériumok végezték, amelyek asszimilálják a szénhidrogént. Az így eSÜ- köszített talajba árpát vetet­tek. A kőolaj iszappal trá­gyázott területen 18—31 szá­zalékkal nagyobb termést é®­Nagyszerfi érzés a rrratskre siker. Egy életre szóló ék mény, ha valaki részese le­het egy olyan mű megalko­tásának, amelynek világvi­szonylatban is híre, rangja van. Ilyen mű a Borsodi Vegyikombinátban az űj pvc-gyár. Negyvenkét hó­napon át épült, s ami a lé­nyeg: határidőn és költség­kereten belül. Ha elkészül az építkezés krónikája, abban egészen biztos helyet kap a 34. sz. Állami Építőipari Vállalat Kazincbarcikai Főépítésveze­tősége is. Innen irányították a magasépítkezési munkála­tokat, amelyeknek sikerrel eleget tettek. Nevük beíró­dott a gyár és —, ha szabad ezt mondani —, az egész magyar beruházási program valóra váltásának a történe­tébe. Nevüket és kifogásta­lan minőségben elvégzett munkájukat jól ismerik Bélapátfalván a cementmű­nél, Orosházán a .síküveg­gyárnál. Gyulán, a húskom­binátnál is. Névjegyük ga­ranciát jelentett és jelent, amire a legfrissebb példa a kazincbarcikai megbízatás sikeres teljesítése. A vállalat vezet® és &m&, he esett, he fújt, vacy tek el, mint az összehasonlí­tásul szolgáló, nem trágyá­zott területeken. A szemekés a szalma vegyi elemzésével megállapították, hogy nem került sor a fémelemek foko­zottabb felhalmozódására. TÖBB MÉZ A MÉHEK KERESZTEZÉSÉVEL A Szovjetunióban igen je­lentős a méhészkedés. Több’ mint 30 ezer szovhozban és kolhozban foglalkoznak mé­hészettel. A méhészei elterje­dése a háztáji gazdaságokban nagyban hozzájárult a méz­termelés növeléséhez. Nagy gondot fordítanak a szakkép­zésre. Méhész szakembereket képeznek például 42 mező- gazdasági főiskolán és szá­mos szakközépiskolában, technikumban. A Szovjet­unióban található a világ leg­nagyobb korszerű tudomá­nyos-műszaki bázisra épülő méhészeti kutatóintézete. A méhészeti kutatók most nagy eredményeket várnak a mé­hek keresztezésétől. Az Ural déli részén élő úgynevezett burzjanka vadméh rendkí­vül ellenálló fajta, sokkal ko­rábban ■ kezdi meg és fejezi be a mézgyűjtést, mint az elterjedt méhfajták. Azt re­mélik, hogy a burzjanka és a szelíd méh keresztezésével egy, a hőmérséklet ingado­zásainak jobban ellenálló. éppen hetedmagával sütött a nap, ott voltak az állvá­nyokon, a betonkeverőknél és mindenütt, ahová a kö­telesség szólította őket. A főépítésvezető jogosan büsz­ke dolgozóira, az általuk el­ért teljesítményekre, ebből következően a 31-es vállalat hírnevére. Olyan feladatokat kellett megoldaniuk, amelynek vég­rehajtásához nagy szakérte­lem, gyakorlat és hivatás- tudat kellett és kell. A bo­nyolult technológiájú üzem­részek építkezési munkála­tainál a legapróbb hiba is óriási károkat okozhatott volna. Rájuk bízták a mo­nomer, a polimer, az elekt­rolízis üzemcsoport, a sótá- roló és a kiszolgáló létesít­mények építészeti munkái­nak az elvégzését. A megbí­zatás méreteire jellemző, hogy beépítettek 110 ezer köbméter betont és 30 ezer tonna cementet. Ha ezt a cementmennyiséget vasúti kocsikra raknák, a szerel­vény hossza 50 kilométer lenn«. termelékenyebb méhíajta születik, s így több tízezer tonnával növekszik majd az ország méztermelése. NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN Világszerte folynak kísér­letek, hogy a bőségesen ren­delkezésre álló, a környeze­tet nem szennyező napener­giát a mezőgazdaság szolgá­latába állítsák. Már 40 or­szág mezőgazdaságában mű­ködnek a napenergiát hasz­nosító különböző kísérleti be­rendezések. Legutóbb pél­dául az amerikai Duane Vessels vállalat tervezett napenergiával fűtött sertés­ólat. A tető üvegszál, alu­mínium és olyan fedőanyag­keverékből készült, amely együttesen napenergia-befo­gadóként funkcionál. Köz­vetlenül a tető alatt kikép­zett térből ventillátor jut­tatja a rendszerbe a fűthno- legített levegőt. A konstruk­tőr szerint az új rendszer tetemes megtakarítást tesz lehetővé az állattartásban. » ÖJ BORSÓSZEDÖ-GÉP Az amerikai FMC-vállalat olyan gépet szerkesztett, amelynek segítségévéi telje­sen gépesítem lehet a borsó- szedés műveletét. A kombi­nált gép önjáró, végószerke- zete a növényt a földfelszín felett vágja el. Haladási se­bessége gyors. Kezelése mi­nimális kért munkát igényel. a A főépítésvezetőségen az érdemi munka lényegében 1975-ben kezdődött. A prog­ram szerint 512 millió forint értékű munkát kellett volna elvégezniük. Erre fel is ké­szültek körültekintően és előrelátóan. Az előrelátás — többéit között — art is je­lentette, hogy biztonsági tar­talékokra is gondoltak. Soha nem lehetett tudni ugyan­is — a legprecízebb tervezés mellett sem —, hogy nem adódik-e valamilyen bukta­tó vagy éppen többletmun­ka. S mint kiderült, helyes volt így gondolkodniuk, hi­szen mint az kiderült, 107 millió forint értékű munká­val végeztek el többet, mint azt a terv előírta. Nem tagadják, hogy a kez­det nehéz volt. Az akadozó tervszolgáltatás miatt időn­ként feszültségek keletkez­tek, ami természetesen ki­hatással volt a munkára is. A feltételek lényegében 1977- ben változtak meg döntően. Ennek az évnek a végére túlnyomórészt pótolták a ké­séseket és a részhatáridők­A borsóhüvelyeket speciális szerkezet fejti ki, a fel nem használható részeket igen finomra szecskázza és el­szórja a földön. A borsósze- dő-gép munkaszélessége há­rom méter. A szedőhengert különböző magasságra lehet beállítani, így a gép minden­fajta talajon előnyösen használható. HERNYÓINVÁZIO ALGÉRIÁBAN Veszély fenyegeti az algé­riai nemzetgazdaság óriási vállalkozását, az úgynevezett „zöld védőgátat”. A „zöld gát” lényegében egy 20 kilo­méter széles és 1500 kilomé­ter hosszúságú erdősáv, amely a marokkói határtól a tsni- srt határig húzódik, s az a fő célja, hogy megállítsa a Szahara-sivatag északi irány­ba történő terjedését. A ^zoldgát”-komplexunQ a nagyarányú erdőtetepftes mellett kutak, vízgyűjtő me­dencék és utak építéséi fog­lalja magában, s a program szerves részét képezi a szin­tén példátlan méretű gyü­mölcsfa-telepítés, valamint zöldségtermő kísérteti tete- pek létesítése. E tervek megvalósítását veszélyezteti a rendszeresen visszatérő, nagyméretű her­nyóinvázió. Fél hűvel yknyi hernyók rágják le a „zöld védőgáton” telepített fenyö- és citrusfélék leveleit. Olyan sűrűségben lepik el a terü­letet, hogy egyszerűen leta­rolják és elpusztítják a fia­tal fákat. A nagy gondot az okozza, hogy a térségben még nem jött létre a szük­séges biológiai egyensúly, még nem honosodtak meg a „természetes növényvé­dők”, s a vegyi védekezés egymagában nem hozza a kí­vánt eredményeket. kel is kezdtek egyenesbe jönni. Ami igaz, igaz: 1977 re­kordévnek számítható ennél a vállalatnál, illetve ezen a főépítésvezetőségen is eddig az időpontig ugyanis 32 mű­szaki átadás történt meg és minőségileg is kifogástalan módon. Az a 28 brigád, amely a főépítésvezetőséget képviselte az új gyár meg­alkotásánál, derekas munkát végzett. Az általuk produ­kált teljesítményeknek is része, szerepe van abban, hogy ma már dolgozik az új gyár és kiváló terméket ad a népgazdaságnak. A harmincegyesek megbí­zatása még nem járt le a Borsodi Vegyikombinátban, hiszen r* jövő év közepéig még egy sor tennivalójuk van. Jelenleg a szabadtéri alapok, trafók, silók építke­zésén szorgoskodnak. Igaz, hogy a létszám a felére csök­kent, méghozzá azért, mert akik eltávoztak innen, új feladatok, új célok megvaló­sításán fáradoznak a Lenin Kohászati Művekben a kom­binált acélmű építkezésén, ahol a 31-es vállalat alvál­lalkozóként 400 millió forint értékű építészeti munka ki­vitelezésén fáradozik. í-th)

Next

/
Oldalképek
Tartalom