Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 10 1978. november 26., vasárnap m i Mit viselünk „A kényelem győz a divatban!” — tartja a Magyar Divat Intézet 1979 tavaszára szóló előrejelzése. Az irányt — tudniillik, hogy mindinkább a könnyed öltözködés felé haladunk —, mindennapi életmódunk határozza meg. Hogy egyáltalán mit viseljen nő vagy férfi, ezt kinek-ki- nek alkata, egyénisége, kora szabja meg legelőbb. Egy azonban tény: divatkövetők vagyunk. Így jó, ha tudjuk, a jövő évi női tavaszi divat két jelleg ötvözetéből alakul l$i. A nőies, franciás jellegre a bőség, az anyagok és vonalak hajlékonysága, könnyűsége jellemző. A figurát elfedik a dús húzások, amelyek szinte szabás nélkül készülnek. A nőies jelleget hangsúlyozzák a díszítésként használt elemek: a hímzések, a csipkebetétek is. A férfias angol jelleg a korábbiakhoz képest visszafogottabb, elegánsabb, érdekesebb hatást keltő. A ruhák bővek, kényelmesek, puhán kidolgozottak. Jellemző rájuk hogy a férfias és nőies elemek egy öltözéken belül keverednek. A könnyű szövetek divatja tovább tart: gyakran szerepelnek egy anyagon belül a fényes és matt, a vékony és vastag, az egyenletes és egyenlőtlen fonalak. A tavaszi kabátok bőségét gyakran a válltól vagy melltől kiiinduló dús húzás adja. A váll ejtett, sokszor japán vagy féljapán. Egysoros és gombolás nélküli megoldás a divat, általában bélés nélkül készülnek. A nőies karakterű kosztümök könnyű, lágy anyagból készülnek. Többféle változatuk divatos. A bugy- gyos felsőrészes, az egészen rövid, karcsúsított kabátka és a kuliszerű, egyenes felsőrész, bővülő húzással gazdagított vagy egyenes, enyhén redőzött szoknyával. Angolos vonalvezetéssel főleg a nadrá. gos kosztümök divatosak. A nőies jellegű ruhák általános jellemzője a bőség, a mozgalmasság. Különösen fiataloknak ajánlható a válltól bővített, harangszabású, gyakran mély ragián ujjal készülő forma és a babaruha vonal. Az ingruha bő szoknyás vagy plisszírozott válto- I Könnyű, spárgafehér színű szövetkompié. A csíkos mintázatú ingkabát béleletlen, keskeny gallérral, ingujjal és rátett zsebekkel készült. Tervezője: Mészáros Éva. (A képen balra.) Béleletlen pasztellkék szövetkabát, ragián ujjal, puha redözéssel és pántdíszítéssel. Tervezője: Vörös Irén. (A képen jobbra.) zata általánosabb érdeklődésre számíthat. A derékban elvágott ruhák gyakran kétrészesek, hogy külön szoknya és blúzként más variációkban is lehessen viselni. A szoknyák általában könnyű anyagból készülnek, bővek, húzottak. A szoknyanadrág kidolgozásában szoknyaszerű, kényelmes. Szabadidő-öltözékek részeként, hosszú, dekoratív mintás bő szoknyát ajánlhatunk. Továbbra is divat az ingblúz, gyakran ruha fölött is viselhető. Az anyagok: puplin, vászon, zeíír, selyem, madeira, batiszt A férfifelöltőkre is a köny. nyedség jellemző. Több a béleletlen kabát és felöltő, anyaguk fésűsszövetből készült. A karcsúsított forma szerepe hangsúlyozott. %Az öltönyöknél még mindig általános a kétgombos zakó, legtöbb esetben mellénykiegészítéssel. A sportosabb jellegűekre jellemző a finom tűzés vagy bőrdíszítés, a katonás stílussal való keveredés. Az ingformájú rövid kabátok flanell jellegű szövetből, és laza, vékony kártoli anyagokból készülnek. A kislányok divatja balettruha hatású. A díszítések azsúr, madeira, cakk vagy saját anyagából készült hímzett vagy plisszé fodrok. Anyaguk könnyű virágos batiszt, csíkos puplin. A hosszak térd alattiak. A sportos stílusra a különböző hosszúságú és bőségű sortok, nadrágszoknyák és a lefelé szűkülő nadrágok jellemzőek. A cipők, táskák, övék divatja: változatlanul hódító mokasszinok mellett a nyújtott orrformájú cipő a legdivatosabb tavaszi viselet. A női cipők sarka 7—-9 centiméter magasságú, és karcsú, könnyed, sportos lábbeli is bátran hordható. Anyaguk természetes box, velúr és ■ textil. A borítékformájú és a klasszikus, reteszes táska mellett hangsúlyt kapnak az erszény- és zacskóformájúak. Az eddig ismert övtípusok között előtérbe kerülnek a spárgából és textíliából készült övék. (mikes) Gyerekeknek Ä király és a halász Tótágas királynak volt egy díszes paripája, azon lovagolt hetedhét határig. Egyszer olyan messzire nyargalt, hogy már nem érhetett haza a déli lakomára, s amint körülnézett egymagában, látta, hogy a tó partján egy halász az ebédjét főzte. Nosza, odaugrott, s még a nyála is csörgött, olyan pompás volt a kondé- ros halak paprikás illata. A halász jószívvel kínál- gatta, őfelsége pedig mohón evett, mert igen éhes ’ volt. Hanem a legnagyobb fallatnál kékült-zöldült, fulladozott, mert szálka akadt a torkába. Ám a halász úgy vágta hátba Tótágast, hogy megmenekedett a bajtól, a szálka menten kifordult a szájából. Amint a király szóhoz jutott. azt mondta a halásznak: ' I — Megmentetted az élelemet, és tudd meg, Tótágas vagyok, a király. íme, ez a zacskó arany ia jutalmad, használd fel kedved szerint. Örült és hálálkodott a halász, de őfelsége intett a kezével. — Ám amiért kezet mertél emelni a királyodra, fejedet vétetem. Most már kesergett a szegény ember, hogy mit ér a sok arany, ha máris meg kell halnia. Legalább annyi ideje maradna, míg elkölti a pénzét, akkor nem bánná, tegyen vele, amit akar. — Jól van — bólintott a király kegyesen. — Költsd el az aranyaidat, mulass, dári- dózz, aztán tüstént gyere el a palotámba. ' Telt-múlt az idő, de Tótágas színét sem látta a halásznak. Nagysokára aztán katonákat küldött érte, mert őfelsége igen szigorú uralkodó volt. Hanem amikor eléje hozták, a halász méltatlankodott: — Mi dolog ez, felséges királyom? Hát nem azt mondtad, hogy akkor jöjjek el a fejemet vétetni, ha elköltöttem az aranyaimat? Nos, vettem házat, földet és jószágot, de az utolsó aranyra már nem volt szükségem, az megmaradt, és íme, itt őrzöm a zsebemben, nézd csak meg a saját szemeddel. Tótágas megnézte az aranyat, az ő képe volt arra verve, igazat mondott tehát a halász. Előbb a szemöldökét vonta össze, aztán a fejét kezdte vakarni, végül nevetett, és apt mondta: — Eredj haza, halász, a király megtartja a szavát, hanem őrizd holtodig azt az aranyat. Íródeákjával mindjárt beíratta a krónikájába a dolgot, és hozzátette, hogy néha egy egyszerű halásznak több esze van, mint a királyának. Zsombok Zoltán A MEDICOR MÜVEK ORVOSI ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK GYÁRA AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKBE: férfi segédmunkás, betanított munkás, villanyszerelő, vizsgázott kazánfűtő Jelentkezés: Miskolc, III., Győri kapu 24. Üzemgazdasági osztály Mezőkövesd, Sajókeresztúr, Sajószentpéter, Berente, Center, Ózd, Sajóecseg, Kazincbarcika, Forró-Encs, TÉRSÉGÉBEN Végardó, Bodrogsára, Vámosújfalu, Olaszliszka, Szegi, Abaújkér, Abaújszántó, Ináncs, Novajidrány vasúti sorompókezelő munkakörbe 18—40 ÉLETÉVET’ BETÖLTÖTT nődolgozókat Feltétel: • 8 általános iskolai végzettség és vasútorvosi alkalmasság. Munkaidő 12/24 forduló, így 12 óra szolgálat után 24 óra pihenő, éjszakai 12 óra után 48 óra pihenő. Kiképzés a munkahelyen történik, »mely a felvételt követően három hét. Jelentkezni lehet: Mezőkövesd, Sajószentpéter, Abaújszántó, Olasz- liszka-Tolcsva, Hidasnémeti vasútállomáson .levő pályafenntartási szakaszkezelő pályamesternél. Kistermelők, figyelem! ITT AZ IDEJE a KÉM—50 WP FELHASZNÁLÁSÁNAK! Alma-, körte-, szőlő-, málna-, ribiszke-, díszcserjék u]túrák gyomirtására 2,5—3,5 dkg/100 négyzetméter mennyiségben. A KERB—50 WP elsősorban az évelő egyszikű gyomnövények ellen (perje) hatásos. (Foltkezelés is ajánlatos.) Kérje a növényvédő szereket árusító kiskereskedelmi boltokban. Fogy. ára: 99 Ft/0,15 kg. AGROKER, MÁLYÍ VASÁRNAP LABDARÚGÁS. NB H.: H. Papp J. SE—Békéscsabai TASK. Diósgyőr, stadion, 13 óra. DMTE —KVSE, SZMTE—Ózdi Kohász, Kisvárda—MVSC, Leninvárosi MTK—Borsodi Bányász. Lenin- város, 13 óra. MEGYEI BAJNOKSÁG: Hejö- csaba—Borsodi Volán. Hejőcsa- ba, 13 óra. SÜMSE—Tállya, Sátoraljaújhely—Alsózsolca, Or mosbánya—Rudabánya, H. Tren- csényi J. SE—Sajóbábony, Szu- havölgy—MEAFC, Mezőkövesdi MSE—Mákvölgyi Bányász, Encs —MÉMTE, Kirald—Borsodnádasd. KOSÁRLABDA. NB I.. nőit DVTK—KSI. Miskolc, városi sportcsarnok, 15 óra. NB II.. női: MEAFC—Mezőberény. Miskolc, Fazekas u. Általános Iskola. 9.30. <£, A MÁV MISKOLCI VASŰTIGAZGATÖSÁGA 20% ENTRUM |*|ÉTFŐ AJANLATA NYUGDÍJASOKNAK IS AJÁNLJUK: NŐI FLANELLRUHA NŐI KARDIGÁN EGYES FÉRFIINGEK NŐI NYLON ÉS KRISZTINA HÁLÓINGEK OoIqozéii alkalmaznak A taktaszadai Ü,1 Barázda Mgtsz belső ellenőrt keres 1979. január 1-1 belépéssel. Jelentkezés a tsz elnökénél. Gyászliírek HALÁLOZÁS Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesapánk Honfi Imre 76 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése november 27- én 15 órakor, a Szeritp éteri kapui új temető ravatalozójából. A gj'ászoló család. Mély fájdalommal és pieg- tört szívvel tudatjuk mindazokkal, akiit ismerték és szerették, hogy a szeretett férj* édesapa, nagyapa és após Simon Antal az LKM DH . nyugdíjas dolgozója 63 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Búcsúztatása 1978. november 28-án 13 órakor, a vasgyári temetőben. A gyászoló család. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy Molnár Bélúné Tatárárok 7. sz. alatti lakos 77 éves korában, 1978. novem- J bér 23-án elhunyt. Temetése j november 28-án. du. 14 órakor lesz. a Szentpéteri kapui te- ' metőben. Búcsúzunk tőle: férje, lánya, unokája. özv. dr. Haraszthy Lajosné | hosszú szenvedés után 1978 _ november 18-án elhunyt. Temetése 1978. november 29-én. szerdán 13 órakor lesz. a rákospalotai temetőben. A gyászoló család. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind azoknak a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik pótolhatatlan, halottunk Tóti* Miklósné Káváján- *tci Piroska temetésén rés-zt vettek, sírjára virágot helyeztek, részvétükkel fájdalmunkban osztoztak Külön köszönetét mondunk az Ongai Állami Gazdaság vezetőségének és do.eozólnak. valamint a MQzőköv°sdi Kórház orvosainak és nővéreinek, akik élete végső napjaiban, utcisc’ nerceiben fáradságot nem ismerve szeretettel gondozták és ápolták. A gyászoló család. Hálás szívvel mondunk köszönetét rpindazoknak a rokonoknak. ismerősöknek és szomszédoknak. akik felejthetetlen jó édesapánk Karsai László temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyezték, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család.
