Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 T978, november 28„ kedd A képernyő előtt A zárka - A mama- A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása 60. évfordulójának előestéjén került a képernyőre A zárka cí­mű tévédrámia, amely az egynegyed századdal későbbi har­cosok egyikének emléke előtt tiszteleg. Ez a hős pedig még tagja sem volt a pártnak, nem találta meg még hozzá az utat, a kapcsolatot, csak a már jogerős halálos ítélet kiszabá­sa után olvadt fel véle szemben a bizalmatlanság. A tévé­drámában Török Györgynek nevezett fiatalember ennek el­lenére o kommunizmus katonájaként harcolt, küzdött a fa­siszta elnyomás ellen, akciógárdát szervezett, s ha a szükség úgy kívánta, a röplapok helyett a robbantáshoz folyamodott tárnáival. Mégsem fogadták be, mégsem nyíltak fel előtte az illegalitásban élő párthoz vezető ösvények rejtett kapui. Hollós Ervin dokumentumregénye nyomán Hámori Ottó írta a forgatókönyvet, Rényi Tamás rendezte a másfél órás filmet, amely azt a hősi magatartási igyekezett felmutatni, amikor a szelíden politizáló, de ezért is börtönbe került kis suszter jogász fia rádöbben, hogy nem elég csak gyűlölni a háborút, a fasizmust, tenni is kell ellene. És tesz is. Ugyan­akkor azt is megmutatja e film, hogy a jószándékú emberek is milyen nehezen találhatták meg egymást, egymás kezét, milyen nagy volt a bizalmatlanság, ami bizonyos tekintetben nem is volt indokolatlan, hiszen az elhárítás tisztje Is befér­kőzött az ellenálló csoportba, másrészt viszont a ma néző­jének szinte érthetetlennek tűnik a szociáldemokrata fedő- szervekben működő ifjúkommunisták merevsége, az — mint a film érzékeltette —. hogy csak iá börtönben, a halálos íté­let elhangzása után volt lehetséges az egymásra találás. A tévédráma tiszteletet érdemlő jó szándéka, célkitűzése nem valósult meg csorbítatlanul, mert — jóllehet a szándék érzékelődött — a megjelenítésben nem tudtak az alkotók egyes helyeken a sémáktól tartózkodni, a más művekből, más forrásokból' ismert mozgalmi motívumok beolvasztása erősítette ugyan a történeti hitelt, ugyanakkor a konstruált- ság érzetét is. A spicli beépítése elfogadható, de hogy ép­pen azok, akik Török Györgyöt nem akarták soha befogad­ni. a szemmel láthatóan „fülnek” beültetett rab előtt be­széljenek a szökésről, a kintről kapott pártutasításról, néven emlegessék az addig gj'anún kívül álló lányt, már hihetetlen­nek tűnik: csakúgy mint a túlontúl könnyű szökés, előre jóváhagyott volta ellenére, még akkor is, hp a megszökő Tö­rök nyomában akart a rendőrség a felsőbb kapcsolathoz jut­ni. Gáti Oszkár igen rokonszenvesen jelenítette meg la pár­tot kereső harcost, tetszett Bencze Ferenc öregedő vagá­nya, de Bujtor István és Koncz Gábor kettőse — ne hara­gudjanak az alkotók — az éppen, most ismételt Bors Dezső­jét cs Osziját juttatta eszembe. Nemcsak a szituáció, egyes rokonvonásai miatt, hanem mert egyetlen műsorhéten, há­rem estén Bujtort háromszor láttuk hasonló szerepben (A zárka, Bors, Még kér a nép), szerencsére egyszer — a múlt héten — Münnich Ferencet is megformálta. A beskatulyá­zott szereplők nem használnak a dráma hitelének. A zárka hibáiból talán többet idéztem, mint erényeiből. Ez a dráma azonban a megvalósulás néhány gyengéje el­lenére is olyan tisztességes, emberi, nagy hatású és magas művészi szintű alkotás, amellyel ^szemben a hibák csendes elhallgatása' tiszteletlenség lenne. * Igazán sajnálom, hogy későn kezdtem el a számolást, így nem tudom egészen pontosan, vajon hétszer, vagy tízszer csapta orrba az ajtó Harsányi Gábort, azaz Ugri Miska ko­mornyik urat a jobb sorsra érdemes Szigligeti Ede 121 év­ével ezelőtt írt vígjátékának — szombat esti szórakoztató szándékkal kínált — tévéváltozatában. Szigligeti Edét és életművét méltó helyére tette már régen az irodalomtudo­mány, A mama című vígjátéka az író erényeit jól tükrözi. Igazán mestere volt a helyzetteremtésnek, kora társadalmi viszonyainak nagyszerű ismerője és ábrázolója. A mama a Bach-korszakot nyögő ország társdalmán belül egy szűkebb réteg életébe enged bepillantást. Oda, ahol nincs politika, közélet, nincsenek társadalmi gondok, a jó parti a legfon­tosabb. De vajon mit képes mondani ez a játék a mai néző~ nek. százhúsz év távlatából? Bizony keveset. Különösen, ha a tévés megvalósítás annyira teátrális, ha — nem tudni, miért — hajdani színjátszás „kibeszélése”, a „(Félre)" al­kalmazása is helyet kap benne, s ha a derű legfőbb forrá­sának a már említett sorozatos orrbaverést szánják. Régi gond b szombat esti szórakoztatás megoldása, meg régen kellene már méltó tévészerep Schubert Évának, A mama címsze­replőjének is. Ügy tűnik, mindkettőre kell még vámunk. Benedek Miklós Diáknapi események A középiskolákban meg­kezdődött az idei tanévi or­szágos diáknapok gazdag eseménysorozata. .A két­évenként sorra kerülő or­szágos szemlét a KISZ ez­úttal a 6. alkalommal hir­dette meg egvüt-t az Okta­tási. a Kulturális, a Mun­kaügyi minisztériumokkal. és az Állami Ifiúsági Bi­zottsággal. A középpontban u KMF. a KIMSZ és a Ta­nácsköztársaság megalaku­lásának 60. évfordulójára való emlékezés áll. Az egyéni versenyzők egyben a gyermekek nemzetközi évét is köszöntik. Az isko­lai versenyeket december végéig favtiák meg. A szak­munkás-fiatalok januárban és februárban területi ve­télkedőkön vesznek részt, a meg vei diáknapokra pe- ÚÚ2 1979. február 25.' és március 15. között kerül sor. Az országos fesztivá­lokat április 29. és május 2. között tartják. A bemu­tatók helyszínei Eger, Sáros­patak, Gyula, Keszthely, Sop­ron, Székesfehérvár. A művé­szi bemutatókra benevezhet­nek a bábjátszók. a pol-be- at és a folk-beat együtte­sek. énekesek, vers- és pró­zamondók is. valamint hangszereken játszók és szólóénekesek. Rendeznek versenyt és pályázatot hir­detnek fotó. képző, ipar- művészeti. népi-díszítőmű- vészeti, honismereti témák­ban. Ez alkalommal is köz­readhatnák műveiket a di­ákírók. A legeredményesebb pályamunkákat kiállításon mutatják be. A jövő év nya­rán ismét megtartják az or­szágos honismereti diáktá­bort. Irodalom az újságokban Debreceni irodalmi napok A Magyar Írók Szövet­sége. Debrecen meg vei Vá­ros Tanácsának és Haidú- Bihar megye Tanácsának művelődésügyi osztálya, a Magyar Írók Szövetsége Kelet-magyarországi cso­portja. az Alföld szerkesz­tősége. valamint a Kölcsey Ferenc városi-megyei Mű­velődési Központ és Ifjúsá­gi Ház közös rendezésében kerül sor november 30-án és december 1-én a debrece­ni irodalmi napokra. A ren­dezvénysorozatot az új mű­velődési központ konferencia- termében november 30-án 14 órakor nyitja meg dr. Ács István. Debrecen megyei vá­rosi Tanács elnöke, majd Irodalmi jelenlét. írói meg­szólalás az újságokban cím­mel, Boldizsár Iván, Berit Bulcsu és Bata Imre vitain­dító előadása alapján, másfél napos vitát rendeznek. Az el­ső nap estéjén, a vitát meg­szakítva baráti találkozóra mennek a résztvevők Hajdú- hadházra, az tlj Barázda Ter­melőszövetkezetbe, a vita le­zárása után. december l-én este pedig Debrecen és az irodalom kapcsolatáról ren­deznek beszélgetést. Kulturális EGÉSZSÉG — KULTU­RÁLTSÁG Mintegy 3 ezer felnőtt­nél tájékozódtak Budapes­ten a lakosság egészségügyi ismereteinek szintjéről. Megállapították, hogy egyre eredményesebb a következe­tes egészségügyi felvilágosí­tás. Az ismeretszint örvende­tesen javul. A megkérdezet­tek 60 százaléka tudja, 40 százaléka nem tudja, hogy a kisgyermeknek hány óra al­vásra van szüksége. A jövő­ben az egészségnevelésben nagyobb feladat hárul a be­tegekkel közvetlen kapcso­latban álló gyógyító orvosok­ra. Itt is nélkülözhetetlen a felvilágosító emberi szó. ÜJ EGYENRUHA Űj egyenruhát kapott a 80 tagú szegedi Bartók gyer­mekkórus, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola gyakor­ló általános iskolájának énekkara. A jersey szoknyá­kat. nadrágokat mellénye­ket a Szegedi Ruhagyár szo­cialista brigádjai varrták tár­sadalmi munkában, abból az anyagból, amelyet a Dél- magya rországi Texti 1 n agy ke- reskedelmi Vállalat brigádjai a kommunista műszakokra kapott bérből vásároltak. A MÚZEUMNAK AJÁN­DÉKOZTA Reinthaller Nándor 22 év­vel ezelőtt elhunyt győri fes­tő hagyatékát lánya a győri Xantus János Múzeumnak ajándékozta. A művész 15 olajfestményén kívül kortárs alkotók munkái is szerepel­nek a hagyatékban. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár Gyöngyösi Öntöde és Gépgyára felvételre keres kohómérnöki kar metallurgiai szak őntészeti ágazatán végzett és 5 év feletti gyakorlattal rendelkező mérnököt munkakörbe Jelentkezés a gyár személyzeti vezetőjénél 3200 Gyöngyös, PL: 65. (Vasöntő u. 2.) Ápolónőt (esetleg nyugdíjast) 8 órás, vagy 4 órás szerződéses alkalmazással felvesz a Nehézipari Műszaki Egyelem Bolyai Kollégiuma. i Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni személyesen a kollégiumi igazgatóságon: Miskole-Egyetemväros. E/l. kollégium. ______________ P écsi vásár, Kockák, Szonáta és még mások II. diaporáma biennale Az elmúlt hét végén, szom­baton és vasárnap rendezte a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ a II. országos diapo­ráma biennálét. A diaporáma az a bonyo­lult vizuális kifejezési forma, amelyik nem hasonlítható sem a fotóhoz, sem a filmhez, de még csak azt sem mond­hatjuk. hogy a kettő közötti valami — bár a laikus szá­mára talán így közelíthető meg legjobban körülhatárolá­sa. A diaporáma diaképek komponált sora, amelyeket egyszerre két vetítővel egy­másba úsztatva, áttűnéssel, „bevillogtatással”, avagy hir­telen váltással ad elő alkotó­ja. s a képek sora az alá, de talán jobb így: mellé játszott hanggal együtt lesz önálló művészi alkotássá. Eszköze a montázs, ebből építkezik, sok asszoc’ációs variációt teremt­ve. Magyarországon 12 éve vannak lelkes hívei, alkotó művészei. Ez a nagy lehetősé­geket magúban hordozó mű­vészeti ág egyre nagyobb kö­zönséget is vonz ma már. Alapelveit, formanyelvét még nem rögzítik szabályok, azok még most fogalmazódnak, s előbbre vivői, alkotói azok az állandó viták is, amelyektől a mostani biennale sem volt mentes. A megállapítás azonban egyértelmű volt: az első bi­ennále óta sokat fejlődött a műfaj is. az alkotók is. A művek, tömörebbek, kifeje­zőbbek. egységesebbek lettek, és feltétlen jó pontként érté­kelték, hogy megjelent a dia- porámában a hum,or. Huszonnyolc szerző nevez­te be műveit a seregszemlére. Ékeztek Pécsről, Vácról. Bu­dapestről és Gödöllőről dia- porámosok. Miskolci szerző ezúttal nem mutatkozott be. A kétnapos találkozón végül is 21 alkotó 35 pályaművét; láthatta a közönség. A zsűri 7 díj odaítéléséről döntött. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1500 forintos díjat Tűm László: Pécsi vásár, az SZMT 1000 forintos díját Márton Géza: Kék variációk — szonáta — Torero kollek­ciója. az SZMT 500 forintos diját di'. Szemenyei Klára: Rhoda Scott, a Fotóművész Szövetség diját — egy díszes serleget — dr. Varga Gyula: Kockák — tanulmánya, a Népművelési Intézet díját — égy díszdobozt — Magyar Fe­renc: Erdőn-mezőn, vadvize­ken, Miskolc város Tanácsa 500 forintos díját Báló Imre: Népi műemlék — Baranya, a Diósgyőri Vasas Fotókör díját Kálmándy Ferenc: Seprik az utcát, a közönség díjút pedig Magyar Ferenc: Erdön-me- zön, vadvizeken című alkotá­sa kapta. ÍV. Zs.) Mozart és Haydn - délidőben A Magyar Rádió minden második kedden délben, a Magyar Nemzeti Galériában rendezendő és egyenes adás­ban hallható koncertjeinek sorában (hangversenyek dél­időben) ma 12.50-kor a Kos­suth adón a Magyar Állami Operaház fúvósegyüttesének előadásában Mozart Esz-dúr szerenádja, valamint Haydn F-dúr divertimentója és F- dúr oktettje hallható. A MÁV MISKOLCI VASŰTIGAZGATÓSÁGA felvess Mezőkövesd, Sajókeresztúr, Sajószenlpéter, Bérén le, Center, Ózd, Sajóecseg, Kazincbarcika, Forró-Encs, TÉRSÉGÉBEN . Végardó, Bodrogsára, Vámosújfalu Olaszliszka, Szegi, A ba új kér, Abaújszántó Inúncs, Novajidrány vasúti sorompókezelo munkakörbe 18—40 ÉLETÉVET BETÖLTÖTT nődolgozókat Feltétel: 8 általános iskolai végzettség és vasúlorvosi N alkalmasság. Munkaidő 12/24 forduló. így 12 óra szolgála! után 24 óra pihenő, éjszakai 12 óra után 48 óra pihenő. Kiképzés a munkahelyen történik, amely a fel­vételt követően három hét. Jelentkezni lehet: Mezőkövesd. Sajószenlpéter. Abaújszántó Olasz- Üszka-Tolcsva. Hidasnémeti vasútállomáson levő pályafenntartási szakaszkezelő pályamesternél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom