Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-25 / 278. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 197S. november 25., szombat Elkerülhetik-e Gyűrűfű sorsát? A borsodi gyűjtésekről számolnak be Rajzi feljegyzések Krúdy Gyula műveihez Máger Ágnes egyetemi kiállításán Településeink arculatát évszázadok alatt sokféle /Szerep alakította olyanra, amilyennek ma látjuk őket. Gazdasági helyzetük, hogy menynyire tudtak megélhetést nyújtani, történelmük, hogy útjába estek, vagy sem az ellenséges dúlásnak. pusztításnak, valamint földrajzi adottságaik, hogy a lakott területekhez mekkora művelhető határt vehettek el a hegyektől, völgyektől, lapályoktól. Alig másfél évtized alatt Borsodban másfélszeresére nőtt az 500 léleknél kevesebbet számláló apró falvak sora. ahol felgyorsult az elvándorlás, a fiatalok biztosabb kereset után néztek, ennek következtében bizonyos települések lakossága elöregedett. Kis falvaink lakosságának fele még a háromszázat sem éli el, ezek többsége az ede- lényi és az encsi járásban van, távol a nagyobb településektől, üzemektől, a jónak mondható kereskedelmi ellátástól, a gyors ipari szolgáltatásoktól. az átlagos egészségügyi ellátottságtól. Nem új keletű a kérdés, hogy van-e egyáltalán jövője az aprófalvas területeknek és ha van, akkor milyen. lehet-e napjainkban megbízható demográfia prognózist készíteni a holnap számára a szétszórt településekről, illetve milyen nagy az elvágyódás a még ott élőkben, a fiatalokban és a középkorúak ban. Mert az öregek már nem akarnak változtatni. A lassan sorvadó, elnéotelenedö falvak leépülésében többségük a saját sorsának azonosságát látja. Nem újít a portán, nem bővít. a házon, nincs kinek. Alsógagyon, Kányban. Felső- regmecen, Felsőgagyon az öregek teszik ki a lakosság ötven-hatvan százalékát. Az elnéptelenedés, elvándorlás ott a legnagyobb, ahol a 100—300 lakosú községekből sem városba, nagy településre visz az út, hanem csak egy hasonlóra, ahol legfeljebb .egy vegyesbolt van, egy. vagy két telefon jelen! i a kapcsolatot a külvilággal (vagy csak a segélykérő), meg a reggeli és az esti autóbusz. Csaknem két tucat kisközségben hét év alatt nem épült egyetlen új otthon, még a régi, tönkrement hazák helyett sem. Ahol a rokonok, szomszédok segítségével mégis felépítettek egy-egy sokszobás házat, azért sem lehetne megkapni az anyag és a munka árát, ha eladásra kerülne a sor. Alig száz aprófaluban hét év alatt csupán 267-el nőtt a lakások száma, míg a megye többi községeiben négyszer ennyi új otthonba költöztek be. A kis községek , új házai semmiben sem különböznek bármelyik nagyközség lakóépületeitől, a hátrány mégis nyilvánvaló, hiszen a megye aprófalvai közül csufíán nyolc településen engedhetik meg a csaoot naponta, a konyhában, a fürdőszobában. másutt ugyanis nincs vezetékes ivóvíz sem. A jövőt kutatók munkája elengedhetetlenül fontos, hiszen, ha a kis falvak lakossága folyamatosan csökken is. munkalehetőségről, megélhetésről gondoskodni kell. De a holnapnál is izgalmasabb, -hogy hogyan élhet ma az aprófalvas területek 24 «ttu- lakója. A földrajzi adottságok kereteit még a nagyüzemi művelési módszerek sem tudják kibővíteni.. Tizenegy kis faluban a kedvezőtlen viszonyok miatt nincs termelőszövetkezet, tízben szakszövetkezel működik, nyolc községben pedig a gazdaság életképtelensége mon- ta ki az ítéletet. Borsod apró falvai közül egy rendelkezik ipari üzemmel: az alsó- telekesiek közül 45 embernek a dolomitbánya ad munkát. Másutt még ennél is kevesebb embert foglalkoztató mellégüzemági munkahelyeken talál magának rendszeres elfoglaltságot a lakosság egészen kis töredéke, szeszfőzdékben, fafeldolgozókban. Az aprófalvas települési tájegységek sorsa sok országos fórumon váltott ki szenvedélyes vitákat. Ösztöndíjas diplomásokat hívtak haza ezek a falvak, társadalmi erőket mozgósítottak orvoslakások, fontos középületek létesítéséhez. A Gelka, a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet országosan híres mozgószolgálattal igyekszik javítani a szolgáltatások színvonalán. Az iparfejlesztések, az üzemtelepítések azonban elkerülik a kevéske munkaerő-tartalékokat ígérő községeket, nagyobb boltok, szaküzletek építésére ezután sem lehet számítani. A jövő számol a kis falvak létezésével, de a fokozatos elnéptelenedéssel is. ' Ezzel szemben jó színvonalú alsószintű oktatást, megfelelő egészségügyi ellátást, és munkalehetőséget is ígér. Nem a falvakban külön külön, mert az szinte felmérhetetlen terheket róna az országra, a megyére. Az alapvetőnél jobb ellátást a vonzáskörzetek központjaitól várhatják a szétszórt települések lakói, ahol már ma indokoltak a nagyobb arányú kereskedelmi, szolgáltatási fejlesztések. Pál- háza, Encs, Gönc, Krasznok- vajda, Aggtelek, Edelény, Szendrő és még nem is teljes a sor, ahol az eddiginél is gyorsabb ütemben javítják az ellátást a környező kisközségek számára. Ehhez viszont elengedhetetlen a jó közlekedés, a jelenleginél jobb utak, mint ahogy a bodrogközi apró települések zártságát már sikerült feloldani korszerű közutak kiépítésével, a ci- gándi híd átadásával. A munkaalkalmak köre is bővülhet a nagyobb községekben, a vonzáskörzetek központjában települő kisebb üzemek létesítésével. Mi marad a szétszórt, lassan elnéptelenedő falvak helyén tíz, tizenöt, vagy húsz év múlva? Elkerülhetik-e a ma már lakatlan Gyűrűfű sorsát? Ki gondoskodik az idős emberekről, akik közül mind többen szorulnak segélyekre, támogatásra, emberi gyámolításra? A fiatalok messze mentek innen és még a közeli városokból is hosz- ■szúnak érzik az utat visszafelé. Ritkábbak, és rövideb- bek a látogatások, panaszkodnak a szülők, nagyszülők, akik ott maradtak a velük öregedő házakkal, felgyomosodó udvarokkal, korhadó- düledezö kerítéssel. Az orvosról, a friss kenyérről, az esti tévénézésről, a téli melegruháról a számukra is gondoskodni kell, holnap jobban, mint ahogy ma. A hét végén diákgyűjtök találkoznak Egerben, hogy honismereti kérdésekben gyarapítsák tudásukat. A háromnapos rendezvényen elsősorban a XII. országos honismereti diáktábor anyagát és a különböző gyűjtési módszereket beszélik meg. Mint ismeretes öt hónappal ezelőtt Miskolc, 'illetve Borsod megye adott lehetőséget a különös szenvedély kibontakoztatásához. Az ország minden tájáról ideseregleít középiskolai tanulók tíz napot töltöttek megyénkben, felkutatva a legeldugottabb településeket is, hogy érdekes, ma már ritkaság számba menő emléktárgyakra bukkanjanak. Természetesen több kérdésben is: mint például a munkás-paraszti életmód, a munkás- és az ifjúsági mozgalmak története, valamint a Az országos szervek idén hirdették meg ötödik alkalommal az amatőr vers- és prózamondók országos versenyét. A kiírás feltétele volt legalább tíz mű ismerete; ezeket Radnóti Miklós verseiből, prózai munkáiból és műfordításaiból, valamint a XX. századi magyar és világirodalmi alkotásokból válogathatták össze a jelentkezők. különböző néphagyományok területén a tárgyak gyűjtésén kívül értékes élmény- és hanganyaggal gazdagodtak. Ezek rendszerezése, illetve feldolgozása még hónapokat vesz ieénybe. A pénteken, szombaton és vasárnap sorra kerülő országos honismereti diákkonferencián az eddig elért eredmények ismertetésén túl szó esik az időszerű tennivalókról, a néprajzi gyűjtések, valamint az anyá- nyelvművelés és nyelvjárási kutatások jelenlegi helyzetéről. Ezeken kívül közéleti személyiségek és tudósok taglalják a szocialista haza- fiság és a proletár internacionalizmus kapcsolatát. A konferencián muzeológusok és diákok képviselik megyénket. — temesi — Megyénkben a felhívás nyomán 12G-an küldték el nevezéseiket, közülük 76-an jelentek meg a két selejtezőn. A zsűri döntése alapján 23 vers- és prózamondó szerzett jogot arra, hogy holnap, vasárnap délelőtt Miskolcon, a megyei művelődési központban a megyei döntőn szerepelhessen. A döntőben szereplők közül a zsűri ezúttal a hat legjobb versenyzőt juttatja a területi vetélkedőbe. Krúdy Gy'ula centenáriumán emlékműsorok, ülések, kiállítások egész sora emlékeztetett az íróra, életére, életművére. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Közművelődési Bizottsága, illetve Máger Ágnes festőművész most — kis késéssel, de annál méltóbban és figyelmet keltőbben — tisztelgett Krúdy géniusza előtt. Rajzi feljegyzések Krúdy Gyula műveihez címmel nyílt meg Máger Ágnes kiállítása az egyetemi új épület II. emeleti üvegtermében. ★ Húsz rajz sorakozik az üvegfalak előtt. Valójában ennél jóval több, mert helyesebb lett volna húsz lapot mondanom. Vannak lapok — és ez a többség —, amelyeken három-négy, vagy több rajz is idézi az írót. Az írót? Nem! Az adott művet? Azt sem, legalábbis nem teljesen. Mit idéz hát akkor? Máger Ágnesnek Krúdy, illetve az adott mű olvasása közben támadt gondolatait. Ahogyan mások széljegyzeteket írnak a könyv margójára, megjegyzést fűznek a nyomtatott sorokhoz, Máger úgy fogalmazza meg olvasás közben támadt gondolatait, az írás benne kiváltott visszhangját rajzban. Nem illusztrációk ezek a rajzok, nem egy majdan kézbeveendő kötet szövegének kiegészítői, vagy jobb megértésének segítői, hanem sajátosan megfogalmazott olvasói jegyzetek. Az olvasó ez esetben Máger Ágnes, s mert ő festőművész, e jegyzetek az ő nyelvén, rajzban fogalmazódnak. A húsz rajz nem akar Krúdy életművébe széles körű betekintést adni. A kiállítás címéül is szolgáló, az író világát igen érzékletesen idéző határt ábrázoló rajzon kívül kilenc és további tíz rajz két regény olvasása közben fogalmazódott: az Asszonyságok díja az egyik és a Rezeda Kázmér szép élete a másik. Egyik-másik rajz már jóval több, mint a közvetlen élmény feljegyzése, komponállabb, kidolgozottabb, de a tárlat egészére inkább a címben jelzett meghatározás a jellemző. A művész szövegrészeket is idéz a művekből. Például az első regényből kiragadott szövegrész: „vajúdik a ha- muszerü gond”, s mellette öreg házat látunk, vagy megismerjük Olcsovszkyt, „akinek fehér volt az arca” és szólóénekes a Bakáls téri templomban. Így ismerjük meg Czvikli urat, az olcsó viccek barátját, Czifra ural, a t.emelésrendezöt, Jellaasz- szonyt és házát, meg annak a vendégeit, néhány együtt- létet, étkezést, pajzán epizódot, például, amikor a gavallér hosszú kardja, amelyet tévesen a jobb oldalán visel, véletlenül megbillenti partnernője szoknyáját; vágj' megismerjük így Henrik urat, Natáliát, „a Bakonyból Pestre tévedt őzikét” és a regény sok más szereplőjét, mozzanatát úgy, ahogyan az Máger Ágnesben rezonált. Hasonló eszközökkel lép elénk Rezeda Kázmér szép élete is tíz lapon, de itt a regényalakok, Császár Franciska, Késő Fáni, Szilvia, Jánoska, Fruzsina és mások ■mellett már ott van a háború gondolata is, például abban a jelenetben, amikor a vígan koccintó társasághoz szól a „tompa hang a föld alól: Éljen a háborúi”, ezt Mágner úgy látja, hogy egy csontváz, a halál megtestcsi- tője éljenez. Az Esperes, a filozófus vendégei között Ady Endre arcéle tűnik elénk, máshol Szilvia és Rezeda intim kapcsolatát jegyzi fel a festő rajza, hogy végül bemutassa Júliát, Rezeda utolsó kalandját is, aki álmában fedetlen felsőtesttel sétált a nagybátyja előtt. így kel életre Máger Ágnes rajzaiból két Krúdy-mű az egyetemi üvegteremben. Nem vállalkozott az egész Krúdy-életmű, vagy annak nagyobb hányada érzékeltetésére. két művet viszont e mozza.natsorozat-szerű feljegyzéssel igazán emberi közeibe hozott. Érdemes lassan szemlélődve végigjárni e tárlatot. ★ A kiállítás megnyitásakor fír. Gribovszki Lászióné, az egyetemi közművelődési bizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Végvári Lajos művészettörténész olvasta fel Krúdy Zsuzsának, az író, lányának a kiállító művészhez — a személyes megjelenésben való akadályoztatása miatt — írt levelét, mintegy a tárlat megnyitásaként; végül Zolién Sára színművész részleteket olvasott fel Krúdy Gyula műveiből. Kistermelők, figyelem! ITT AZ IDEJE FELHASZNÁLÁSÁNAK! Alma-, kürte-, szőlő-, málna-, ribiszke-, díszcserjekultúrúk gyomirtására 2,5—3,5 dkg/100 négyzetméter mennyiségben. A KERB—50 WP elsősorban az évelő egyszikű gyomnövények ellen (perje) hatásos. (Foltkezelés is ajánlatos.) Kérje a növényvédő szereket árusító kiskereskedelmi boltokban. Fogy. ára: 9!) F(/0,15 kg. ACROKER, MALIT (benedek) Iz Ü.M. Miskolci Üveggyára felvesz kóhóipari vagy gépipari szakközépiskolai végzettségű fiatalokat minöségellenöri (MEO) munkakörbe, négy- műszakos munkarendben. Bérezés kollektív szerződés szerint. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán. AZONNALI HATÁLLYAL FELVESZÜNK építőipari termelés irányításában és előkészítésében jártas. 10 évnél nagyobb gyakorlattal rendelkező felsőfokú vagy technikusi végzettségű 'oigozókat. Út- és mélyépítésben jártasak előnyben. Jelentkezni lehet: munkanapokon a költségvetési üzeni vezetőjénél, Mezőkövesd Ónál I, u. 7. "Telefon: 235 Vasárnap Miskolcon Versinondók versenye Nagy József
