Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

esz AK-MAGYARORSZAG 2 ¥9-78. JwBBibtf T7., wrsömop Az iráni kormány szigorú intézkedéseket hozott az utcai tün­tetések megfékezésére és a sztrájkok megszüntetésére. Ké­pünkön: a teheráni egyetem bejáratánál szolgálatot teljesítő gépfegyveres katona átmázolt sahcllenes jelszavak között. Másfél milliós tömegtünte­téssel — Teheránban vi­szonylag békésen, de a vidéki városokban 42 halálos áldo­zattal — zajlott le az Asura, a siiták gyászünnepe. (Az egyházalapítás során mártír­halált halt Husszein imám meggyilkolásától számított negyvenedik nap mindig ke­mény próba a rendfenntartó közegeknek: a fanatizált tö­megek, mezítláb, ruhájukat megszaggatva, gyakran ön­magukat korbácsolva teszik meg hosszú zarándokutai- kat.) A ma még megválaszolat­lan kérdés, hogy vajon ez volt-e a tetőzés, vagy csupán újabb összetűzések előszele­ként jelentkezett. Az iráni udvar, amely változatlanul bízik fegyveres testületének hűségében, abban reményke­dik, hogy a tömegmozgalom megfárad, s kiütköznek belső ellentétei. Ezeket elő is kí­vánja mozdítani: miközben a síita főpap, a Franciaor­szágban élő Khomeini hajt­hatatlannak tűnik, a sah tárgyal a Nemzeti Front fő­titkárával, megbeszéléseik tárgya nyilván egy koalíciós kormányzat lehetősége volt. A képet teljessé teheti,, hogy megjelentek az első tüntető csoportok az uralkodó mel­lett, igaz mozgósításuk ma­gán viselte a szervezettség erőszakolt jegyeit. Ugyanak­kor az utcai harcok, a gaz­dasági hadszíntérre tevődtek át. Hetek, óta folyik az eszme­csere Havannában, Fide] Castro, s több kubai emig­ráns szervezet vezetői között: a megbeszélések eredményeit immár jegyzőkönyvben is rögzítették. A legérdekesebb mozzanatok, hogy Kuba — kivéve a Batista-rendszer sú­lyos, népellenes cselekede­tekért felelősségre vont kiszol­gálóit — hajlandó szabadon engedni a jogerősen elitéit politikai foglyokat, s ameny- nyiben azok távozni akarnak, szabad utat enged számukra az Egyesült Államokba. Fel­vetőditek a családegyesítés, a kölcsönös látogatások kérdé­sei. Kuba hajlandó ösztön­díjakat biztosítani az emig­ránsok gyermekeinek a ha­vannai felsőoktatási intéz­ményekben, s lehetne foly­tatni a sort. Gyakorlatilag ez annyit je­lenít. hogy a főként Floridá­ban élő kubai emigráció na­gyobbik és józanabbik része látja az óhaza társadalmi rendszerének szilárdságát és előnyeit, megbékülésre törek­szik. Havanna részéről ter­mészetesen nem volt akadá­lya az együttműködésnek, sőt különböző gesztusokat tettek a jóakarat jegyében. Ezzel gyengült a Kuba-elle- nes aknamunka és propagan­daháború eddigi bázisa, elszi­getelődtek a szélsőséges, ter­rorista csoportok. Az Egye­sült Államok került sok te­kintetben kellemetlen hely­zetbe, hiszen a kubai hatósá­gok által szabadon engedett foglyokat olyan lassan enge­di be amerikai területre, hogy ez a kisarányú bevándorlás is 7(1 évig húzódna el. • Robinson . a Bajkái-tónál Járt-e Robinson Crusoe a Bajkái-tónál? Daniel Defoe szerint igen: a Ro­binson első részének nagy sikere után az angol író annak idején megírta a magányos hős kalandjainak folytatását, és ebben elve­zeti egészen a .Bajkái-tóig az ázsiai kontinensen. Meg­lepő. hogy a leírások igen pontosak az akkori földraj­zi és néprajzi ismeretekhez képest, egyes települések amelyeket meglátogat a re­gényhős, mindmáig fennáll­nak. Honnan kerültek ezek a pontos adatok Defoe müvébe — erre a kérdésre eg; amatőr helytörténész adott választ. A Pravda szombati száma beszélge­tést közöl a műkedvelő tör­ténésszel, Viktor Balaba- novval. Balabanov kiderí­tette, hogy két Kínába kül­dött orosz követ. I. Idesz és A. Brand a XVII. szá­zad végén, külön-külön könyvet írt útiélményeiről, (desz munkája német és holland nyelven is megje­lent Úgy látszik, Defoe megismerkedett ezzel az útleírással, meri Robinson Crusoe kalandjai a Bajkól­ló mentén szinte teljesen / azonosak a két óroez kövei útvonalával, kalandjaival. *r Őszinte hangvétellel a fiatalokról Guinea és a Züléfoki-szigetek küldöttségének látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) zett fogadását, örvendetes azonban, hogy az egyes mun­kahelyeken is mindinkább nő azoknak a murikahelyi veze­tőknek száma, akik a ko­rábban e téren tapasztalható hiányosságok megszüntetésé­ben eredményeket mutatna' fel. A munkaverseny-mozgalon szervezésére a válla.lat veze tői nagy gondot fordíta­nak, ami még érthetőbb ha tudjuk, hogy az elmúlt evek során az ÉÁÉV dolgozói tíz kiemelt nagyberuházáson dolgoztak és az elmúlt négy év alatt a vállalat termelő- kapacitása duplájára növe­kedett. A vállalat gazdasági sike­rei, a' nivódíjak, a termelé­si eredmények mind-mind növelték javítják a dolgo­zók munkahelyi közérzetét. Ehhez nem kismértékben járultak hozzá azoknak az ifjúsági brigádoknak az ered­ményei és munkái, amelyek társadalmi munkában is részt vettek a miskolci mű­jégpálya építésében. A vállalat igazgatójának beszámolóját vita követte, majd a vállalat gazdasági, párt- és tömegszervezetei­nek vezetői válaszoltak a fiatalok kérdéseire. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására december 10—16-a között látogatást tett hazánkban Guinea és a Zöldí’oki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának (PAXGC) küldöttsége Olivio Piresnek, a párt végrehajtó bizottsága tagjának, a Zöld­foki Köztársaság nemzetgyű­lése elnökhelyettesének veze­tésével. A küldöttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP KB titkára és Péter János, az országgyűlés alelnöke. Az MSZMP és a PAIGC képviselői tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékenységé­ről. Az MSZMP képviselői ( megerősítették a magyar kommunisták szolidaritását azzal a harccal, amelyet a PAIGC, Guinea-Bissau Köz­társaság és a Zöldfoki Köz­társaság kormánya és népe folytat a függetlenség meg­szilárdításáért, társadalmi, gazdasági felemelkedéséért. Az MSZMP és a PAIGC tá­mogatásukról biztosították a fajüldöző rendszerek ellen, az alapvető emberi jogokért, a nemzeti függetlenség meg ­védéséért, a gyarmati múlt­ból örökölt elmaradottság felszámolásáért, a társadalmi haladásért küzdő afrikai nemzeti felszabadító mozgal­makat, valamennyi haladó, demokratikus erőt. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélések hozzájárul­tak a két párt közötti kap­csolatok fejlesztéséhez és né­peik barátságának erősítésé­hez. * A PAIGC küldöttsége szom­baton elutazott hazánkból. fiz üzletek ünnepi nyitva tarlósa Népmozgalommá vált A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya és a Miskolc megyei városi Tanács v. B. kereskedelmi osztálya — a KPVDSZ megyei bizottsága véleményének meghallgatása után — a megye és megyeszék­hely területén levő üzletek ka­rácsonyi és szilveszteri ünnepek előtti és alatti nyitva tartását az alábbiak szerint szabályozzák: December 23. (szombat) Az iparcikk, ruházati, játék, ajándék, kultúrcikk üzletek, áru­házak, piacok és vásárcsarnokok a szokásos szombati nyitvatar­tási rendjük szerint üzemeinek. Az egymüszakos és hosszabbí­tott nyitvatartással üzemelő ál­talános élelmiszer-, zöldség-gyü­mölcs, hús-, hal-, tej- és ke­nyérboltok 16 óráig, a kétmű- szakos élelmiszerboltok 17 óráig, a szombati napokon hosszabbí­tott nyitvatartásra kijelölt bol­tok a szokásos rendjük szerint tartanak nyitva. December 24. (vasárnapi Az iparcikk, ruházati, játék, ajándék, kultúrcikk üzletek, áru­házak, könyvesboltok zárva tar­tanak. A kijelölt élelmiszerüzletek, ABC-áruházak, halszaküzletek, piacok és vásárcsarnokok 7 órá­tól 13 óráig nyitva tartanak. A vendéglátóhelyek, cukrász­dák. eszpresszók, éttermek 15 órakor zárnak. Kivételt képez­nek a szállodai éttermek, vala­mint az Utasellátó Vállalat Ti­szai pu.-i étterme, amelyek 20 óráig ns'itva tartanak. December 25. (héttő) Valamennyi kereskedelmi egy­ség, piacok és vásárcsarnokok zárva tartanak. Kivételt képez­nek az egvébkén» vasárnap is nyitva tartó édesség-, virág- és dohányboltok, amelyek a szoká­sos nyitvatartási rendjük szerint árusítanak. A vendéglátóipari egységek a vásárnapi nyitvatartási rendjük szerint tartanak nyitva, és a ki­jelölt egységek tejet és sütőipari termékeket forgalomba hoznak. December 3€. (kedd) Valamennyi kereskedelmi egy­ség, piacok és vásárcsarnokok zárva tartanak. Kivételt képez­nek az egyébként vasárnap is nyitva tartó édesség,- virág- és dohányboltok, amelyek a szoká­sos nyitvatartási rendjük szerint árusítanak. A vendéglátóipari egységek a vasárnapi nyitvatartási rendjük szerint tartanak nyitva, és a ki­jelölt egységek tejet és sütőipari termékeket forgalomba hoznak. December 30. (szombat) Az iparcikk és ruházati boltok, áruházak a szokásos szombati nyitvatartási rendjük szerint tartanak nyitva. Az egymüszakos és nyújtott műszakkal üzemelő élelmiszer-, tej-, kenyér-, zöldség-gyümölcs és húsboltok 16 óráig, a kclmü- szakos élelmiszerboltok 17 órá­ig, a szombati napokon hosszab­bított nyitvatartásra kijelölt bol­tok a szokásos nyitvatartási rendjük szerint tartanak nyitva. December 31. (vásárnap) Valamennyi kereskedelmi egy­ség zárva tart. Kivételt képeznek az édesség-, dohány- és virág­boltok, piacok és vásárcsarno­kok, amelyek a szokásos vasár­napi nyitvatartási rendjük sze­rint tartanak nyilva. A véndéglátóipari egységek kö­zül az éttermek, zenés szórako­zóhelyek, sziveszteri rendezvényt bonyolító egységek reggel 5 órá­ig. az egyéb vendéglátó egységek a szokásos vasárnapi nyitvatar­tási rendjük szerint tartanak nyitva. A kijelölt vendéglátó egységek tejet és sütőipari ter­méket forgalomba hoznak. 1W*. január 1. (hétfő) Valamennyi kereskedelmi egy­ség, piacok és vásárcsarnokok zárva tartanak. Az édesség-, do­hány- és virágboltok a szokásos vasárnapi nyitvatartási rendjük szerint árusítanak. A vendéglátóipari egységek va­sárnapi nyitvatartási rendjük szerint üzemelnek. A kijelölt véndéglátóipari egységek tejet és sütőipari terméket forgalomba hoznak. \ A szocialista brigádmozga- lom tapasztalatait és az újabb feladatokat összegezte szombaton — a bányászszak­szervezet székházában — a bányaipari szocialista bri­gádvezetők ágazati tanácsko­zása, amelynek résztvevői 4840 szocialista bányászkol-. lektíva 73 ezer tagjának kép­viseletében foglaltak állást a mozgalom továbbfejlesztése mellett Megjelent a tanács­kozáson Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Simon Pál nehézipari miniszter és Vi- rizlay Gyula, a SZOT titkára. Simon Antal, a Bányaipa­ri polgozók Szakszervezeté­nek főtitkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Lajer A Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bi­zottsága az 1978. december 13-á'n megtartott ülésén Már- kusné Pál Ildikó elvtársnőt, a testület tagsága alól fel­mentette, és Sarlai Péterné elvtársnőt, a testület tagjává választotta. A Magyar Üttö- rőszövetség Borsod megyei László, a szakszervezet tit­kára tartott vitaindító be­számolót. Megemlékezett a két évtizeddel ezelőtt zászlót bontott szocialista brigád­mozgalom fejlődéséről, a kez­deményezőkről, akik közül 27 szocialista brigádvezetö vesz részt ezen a tanácsko­záson. Megállapította, hogy tömegmozgalommá, valóságos népmozgalommá vált a szo­cialista brigádmozgalom * hatalmas erőforrása gazda­sági építőmunkánk pák, a szocialista emberré válásnak. A következő években is nagy feladatok hárulnak a szocia­lista brigádokra, hogy kezde­ményezéseikkel, példamuta­tásukkal mozgósítsanak a gazdasági építőmunka haté­konyságának javítására. Tanácsa 1978 december 14- én megtartott ülésén Már- kusné Pál Ildikó elvtársnöt érdemei elismerése mellett a tanács elnökségi funkciójá­ból felmentette, és helyette Sarlai Péterné elvtársnőt vá­lasztotta be az elnöki tiszt­ségbe. Személyi változás a megyei KlSZ-tiizotlságban és az llrőszötelségbeii FŐBB KÖZIGAZGATÁSI-TERÜLETI VÁLTOZÁSOK 1979. január 1-től ROSNAMÉNY *------úrrFEHtR> G YARMAT LENTI — - Megyehala' O v'dfOS VafOSKCIfílyC* VaroskornyeKei* egymás "to'1 Járáshatár , Járások. melyek hátára * j megváltozik; lERETTYÓÚjFALU 1 Szigetvári 2 Siklósi 3 Mohácsi 4 Komlói’(volt sásdi) 5 Dunaújvárosi • Berettyóújfalui 7 Debreceni 3 Balassagyarmati • Salgótarjáni 10 Nyíregyházi 11 Nyírbátori 12 Mátészalkai 13 Vásárosnaményi 14 Tamási 10 Szekszárdi 16 Sárvári 17 Pápai 13 Veszprémi 10 Zalaegerszegi 20 Keszthelyi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom