Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
1973. október 15., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Ember, kommunista 75 évvel ezelőtt született Gács László i Az illegalitás kemény éveiben újjászervezett párttal elválaszthatatlanul eggyé ötvöződött Gács László neve. Az 1930-as évek végén és a 40-es évek elején a párt legtelsö vezető testületében dolgozott és küzdött egy szebb, jobb világért, a szocializmusért. Budapesten |született 1903. . október 15-én. Édesapja 1919- es korpmunista, direktóriumi tag volt. A fiatal Gács László már középiskolás korában ismerkedett a marxizmus tani'ásóival, s egyenesen vezetett útja az ifjúkommunisták közé. A főváros egyik „érdes része” — Újpest, a nagy i"un. káskerülpt volt az ő elete formálásának is nagy kohója Második! otthona lett neki is, mint sok más baloldali küz- dőtársánák — köztük feleségének, Dallos Idának — az újpesti Munkásotthon, amp1'' haladó kulturális rendezvényeivel, a munkások megszervezésével kitörölhetetlen emléket hagyott az utókorra a két világháború közötti korszak munkásharcaiból. Gács László hamarosan a KIMSZ aktív tagja lett, s 25 éves, amikor a Kommunisták Magyarországi Pártja felveszi soraiba. Már ifjúkommunista tevékenységének kezdetén megismeri a Horlhy-rendszer börtöneit. A börtönben töltött hónapok csak , tovább erősítik meggyőződésében. Kiszabadulása utón bekapcsolódott a Vörös Segély munkájába, majd 1931-től aktív pártmunkát végzett a KMP Budapesti Területi Bizottságában. Ismét börtön várt reá ... A kínzások, börtönök nem törték meg erejét, bátorságát, a kommunisták ügyébe vetett hitét. Alapos marxista tudása, egyre gazdagabb munkásmozgalmi tapasztalata, bátorsága és jó emberismerete alkalmassá tette*őt a legnehezebb feladatok teljesítésére is. A munkásmozgalom számos területén dolgozott. A textiles szakszervezet ellenzéki tevékenységének, a bérharcoknak, a Vörös Segély munkájának aranykönyvébe éppúgy beírta a nevét, mint az üzemi pártsejtek szervezői, a párt agitációs, propagandamunkája harcosainak névsorába. A legnemesebb értelemben volt egyszerre propagandistája, vezetője és közkatonája annak az ügynek, amelyre egész életét feltette. Együtt dolgozott Sallai Imrével, Rózsa Richárddal, Rózsa Ferenccel, Schönherz Zoltánnal, Martos. Flórával, Rajk Lászlóval, Bárd Andrással, Sollner Józseffel, Skolnik Józseffel, Kádár Jánossal és a párt sok más ismert harcosával. Kiemelkedő szerepe volt a párt 1933 utáni újjászervezésében, a népfrontpolitika kidolgozásában és kibontakoztatásában. Az 1940-ss évek legelején majdnem minden új párttag felvétele az ö közreműködésével történt. Ehhez rendkívül nagy óvatosságra, körültekintésre volt szüksége. Egyike volt azoknak, akik segítették létrehozni, majd megjelentetni az illegális Szabad Népet. 1941-től a pórt Központi Bizottságának, 1942— 1943-ban a KB titkárságának is tagja volt. Magyarország német megszállása után, 1944 áprilisában őt is elfogták és internálták. Decemberben ítélték el, majd Németországba akarták hurcolni, de sikerült megszöknie. Kalandos, veszélyekkel teli út után visszatért a már felszabadult Újpestre, szűkebb hazájába, ahol azonnal bekapcsolódott az új élet küzdelmeibe Az Újpesti Posztógyár üzemi bizottságának titkára lett. Később, rövid ideig a Szabad Nép szerkesztőségében dolgozott. Két évig a textilipari dolgozók szakszervezetének titkára, majd a Friss Újság, ezt követően pedig a Népszava szerkesztője. 1949-ben a SZOT főtitkárhelyettese lett. A törvénytelenségek idején koholt vádak aalpján 1931- ben letartóztatták. 1954-ben szabadult. Az ellenforradalom alatt elvhűséggel, a jövőbe vetett biztos hittel vitte tovább megkezdett harcát a párt igaz ügyének győzelméért, a munkáshatalom megszilárdításáért. A párt ekkor az egyik legnehezebb feladatot bí^ía rá: a Rádió kormánybiztosa lett. Később a Magyar Rádió és Televízió elnöke 1962-ig. Ebben a munkakörben nagy érdemeket szerzett azzal, hogy a rádió segítette a politikai és ideológiai konszolidáció megteremtését. Felelős szerepet vállalt a kommunista újságíró-rádiós-tévés gárda megszervezésében és kialakításában. 1962-től 1968. július 10-én bekövetkezett haláláig az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója volt. Gács László elvtárs élete, munkássága összeforrt a párt sikereivel, népünk felemelkedésével, boldogulásával. Születésének 75. évfordulóján tisztelettel adózunk emlékének. T. S. Kilenc után bepótoljuk? A számítógép csak számokban fogalmazva ad választ a kérdéseinkre, mennyi is az az ötven millió 'forint, amit havonta Miskolcon alkoholos Italokra költ a lakosság boltokban, vendéglá- tónelyeken. A hasonlító adatok dermesztőek, mert kiderül belőlük, hogy havonta elúszik az alkoholban 25 ezer öltöny, csaknem száz családi ház (egy utca) és több mint 600 LADA személyautó, vagy maradjunk a valóságnál : az átlagkeresetekkel számolva 11 ezer ember egész havi fizetése. Arra a kérdésre, hogy mit lehetne ennek az alkoholszomjnak a csillapításáért' tenni, már nem válaszol a számítógép. Pedig így, vagy úgy előbb, vagy utóbb ezt a választ is meri kell fogalmazni. Az ötvenmillió forint húszezer liter bor, majdnem negyvenezer liter sör ára bolti áron számítva. Ekkora cechet nyújt be az italozás, az ittasság, a részegség? Sokkal nagyobbat! . Ittasan elszenvedett balesetek, tönkrement családok, betegség, hadd, ne folytassuk a sort. . . A Belkereskedelmi Minisztórium január elsejétől kilenc óra előtt megtiltotta a szeszesital-értékesítést a vendéglátóhelyeken, és alighogy megszületett a rendelet, megkezdődött a kötélhúzás a tanácsok és a vendéglátó vállalatok között. Miskolcon elutasították a túlzott kéréseket, csupán néhány, idegen- forgalmi szempontból fontos területen engedélyezték a szeszes italok kilenc előtti árusítását. A Miskolc városi Tanács kereskedelmi osztálya társa - dalmí ellenőröket is bevont abba a felmérő munkába, nmek nek alapján a rendelet végrehajtását ellenőrizték Hiába próbálkoztak a vendéglátók különböző profilmódosításokkal, hogy a rendelet szabta korlátozások alól kivonják magukat, ezeket mind ívisszautasították. Az ellenőrzés során egyetlen vendéglátóhelyen sértették meg az előírt időhatárokat, és a ..tévedést” szabálysértési eljárás követte. ŐSZ Fotó: Laczó József Álma a fa alatt, ... no nem ar, a bizonyos nóta szerinti nyári piros alma, amj mellesleg borízű, hanem jonatán ez, valódi, igazi magyar jonatán, amiért minden esztendőben „dollárral” fizet a világpiac. Persze ezt a dollárral való fizetést a jonatán esetében úgy általában értem én, márcsak azért is, mert ez amelyikről szó van, pontosabban itt van a fa alatt, már inkább, vagy legfeljebb almavodkának való, mintsem exportra, iAmi az egész dologban a legmegdöbbentőbb, legszomorúbb, nem úgy maguktól, természetüktől fogva potyogtak le, mint az már történni szokott. Ebbe a tömeges földre esésbe, néhány diákszedő is besegített, szántszándékkal verték, rázták le, sőt labdának is használtak belőle, lévén, hogy nem volt más rúgdos- ni való. Kedves Olvasó! Ne döbbenjen meg... illetve annyira ne, hogy esetleg arra a következtetésre jusson az említett példából: így van ez mindenfelé, s hogy ezek a mai fiatalok ,.. Nagyon kérem, ne általánosítsanak! Szerencsére elvétve fordul elő ilyesmi, sőt én azt is meg merem kockáztatni, egyedi esetről van szó. S hogy akkor mégis miért írok az esetről? Nos, először is azért, mert ha egyedi is az eset, megtörtént, másrészt a szántónkért fiatalok vétküket elintézték száj- é> váll- vonogatással, magyarán nem „vették lelkűkre” sem a korholó szót, sem az iskolai fenyítést. Harmadszor azért említem, mert az egyik vétkes fiatalember apukája az egész dologra eképpen reagált: — Mit képzelnek? Az én fiam mentse meg minden ősszel a mezőgazdaságot? Inkább tanítanák, min t effélékkel gyötrik őket... Ehhez az atyai „oktatáshoz” mit lehet hozzáfűzni? Legfeljebb annyit, van egy arany igazmondás, amelynek lényege a következő: aki az alapelvekben is ellentmond, azzal vitatkozni sem érdemes. Mindenesetre apa és fiú „hasonlóságához” tegyük azért hozzá... no nem azt, hogy olyanok mint két tojás, legyünk stilszerübbek, s méginkább lényegre tapintóbbak: az alma nem esett messze a fájától. Sajnos ... És ha valaki most azt kérdezné, miért nem nevezem nevén azt az iskolát, amelynek tanulói elkövették a vétséget, a válaszom a következő: az esetről legkevésbé az iskola tehet. Emlékezzenek csak: még a legjobb gyümölcsösben is akad férges alma. (hajtfu) Mi okozta a vendéglátók nyugtalanságát? Panaszkodtak a pincérek a kilenc előtti forgalomra, az aprópénztől csörgő zsebekre. A Miskolc városi Tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a kereskedelmi osztály tájékoztatójából kiderült, hogy a forgalom- csökkenés csupán két hónapig tartott. Azután fokozatosan elérte a forgalom a tavaly; szintet, vagyis hiába kell kilencig várni a ven- ' '’églátóhelyek nyitására, a szomjúság nem csökkent, rö- videbb idő alatt megisszuk, amit régen reggeltől estig. A szeszesital-forgalom csak a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál nem érte még el a tavalyi szintet. A kilenc előtti korlátozás viszont a kereskedelmi vállalok élelmiszer- és fűszer- boltjainak szeszesital-forgalmát növelte meg, mégpedig úgy, hogy havonta már nem 24 millió, hanem 27 millió forintért adtak cl bort, sört, pálinkát. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy a korlátozás óta nőtt az alkoholos italok fogyasztása. Mivel az égetett szeszekből fogy a legtöbb, júliustól átlagosan 25 százalékkal emelték az ilyen italok árát. és ez már csökkentette az alko- holszomjat. Közvetlenül az árrendezés után a Miskolci Élelmiszer . Kiskereskedelmi Vállalatnál, az élelmiszerboltokban, egyik hónapról a másikra négy és fél millió forinttal kevesebb italt adtak el. Mindezek még semmit sem segítettek azon, hogy reggelente üvegből italozók állták körbe a boltokat. Azóta a városi tanács rendeleté alapján 575 szabálysértő ellen léplek fel. Az utcán, bolt előtt italozók több mint egy- harmada helyszíni bírságot fizetett. 39 ellen eljárást indítottak. Ha lassan, lépésről lépésre is, de érezhető némi foganatja a?, eddigi intézkedéseknek. Az az ötvenmillió azonban mégiscsak nagy pénz — sok család gazdálkodásából hiányzik ötvenesével. százasával számítva — bútor, ruha és cipő áraként. Igaz is. talán két új detoxi- kálót lehetne' énfteni belőle... Nagy József A MERKUR A MERKUR SZEMÉLYGÉPKOCSI-ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT \ értesíti kedves vásárlóit, hogy 1978. október 16-tól november 26-ig lípusmódosítást fogad cl LADA 2106-os (1600-as) típusú személygépkocsira 1978. IV. negyedévétől kezdődő szállításra, azoktól a vásárlóktól, akik LADA 2103-as (1500-as) típusú személygépkocsira befizetéssel rendelkeznek. A tájékoztató jellegű gyári adatok szerint a LADA 2106-os típus: Motorja: 1568 cms-es Teljesítménye: 57,5 KW (78 DIN LE) Végsebessége: 154 km/óra Fogyasztása: 9,5—10,5 liter/100 km . Karosszériája: négyajtós, 5 személyes Ara a hagyományos biztonsági övvel: 111 800 Ft. A t.ipusmódosítási igényeket a név, a pontos lakcím és a LADA 2103-as visszaigazolási sorszámának megjelölésével, ajánlott levélben kérjük bejelenteni vállalatunknál: Budapest. Pf. 286. 1392 A vállalatunkhoz 1978. október 16-a előtt beküldött, LADA 2106-os személygépkocsira vonatkozó tipusmé- dositási kérelmeket nem tudjuk figyelembe venni, kérjük azoknak a fentiek szerinti megismétlését. A beérkező típusmódosítás! igényeket a postabélyegző kelte szerint soroljuk be, tehát a korábbi 1500-as típusú sorszámok érvényüket vesztik. A sorszámról és a szállítási határidőről 90 napon belül értesítjük vásárlóinkat. A LADA 2106-os típusú személygépkocsi műszaki adatairól és a típusmódosüással kapcsolatos kérdésekről felvilágosítást adnak AUTÓSZALONJAINK: Budapest V., Martinéin tér 8. 184-152 Budapest VI.. Népköztársaság útja 8. 124-249 Pécs, Fürst Sándor u. 6. 11-108 Szombathely, Bajcsy-Zsilinszky u. 12. 13-648 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 7. 11-449 S valamint HASZNÁLT SZEMÉLYGÉPKOCSI-ÉRTÉKESÍTŐ TELEPEINK: Budapest XIII., Röppentyű u. 73. 208-645 Békéscsaba. Szarvasi út 12-979 Debrecen, Monostorpályi út 39. 17-096 Győr, Rét u. 27. 14-681 Kecskemét, Szolnoki hegy 7. 11-796 Miskolc, Lorántffy Zsuzsanna u. 49. 51-826 Pécs, Fürst Sándor u. 6. 14-011 Szeged. Vásárhelyi Pál u. 4. , 12-270 Székesfehérvár. Csikvári u. 14. 13-233 Szombathely, Zenlal űt 27/a. 13-899 Havonta ötvenmillió ilalra
