Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

1978. december 17., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A Sisakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága — egyetértve a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága 197«. december 6-i ülése megállapításaival — felhívja a szervezett dol­gozókat, a fiatalokat, mun­kásokat, mezőgazdasági dol­gozókat, értelmiségieket és alkalmazottakat a szocialista munka verseny-mozgalomban való további cselekvő rész­vételre, az 1979. évi. terv si­keres megvalósítására. Ezzel szolgálhatjuk hazánk szocia­lista fejlődését az utóbbi két évtizedben az ország társa­dalmi-gazdasági erőforrásai­nak gyarapításában, népünk életszínvonalában elért je­lentős eredmények megőrzé­sét és további tervszerű nö­veléséi. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa .és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága a szocialista munkaverseny 1979. évi fő célkitűzéseit az alábbiakban határozták meg: Az 1979. évi népgazdasági •terv teljesítése egész társa­dalmunktól, minden dolgozó­tól fokozott erőfeszítést, jobb munkát igényel. A dolgpzók. a szocialista brigádok, a vál­lalatok kollektíváinak kezde­ményezései, a szocialista munkaverseny-mozgalom fon­tos tényezői társadalmi és gazdasági előrehaladásunk­nak. A munkaverseny-moz­galom a korábbiaknál ered­ményesebben mozgósítson a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, javítását szolgá­ló legfontosabb feladatok megvalósítására. Ezért a szo­cialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései az 1979. évben a gazdaságos­ság fokozására, a gazdálko­dás minőségi követélményei­nek teljesítésére irányulja­nak. A múiikaverseny-válla- lásokban csak olt és olyan mértékben tűzzék célul a terv mennyiségi túlteljesíté­sét, ahol az összhangban van a gazdaságossági — elsősor­ban az export gazdaságossá­gi — követelményekkel, il­letve a valóságos társadalmi igényekkel. A munkaverseny vállalati célkitűzéseiben és (ártalmában kapjon az eddi­gieknél nagyobb szerepet: — A termékszerkezet kor­szerűsítése, a versenyképes, jól értékesíthető, jó minősé­gű. korszerű termékek gyár­tása. e termékek exportjá­nak fokozása és a vállalt szállítási feltételek pontos teljesítése. — Az anyaggal és az ener­giával való élszerű, fokozott takarékosság, különös tekin­tettel az importanyag-taka­rékosságra. illetve -kiváltás­ra, — a termelés és a munka szervezettségének javítása, a nagy értékű, gazdaságosan üzemeltethető gépek, beren­dezések jobb kihasználása, a munkaidő-veszteségek csök­kentésé, — a termelési kooperáció javítása, a szállítási szerző­dések fegyelmezett betartá­sa. — a beruházások szerve­zettségének fokozása, a részt­vevő kollektívák együttmű­ködésének javítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a munkaverseny-mozgalom még hatékonyabban szolgália társadalmunk szocialista vi­szonyainak további erősíté­sét. Ezért a szakszervezetek és a KISZ-szervezetek min­den munkahelyén segítsék elő a munkához való viszony javítását, a felelősségtudat és a fegyelem erősítését. A dolgozók és a kollektí­vák szocialista kötelezettség­vállalásai teljesítéséhez a gazdasági vezetők biztosítsák a Szükséges feltételeket. A szocialista brigádmoz­galom résztvevői a kollektív összefogás, a példamutatás erejével járjanak élen a szo­cialista munkaerkölcs. a munkafegyelem, a technoló­giai fegyelem .iegszilárdftá- sában. Segítsék a pályakez­dők, fiatalok munkahelyi be­illeszkedését az általános és szakmai műveltség, a politi­kai ismeretek gyarapítását. A brigádok , fejlesszék tovább közéleti tevékenységüket, a szocialista közgondolkodás- mód és magatartás elemeit munkahelyen és lakóhelyen egyaránt. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága ki­fejezik azt a meggyőződésü­ket, hogy a szervezett dolgo­zókban. ifjúságunkban meg­van a képesség, tapasztalat és határozott szándék, hogy tudásukkal. szorgalmukkal, munkában való példás, fe­gyelmezett helytállásukkal teljesítik egész társadalmunk, dolgozó népünk alapvető ér­dekeit szolgáló 1979. évi fel­adatokat. Szakszervezetek Országos Tanácsa Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága llj vizeken az újítémozoalim Az érdeklődés középpont­jába került ismét az űjító- mozgalom, mégpedig a tár­sadalom érdeklődésének zó­nájába. Kibővült tehát a tá­bor, amely sok éven út csu­pán a „megszállottak”, az újítási kényszer alatt élők, továbbá a hivatalból kijelölt témafelelősök rétegét tömö­rítetté. Fogalmazhatunk úgy is, hogy ez a régi, a szocia­lista tervgazdálkodással egy­idős mozgatom kievickélt a hullámvölgyből. A n ápoltban meghívást kaptunk az Észak-magyaror­szági Áramszo'gáltató Válla­lat újítóinak tanácskozására. Meg keil vallani, régóta nem érkezett hozzánk hasonló té­májú meghívó. A tanácsko­zást. követően a Magyar Hű­tőipar Miskolpi Gyárából is jelezték: újítási hónapotjhir- dettek. És minden bizonnyal még sok borsodi gyárban, üzemben van ezekben a he- Trk'een hasonló célú rendez­vény. Mindenesetre szíve'en fogadtuk az ÉMÁ^Z meghí­vását, az ott elhangzottakból — úgy érezzük — kénét kan­tunk az új'tómozga’om mai helyzetéről. Az ÉMASZ újítói ankét jó­nak apropóját a novemberi újítási hónap adta. hiszen ekkor hirdették ki a verseny eredményeit, s ezzel ünnepi hangulat lopta be magát a tanácskozóterembe. De ennél többről volt szó, nem csupán egy nemes kampányt, hanem az egész mozgalmat értéke'- ték. Megfogalmazódott itt K hogy maid’ egv évtizeden ál indokolatlan hátrányt szen­vedett a mozgalom. Ez a hát­rány természetesen nem azo­nos az „elnyomással”, hiszen az újító, az újszerűségre tö­rekvő ember szellemi és fizi­kai alkotását mindenkor megbecsülték, erkölcsileg és anyagilag is elismerték. Az elismer,és és főleg a tőrödé mértéke szorul most újraér tékeíésre, itt keresendő a sok­éves pangás oka. Népgazdaságunk sokat vé­tsd lett a „pangás” ideje alatt, bizonyára milliárdokra rúg­nak a veszteségeink. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az évek, ezek a veszteségek nem pótolhatók. Mint az ÉMÁSZ példája igazolja: az újítómozgalom helyzetének újraértékelése el­fojtott energiákat szabadít fel. De nézzük a példát. A vállalat dolgozói a múlt év­ben mindössze 234 újítási ja­vaslatot tettek, az idén — november végéig — 481-et. Több mint kétszerese az idén a hasznosításra elfoga­dott újítási javaslatok és csaknem kétszerese a hasz­nosított újítási javaslatok száma. Ennek arányában nőtt az újításokért kifizetett dijak összege is. De sorolhatnánk a pozitív irányba hajló muta­tókat: a bérszínvonalat nem terhelő újítási díjak összeg­szerű összehasonlítását, a díjkulcsok újszerű megálla­pítását, az előszerződések le­hetőségeit. Am talán ennél is többet mond az a szellem, amely az újítók tanácskozá­sán uralkodott. A novem éri újítási hóna­pot értékelő ankét részvevői bíráltak és tanácsokkal szol­gáltak. Saját példáikkal il­lusztrálták a mozgalom hi­báit,. az ügyintézés, elbírálás buktatóit. Nem hallgatták el az egves újítók hibáit sem, bírálták azokat, akiket csu­pán az egyéni haszon ösztö­nöz újításra. Az ilyen újitá- ok persze 'rendszerint meg­buknak az elbírálás során, (le mégis veszélyesek a moz­galomra. Többen szóltak a gazdasági ie’entőségröl. A novembe-i újítási hónap fo­rintban kifejezhető eredmé­nye is százezrekre tehető. Többen is megfogalmazták a mozgalom erkölcsi értéke­it, A mozgalmon lemérhető többek között az, hogy egv :özö :? 'bcn mennyire ural­kodik a tulajdonosi szemlé- • et: ott vannak igazán jó ke­zekben az értékek, ahol az adott technika tökéletesíté­sén. az állagmegóvás sikerén nem csupán munkaköri kö­telességből foglalkoznak. Má­sok, így a vállalat egyik leg­aktívabb. legsikeresebb újí­tója a kollegalitásnak, az egymással való törődésnek megnyilvánulási módját látja a mozgalomban. Való igaz: a munka megkönnyítését, a biz­tonságtechnika fokozását elő­segítő újítások eredménye mindenkor közösségeket érint, lehat nemcsak az egyén szempontjából jelen­tős. Az ÉMÁSZ újítóinak an- kétján olyan újításokról is szó esett; amelyek nem az újító környezetének, hanem egészen más üzemrészek munkásainak dolgát hivatot­tak megkönnyíteni. Az ilyen célzatú, jellegű újítások szá­mának növelésére javaslatok is hangzottak el, jelezvén, hogy minél nagyobb érvényt kívánnak szerezni a mozga­lom egyik legnemesebb vo­násának. Elkészült az újítók tanács­kozására a vállalat két évre szóló újítási feladatterve, amely 44 újítási tér .(javas­latot tartalmaz. A javaslat­terv erénye, hogy lehetősé­get kínál a legmagasabb képzettségű műszakinak és a kombi natív készségekkel megáldott segédmunkásnak is. A fontosabb javaslatokra a vállalat előszerződést köt dolgozóival. Figyelemremél­tó. mindenképp a mozgalom újraéledését célozza az a 1.0 pontos határozat,- amelyet megszavaztak a vállalat újí­tói. A határozat értelmében a vezetők munkájának érté­kelésekor messzemenőkig fi­gyelembe veszik a mozga­lomhoz való viszonyt. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat újí­tói tanácskozásán is elhang­zott, szívesen idézzük: a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság országos vizsgálata és a vizsgálatok alapján készí­tett útmutatása nagymér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy új vizekre hajózzék az újít ómozgalom. — lévay — Hideg a vas, szinte éget Aki kér, adjen is! Ha északról fúj a szél, a kohó füstjét rányomja az emberekre. Szemüveg nélkül dolgozni ilyenkor alig lehet. Érdekes módon, amikor a KÖJÁL ‘szakemberei kijön­nek a nagyberuházásra, min­dig délről fúj a szél, mond­ják a munkások, s elviszi a füstöt a város felé. Ezért a „kormozódásért” külön egész­ségügyi pótlék nem jár. Ha mégis megkapnánk, akkor is a béralap terhére, a prémi­umból fizetnek -a nem több mint 5 százaléka' — Kérem, ez nagyberuhá­zás! Itt állandóan szem előtt van az ember. Jönnek-men- nek az elöljárók, sokszor azt sem tudjuk, hogy ki kicsoda, nincs megállás a munkában — mondja Farkas Árpád, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat brigádve- zetöje. majd hozzáteszi: — Ne higgye, hogy csak az ellenőrzések miatt dolgozunk keményen. Tudjuk, rajtunk nem múlhat a siker. Mi ácsok, nem sablonos munkát végzünk. Igaz, vassablonok­kal is dolgozunk, de érti, mi­re gondolok. Nincs két egy­forma alap. Munka közben tanuljuk, keressük a lehető legjobb zsaluzásokat. December 5-én újabb je­lentős állomásához érkezett a Lenin Kohászati Művek 10 milliárd forintos beruházása, a kombinált acélmű építése: a kivitelezésben részt vevő vállalatok és a beruházó szo­cialista együttműködési szer­ződést írtak alá. Az építésvezetőségi irodá­ban száraz hőség. A mínusz 10 fokos hidegből érkező em­berek keze, arca fölizzik a melegben. Kreszvinik Árpád, a vasbetonszerelők egyik cso­portvezetője meggémberedett ujjait mozgatja. — Hideg a vas, szinte éget. Ha kesztyű nélkül nyúl hoz­zá az ember, a tenyerébe ra­gad. De hát, mi ésak kesztyű nélkül tudunk igazán dolgoz­ni. Persze, hogy tudjuk, mi a nagyberuházás! Mi nem vállaltunk semmi különöset, csupán azt, ha minden felté­tel biztosított, dolgozunk be­csületesen, erőnk szerint. Adom Sándor, a vasszerke- zet-szerelők brigádvezetője veszi át a szót: — Nem rajtunk múlt, hogy augusztusban és szeptember­ben viszonylag kevesebbét dolgoztunk. Nem volt vas­szerkezet. Ügy tudom, 500 tonnás lemaradás volt a gyár­tásban. így természetesen a szerelésben is. Tudja, nem le­het mindent a hidegre fog­ni, de lenn a földön, úgy tű­nik meleg van, fenn akkor is deres a vas. Nem szédülünk, bírjuk a magasságot. Persze, ha erős a szél, mondjuk tí­zes, a daruk gémjét le kell engedni. nem szabad dolgoz­ni. Egy oszlop 62 tonna. Ilyen nagy szerkezeteket még nem szereltünk. Más, nehe­zebb a munkánk. ......dolgozunk becsületesen, No vember 7-én áladták a kétezer adagos éttermet. Nagy szükség volt rá, mert a munkások hosszú sorokban álltak a középsori étkezdé­ben, s csak egy-két órás vá­rakozás után jutottak ebéd­hez. — Az ácsok egy része a durvasoron öltözködik. A múltkor, munka után mezte­len ül kellett lemennem az első emeletről az alagsorba, szólni a fűtőnek, adjon meleg vizet. Azt mo,ndta, nincs víz. Utána csak megnyitotta, vagy 5 percig olyan forrót nyoma­tott. hogy nem tudtunk meg- fürdeni. Ez azért van. mert a KAC-nál nem egyidőben fejezik be az emberek a munkát. Aki előbb odaér, az kap meleg vizet, kifürdik, s nekünk már nem .fut. A vasbetonszerelők, s a vasszerkezet-szerelők is elé­gedetlenek. Egy-mtisfél kilo­métert gyalogolnak az öltö­zőig, s általában csak hideg vízben tudnak lemosakodni. A vasszerkezetesek míniumos anyaggal dolgoznak.... s az átfagyott testnek is igazi or­vossága a meleg fürdő. A nagyberuházáson eddig 900 millió forint értékű a műszaki teljesítés. A generál- kivitelező vállalat, az ÉÁÉV dolgozói eddig becsülettel helytálltak. A legutóbbi mi­niszteri szemle meglapítot­ta, hogy a vass, ei zetek gyártásában és szerelésében lemaradás mutatkozik. L/.t a kiesést 1979. március 3I-igbe kell hozni. Ami azt jelenti. erőnk szerint...” havonta a tervezett 400 ton­na helyett 500—550 tonna vasszerkezetet kell beépíteni. A brigádok fegyelmezett,.ke­mény munkáját igazolja a november hónapi 500 tonnás teljesítés. Az elkövetkező hó­napokban az időjárás viszon­tagságai még nehezebbé te­hetik a munkát Sza.bados Gózd, a Lenin Kohászati Művek beruházási főosztályvezetője: , — A vasszerkezetek gyár­tása most már biztosított. A szerelőkön nagyon sok mú­lik. Kérjük, amit lehet, opti? malis egységekben, előszere­léssel már a földön állítsák össze, s így meggyorsíthatják a szerelést. Nyilván aki kér, ha tud, adjon is. A vasszer­kezel-szerelők szociális épüle­te szerepel a költségvetésben, csak a helyét nehéz megta­lálni ... Zsúfolt a terület, ígérhetem, 2—3 hónapon be­lül új szociális épületben he­lyezzük el őket. Aki kér. adjon is — mond­ta a főosztályvezető. A mun­kások nem követelőznek, végzik munkájukat, okosan érvelnek, ha szólnak. Tudják, 1980 végén az új kombinált acélműben csapolni kell. Min­den hónap előny 50—60 ton­na acélt jelent a népgazda­ságnak. Karosi Imre IDŐKÖZ, iOZ Megyénk két ősi települési tájának, a Bodrogköznek és a Taktaköznek mezőgazdasá­gi helyzetével foglalkozó ta­nulmányt közöl a Gazdálko­dás c. folyóirat legutóbbi számában Karajz Milclósnak. a Borsod megyei TESZÜV elnökének tollából. A ha­sonló talajviszonyokkal ren­delkező, az árvíztől és bel­víztől egyformán gyakran sújtott területekről történel­mi visszapillantást adva, is­merteti a Széchenyi István és Vásárhelyi Pál kezdemé­nyezésére a múlt század má­sodik felében végzett, vízsza­bályozási és árvédelmi mun­kákat. a belvízvédelmi csa­tornahálózat megépítését. A meglevő csatornahálózat azonban már korszerűtlenné vált, s hasonlóképpen elavul­tak a gőzüzemű, kis-teljesít- ményü szivattyútelepek is. Ez a magyarázata, hogy a bodrogközi-taktaközi belvizes területek jelentős részét oly­kor 30—90 napig is összefüg­gő vízfelület borítja. Emiatt ezen a két vidéken gyakori a terméskiesés, ennek az összege például 1976-ban 116.5 millió. 1977-ben 66.1 millió forintot tett ki. „A Bodrogköz. Taktakö; termelési feltételeinek meg­teremtése kiemelt és követ­kezetes vállalati, társulati és egyszeri állami ráfordítást igényel” — írja tanulmányá­ban Karajz Miklós, majd utal arra, hogy megépülőben van a turculi és taktaharkú- nyi öntözőfürt, amely előre­láthatólag 1980-ban mintegy 3400 hektárnyi területen már működni fog. Teljes felépítés után további 8000—9000 hek­tár föld lesz öntözhető., s eb­ben már valamennyi takta- közi gazdaság érdekeltté vé­lik. Súlyosabb és bizonytala- labb a helyzet a Bodrogköz­ben. A növénytermelési ága­zat bizonytalansága miatt te- lenleg a termelés fokozásá­nak a lehetőségét az állatte­nyésztés fejlesztésében látia a TESZÖV elnöke. Szerinte ezt az ágazatot kel! az álla­gok létszámának növelésével, t takarmánytermelés álló- és forgóeszköz-ellátottságának emelésével alkalmassá 'enni a jövedelemingadozáse' mér­séklésére. (h. j.) w Állásfoglalás a szocialista initoeíscipozploiii 191 évi folytatásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom