Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-09 / 264. szám
1978, november 9., csütörtök ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 3 \ Egy felszólalásból: „Mondjuk ki nyíltan: vannak kádemevelö és kádertemető gazdaságaink ...** A téma úgymond ..divatos”, valójában azért szerepel szinte minden mezőgazdasági nagyüzem, s különböző fórumok „napirendjén”, mert gondokat okoz. A Borsod megyei TESZÖV. elnöksége „A pályakezdő szakemberek élet- és munkakörülményei” címszó alatt értékelte, vitatta meg a fejlődésnek ezt a gondját. Néhány adat, megállapítás a TESZÖV alapos, minden részletre kiterjedő felméréséből: — A megye tsz-eiben és szakszövetkezeteiben (a felmérés, időszakában) 13!) pályakezdő szakember. 33 egyetemi, 50 felsőfokú és 56, középfokú végzettségű fiatal dolgozott. „gyakornokosko- dott”. j — A j szövetkezeteit több mint felében nincs egyetlen pályakezdő szakember sem, hét tsz-ben található öt, vagy ennél több, tizenhét tsz-ben pedig 1—1 pályakezdő fiatal. — Nyolc év alatt a tsz-ek aktív dolgozóinak száma 24 százalékkal csökkent, ugyanakkor a szakemberállomány csaknem 25 százalékkal növekedett. — 1980-ig a tsz-elkben, a magasabb szakmai végzettséget megkövetelő vezetői munkakörökben — főleg „kiöregedés” miatt — jelentős, mintegy 320 főnyi „mozgásra” kell számítani. (Tegyük hozzá: a vezető munkakörökben jelenleg is sok, — például 36 egyetemi és csaknem 300 főiskolai végzettségű — szakember „hiányzik” a tsz- ekben.) * A legjobb megoldást keresők körében eléggé különbözőek a vélemények. (Ezúttal ne szóljunk azokról, akik valamilyen oknál fogva — le-, gyen az tehetetlenség, rossz módszerek miatti kudarc, vagy akár „féltékenység” —, nem is igen törődnek a fiatal agrárszakemberek nevelésével.) Különösen nehéz helyzetben vannak kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteink. A különböző támogatások ellenére több ilyen gazdaságban egyáltalán nincs fiatal szakember-,.tartalék”. És ugyanakkor megyénk egyik legjobb „kádernevelő” a pályakezdő szakemberek, a fiatalok nevelésében és megtartásában. szinte irigylésre méltó eredményeket elérő termelőszövetkezete pont a „mostoha” adottságuak között található. Hartman Bálintnak, az edelényi Alkotmány Tsz elnökének a TESZÖV elnökségi ülésén elhangzott felszólalásából: „Nem szabad arra építenünk, hogy „kész” szakembereket kapunk. Állandó, kitartó és következetes munkával kell törődni a pályakezdőkkel. nevelésükkel. Olyan rriunkahelyi légkört kell teremteni, ahol szívesen megmaradnak, ahol látják a perspektívát. Ösztöndíjakkal lehetőleg magunk taníttattuk az arra érdemes fiatalokat. Nincs is szakemb'ergondunk. Evek óta egyetlen szakembert sem „importáltunk ...” * Több útkereső, vágj' éppen türelmetlen vélemény után, biztató volt hallani az edelényi derűlátást. Az Alkotmány Tsz-ben először arra voltam kíváncsi, nem akarta e foij'tatni az elnök azt az utolsó mondatát, hogy ... „Évek óta egyetlen szakembert sem importáltunk ...” — Nem akartam, de folytathattam volna. Az utóbbi tíz esztendőben ugyanis mintegy' 25 fiatal agrárszakember dolgozott szövetkezetünkben. Talán egy-két kivétellel va- lamennyi megfelelt, helj'tóllt, de közülük „csak” tízen maradta!:. vertek gyökeret, tartoznak a törzsgárdához. De a többi sem kallódott el a mezőgazdaság számára. Mondhatnám azt is, hog>r „exportáltuk” őket, de közelebb áll az igazsághoz, ha azt mondom: másutt nagyobb oers- pektívát láttak. Nem örültünk, amikor elkívánkoztak, de megadtuk számukra azt a lehetőséget, hogy oda menjenek, ahol szívesebben dolgoznak. A legtöbbjükkel ma is jó a kapcsolatunk. Mas gazdaságoikban. kutatóintézetekben dolgoznak, s ők sem restellik, mi is büszkék vagyunk - rá, hogy itt voltak „gyakornokok”. * A fiatal szakemberekkel való törődés miértjéről, indítékairól : — Még nem voltam 30 éves, amikor megválasztottak el nöknek ... Tudom, — mert éreztem —, hogy mit jelent űz idősebbek, a tapasztaltabbak segítsége... Áz egyetemen sok mindent megtanul az ember, de dolgozni, a muníkát szervezni, az emberekkel bánni, azt a gyakorlatban kell megtanulni. Ezért is kell, törekedni az idősebb, tapasztaltabb szakemberek és a fiatal, friss erők harmonikus összhangjának megteremtésére. Célunk az. hogy a fiatal szakember a lehető legtöbbet lásson hall ion. taoasz- ■ tál jón, szinte érezze a szakmát. És sosem szabad a fiatalokból a lendületet kiölni. * És egy kis „példatár” a fiatalokkal való törődés edelényi „hogyan”-.iából: — Nem dobják őket egyenesen a „mély vízbe”, de azonnal megtanulnak úszni, felelősségteljes feladatot kapnak, de tanácsot, menet közben segítséget is. — Gyakoriak, minden hetesek a szakmai megbeszélések s ezeken mindig kíváncsiak a fiatalok véleményére. — A .nevelés • hogyanjának együk edelényi újdonsága: a tsz sok ezer forinttal díjazott pályázatokat hirdetett két témakörben is a fiatal szakemberek szántára. A két téma: „A tsz hatodik 5 éves terve” és „Az üzem- és munkaszervezés jelene és jövője gazdaságunkban” a tsz egészének. a munka mélységeinek megismerésére ösztönöz. * A tíz fiatal szakember, aki tíz év alatt gyökeret vert Edelényben, s a vezető gárda gerincét alkotja, igazolja a tsz „kádernevelői” törekvéseinek, módszereinek helyességét. A „tízekről” még azt is el kell mondani, hogy zömük a tsz ösztöndíjasa volt.. (Most is van hat ösztöndíjasuk az egj'etemeken, főiskolákon, s köztük olyan is, aki nemrég még fizikai munkásként dolgozott.) A saját nevelésű szakembergárda ..adja” ma már az elnökhelyettest, öten főágazat-, vagy' ágazatvezetők, s hat fiatal szakember tagja a pártnak, közülük ketten alapszervezeti párttitkárok. Persze, nagj'on sok mindent el kellene még mondani - az edelényú „módszerekről”. Többek között azt is, hogy' zömmel a fiatalok részére 16 lakást épít a szövetkezet. Ezt és sok más igényt is ki kell elégíteni ahhoz, hogy' sehol se hiánj'ozzék a nélkülözhetetlen szakember. (P. s.) 12 milfió tonna áru Szállítási rekord * a MAV-nal Az őszi forgalom „csúcs- hónapját” a vasút minden eddiginél jobb eredménnyel zárta: 29 ezer tonna híján 12.2 millió tonna árut továbbított. A MÁV Vezérigazgatóság az októberi munkát értékelő gyorsjelentésében megállapította. .hogy a rekordteljesítmény alapja mindenekelőtt- a kedvező időjárás volt, amit mind a közlekedés, mind a fuvaroztatók jól kihasználta!:. Ehhez járult hozzá, hogy a korábbi intézkedések nyomán szervezettebb volt a vasútüzem belső munkája, a rendező pályaudvarok egyenletesebben dolgoztak, gyorsult a forgalom a vonalakon is, a vasúti, a közúti szállítás és a fuvaroztatók együttműködése javult. Jó példája ennek a cukorrépa-fuvarozás. Októberben 100 000 tonnával többet vittek el a tavalyinál, .nagyrészt annak köszönhetően, hogy a szedéstől és az állomásra fuvarozástól a közúti és ti vasúti szállításig, a gyári fogadásig szinte minden művelet pontos menetrend szerint történt. Hasonlóan jól megy' a műtrágya-szállítás. amelybe jól „besegít” a közúti közlekedés.' Sikerült valamelyest pótolni a tűzifafuvarozás elmaradásából, javult a Tüzép-telepek kiszolgálása. Fokozatosan növekedett a szomszédos vasutak fogadási képessége, s a hónap végére már zavartalanul bonyolódott le a határ- átkelőhelyek teherforgalma. Sikerekben paidsg Síz Itália? Jól dolgoztak az év első tíz hónapjában a Tiszai Ve- gyikombinát termelőüzemei. Az olefingyár, amely évenként több milliárd forint értékű etilént, propilént és egyéb olefineket ad hazai piacra és exportra, a lehető legmagasabb kapacitás- kihasználással üzemelt. A gj'ár dolgozói a termelés fokozása mellett fontos feladatnak tekintették a fajlagosok csökkentését. Gondos, figyelmes munkával több mint 15 ezer tonna, 27 és fél millió forint értékű vegyipari benzint takarítottak meg. Az olefingyár mindenekelőtt a Szovjetunióba irányuló exportkölelezettségének tett eleget: összesen ,106 ezer 600 tonna etilént szállítottak Katusba A TVK ezzel egy- időben kielégítette a másik nagy vegyipari vállalat,' a Borsodi Vegyikombinát igényét is. A leninvárosi olefinüzem eddig több mint 18 ezer tonna etilént adott el a BVK-nak. De jutott az olefinekből tőkés piacra is. Tíz hónap leforgása alatt csaknem 39 ezer tonna etilén eladásával növelték a vállalat dollárelszámolású kivitelét. T öbb mint 200 hektáron épül Leninvá- rosban a Tiszai Kő- olajfinomító, a magyar nehézipar egyik újabb jelentős létesítménye. A csaknem 7 milliárd forint költséggel megvalósuló nagyüzem a Szovjetunióból, a Barátság II. távvezetéken érkező kőolaj egy részét — évenként 3 millió tonnát — dolgozza maid fel. ily módon értékes kőolajtermékekhez * jut hazánk: nagy mennyiségű propán-bután gáz, könnyűbenzin, gázolaj, fűtőolaj és az új Tiszai Erőmű fűtőanyagául szolgáló gudron, közismertebb nevén pakura kerül ki a jövő esztendőben elkészülő finomítóból. Gennadij Morozov ^ f $ Qjpf£ CJ ff~ ^ Mint számos leninvárosi beruházás, így' a Tiszai Kö- olajfinomító építése is szovjet segítséggel történik. A leendő gyár szíve: a technológiai kombinált üzem. Ennek műszaki tervét szovjet tervezőintézet készítette, s ugyancsak szovjet üzemek, vállalatok gyártották a technológiai blokk gépi és technológiai berendezéseit, így hát természetes, hogy' a helyszíni szerelési munkák végzésében, illetve irányításában szovjet szakemberek: mérnökök, technikusok és speciálisan képzett szakmunkások is közreműködnek. Az építkezés egyik szögletében — nem messze a technológiai üzemtől —, egy ideiglenes faépületben találtunk rá a szovjet szakemberekre. Vezetőjük, magas. szikár, középkorú férfi, Gennadij Morozov fogadott. — A legjobbkor találkozunk — mondta —> hiszen lassan búcsút mondunk a finomítónak. Aztán megtudjuk, hogy a szakértőcsoport vezetője néhány hét óta négy mérnök- társával alkotja az itteni brigádot, a többiek már hazautaztak. — A technológiai kombinált üzem szereléséber. ugyanis olyan készültségi fokot értünk el a magyar szerelővállalatokkal, amely a továbbiakban már nem indokolja, hogy nagyobb létszámmal dolgozzunk az építkezésen — magj'arázza Morozov. — S- milyen volt a Magyarországon eltöltött néhány esztendő — kérdeztük. — Én három éve dolgozom ezen a beruházáson, de korábban sem Volt ismeretlen számomra az önök országa. Hét évvel ezelőtt a Dunai Kőolajfinomítót építettük Százhalombattán. Azok is szép évek voltak, csakúgy', mint a Leninvá- rosban eltöltött idő. Nehéz lenne most megmondani, mire emlékszem vissza legszívesebben, hiszen annyi „csatát” vívtunk meg sikerrel a magyar munkásokkal, szakemberekkel. Én mindig nagj'on szerettem velük dolgozni. mert azt tapasztaltam, hogy' a magyar szerelők, technikusok és mérnökök értik a dolgukat. Tizenhét éve kezdte a kőolajipari üzemek építését. Miután 1961-ben Moszkvában elvégezte a műszaki egyetemet, rögtön gyakorlati feladattal bízták meg. a friss diplomával rendelkező gépészmérnököt. Szinte az egész Szovjetuniót .bejárta. Ott volt az egyik Moszkva környéki kőolajfinomító építésénél, részt vett a Litván Szocialista Köztársaság hasonló üzemének beruházásában és megfordult az ország legtávolabbi részén is. — Az utóbbi tizenhét esztendőből több mint öt évet Magyarországon töltött. Ho- gj'an viselte a hosszú távollétet szülővárosától, Moszkvától? — Ez a munkám, ezt a pályát választottam, ezért soha nem ért váratlanul . egy-egjT megbízatás. Természetesen ilyen esetekben lehetőségünk van arra, hogy7 ) a családot is magunkkal vigyük. Így volt ez három évvel ezelőtt is. amikor feleségem, két kislánj'om eljött velem Leninvárosba. Nem szeretek nagy szavakat használni, de úgy' vagyok vele, ha az ember „testhez álló” feladatot leap, a munka közben szerzett sikerélmény —. hogy én is elhelyeztem egy téglát egy új ipari létesítményben — sok mindenért kárpótol. Legalábbis nekem örömet jelent, ha barátaink gyarapodását látom, s tudom, hogy munkámmal ehhez én is hozzájárultam. A mindennapos munka során, szoros baráti kapcsolat alakult ki a magyar és a szovjet szakemberek között. Azon túl, hogy a szovjet szerelésvezető és munkatársai eléggé gyakran találkoztak a beruházó és kivitelező vállalatok. képviselőivel. áttekintették, megvi tatták a beruházás helyzetét, egj'-egy sürgős munka gyors elvégzése nem egy esetben spontán kezdeményezésre serkentette az építőket, szerelőket. — Mondok erre egy’ példát — folytatta a beszélgetést Morozov elvtárs. —Tavaly’ ősszel, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat egj'ik szocialista brigádja megkere- .sett bennünket, hogy7 kössünk együttműködési szerződést a soron következő legfontosabb munkákra. Éppen akkortájt érkezett meg a beruházásra az egj’ik reaktor. amelynek mielőbbi beszerelése döntő volt a beruházás további menetére. Mi örömmel fogadtuk a javaslatot, majd közösen kidolgoztunk egy kivitelezési programot. Ezzel egyidőben — a Nagy7 Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére —, munkafelajánlásban rögzítettük vállalásunkat, amely a gyorsított szerelési program megvalósítására vonatkozott. Erőfeszítéseinket siker koronázta: ugyanis tíz nappal az előírt határidő előtt teljesítettük önként vállalt kötelezettségünket. — Persze, nemcsak munkából állt az- életünk — magyarázta mérnökismerősünk. — A szabad időt úgy’ osztottuk be, hogy mind- annj'iunk hasznára váljék. Leninvárosi barátaink segítségével megismerkedtünk Borsod legszebb tájaival felkerestünk számos, a haladó hagyományokat őrző történelmi nevezetességei. Jó néhány' alkalommal kaptunk meghívást, különböző vállalatoktól, szövetkezetektől, iskoláktól, ahol baráti beszélgetésen ismerkedtünk ■ gymás munkájával, életével. Nagyon hasznosak voltak ezek a találkozások, hiszen két szocialista ország fiai cseréltek véleményt, s adták át” a dolgos hétköznapokon szerzett tapasztalatokat. A szovjet szerelésirányítók munkája rövidesen befejeződik. Helyüket újabb szovjet- szakértőcsoport tagja’ foglaljál: el. öfe segítenék majd az üzembe helyezést'« .való felkészülésben, hogy a finomító a jövő év második felében megkezdhesse a Szovjetunióból importált kőolaj feldolgozását Lovas Lajos „Importálni” a szakembert, vág? nevelni és megtartani?
