Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 r T978. november 26., vasárnap Kérdés: A Központi Bizottság 1976. október határozata hosszabb táron meg­határozza a pártoktatás feladatait.-4c idei oktatási évben i is ez az irányadó. Ebből kiindulva és az elő­zii ér tapasztalatait szem előtt tart­ra. miben határozhatjuk meg azo­kát a fő politikai célkitűzéseket, time­lycltet a pártol,tatásnak a •z új lan­érben szolgálni,a kell? Válasz: liifcrjú íirósz Karoly elvíárssal, az MSZMP KSí agilííciós és propaganda osztályának vezetőjével rés. hogy a gazdasági elei meghatározó jelentőségű a társadalmi viszonyok min­den területén. Feladatainkat a XI. kongresszus a leg­tömörebben és a legáltalánosabban a ha­tékonyságban jelölte ki. Az azóta eltelt idő változásait, sajátosságait, figyelembe véve. a párt Központi Bizottsága több fon­tos dokumentumban konkretizálta a kong­resszus célkitűzését. Így az 11)77. október 20-i határozatban a külgazdasági felada­tokról és a termelési szerkezet átalakítá­sáról: az 1978. március 15-i határozatban a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről: az 19715 októberi határozatban, amely az épí­tőiparral. a lakásépítéssel és a lakásgaz­dálkodással foglalkozik. A pártoktatásnak fontos feladata, hogy a maga eszközeivel . hozzájáruljon e dokumentumok elvi kö­vetkeztetéseinek megismertetéséhez, egysé­ges értelmezéséhez és a gyakorlati meg­valósításukat célzó következtetésekhez, a konkrét helyi elhatározásokhoz, döntések­hez. A pártoktatás akkor tudja ezt a sze­repét hatékonyan betölteni, ha a határo­zatok főbb útmutatásaival nem elvont for­mában foglalkoznak, hanem konkrétan, ahogyan azok helyileg felvetődnek és meg­oldásuk feltételei adottak. Ehhez persze arra van szükség, hogy a propagandisták jól tájékozottak legyenek a helyi viszo­nyokról, s a pártszervek tartalmi irányító munkája ilyen vonatkozásban is érvénye­süljön. A hatékonyság követelménye a gazda­sági életben országosan is és helyileg is egész sor konkrét intézkedést, elhatáro­zási szül. Ezek változást eredményeznek a termelés szerkezetében, a termékössze­tételben, a termelés műszaki, technológiai feltételeiben, az árak, bérek vonatkozá­sában stb. S mivel közvetlenül érintik az emberi viszonyokat, rendszerint politikai jellegűek. A pártoktatás feltétlenül- szent­be találja magát ezekkel a kérdésekkel is. Az emberek választ várnak, érleni akar­ják az intézkedéseknek mélyebb elvi-po­litikai összefüggéseit és nekünk köteles­ségünk, hogy a helyes, szükségszerű dön­tésekről elfogadható, meggyőző magyará­zatot tudjunk adni és gyakorlati megvaló­sításukhoz ezzel is, a tudatformálással is hozzájáruljunk. Kérdés: A pártoktqlásban milyen helyet , kapnak azok a társadalmi-politikai kérdések, amelyek a szocialista vi­er. hosszú időszakra szóló elvi politika, hogy a politikai szövetség nem jelentheti az ideológiai viták mellőzését, az elvi jel­legű nézetkülönbségek elhallgatását. Az ideoógiai viták azonban nem öncélúak, csak akkor van lél jogosultságuk, ha a né­zetkülönbségeket úgy tisztázzák, hogy az a politikai egység megszilárdulását szol­gálja! Hazánkban a tömegek nem csupán egyetértő végrehajtói politikánknak, ha­nem egyszersmind formálói, alakítói is. Véleményükkel, javaslataikkal egyre aktí­vabban vesznek részt az országos és helyi döntések kimunkálásában és megvalósítá­sában. E jól bevált gyakorlat megszilár­dítása érdekében pállunk őszintén fel­tárja népünk előtt gondjait, elképzeléseit. Kéri minden, a szocializmus ügyéért fele­lősséget érző ember segítségét, cselekvő közreműködését. Ezért is tartjuk fontos feladatnak a szocialista demokrácia fej­lesztését. Igyekszünk olyan feltételeket te­remteni. amelyben a dolgozok véleménye, társadalomépítő törekvése a lehetőségek szerint a legnagyobb mértékben megvaló­sul. Itt szeretném megjegyezni: a pártok­tatás azzal, hogy emeli a részvevők poli­tikai iskolázottságát, jelentősen hozzájárul a szocialista demokrácia fejlődéséhez. Kérdés: A mai nemzetközi helyzet egyik fon­tos jellem zője a két ellentétes irány?? ’ tendencia — az enyhülés és a fe­feszültség — egyidejű jelentkezése, valamint a kát világrendszer ■ közli ideológiai harc kiszélesítése, in len­zitásónak fokozódása. Ez a körül­mény milyen feladtok elé állítja a pártpropagandát? Válasz: A párlpropagandában továbbra is je*- lentős helyet foglalnak el a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a nemzetközi politika kérdései. Az ideoló­giai-politikai nevelő munkában kifejezésre juttatjuk, hogy mi nem külső szemlélői, hanem részesei vagyunk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak, e mozgalom egységéért, erősítéséért folyta­tott küzdelemnek. Ez az egység fontos fel­tétele szocialista építőmunkánknak. ban összegeződik, és ennek alapvető fel­tétele a népek nemzetközi összefogása, szolidaritása. Az internacionalizmus ezáltal a szocialista hazafiság megnyilvánulása is, a nemzeti ügy legmagasabb szintű képvi­selete. Kérdés: A mostani párloktalási ccnck egyik sajátos vonása, hogy erre az időszak­iig esik, a magyar munkásmozgalom történetének több nagyon jelentős évfordulója. Milyen formában érin­tik ezek az oktatás tartalmi, mód­szertani munkáját? Válasz: A Központi Bizottság 107(1 októberi ha­tározata felhívta a figyelmet a part és a magyar munkásmozgalom történelmi ta­pasztalatainak feltárására, az eszmei-poli­tikai nevelő munkában történő hasznosí­tására. Ez nem merülhet ki. csupán ab­ban, hogy ilyen jellegű új tanfolyamokat indítunk. Olyan kérdések, mint a párt ve­zető szerepe, a szövetségi politika, az ál­lam. vagyis a proletárdiktatúra szerepe, funkciói, a hatalom gyakorlásának formái, módszerei, a szocialista demokrácia, harc a szocialista termelési viszonyok megte­remtéséért, továbbfejlesztéséért, a terv- gazdálkodás, az ideológiai hegemónia, a forradalmi fejlődés-a kultúrában, tovább­ra is mélyreható elemzésre kerülnek pro­pagandánkban. Bizonyos, hogy ezeknek kapcsán a párt-, a munkásmozgalom tör­ténelmi tapasztalatainak feldolgozása olyan történeti szemléletet alakít ki, amely le­hetővé teszi a ma problémáinak és a jövő perspektívájának jobb megértését is. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója jó lehe­tőséget kínál a propagandának, hogy elő­segítse: „a magyar munkásmozgalom tör­ténetének nemzetközileg is gazdag tapasz­talatai az eddiginél hatékonyabban válja­nak nemzeti tudatunk részévé”. A Kom­munisták Magyarországi Pártja forradalmi harcban született és a harc élére állva, küzdött a szocialista átalakulásért. E for­radalmi harc eredménye, a Magyar Ta­nácsköztársaság azt is mutatta, hogy a szó- ' cialista forradalom nem kizárólag orosz ' sajátosság. A magyar forradalmi munkás- mozgalom története nemzeti történel­münknek elidegeníthetetlen része. A párt­propaganda sokat tehet azért, hogy meg­győzően bemutassa legújabb kori történel­münk harcait, a szocialista forradalom té­nyeit, eredményeit. Az idén zártuk az első olyan tanévet, amelyben megkezdődött a Központi Bi­zottság 11)76 októberi határozatának vég- /-, rehajtása. A tapasztalatok igazolják, hogy a határozat, helyesen világítja meg azokat a tartalmi feladatokat, amelyek a párt politikai tevékenységében, társadalomépítő munkánkban jelenleg előtérben állnak. Alapvetően ez a magyarázata annak, hogy a tartalmi célkitűzések a pártoktatás rész­vevőinek körében nagy érdeklődést váltot­tak ki. Nagy figyelemmel tanulmányozták a szocialista államiság, a hatalom és a kormányzás, a szocialista demokrácia, a hazafiság és az internacionalizmus kérdé­seit. Különös érdeklődés nyilvánult meg a gazdasági kérdések iránt és a pártok,tatás igyekezett ezt a maga eszközeivel" minél teljesebben kielégíteni. Ennek eredménye­ként a párttagság, de a szélesebb közvé­lemény is jóval tájékozottabb az ország gazdasági helyzetéről, a világgazdaságban végbemenő folyamatokról, reálisabban íté­lik meg népgazdaságunk állapotát és a fejlesztés lehetőségeit. Ma már tudatosabb az a felismerés, hogy a megváltozott gaz­dasági feltételek nem átmeneti jellegűek, azokkal tartósan kell számolnunk és en­nek fontos konzekvenciái vannak minden­ki számára. Változatlanul sok vitára adnak i alkalmat a szocialista életmóddal összefüg­gő kérdések. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a „hogyan éljünk” nem csak az agitáció és propaganda számára jelent kérdést, hanem mindenekelőtt az anyagi létfeltételek szá­mos elemének tudatos alakítása számára is feladja a leckét. Ügy vélem, hogy a határozatnak ezeket a tartalmi útmutatásait, mindazokkal együtt, amelyekről itt. nem történt emlí­tés, továbbra is, az új tanévben is előtérbe kell állítanunk. Ez teljes mértékben össz­hangban van a Központi Bizottság 1978 áprilisi határozatával, amely a XI. kong­resszus célkitűzéseinek félidős teljesítéséről adott jól megalapozott számvetést. Ebből kiindulva a pártpropaganda nevelőerejét most még fokozattabban a cselekvési egy­ségre szükséges összpontosítanunk. Pár­tunkban, teljes az elvi egyetértés a politika minden lényeges kérdésében. Sől. ez az elvi egyetértés társadalmi méretekben is egyre általánosabb. Most az a feladatunk, hogy erre alapozva erősítsük a cselekvés­ben kifejeződő teljesebb politikai egységei. Ez természetesen nem csak a pártoktatás feladata, azon jóval túlmutató követelmé­nyeket támaszt a politikai munka egé­szével szemben, de kétségtelenül a párt- propagandának is megvannak a maga esz­közei. amivel ezt segítheti és nekünk ezt maximálisan igénybe kell vennünk. Eb­ben az értelemben fogalmaznám meg azt a követelményt, hogy a pártoktatást 'poli­tikai munkánk egészének szolgálatába kell állítani. Kérdés: A pártpropaganda hogyan nyújthat- ja a legnagyobb szolgálatot a gazda­sági feladatuk 'megoldásához? Mi- lyen össze/ügyesekre kell nagyobb f igya lm el fordi la ni? Válasz: A gazdasági tevékenység eddig is és a jövőben még inkább — az ismert okok miatt —. társadalmi életünknek, a szo- cialista építésnek; központi kérdése. Ez alól a pártoktatás nem vonhatja ki ma­gát és hozzátehetem, nincs is ilyen szán­lék. Pártunkban egyetemes az a felisme­szonyok további erősítésével függnek össze? Válási: Belpolitikánk egyik legfonlosabb kérdé­se az emberek bizalmának fenntartása, pártunk politikai tekintélyének növelése, a szocialista népi-.nemzeti egység fejlesz­tése. A szocialista nemzeti egység minde­nekelőtt politikai egység, azt fejezi ki, hogy a dolgozók nagy többsége a politikai célokban egyetért, magáénak vallja a szo­cializmus megteremtésének programját. A politikai egység szilárd alapja: társadal­munk minden osztálya és rétege, pártta­gok és pártonkívüliek, ateisták és a val­lásosak, ‘ a hazánkban élő nemzetiségiek, a fiatalok és az idősek, a férfiak és nők alapvető érdekazonossága. Ez természete­sen nem zárja ki, hogy átmenetileg és részkérdésekben érdekkonfliktusok is lé­leznek. ezek azonban a szocializmus vi­szonyai között közös erőfeszítéssel felold­hatók. Részt kell vállalnunk politikánk sokoldalúbb megértetésével, az érdekek helyes rangsorolásával a nemzeti egység elmélyítésében. A pártpropaganda nem adhatja fel alap­vető törekvését, hogy a politikai egység megőrzésének talaján előmozdítsa az ideoló­giai egység megvalósítását is. Ehhez hosz- szú út vezet; a türelmetlenség csak kárt okoz, de a fejlődés adta lehetőségek ki­használatlansága is hiba, A szocialista nemzeti egység nemcsak a politikával je­lent nézetazonosságot, hanem jelenti a cselekvési egységet is. Tettekben, minde­nekelőtt társadalmilag hasznos munkában megnyilvánuló elkötelezettséget. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a létrejött népi­nemzeti egység nem egyszer és minden­korra adott, azért újra és újra meg kell küzdeni. Dialektikus folyamat ez, mely­ben az egység átmeneti fellazulása és ma­gasabb fokú újratermelődése szerves össz­hangot alkot, A szocialista népi-nemzeti egység fenn­tartásának és erősítésének eszköze pártunk szövetségi politikája. Sokszor elmondtuk, de továbbra is hangsúlyoznunk kell, hogy A békéért, a leszerelésért folytatott harc pártunk, államunk külpolitikai tevékeny­ségének középpontjában áll. Tudatában vagyunk azonban, hogy az enyhülés, a le­szerelés jelentős ellenállásba ütközik a tő­kés világban, inert a katonai-ipari komp­lexum és a mögötte levő politikai erők nem érdekeltek a békés egymás mellett élés politikájának megvalósulásában. Az imperializmus napjainkban újból megpróbálja a szocialista országok együtt­működését, a nemzetek és nemzetiségek testvéri kapcsolatát fellazítani. Ennek fő eszköze a nacionalizmus felszítása, ami Kelet-Európábán már korábban is jó esz­köznek bizonyult a társadalmi haladás akadályozására. A történelemben először a szocialista társadalmi rendszer kialakulásával vált le­hetővé a nemzetiségi probléma végleges megoldása. A szocializinus adott orszá­gokban valósul meg, az ott élő népek ja­vára. A népek és nemzetiségek közös ér­deke abban fejeződik ki, hogy mindenütt a lehető .legsikeresebben, a legeredménye­sebben épüljön a szocialista társadalom, mert ezzel erősödik a szocialista világ- rendszer, és mind gyorsabban teremtőd­nek meg a szebb, boldogabb, gazdagabb emberi élet feltételei. Azt valljuk, hogy a szocializmus minden nemzetiség számára egyformán jelenti az emberi élet kiteljesedését az anyagi, tár­sadalmi-kulturális és a szellemi élet min­den területén. Az. ideológiai, politikai munkában nagy jelentőségű, hogy pontosan értelmezzük e kérdésben is pártunk politikáját, és annak megfelelően lépjünk fel minden területen. Propagandánkban továbbra is fontos he­lyet foglal el a szocialista hazafiság és az internacionalizmus. Itt továbbra is azt a tartalmi megközelítést alkalmazzuk, hogy a szocializmus célkitűzéseivel való azono­sulás. a társadalmi, gazdasági haladás szolgálata, ennek megfelelően a tisztessé­gesen végzett munka adja a szocialista ha­za fiság legfőbb lényegét. A szocialista hazafiság és az internacio­nalizmus egymástól elválaszthatatlan. A hazafiság tartalma a társadalmi haladás­K érdese A Központi Bizottság határoznia több szervezeti jellegű változást is tartalmaz a pártoktatás fejlesztésé­ben. Ez évben terveznek-e lényege­sebb módosítást? Válási: Az 1979—1980-as oktatási évtől a mar­xizmus—leninizmus esti egyetem általá­nos és szakosító tagozatán tartalmi és szervezeti változásokra kerül sor az ok­tató-nevelő munka színvonalának emelése érdekében. Erre a pártszervezeteknek, az oktatási igazgatóságoknak már ebben az oktatási évben fel kell készülniük. Az elmúlt években jelentősen emelke­dett a pártoktatás tömegtanfolyamain folyó munka színvonala. A párttagságnak kb. a fele ezeken a tanfolyamokon tanul. Régi igény volt, hogy a rendszeresen itt ta­nulók megfelelő elismerést kapjanak. A Politikai Bizottság 1978. július 25-i hatá­rozata szerint a tömegtanfolyamokon ta­nulók meghatározott feltételek és követel­mények teljesítése esetén elismerő okleve­let kapnak. Ez további ösztönzést jelent mind a pártszervezetek, mind a propagan­disták, mind a tanfolyamokon részt vevő hallgatók számára. A tudatformáló munkában, a propagan­dában — csakúgy mint az élet más terü­letein is —, még sok kihasználatlan tar­talék van, A Központi Bizottság 1976. ok­tóber 26-i határozata után mindenütt meg­kezdődött ezeknek a felkutatása. Ezt a munkát kell tovább folytatnunk, és minél előbb a fejlődés szolgálatába állítanunk. Rákos Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom