Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

1978. november 15., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Motel - cölöpalapon Bár az idén alig akadt tisz­tességes nyári hétvége, még­is gyakran kezdhettünk tu­dósítást a következő monda­tokkal: Tapolcán az összes szállodai és kempingférőhely foglalt volt, a későn érke- ző.niek még sátor felállítá­sára sem jutott már hely. Miközben örültünk az ide­genforgalmi „új hullám” ál­dásainak, időnként elfeled­keztünk azokról, akik szál­lás híján keserű szájízzel to­vább indultak, vagy éppen „vadkempingbe” kényszerül­tek. A hír tehát, hogy egy új motel alapozását kezdték meg az Éden kemping, és a Júnó Szálloda közötti terü­leten — kettős öröm. Egy­részt 120-al többen jutnak majd kényelmes és viszony­lag olcsó szálláshoz, (a mis­kolci idegenforgalom gond­jaira természetesen ez sem lesz végleges gyógyír), más­részt egy újabb épület szol­gálja majd a vendéglátást, amelyre méltán lehetnek büszkék a várostervezők, és a helybéliek. A tapolcai motel gazdája « Miskolci Vendéglátóipari Vállalat lesz. Az új létesít­ményről a napokban Balogh Károly, fejlesztési osztályve­zetővel beszélgettünk. A mole) egyik legfőbb jel­legzetessége, hogy a tulaj­donképpen háromszintes épü­let cölöpalapra kerül. A I-Ic- jő-patak melletti laza alta­lajt, amelyet még az Avas­déli építkezésekről származó földdel töltöttek fel, minden­képpen meg kell erősíteni. Több mint fél ezer, két mé­ter hosszú betongerendát súlykolnak a földbe, ezekre kerül az épületet tartó be­tonrácsozat. A cölöpözéssel a Budapesti Vízügyi Építő Vál­lalat speciális mélyépítési csoportját bízták meg. — Borsod megyében még keveset dolgoztunk — mond­ja Széllé Géza építésvezető —, itt viszonylag szilárd az al­talaj. Az ország többi részét már úgy ismerjük, mint a tenyerünket. Hasonló jellegű talajerősítési feladatot vé­geztünk már Kecskeméten, Budapesten, ICunadacson és Ti szaf öld váron is. A szovjet gyártmányú cölöpverő gép 2500 kilós ütéseket mér a be­tongerendákra. Ez sajnos, elég nagy zajjal jár, de a vi­lágon még sehol sem talál­lak ki ra módszert, hogyan lehetne halkabban végezni az ilyen munkát. — Ez a módszer több mint egymillió forinttal drágítja meg az építkezést — teszi hozzá Balogh Károly. — Ami­kor a biztonságról van szó, nam szabad takarékoskodni. A mérések szerint feltétle­nül szükség van a talaj meg­erősítésére, s természetesen azt sem szeretnénk, ha a mi motelunknál is megismétlőd­ne a .Júnó Szálloda építése körüli huzavona, késés. A terveket egyébként a Keres­kedelmi Tervezőiroda készí­tette el. Fiatal a gárda, ez volt az első ilyen megbízá­suk, érthetően nagy lelkese­déssel vállalták a feladatot. Nézzük, mit találunk majd a motelben. A hatvan szoba mindegyi­ke kétágyas lesz. fele „13”, feie „C” kategóriájú. Ez azért említésre méltó, mert így a motel az úgynevezett szabadáras kategóriába tar­tozik, amely lehetővé teszi a szezonális, rugalmasabb árak kialakítását. Az étter­met egy háromszáz adagos konyha szolgálja majd ki. s az esti szórakozást szolgáló presszó is helyet kapott az épületben. Mivel a motel (már a neve is mutatja) el­sősorban a távolabbról érke­ző autós, motoros turistákat szolgálja, nagy befogadóké­pességű parkolót terveztek a bejárat mellé. A cölöpalapozás befejezése után a Borsod megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat „vo­nul fel” a helyszínre. Az új motel 52 millió forintba ke­rül, és a tervek szerint két év múlva, 1980-ban fogad­hatja első vendégeit. Tapol­cán ezután a sátras turisták­tól a kényelmes szállodára vágyó külföldi vendégekig mindenki megtalálhatja majd az igényeinek — s pénztár­cájának tűst. megfelelő ellá­(udvardy) Erőteljesen fejleszti ba­romfiágazatát a Bodrogközi Állami Gazdaság. Régi ura­dalmi épületek átalakításá­val, nagyüzemi technológiá­val, mégis a legolcsóbb be­ruházással olyan baromfite­lepet alakítanak ki, ahol 21 ezer darab TETRA SL tojó­hibridet helyeznek majd el. A Bábolnáról származó kivá­ló' tenyészhibridek jövőre már 3.5 millió forint árbevé­teli jelentenek a gazdaság­nak. A nagyüzemi termelés mellett, saját keltetőjük se­gítségével megoldják a kör­nyék falvainak nagy igényét is, hiszen évente 700 ezer darab, úgynevezett TETRA H tenyészi.ojfist is tudnak majd eladásra kínálni a kis­termelőknek. A' Balatonon megkezdő­dött a tél eleji madárvonu­lás. Az utóbbi napokban rég nem tapasztalt tömeg­ben gyűltek össze a tavon az átvonuló szárnyasok. Kü­lönösen sok vadliba tűnt fel. Az északról dél félé hú­zódó vadludak megszakítot­ták útjukat és ellepték a ba­latoni „madárszállókat”, a csendes öblöket, a nádasszé­li vizeket és a Kis-Balaton környékét. Tömegesen tartózkodnak a Balatonon a különféle vad- kacsaíaj ták, s feltűnt az észa­ki vizek jellegzetes lakója, a kontyos réce is. A Hajdúsági Cukorgyár Kábán, az épülő Hajdúsági Cukorgyárban a lengyel épí­tők közel száz objektumot emeltek, s a gépek nagy ré­szét is beszerelték. A gyár, amely é.vcntio hat-hétezer va­gon cukrot állít majd elő, jövő év májusára elkészül, a következő feldolgozási sze­zonban pedig megkezdi a próbaüzemelést. Képünkön: a hetvenkét hektáron épülő gyáróriás. Ili szabályok a A vállalkozási, tervezési, építési, szerelési szerződések új szabályairól tartottak elő­adást tegnap délután a Bor­sod megyei Állami Építőipa­ri Vállalat székházában. A Magyar Jogász Szövet­ség Borsod megyei Vállalati Tagozatának és az Építőipa­ri Egyesület Miskolci Cso­portjának rendezésében meg­tartott előadáson számos ter­vező, kivitelező és beruházá­si szakember vett részt. Közelről ismerem az egyik vál­lalat adminisztrációs csoportjának mindennapjait. Nyolcán vannak: valamennyi nő, négyen közép­korúak, négyen a fiatalabb generáció tagjai — néhány éves házasok. A mun­kájuk tengernyi. Vaiahányuk több száz számlát készít el naponta, sokrétű, bo­nyolult szabályok szerint: — alapár, felár, prémium hozzáadás — és így to­vább. Nemigen akad sok idejük a te­rcierére. Annál több az olyan nap, fél­éves, éves zárások időszakában, amikor bizony túlórázni kell, sőt számlák so­kaságát is hazaviszik — hétvégi szóra­kozásként— Mert — s ezt gondolom, szemben az adminisztrációt általában bírálókkal, elvetőkkel mások is tudják —, bízóny nem könnyű a könyvelők, elszámolok dolga. Ennek a csoportnak pedig az utóbbi években egyre több a gondja, problémája. Különösen a cso­port idősebbik felének. A növekvő gond eredője egyébként örömteli dolog, mind egyéni, családi, mind társadalmi oldalról: a fiatalok gyermeket várnak, illetve már szültek, két, hárojn éve. Ami azonban öröm az egyik oldalon, bajt, feszültséget szül­het a másikon. Adott esetben szül is, olyannyira, hogy — a csoport, közép­korú vezetője és hasonló korú tagjai szerint — hovatovább nem képesek el­látni azt, ami kötelességük, amit a kol­lektív szerződés szerint vállaltak. Van Ugyanis olyan hónap, több is egy-egy évben —. amikor hárman, a szabadsá­golások ideién pedig csak ketten ül­nek az íróasztalok mellett. A fjatal édesanyák otthon vannak, mert be­teg a gyerek, a leendő édesanyák pedig egészségi okok miatt vannak távol. A munkát viszont el kell végezni, mert az exportszállítmányokat számlázni kell. s a vállalatnak szállító üzletfelek is várják a pénzt, í időben. Ha egy napot is csúszik az átutalás, már kötbáreznek, s akkor vizsgálat, "'egyzőkönyv — tehát még több plusz­munka. S ami a gondot tartósítja, hogy segítségei nem kapnak. Még ha valaki gyesre megy is, több hónapot, eseücg évet kell várni arra, hogy helyét át­menetileg betöltsék. — Kerítsenek valakit —' mondja az osztályvezető, a főosztályvezető —, mi nem tudunk adni. — Érthető, hogy a csoport leginkább szenvedő tagjai időn­ként kifakadnak: — Miért van ez így? Miért rajtunk csattan az ostor? amolyan társadalmi S a folytatás már jellegű, generációs feszültség jelenlétére, annak érzetére utal: — Sajnos, mi, mai negyven-ötven c.v körüli nők jártunk és járunk a leg­rosszabbul. Amikor tizenöt, húsz évvel ezelőtt szültünk és gyermeket .nevel­tünk, se óvoda nem volt elég, se gyes nem volt, se szabadság, ha beteg volt a gyerek. Most pedig éppen az nehezí­ti a dolgunkat, hogy mindez a kedvez­mény megvan. Mert a szülés előtt' álló, vagy kisgyermekes kollégáink gyakori távolléte miatt kétszer annyit kell dol­goznunk. S ez megviseli az embert minden tekintetben. E tagadhatatlanul meglévő gondok mellé azután még mondják, hogy a pluszmunka, a plusz ledolgozott évek anyagiakban nem jelennek meg ará­nyosan, mint. pluszok. A fiatal, most végzett, szakközépiskolában tanult új munkaerő — ha akad ilyen a gyesre távozó kismama pótlására — alig kap kevesebb fizetést kezdőként, mint a ré­gi dolgozók. Túlórát sem fizet a válla­lat. azt le lehet majd csúsztatni. No de mikor? Ami munka a csoportra vár, azt a csoportnak kell elvégeznie, ha tö­rik. ha szakad. S ha ..szakadna”, az egyrészt vállalati gonddá nőne, más­részt a csoport becsületes, hozzáértő tagjainak önérzetén ejtene csorbát. Ezt nem akarják, tehát marad — a túlfe- szítettség, a múló évek során gytilem- lő, sokasodó munka miatt az erő. a munkabírás csökkenése és bizony elő- e’őfordu1, hogy hol az egyik, hol a má­sik tagla betegszik meg a csoportnak — a négy kö-'énkorú törzsgárdatag kö­zül. S ez még tovább fokozza a töb­biek gond iát. — Kis iigv. néhánv száz. vagy né­hány ezer személyt érint csupán a tár- '■az'a’mnn be'ü' — mondhatná valaki. Tvaz. Mai mmdannviunk óriási életsze- rencséie és é1 rival ósága, hogy szocia- ’ista virgoncaink között elképze1 betét­ien az, hoev társadalmunk je’en'ősebb részét, rétedét nem éri. nem érheti 5 Tn megkü’önhözte^és. ívM­r'.nv. hr?m következhet be nagvpbb,o- ’■’í +— c - a rU j fl<A(*>7íiUcS'T eitenfmnn/lás A''Opbnp arra le fi'-Hrplm'inlr V-„U Vir,gv generációk, korosztályok között se ke­letkezzék tartós — lényeges hátrányo­kat szülő feszültség., Még olyan sem, amely csupán néhány ezer, néhány tíz­ezer egyént évint. Mert a feszültség minden egyes személy — családanya, vagy családapa — esetében szorzódik. Az idegesség, kedvetlenség kihat a családra, s a családban lévő feszültség érződhet, érződik, szélesebb körben is. A kis hivatali csoportot szorongató gondon változtatni persze nem könnyű. Részben mert elvünk, hogy az admi­nisztrációt inkább csökkenteni kell, mint növelni és ez áll az adminisztrá­ciós területen dolgozók létszámára is. Mégis azt kell itt mondani, vagy hoz­záfűzni, hogy: csalf az ésszerűség ha­tárain belül. Aki valamennyire is is­meri, elméletileg is, gyakorlatban is a gazdasági élet, a termelés korszerűsö­désének útját, törvényeit, tudja, hogy a korszerűbb termelési szerkezet kor­szerűbb, de több adminisztrációs tevé­kenységeit is igényel, .követel. S azt törik-szakad, el kell látni, mert a res­tancia éppen a korszerűsödés fokozá­sát, a korszerű szervezet működését akadályozná. Hogyan lehetne, hogyan kellene mégis ezen a társadalmi méretek­ben igazán nem számottevő feszültsé­gen könnyíteni? Nem lenne rossz, vagy .fölösleges ta­lán az olyan hivatalokban, vállalatok­nál, ahol sok, vagy több, a szemlélte­tő példaként említett összetételű cso­port. dolgozik, valami, a fregoli-rend- szerhez hasonló módszert alkalmazni. Néhány olyan, sokoldalú adminisztrá­ciós státuszba sorolt dolgozót foglalkoz­tatni, akik a huzamosan távollévőkét, a gyesen lévő kismamákat helyettesí­tenék. .... ez plusz bér, plusz munkaerő- ■ lekötés. De jó néhány, immár l«n < fáradó, sok éven át, sokszor a maihoz viszonyítva hátrányos helyzetben és kö­rülmények között dolgozó középkorú, vagy idősebb nő — és ezen keresztül sok család — mindennapjait tenné könnyebbé, segítene az idegfeszültségek feloldásában. S társadalmi méretben számítva is jót tenne, segítené egy — ha nem is nagy —, de meglévő feszült­ség feloldását. Barcsa Sándor Megy a gyűrű j apunkban már hírül *— adtuk, hogy a népi el­lenőrök megvizsgálták, mi­ként érvényesül a gyakorlat­ban a közérdekű bejelenté­sekről, javaslatokról, pana­szokról szóló 1977. évi I. tör­vény. Megyénk ellenőrei or­szágos felmérés részeként vé­gezték munkájukat, ebből is sejthető, hogy a törvény megjelénülésének hogyanjá­ra hatalmas energiát fordí­tottak, illetve fordítanak ha­zánkban. Lévén, hogy a té­ma valóban közérdekű, és mint ilyen, mindenképpen megéri a fokozott figyelmet, a körültekintő gondosságot. Valószínű, hogy az általá­nos megállapítások országo­san is hasonlóak a mi me­gyénkben tapasztaltakhoz. Fogalmazhatnék így is: félő, hogy hasonlóak. A bejelen­téseket illetően — hogy ez­zel az összefoglaló jelöléssel szóljunk róla — megszüle­tett egy kitűnő, nagyon is helyénvaló, időszerű törvény, végrehajtása azonban nem a kívánt, ütemű. Ugyannyira nem, hogy népi ellenőreink vizsgái óda sán ak összefogj aló jelentése, valamint a megyei bizottság nemrégiben meg­tartott ülése alapján ezt ír­hatjuk le: az új jogszabá­lyok megjelenése óta a be­jelentések ügyintézésének gyakorlaiában lényeges vál­tozás nem történt. Ez a meg­állapítás egyaránt vonatko­zik a bejelentések nyilván­tartására, adminisztrálására, vizsgálatára és realizálására. A tön-éne a szocialista de­mokrácia szélesítését, a la­kosság közügyekben való részvételének fokozott bizto­sítását kívánta, azaz kíván­ja elősegíteni. Körültekintő­en rendezi a bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézést, meg­állapítja az ügyköri határo­kat, lényegében profiltisztí­tást végzett, melynek alap­ján az eddiginél gyorsabban, hatékonyabban lehet ügye­ket.' intézni. Egyszerűbben, gyorsabban, hatékonyabbal.. Ahelyett, hogy apró, részi el­kérd esek be bocsá i kozná n k, említsük meg a legjellem­zőbb tendenciákat. Az in­tézkedésre jogosult — köte­lezett — szervek nagy része nemigen változtatott az ed­digi gyakorlaton. Márpedig nyilvánvaló, hogy ha ez a gyakorlat megfelelő lenne napjainkban is, akkor nem kellett volna megalkotni a törvényt. Többen hiányolják, hogy a végrehajtáshoz nem minden főhatóságtól kaptak jogszabályt. Ezzel kapcsola­tosan hadd jegyezzük meg, hogy a végrehajtás tárgyá­ban a Minisztertanács adót! ki rendel elet — a népi el­lenőrök vizsgálata egyébként erre is kitért — másrészt pe­dig nem is biztos, hogy min­den főhatóság részéről szük­ség lenne újabb jogszabály megalkotására. Az igazság­ügyi miniszter a közelmúlt­ban megtartott sajtótájékoz­tatóján egyebek között arról is szólt., hogy a iogszabálvok túltermelésének idejét éljük- és sokan kedvelik, ha min­den apró kérdésre újabb pa­ragrafus születik meg. A jogalkotóknak napjainkban éppen az áttekinthetőség, az egyszerűsítés biztosításából adódik az egyik nagy fel­adatuk. Szóljunk egy másik jel­lemző tendenciáról. Minden­ki előtt világos, hogy az ügyek gyors, hatékony inté­zése akkor lehetséges, ha az adott esettel éppen az áz ember foglalkozik, akinek éz a feladata. (Más kérdés per­sze a hogyan, a miként.) Az ésszerű az, ha a bejelentés egyenesen az illetékeshez jut. De általában nem oda jut, mert a legtöbb ember rögtön a legmagasabb fó­rumnál kezdi. És még jó, ha csak egy fórumnál, de legtöbbször intézmények, szervek sokaságát foglalkoz­tatja, közben megy a gyűrű vándorútra. Telik, múlik az idő, és bizony érdemleges ügyintézés nemigen törté­nik. Egészen addig, amíg annak a kezébe nem kerül, aki tenni tud, akinek tenni kötelessége. Erre példák so­kaságát sorolhatnék mi is, más szervek, intézmények, dolgozó is. Igaz: sokan azért fordulnak magasabb fóru­mokhoz, mert okkal, vagy ok nélkül nem bíznak abban, akinek intézkednie kellene. Ez viszont már az intézmény, a hivatal stb. belső rendjé­nek, munkafegyelmének a kérdése. Magától értetődő, hogy a népi ellenőrök a téma vizs­gálatánál megnézték azt is, milyen területek foglalkoz­tatják leginkább megyénk lakóit. Az első helyeket to­vábbra is az áruellátással, a szolgáltatással kapcsolatos bejelentések, panaszolások foglalják el. A kereskede­lemmel kapcsolatos észrevé­telek a jogtalan áremelések­re, a súlycsonkításra, a hi­ánycikkekre vonatkoznak. A szolgáltatást főként a garan­ciális javításokkal kapcsola­tos problémák miatt éri szó. Ugyancsak gyakori téma — már más területekről — a gazdálkodási és pénzügyi fe­gyelem megsértésére, a tár­sadalmi tulajdon károsításá­ra utaló magatartás jelzése, szóvá tétele. Á nyugdíjjal és egyéb szociális jellegű ügyek­kel kapcsolatos panaszok száma továbbra is eléggé magas. Lakásgazdálkodással, ingatlankezeléssel összefüggő bejelentések szintén előfor­dulnak. [\y| egyénk népi ellenőrei •’'* tetemes időt, körülbe­lül tízezer munkaórát fordí­tottak a törvény gyakorlati alkalmazásának vizsgálatára. Áz ilymódon kialakult kép nem éppen megnyugtató, de nem is a megnyugtatás volt a cél. hanem a helyzet reá­lis feltárása, ismertetése. Ép­pen annak érdekében, hogy tovább tudjunk lépni. A tör­vény adott, időszerűségét, he­lyénvalóságát senki sem vi­tatta, vitatja egy pilla>itig sem. Most már ..csak” vég­re kell hajtani Végre is le­het, Annak a bizonyos gyű­rűnek a vándorlása ugyanis egyáltalán nem törvénysze­rű. Priska Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom