Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

1978. november 24., péntek É5ZAK-MAGYARQR5ZAG 5 Rendhagyó történelemóra Pártunk 60. évfordulóján — a megtett út történelmi ta­Előadó: Mandula Lajos veterán Mandula Lajos veterán nulságainak számbavételében — úgy vélem, nem lényegte­len dolog beszélni arról, mi­lyen fontos momentum a kommunista párt létrejötté­nek és fejlődésének általá­nos törvényszerűségei, ame­lyek természetesen nem zár­ják ki az egyes országok pártjai fejlődésének sajátos vonásait. Mégis, napjainkban különös jelentőségre tesznek szert ezek az általános tör­vényszerűségek, mivel hal­latlanul megnőtt a világ kommunista pártjainak tár­sadalmi szerepe és felelős­sége. A revfizionizmus a burzsoá ideológusok ravasz táma­dást indítottak az általános törvényszerűségek és a sajá­tos viszonyok dialektikája, a marxizmus—1 eninizmus nem­zetközi érvényessége ellen. Céljuk az általános törvény- szerűségek tagadásával a kommunista pártok erejének gyengítése, forradalmiatlaní- tása. Az „újbaloldali” irány­zatok és a dogmatikusok vi­szont a sajátos történelmi körülmények figyelmen kí­vül hagyásával választják szét az általános és különös dialektikus egységét, sablon­ként alkalmazva az általános, a konkrét viszonyoktól el­vont tételeket. Marx—Engels —Lenin egyértelműen bizo­nyították a dialektikus gon­dolkodás általános érvényét, amikor feltárták a kommu­nista pártok fejlődésének ál­talános törvényszerűségeit és alkalmazták azokat a sajá­tos történelmi viszonyokra. Ezek az általános törvény­szerűségek a következők: a proletariátus önálló politikai pártba való szervezése, a párt vezető szerepe az osz­tályharcban, a demokratikus centralizmus, a proletár él­csapat össznépi párttá fejlő­dése, a proletár internacio­nalizmus és a nemzeti érdé­kek védelme. Lenin a bolsevik párt meg­alakításaim- hangsúlyozta, hogy feltétlenül, már kez- deiben el kell határolni ma­gunkat mindet) mástól, egyet­len kizárólagosat kell kiemel­ni: a proletariátust, s azután már kijelentjük, hogy a pro­letariátus felszabadít min­denkit, meghív mindenkit. De már az első pártprogramban megfogalmazta, hogy a párt vállalja a nép minden dol­irányítását látják a gyár irá­nyítójának személyében”. Ki­mondták: „Miután a régi rendszerű gyárvezetőségben nem találnak garanciát”, az együttműködés érdekében ké­rik a miskolci Nemzeti Ta­nács segítségét a gyárfőnök eltávolításához. Rövidesen Malasits Gézát, a szakszer­vezetek egyik országos titká­rát nevezték ki a gyár kor­mánybiztos igazgatójává. Ha­sonló elégedetlenségről ad­nak hírt Edelényből, ahol Bonis főszolgabíró ellen til­takoznak. A politikai folyamatok egyensúlyban tartása érdeké­ben egy sor változást hatá­roznak el a vezetésben. Reisinger Ferencet kinevezik Miskolc város és az iparte­lepek (Diósgyőr—Özd és a sajószentpéteri járás) főis­pán-kormánybiztosává. Bol/t- lik Józsefet — érdemei elis­merése mellett — felmentik, s a megye főispán-kormány­biztosává dr. Balogh Zoltánt, Miskolc eddigi helyettes rendőrkapitányát nevezték ki. viseletét, proletár jellegét megőrizve tömegpárttá, majd az egész nép pártjává válik. Természetesen ennek felté­tele a társadalom szocialista irányú fejlődése, az egész nép azonosulása a párt esz­méivel, céljaival, lehetősége pedig abban van, hogy a part végső céljaiban, a kommu­nizmus felépítésében az egész dolgozó nép érdekelt. Az opportunisták — mint annak idején az OSZDMP II. kongresszusán, úgy ma is — azt szeretnék elérni, hogy a párt adja fel proletár jelle­gét, tárja szélesre kapuit a nem proletár elemek be­áramlása előtt. A baloldali ' szektások viszont mindig dogmatikusan megmerevítet­ték a helyzetet, úgy állították be, ha egyszer léteznek az antagonisztikus osztályok, létezik proletárdiktatúra és osztályharc, akkor a párt zárja be kapuit a nem pro­letár elemek előtt, s nem tö­rődtek a párt népi jellegével, tömégkapcsolataival, súlyos károkat okozva. Napjainkban a Kínai KP vezetői a személyi kultusz elméleti igazolására tágad­ják a kommunista párt össz­népi párttá válását, letértek a marxista—leninista elvek­ről, amelyek az általános törvényszerűségeket fejezik ki. így például a demokrati­kus centralizmus helyett a pártban katonai módszereket honosítottak meg a tagok rendszabályozására. Híven követik Mao-Ce-tung útmu­tatását: a titkárnak jó raj- parancsnoknak kell lennie. A Kínai KP I. kongresszusán elfogadott új szervezeti sza­bályzat a rend és a fegye­lem erősítését szolgálja és szűkíti a pártba való beju­tás lohe*őségét. Az új rend­szabályok arra irányulnak, Az év eddig eltelt idősza­kában többségében kielégí­tő volt a kiskereskedelem termékkínálata. Ez a terve­zettnél valamivel több áru értékesítésére adott lehetősé­get. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium most közzétett jelentése szerint a kiskeres­kedelem januártól október végéig 228 milliárd forintos Mindez átmenetileg csök­kentette a feszültségeket. A KMP létrejötte A politikai folyamatok legjelentősebb eseménye 1918 végén a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának létre­jötte. 1918. november 24-én (más adatok szerint 20-án) meg­alakult a KMP fővárosi szer­vezete. Közismert, hogy a létrejövő pártban a baloldali szociáldemokraták, az anti- militarista értelmiség mellett a fő szerepet a Szovjet— Oroszországból hazajött volt hadifoglyok játszották. Ezen hadifoglyok többsége — az­által, hogy részt vettek a bolsevikok oldalán az ellen- forradalom leverésében — különböző szinten ugyan, de megismerte a bolsevik tö­rekvéseket. A kommunistáit célkitűzésének leglényegesebb pontját természetszerűleg megismerték: a burzsoázia kezéből ki kell venni a ha­talmat, s azt a munkástö- mégeknek kell kezükbe venni. A kommunista eszmék « hogy átfésüljék a párt so­rait a személyi kultusz jegyé­ben. A revizionisták az ún. „politikai pluralizmust” ki- nálgatják a kommunista párt vezető szerepe ellenében, olyan többpártrendszert, amely magába foglalja az 'ellenzéki pártokat is. Mint ismeretes, a kommunisták sohasem utasították el a többpártrendszert a szocia­lizmus építésében, ha az a kommunista párt'vezető sze­repének elismerésén alapszik A bolsevikok, de a magyar kommunisták is javasolták annak idején az ellenzéki de­mokratikus pártoknak, hogy közösen építsék a szocializ­must. Ezek a pártok azonban az ellenforradalom oldalára keVültek. szembefordultak a szocializmussal, következés­képpen letűntek a történelem színpadáról A kommunista pártok fej­lődésének általános tör­vényszerűsége a nemzeti és nemzetközi érdekek össze­hangolása, a proletár interna­cionalizmus és a hazafiság egysége. Közösek a világ munkásainak érdekei és azo­nos a fő ellenségünk is. Pártunk 60 éves történelme is bőven szolgáltat, példát arra, hogy mennyire alap­vétőéit az általános törvény- szerűségek és azok helyes al­kalmazása a különös viszo­nyokra. Bármelyik oldal mellőzése vagy elhanyagolá­sa súlyos károkat okoz, sú­lyos következményekkel jár. Saját tapasztalataink is meg­győztek bennünket arról, hogy az egyedül helyes utat a marxista—leninista, dia­lektikus, materialista elmélet mutatja meg. Bogár Károly, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető j e mérlege forgalmat bonyolított le, fo­lyó áron 9,2 százalékkal na­gyobbat, mint a múlt év tíz hónapjában. Ezen belül az iparcikkek forgalma 10,5 százalékkal, az élelmiszereké és élvezeti cikkeké 7.8 szá­zalékkal "növekedett, egyedül a vendéglátás bevételei nem érték el a kívánt szintet. spontán megismerése mellett egy szűkebb réteget iskolá­kon is felkészítették a mun­kásosztály forradalmi harcá­nak elméleti és gyakorlati feladataira. A magyarorszá­gi polgári demokratikus for­radalom hírére ezek közül sokan visszatértek Magyar- országra. Kun Béla nyolcvan társával együtt tért haza, se csoport fontos szerepet töl­tött be a kommunista párt létrehozásában. Kun Bélával együtt azon­ban nemcsak fővárosi, ha­nem vidéki, az ország kü­lönböző pontjain lakó sze­mélyiségek is hazajöttek. Köztük volt Pelyhe János di­ósgyőri lakatos is, aki termé­szetszerűleg fontos szerepet játszott a kommunizmus esz­méinek megismertetésében Miskolc-Diósgyőrött. A hatósági jelentésekből tudjuk, s ez már az ősziró­zsás forradalom idején is vi­lágossá vált, hogy a néptö­megek legforradalmibb részét éppen a volt hadifoglyok je­lentették. Ilyen hírek érkez­nek Özdról. Dédesről és sok más községből is. A kommunizmus eszméi, a néptömegek érdekeinek érvé­nyesítése mind szélesebb tö­megekben visszhangra talál­tak. A forradalom továbbfejlő­dését nem lehetett megaka­dályozni. I)r. I^ehoczky Alfréd — Nem vagyok hős — mondotta, amikor felkerestük miskolci lakásán megyénk egyik legidősebb kommunis­táját, Mandula Lajost. — Nagy dolgokat soha nem csináltam ... Való igaz. 1913 óta veszek részt a munkás- mozgalomban. párttagságom pedig 1924 óta datálódik, s az is igaz, hogy mindig is volt valamilyen pártmegbíza­tásom, amelynek maradék­talanul eleget próbáltam ten­ni. Sok apró munka... A munkában, harcban megfáradt veteránokkal ne­héznek tűnik beszélgetni, de egyáltalán nem nehéz. Kü­lönösen- az első találkozáskor, annak is az elején. így volt ez most is. Az első monda­tok után néhány perces szü­net következett. Valószínű, hogy az éleiét, élete értel­mét gondolta át, fogalmi zta meg magában, mielőtt ki­mondotta volna. A csendben csak a fekvőhelye mellett a falra akasztott tenyérnyi nagyságú Doxa zsebóra ke­tyegését lehetett hallani. — Az óra nyolcvan esz­tendős — mondotta, aztán leakasztotta a falról, kinyi­totta és a tenyeremre he­lyezte. Akkor éreztem, hogy a kronométer milyen súlyos. — Gyönyörűség belenézni — folytatta. — Csodálatos mű­szer, csodálatos szerkezet. Es pontos. Könyörtelenül pon­tos. Három évvel fiatalabb, ■'mint jómagam vagyok ... Mandula Lajos 1896-ban született Miskolcon. Apja pincemunkás volt az egyik nagy borkereskedőnél, és az édesanyja is dolgozott férfi­szabóként. — Szegény család voltunk — emlékezik vissza az öreg —, és nagy család voltunk, hatan voltunk testvérek. Es mint az ilyen szegény és nagycsaládosok általában, sokat hurcolkodtunk, sok helyen laktunk, ott, abcu megtűrtek bennünket. Szülé­ink mindent megtettek, hogy sorsunk jobb legyen, mint az övéké volt. Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után engem például a polgá­ri iskolába írattak, de ott csak két osztályt járhattam végig, mert dolgozni kellett. Lakatostanuló lettem 1910- ben az egyik mesternél. Ez a kisüzem azonban csődbe ment, átkerültem egy másik­ba. A Kun Lajos féle cég épületvasipari munkákat ké­szített, és arról volt neveze­tes, hogy ott csak szervezett munkások dolgoztak. így let­tem 1913-ban a vasasszak­szervezet tagja es azóta Is szervezett munkás vagyok. Ugyanebben az évben szaba­dultam fel. Kitűnő mestereim voltak, közöttük is elsősor­ban Vadász Ferencre emlete­szem vissza legszívesebben, aki, ma már tudom, annak idején a szociáldemokrácia balszárnyához tartozott. Nemcsak szakmát, de ember­séget és politikát tanultunk tőle. Munkás létére igen mű­velt ember volt. Emlékszem, hogy később, 1917-ben, ami­kor a vasgyárban odavezé­nyelt katonaként dolgozott, gyűlést hívott, össze a löveg- műhelyben és a háború el­leni tiltakozásként munkabe­szüntetésre hívta fel munka­társait ... Az első világhá­ború első éveiben kezdődött el az én kálváriám is. Több helyen is dolgoztam, mert baloldali beállítottságom mi­att hamar elbocsátották. 1916 tavaszán aztán engem is bevonultatlak a kassai har­mincnegyedik gyalogezredbe. Az olasz frontra kerültem. Műszaki alakulatnál szolgál­tam, drótakadályokat építet­tünk. Hamar rájöttünk, hogy ez nem a mi háborúink... Egymás után gyújtott rá és szívta a cigarettákat. Lát­tam rajta, hogy a számunk­ra ma már csak történelem­könyvből ismert első világ­háború, annak eseményei, sok-sok kínja és halála mi­lyen élénken él még most Is az emlékezetében. Nagyon jól emlékszem — folytatta —, hogy tizenhét végén repülőgépről röpcédu­lát szórtak a katonáiénak. Olvastuk, a szöveget, amely békére szólított fel és mélysé­gesen egyetértettünk vele. Voltak, akik azt állították, hogy orosz repülőgépek vol- 1ak és a lenini békedekré­tum szövege szerepelt a röp­cédulákon. Aztán eljutott a hírd hozzánk a tizennyolcas magyar őszirózsás forrada­lomnak is. Akkor már nem lehetett visszatartani minket. Szinte az egész front: magya­rok, osztrákok, szlovákok, szerbek, elindultunk haza. Én 1918. november 18-án ér­keztem meg szülővárosomba, Miskolcra. Kapcsolatot keres­tem és találtam régebbi elv­társaimmal. Néhányunk azt a feladatot kapta, hogy a frissen alakult KIMSZ helyi­ségét a Kossuth utcában őrizzük. Akkor már tudtuk, hogy Miskolcon is megala­kult az új párt, a Kommu­nisták Magyarországi Pártja. Az első perctől fogva érde­kelt. hogy az úi munkáspárt mi újat akar és jelent a má­sik. a szociáldemokrata párt mellett. Később részt vettünk azo­kon a tüntetéseken, amelye­ket a letartóztatott kommu­nista vezetők kiszabadításá­ért szerveztek. Kissé fáradtan végigsimí­totta ősz haját, de aztán folytatta: — A Tanácsköztársaság idején a budapesti postás Vörösezredben harcoltam vi.- röskalonaként a cseh inter venciósok elleti. Ott voltam Eperjesen a szlovák tanács- köztársaság kikiáltásánál és még Eperjesen is túljutot­tunk. Bénító volt szinte szá­munkra, amikor azt a pa­rancsot kaptuk, hogy vissza keli vonulnunk. Katasztrófa­ként fogtuk fel és volt is egv kevés igazságunk. Egy ideig Gyöngyösön az egyik ismerősömnél húztam meg magam, de aztán hazajöttem Miskolcra. Itt azonnal letar­tóztattak. Tizenegy hónapig voltam lecsukva. Sok min­dent láttam és kínlódtam vé­gig a fogság nehéz és egyre nehezebb napjaiban, de áruló sosem lettem... Miután kü­lönösebbet nen tudtak rám­bizonyítani. szabadon enged­tek, de azután is felügyelet alatt éltem. Nagy nehezen visszajutottam a gyárba dol­gozni, de amikor 1921-ben sztrájkot próbáltunk sze>vez- ni, tizünket elbocsátottak. Akkor szűntem meg lakatos lenni. Ez utóbbi mondata után szinte láttam rajta, meny­nyire sajnálja még most m eredeti szakmáját, mennyire hiányozhatott neki akkor a* üzem, mennyire hiányozhat­tak a munkatársai, elvtársai, barátai, az a közeg, amely tulajdonképpen éltette. — Apám mellé mentem dolgozni pincemunkásnak. Aztán 1924-ben, azokban a nehéz időkben formálisan is tagja lettem a Magyar Szo­ciáldemokrata Pártnak. Ahogy közeledett a második világháború, egyre inkább felgyorsultak az események. Megpróbáltam és sikerült ki­bújnom a katonáskodás alól, nagy nehezen megúsztam a német megszállást és a nyilas rémuralmat is. A felszabadu­lás után feleségemmel az el­sők között jelentkeztünk és lettünk tagjai a Magyar Kom­munista Pártnak, itt Miskol­con. Arra a nemzedékre, ame­lyet Mandula Lajos képvisel, azokban az időkben sok munka, harc várt. Részt vett az újjáépítésben, az államo­sításban. a munkásigazgatók egyike lett annak idején. 1950-töl 1957-ig volt a szik- vízvállalat igazgatója, ami­kor is nyugállomáh.vba került. Közben még egy nagy meg­próbáltatás várt rá. amikor ismét bizonyított. 1956-ban, az ellenforradalom alatt mindvégig együtt volt mint. igazgató dolgozóival, akik védték, megvédték őt és aki­ket ö védett. A Magyar Szo­cialista Munkásoárt szerve­zésénél. megalakításánál so­kat jelentett a sokat próbált veterán gazdag tapasztalata. És azóta is fáradhatatlanul dolgozik. Az 1 '1 -es területi párta tanszervezet tag ja, de emellett más pártmegbízatá­sa is van. Sokat és lelkiis­meretesen dolgozik, mint a városi pártbizottság nártéoí- tési bizottságának tagja is. Fáradhatatlanul igyekszik eleget tenni az iskolák, az ifjúsági brigádok kérésének, előadásokat, rendhagvó tör­ténelemórákat tart és örül annak, hogy a fiatalok élén­ken érdeklődnek a nagy idők eseményei után. A -tenyérnyi nagyságú sú­lyos, nyolcvan esztendős Doxa zsebóra a falon fárad­hatatlanul ketyeg, kíméletle­nül szeleteli az időt. Az az óra, amelyet Mandula Lajos bácsi annyira szeret, s amelyről azt mondotta hogjí gyönyörűség belenézni, hi­szen csodálatosan szép szer­kezet. o. J-—Sz. Gy. gozó rétege érdekeinek kép­továbbfejlődéséért ííz hónap A taasÉsta párták fejlődési lirviqszerfisétei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom