Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 10 1978. november 26., vasárnap m i Mit viselünk „A kényelem győz a divat­ban!” — tartja a Magyar Di­vat Intézet 1979 tavaszára szóló előrejelzése. Az irányt — tudniillik, hogy mindin­kább a könnyed öltözködés felé haladunk —, mindenna­pi életmódunk határozza meg. Hogy egyáltalán mit viseljen nő vagy férfi, ezt kinek-ki- nek alkata, egyénisége, kora szabja meg legelőbb. Egy azonban tény: divatkövetők vagyunk. Így jó, ha tudjuk, a jövő évi női tavaszi divat két jelleg ötvözetéből alakul l$i. A nőies, franciás jellegre a bőség, az anyagok és vonalak hajlékonysága, könnyűsége jellemző. A figurát elfedik a dús húzások, amelyek szinte szabás nélkül készülnek. A nőies jelleget hangsúlyozzák a díszítésként használt ele­mek: a hímzések, a csipke­betétek is. A férfias angol jelleg a korábbiakhoz képest visszafogottabb, elegánsabb, érdekesebb hatást keltő. A ruhák bővek, kényelmesek, puhán kidolgozottak. Jellem­ző rájuk hogy a férfias és nőies elemek egy öltözéken belül keverednek. A könnyű szövetek divatja tovább tart: gyakran szerepelnek egy anyagon belül a fényes és matt, a vékony és vastag, az egyenletes és egyenlőtlen fo­nalak. A tavaszi kabátok bőségét gyakran a válltól vagy mell­től kiiinduló dús húzás adja. A váll ejtett, sokszor japán vagy féljapán. Egysoros és gombolás nélküli megoldás a divat, általában bélés nélkül készülnek. A nőies karakterű kosztümök könnyű, lágy anyagból készülnek. Többféle változatuk divatos. A bugy- gyos felsőrészes, az egészen rövid, karcsúsított kabátka és a kuliszerű, egyenes felsőrész, bővülő húzással gazdagított vagy egyenes, enyhén redő­zött szoknyával. Angolos vo­nalvezetéssel főleg a nadrá. gos kosztümök divatosak. A nőies jellegű ruhák általános jellemzője a bőség, a moz­galmasság. Különösen fiata­loknak ajánlható a válltól bővített, harangszabású, gyak­ran mély ragián ujjal ké­szülő forma és a babaruha vonal. Az ingruha bő szok­nyás vagy plisszírozott válto- I Könnyű, spárgafehér színű szövetkompié. A csíkos mintáza­tú ingkabát béleletlen, keskeny gallérral, ingujjal és rátett zsebekkel készült. Tervezője: Mészáros Éva. (A képen bal­ra.) Béleletlen pasztellkék szövetkabát, ragián ujjal, puha redözéssel és pántdíszítéssel. Tervezője: Vörös Irén. (A ké­pen jobbra.) zata általánosabb érdeklődés­re számíthat. A derékban el­vágott ruhák gyakran kétré­szesek, hogy külön szoknya és blúzként más variációk­ban is lehessen viselni. A szoknyák általában könnyű anyagból készülnek, bővek, húzottak. A szoknyanadrág kidolgozásában szoknyaszerű, kényelmes. Szabadidő-öltözé­kek részeként, hosszú, deko­ratív mintás bő szoknyát ajánlhatunk. Továbbra is di­vat az ingblúz, gyakran ruha fölött is viselhető. Az anya­gok: puplin, vászon, zeíír, se­lyem, madeira, batiszt A férfifelöltőkre is a köny. nyedség jellemző. Több a bé­leletlen kabát és felöltő, anyaguk fésűsszövetből ké­szült. A karcsúsított forma szerepe hangsúlyozott. %Az öl­tönyöknél még mindig álta­lános a kétgombos zakó, leg­több esetben mellénykiegé­szítéssel. A sportosabb jelle­gűekre jellemző a finom tű­zés vagy bőrdíszítés, a kato­nás stílussal való keveredés. Az ingformájú rövid kabátok flanell jellegű szövetből, és laza, vékony kártoli anya­gokból készülnek. A kislányok divatja balett­ruha hatású. A díszítések azsúr, madeira, cakk vagy sa­ját anyagából készült hímzett vagy plisszé fodrok. Anyaguk könnyű virágos batiszt, csí­kos puplin. A hosszak térd alattiak. A sportos stílusra a különböző hosszúságú és bőségű sortok, nadrágszok­nyák és a lefelé szűkülő nad­rágok jellemzőek. A cipők, táskák, övék di­vatja: változatlanul hódító mokasszinok mellett a nyúj­tott orrformájú cipő a legdi­vatosabb tavaszi viselet. A női cipők sarka 7—-9 centi­méter magasságú, és karcsú, könnyed, sportos lábbeli is bátran hordható. Anyaguk természetes box, velúr és ■ textil. A borítékformájú és a klasszikus, reteszes táska mellett hangsúlyt kapnak az erszény- és zacskóformájúak. Az eddig ismert övtípusok között előtérbe kerülnek a spárgából és textíliából ké­szült övék. (mikes) Gyerekeknek Ä király és a halász Tótágas királynak volt egy díszes paripája, azon lova­golt hetedhét határig. Egy­szer olyan messzire nyar­galt, hogy már nem érhetett haza a déli lakomára, s amint körülnézett egymagá­ban, látta, hogy a tó part­ján egy halász az ebédjét főzte. Nosza, odaugrott, s még a nyála is csörgött, olyan pompás volt a kondé- ros halak paprikás illata. A halász jószívvel kínál- gatta, őfelsége pedig mohón evett, mert igen éhes ’ volt. Hanem a legnagyobb fallat­nál kékült-zöldült, fullado­zott, mert szálka akadt a torkába. Ám a halász úgy vágta hátba Tótágast, hogy megmenekedett a bajtól, a szálka menten kifordult a szájából. Amint a király szóhoz ju­tott. azt mondta a halász­nak: ' I — Megmentetted az éle­lemet, és tudd meg, Tótágas vagyok, a király. íme, ez a zacskó arany ia jutalmad, használd fel kedved szerint. Örült és hálálkodott a ha­lász, de őfelsége intett a ke­zével. — Ám amiért kezet mer­tél emelni a királyodra, fe­jedet vétetem. Most már kesergett a sze­gény ember, hogy mit ér a sok arany, ha máris meg kell halnia. Legalább annyi ideje maradna, míg elkölti a pénzét, akkor nem bán­ná, tegyen vele, amit akar. — Jól van — bólintott a király kegyesen. — Költsd el az aranyaidat, mulass, dári- dózz, aztán tüstént gyere el a palotámba. ' Telt-múlt az idő, de Tó­tágas színét sem látta a ha­lásznak. Nagysokára aztán katonákat küldött érte, mert őfelsége igen szigorú ural­kodó volt. Hanem amikor eléje hozták, a halász mél­tatlankodott: — Mi dolog ez, felséges királyom? Hát nem azt mondtad, hogy akkor jöjjek el a fejemet vétetni, ha el­költöttem az aranyaimat? Nos, vettem házat, földet és jószágot, de az utolsó arany­ra már nem volt szükségem, az megmaradt, és íme, itt őrzöm a zsebemben, nézd csak meg a saját szemed­del. Tótágas megnézte az ara­nyat, az ő képe volt arra verve, igazat mondott tehát a halász. Előbb a szemöldö­két vonta össze, aztán a fe­jét kezdte vakarni, végül nevetett, és apt mondta: — Eredj haza, halász, a király megtartja a szavát, hanem őrizd holtodig azt az aranyat. Íródeákjával mindjárt be­íratta a krónikájába a dol­got, és hozzátette, hogy né­ha egy egyszerű halásznak több esze van, mint a ki­rályának. Zsombok Zoltán A MEDICOR MÜVEK ORVOSI ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK GYÁRA AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKBE: férfi segédmunkás, betanított munkás, villanyszerelő, vizsgázott kazánfűtő Jelentkezés: Miskolc, III., Győri kapu 24. Üzemgazdasági osztály Mezőkövesd, Sajókeresztúr, Sajószentpéter, Berente, Center, Ózd, Sajóecseg, Kazincbarcika, Forró-Encs, TÉRSÉGÉBEN Végardó, Bodrogsára, Vámosújfalu, Olaszliszka, Szegi, Abaújkér, Abaújszántó, Ináncs, Novajidrány vasúti sorompókezelő munkakörbe 18—40 ÉLETÉVET’ BETÖLTÖTT nődolgozókat Feltétel: • 8 általános iskolai végzettség és vasútorvosi alkalmasság. Munkaidő 12/24 forduló, így 12 óra szolgálat után 24 óra pihenő, éjszakai 12 óra után 48 óra pihenő. Kiképzés a munkahelyen történik, »mely a fel­vételt követően három hét. Jelentkezni lehet: Mezőkövesd, Sajószentpéter, Abaújszántó, Olasz- liszka-Tolcsva, Hidasnémeti vasútállomáson .levő pályafenntartási szakaszkezelő pályamesternél. Kistermelők, figyelem! ITT AZ IDEJE a KÉM—50 WP FELHASZNÁLÁSÁNAK! Alma-, körte-, szőlő-, málna-, ribiszke-, dísz­cserjék u]túrák gyomirtására 2,5—3,5 dkg/100 négyzetméter mennyiségben. A KERB—50 WP elsősorban az évelő egyszikű gyomnövények el­len (perje) hatásos. (Foltkezelés is ajánlatos.) Kérje a növényvédő szereket árusító kiskeres­kedelmi boltokban. Fogy. ára: 99 Ft/0,15 kg. AGROKER, MÁLYÍ VASÁRNAP LABDARÚGÁS. NB H.: H. Papp J. SE—Békéscsabai TASK. Diósgyőr, stadion, 13 óra. DMTE —KVSE, SZMTE—Ózdi Kohász, Kisvárda—MVSC, Leninvárosi MTK—Borsodi Bányász. Lenin- város, 13 óra. MEGYEI BAJNOKSÁG: Hejö- csaba—Borsodi Volán. Hejőcsa- ba, 13 óra. SÜMSE—Tállya, Sá­toraljaújhely—Alsózsolca, Or mosbánya—Rudabánya, H. Tren- csényi J. SE—Sajóbábony, Szu- havölgy—MEAFC, Mezőkövesdi MSE—Mákvölgyi Bányász, Encs —MÉMTE, Kirald—Borsodnádasd. KOSÁRLABDA. NB I.. nőit DVTK—KSI. Miskolc, városi sportcsarnok, 15 óra. NB II.. női: MEAFC—Mezőberény. Miskolc, Fazekas u. Általános Iskola. 9.30. <£, A MÁV MISKOLCI VASŰTIGAZGATÖSÁGA 20% ENTRUM |*|ÉTFŐ AJANLATA NYUGDÍJASOKNAK IS AJÁNLJUK: NŐI FLANELLRUHA NŐI KARDIGÁN EGYES FÉRFIINGEK NŐI NYLON ÉS KRISZTINA HÁLÓINGEK OoIqozéii alkalmaznak A taktaszadai Ü,1 Barázda Mg­tsz belső ellenőrt keres 1979. ja­nuár 1-1 belépéssel. Jelentkezés a tsz elnökénél. Gyászliírek HALÁLOZÁS Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett édes­apánk Honfi Imre 76 éves korában váratlanul el­hunyt. Temetése november 27- én 15 órakor, a Szeritp éteri kapui új temető ravatalozójá­ból. A gj'ászoló család. Mély fájdalommal és pieg- tört szívvel tudatjuk mind­azokkal, akiit ismerték és sze­rették, hogy a szeretett férj* édesapa, nagyapa és após Simon Antal az LKM DH . nyugdíjas dolgozója 63 éves korában, rövid szen­vedés után elhunyt. Búcsúzta­tása 1978. november 28-án 13 órakor, a vasgyári temetőben. A gyászoló család. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy Molnár Bélúné Tatárárok 7. sz. alatti lakos 77 éves korában, 1978. novem- J bér 23-án elhunyt. Temetése j november 28-án. du. 14 órakor lesz. a Szentpéteri kapui te- ' metőben. Búcsúzunk tőle: fér­je, lánya, unokája. özv. dr. Haraszthy Lajosné | hosszú szenvedés után 1978 _ november 18-án elhunyt. Te­metése 1978. november 29-én. szerdán 13 órakor lesz. a rá­kospalotai temetőben. A gyá­szoló család. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind azoknak a rokonoknak, szom­szédoknak, ismerősöknek, akik pótolhatatlan, halottunk Tóti* Miklósné Káváján- *tci Piroska temetésén rés-zt vettek, sírjára virágot helyeztek, részvétük­kel fájdalmunkban osztoztak Külön köszönetét mondunk az Ongai Állami Gazdaság veze­tőségének és do.eozólnak. va­lamint a MQzőköv°sdi Kórház orvosainak és nővéreinek, akik élete végső napjaiban, utcisc’ nerceiben fáradságot nem is­merve szeretettel gondozták és ápolták. A gyászoló család. Hálás szívvel mondunk kö­szönetét rpindazoknak a roko­noknak. ismerősöknek és szom­szédoknak. akik felejthetetlen jó édesapánk Karsai László temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyezték, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyá­szoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom