Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
VfL AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGINAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 277. szám Ära: 1 forint Péntek, 1978. november 24. n Kommunisták Magyarországi Pártjának lölíi. november 24-i megalakulása hosszú történelmi folyamat eredménye volt. Egészen addig az időpontig a magyar munkásosztály egyetlen pártban, a Magyarországi Szociáldemokrata Partban szerveződött. Ez a párt a korabeli nyugat-európai, től^g német szociáldemokrácia színvonalán állva, 1890-es megalakulásától kezdve sokat tett a proletariátus neveléséért. Tevékenységének, a párttal szorosan összefonódott szakszervezeti mozgalom harcainak eredményeképpen munkásosztályunk jelentős részében mélyen elterjedtek a szocializmus eszméi, az osztályharc fogalma, a marxizmus egyes kategóriáinak ismerete; az internacionalizmus érzelme, a proletariátus történelmi szerepéről szóló tanítás. Azonbarí 1914-ben, a világháború kitörésekor a II. Internacionáléba szerveződött egyéb pártokkal együtt bebizonyosodott a magyar szociáldemokrácia tehetetlensége és alkalmatlansága is. A proletárforradalmak, az imperializmus kora másfajta, új típusú munkáspártot igényelt. Olyat, amely nem egyszerűen a szocializmus elméleti híve, hanem felismeri a munkásság előtt álló forradalom lehetőségét is, amely a szocializmust nem a távoli jövőbe helyezi, hanem forradalmi helyzetben kész cselekedni is a proletariátus hatalmának kivívásáért. Az 1917-es oroszországi forradalmak, a Nagy Október példája nyomán, a hazai békevágyó és forradalmasodó közhangulat és az őszirózsás forradalom eredményeként a magyarországi munkásosztály legjobbjai is elérkezettnek láttáik az időt a szociáldemokratizmussal való szakításra, a kommunista párt megalakítására. „Nem a párt volt nekünk a cél, de az osztály fel- szabadulása ... Ha lehetséges lett volna néhány hónap előtt az egységes szociáldemokrata párton belül való egységes forradalmi cselekedet... mi régi harcosai a régi szociáldemokrata pártnak, nem szakadtunk volna el, hanem szives örömest dolgoztunk volna együtt” — írta Kun Béla már a Tanácsköztársaság idején. Ám az SZDP-n belül nem volt lehetséges forradalmi cselekedet. Ezt a körülményt a párt baloldala már régebben megsejtette, vagy felismerte. Kikből állt a régi baloldali szociáldemokrata ellenzék? Főleg a szakszervezetekben tevékenykedő következetes osztályharcosokból: Hirossik János, László Jenő, Rudas László, Szántó Béla, Vágó Béla és mások tartoztak ide. Sőt, a szociáldemokrata reformizmus ellen léptek fel egyes szociáldemokrata vezetők is; Landler Jenő, Czóbel Ernő, Hajdú Gyula, Hamburger Jenő, Pogány József, Varga Jenő, Nyisztor György. A világháború vége felé pedig. 1918 sztrájkharcaiban a függetlenített párttisztviselök és értelmiségiek mellett a munkásosztály soraiból is kiemelkedtek forradalmi szellemű, ellenzéki bizalmiak; Chlepkó Ede, Fiedler Rezső, Hikádé Aladár, Mikulik József, Szaton Rezső és társaik. De nemcsalt magában a pártban nőtt. az elégedetlenség. A Szabó Ervin köréhez tartozó független szocialisták és főleg a Galilei-körben felnevelődött új, fiatal értelmiségiek is az oroszországi, a lenini megoldás hívei lettek: Mosolygó Antal, Végh Dezső, illetve Duczynska Ilona, Haász Árpád; Hevesi Gyula, Kelen József, Kelen Jolán. Komjáth Aladár. Korvin Ottó. Lengyel József, Lékai János, Révay József, Sallai Imre és a többiek. Ezek a baloldali szociáldemokrata és forradalmi szocialista irányzatok azonban önmaguktól nem jutottak el önálló párt megalakításának a gondolatáig. Ehhez külső impulzusra, az oroszországi tapasztalatok ismeretére és alkalmazására volt szükség. Ezt az impulzust hozták haza az oroszországi magyar kommunista hadifoglyok. Az OK(b)P külföldi szekcióinak sorában 1918. március 24-én alakult meg Kun Béla vezetésével a magyar szekció, az első magyar kommunista szervezet. A szervezetnek kettős célja volt: egyrészt az internacionalisták oldalán harcolni Szovjet- Oroszország megvédéséért, másrészt agitá- ciós tanfolyamokon felnevelni az eljövendő magyar proletárforradalom vezető gárdáját. Ez a magyar szekció hívta egybe a magyarországi kommunista hadifoglyok konferenciáját 1918. november 4-én, Moszkvában. Az értekezlet kimondta a nemzetközi kommunista mozgalom szerves részét képező KMP megalakulását és tagjai kötelezettségévé tette, hogy a legrövidebb időn belül hagyják el Oroszországot es erejüket állítsák a nemzetközi forradalom szolgálatába Magyarországon. A felhívás nyomán 1918 novemberében a KMP-nek mintegy kétszáz-háromszáz tagja tért haza, köztük Kun Béla, Cserny József, Jancsik Ferenc, Karikás Frigyes, Münnich Ferenc, Pór Ernő, Rabinovics József, Vántus Károly, de ezrével tértek haza a magukat kommunistáknak tekintő, formálisan nem párttag hadifoglyok is. A hazatértek kapcsolatot teremtettek az itthoni forradalmi irányzatokkal és miután a sorozatos megbeszéléseken megismerkedtek a hazai helyzettel és meggyőződtek az MSZDP vezetőinek elutasító álláspontjáról. meggyőzték hazai elvtársaikat egy új párt megalakulásának halaszthatatlan szükségéről. A z 1918. november 24-én Kelen József, Városmajor utca 42. szám alatti lakásában lezajlott értekezleten a csoportok kimondották a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását. Egyben megválasztották a párt központi bizottságát és elhatározták a Vörös Űjság kiadását. A Vörös Újság, 1918. december 7-i megjelenésével véglegesen lezárult a KMP megalakulásának folyamata. MSZMP Borsod megyei Bizottsága első titkárának, Dr. Bodnár Ferenc elvtársnak, Miskolc Kedves Elvtársak! Vologda megye kommunistáinak, valamennyi dolgozójának nevében és személyesen is szívből köszöntjük Önöket. Borsod megye kommunistáit és valamennyi dolgozóját a. nemzetközi kommunista mozgalom harci egységének, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A magyar kommunisták és az MSZMP tevékenysége a párt 60 éves fennállása óta *l$xakíthatatlanul összekapcsolódik a munkásosztály és a magyar dolgozók alapvető érdekeiért, a világbékéért, a népek szocialista fejlődéséért vívott harccal. Az MSZMP vezetésével a magyar nép nagy sikereket ért el az új élet építésében, a gazdaság, a kultúra és az ország minden oldalú fejlesztő- seben. Az ' SZKP és az MSZMP politikájának alapköve a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság. Nagy megelégedettséggel állapítjuk meg. )wgy Vologda és Borsod megye dolgozóinak évről évre szélesedő testvéri kapcsolata jól szolgálja ennek megerősítését. Őszintén kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, Borsod megye kommunistáinak és valamennyi dolgozójának újabb eredményeket a fejlett szocialista társadalom építésében, a népeink és me-- gyéink közötti testvéri kapcsolat és együttműködés megerősítésében. Kívánunk jó egészségei és személyes boldogságot. Elvtársi üdvözlettel: V. Gribanov, a Vologda megyei Tanács elnöke A. Brigin, az SZKP Vologda megyei Bizottságának első titkára A Varsái Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai iilcse. Képünkön: Kádár János, a magyar küldöttség vezetője az elfogadott dokumentumot írja alá. 1978. november 22—23-án Moszkvában ülést tartott a Varsói .Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. . A politikai tanácskozó testület ülésén áttekintették az európai helyzet alakulásával összefüggő időszerű kérdéseket és véleményt cseréltek az általános nemzetközi heizet néhány kérdéséről. A tárgyalások középpontjában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak. A tanácskozás részvevői a Varsói Szerződés tagállamainak egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ismertették helyzetértékeléseiket, következtetéseiket és javaslataikat. Megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió, mint a tanácskozás házigazdája, a nyilatkozatot az ENSZ hivatalos dokumentumaként fogja terjeszteni és annak tartalmát az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam kormányának tudomására hozza. A tanácskozás részvevői, híven a kommunista és munkáspártjaik kongresszusán elfogadott elvi irányvonalhoz, a politikai tanácskozó testület ülésén ismét megerősítették szilárd elhatározásukat, hogy folytatják következetes küzdelmüket az általános békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésért, az enyhülésért, a népek közötti bizalom és barátság erősítéséért. A tanácskozás résztvevői nem kímélik erőiket annak érdekében, hogy korunk eme legidőszerűbb feladatai gyakorlati megoldást nyerjenek. Megállapodás született arról, hogy meghatározott idő múlva a külügyminiszterek bizottságának ülésén a helyzet alakulásának figyelembevételével áttekintik a nyilatkozatban foglalt feladatok teljesítésével kapcsolatos további teendőket. Az ülés részvevői jelentést terjesztenek kormányaik elé a végzett munka eredményéről. A politikai tanácskozó testület meghallgatta Viktor Kulikovnak, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának, a Szovjetunió mar- salljának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. A politikai tanácskozó testület ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés légkörében végezte munkáját. Elfogadta a politikai tanácskozó testület moszkvai ülése 1978. november 22—23-án — Rövidített szöveg — A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1978. november 22— 23-i moszkvai ülésén áttekintették az európai helyzet fejlődésének időszerű kérdéseit, és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A tárgyalások középpontjában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak. Az ülés résztvevői megállapították, hogy az utóbbi időben még erősebbé vált a népek, valamennyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége,, hogy véget vessenek az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonia- lizmus agresszív és elnyomó politikái írnak. Mind szélesebben bontakozik ki a békéért, az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a szabadságért és a társadalmi haladásért, a békés, egyenjogú nemzetközi együttműködésért vívott harc a nemzeti függetlenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. E harcban jelentős, kedvező eredmények születtek. Az enyhülés tendenciája, amelynek során valamennyi állam egyenjogúságát elismerik és tiszteletben tartják, mind nyilvánvalóbb hatást gyakorol a világ '•fejlődésére általában. Ugyanakkor megnövekedett az imperialista és a reakciós erők aktivitása, megpróbálják befolyásuk alá vonni a független államokat és népeket, ösztönzik a fegyverkezési versenyt, durván beavatkoznak más államok belügyeibe, ami veszélyezteti az enyhülés folyamatát, s szembenóll a népeknek a békére, á szabadságra, a függetlenségre és a haladásra irányuló törekvéseivel. Az események fejlődése egészében igazolta a Varsói Szerződés tagállamainak „A nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fejlesztéséért” című nyilatkozatában foglalt értékelést, amelyet a politikai tanácskozó testület 1976. évi bukaresti ülésén fogadtak el. 5. Az ülés részvevői különös figyelmet szenteltek az európai biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésének. Megállapították, hogy az európai kontinensen jelentős, kedvező változások mentek végbe. Ezt elősegítette, hogy a kontinens államainak kapcsolatai az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglalt elvek szellemében fejlődnek. (Folytatás a 2. oldalon)
