Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-04 / 234. szám
1978. október 4., szerda ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 5 KISZ-íiaíalok a termelésben £ piísiÉÉi agitáció Hipp Egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célunk a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése. Ennek érdekében nemcsak a munka termelékenységét kell növelnünk, hanem gazdaság- politikai agitációnk hatékonyságát is. A szervező és mozgósító politikai munka célja a dolgozó kollektívák meggyőzése a gazdaságpolitikai célok helyességéről, ösztönzésük az eredményes végrehajtásra. Az eszközöik, a formák és a módszerek sokfélék, s az eredményesség próbaköve nem kis részben a napi teljesítményekben, kisebb-nagyobb munkasikerekben mutatkozik meg. Egy hosszabb-rövidebb tervidőszak eredményeiben pedig ott van a fiatalok, a KISZ-esek munkája is, hiszen megyénkben is nagyon jelentős réteget képvisel a munkásifjúság. Minden dolgozó ember, de a fiatalok számára különösen fontos eszköze a gazdaságpolitikai agitációnak: a meggyőzés és a példamutatás, s mindezek mellett, nem mindegy, hogy az agitáció különböző formáit, módszereit hogyan, milyen hatékonysággal alkalmazzuk körükben? Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága mellett működő Ifjúsági Munkabizottság a közelmúltban tájékoztató jel- lentést vitatott meg a megye legnagyobb vállalata, a Borsodi Szénbányák Vállaltat KISZ-szervezeteiben folyó gazdaságpolitikai agitáció hatékonyságáról. A jelentésben — amelyet előzőleg a BSZV párt-végrehajtóbizottsága és KISZ-bizottsága is megtárgyalt —, hangsúlyozzák, hogy a fiatalok körében folyó gaz- daságpolitikai agitációval való foglalkozás, figyelembe véve a népgazdaság növekvő szénigényét, egyre fontosabb kérdéssé válik a KlSZ-szerveze- tek számára. Legfontosabb módszernek az ifjúsági szövetségben természetes és jól bevált módszert, a meggyőzést tartják. Az agitációs eszközök sokféle, széles skáláját alkalmazzák. Az írásos agitáció egyik legfontosabb formája az üzemi lap ifjúsági oldala, amely rendszeresen foglalkozik a bányászfiatalolk termelésben elfoglalt helyével, szerepével. Népszerűsíti a legfontosabb kollektívákat, bemutatja eredményeiket, ezzel is ösztönözve a többieket a jobb munkavégzésre. Számos kezdeményezés született az írásos agitáció fejlesztésére, ennek eredményeként két új üzemi híradó jelenik meg. A szemléltető agitáció eszközei közül az alapszervezetek többségénél rendszeresen használják a faliújságot. Sikerének feltétele a frisseség, az érdekesség és a képi megjelenítés változatossága. Ennek azonban csak egy részük felel meg, különösen a szocialista versenymozgalom eredményeinek a bemutatásában tapasztalható hiányosság. Kevés a termeléssel összefüggő plakát és transzparens és sokszor alacsony színvonalúak. A bányász KlSZ-szerve- zetek kevésnek tartják a központi kiadású plakátok meny- nyiségét: többre lenne szükség. A szóbeli agitáció legfontosabb területei a taggyűlé- sekj a KlSZ-csoportértekezle- tek, brigádgyűlések, munka- bizottsági ülések, a politikai képzés különböző formái, és végső soron, de nem utolsósorban : a személyes beszélgetések. A KISZ-bizottság felismerte, hogy csak akkor képesek hatékonyan agitálni, ha a fiatalok ismerik a vállalat gazdasági célkitűzéseit. Ezért az év elején a fiatalok találkoznak a vállalat politikai és gazdasági vezetőivel, akik tájékoztatják őket a legfontosabb feladatokról, így is előfordul, hogy a fiatalok egy kis része nem isméid kellően a népgazdaság és a megye helyzetét, s ezért vagy lebecsüli eredményeinket, vagy esetenként jogtalan követelésekkel áll elő. Néhány üzemben — például az Ormosbányai és a Putnoki Bányaüzemnél — jól hasznosítják az aiknai hangosbeszélőket. A jövőben a többi üzemnél is szeretnék elterjeszteni ezt a jól bevált módszert. A szóbeli agitáció személyi feliételei biztosítva vannak: a jól képzett testületi tagok és aktívák megfelelő érvanyaggal rendellkez- nek, amelyet jól hasznosítanak a személyes beszélgetések során. A termelést segítő tevékenységük részeként számos kezdeményezés született, amely elősegítette a vállalat célkitűzéseinek megvalósítását. „Beszéljük meg és cselekedjünk! Hogyan dolgozhatnánk jobban a nyolc óra alatt?” elnevezéssel egy vitasorozatot szerveztek, amelyen több mint kétezer fiatal vett részt. A pártszervekkel közösen vizsgálták meg: mit tettek eddig és mit tehetnek a jövőben a munkavégzést zavaró tényezők elhárítása érdekében, fagyon sok hasznos javaslat hangzott el: mit tehetnének a munkafegyelem erősítéséért, hogyan lehetne a ki- és beszállási időt csökkenteni, mii. lehetne tenni az. elővájási munkahelyeken a fiatalítás érdekében? Az akció egyik eredményeként az ifjúsági brigádok egy része, több szocialista brigáddal együtt, bevezette a munkahelyi váltást, „Minél több fiatalt az elő- vájásokra!” jelszóval meghirdették a bányász szocialista brigádok fiatalításának programját. Ennek eredményeiként 1978 első felében több mint 60 harminc éven aluli fiatal került elővájási munkahelyre. Az ifjúsági brigádok versenyében kimagasló eredmények születtek, különösen a frontátállásoknál dolgozták jól az ifjúsági brigádok. Van némi lemaradás is: az elővájási brigádok a kitűzött célt nem érték el, egyik tanulság, hogy a jövőben gondosabban kell patronálni a munkájukat. Kiemelkedő társadalmi múnkaakciók- születtek, jó eredményeket hozott az „Újítási hónapok” munkája. A fiatalok 180 újítást adtak be, ebből 157-et elfogadtak. Az újítások száma jelentősen növekedett, de az újítók köre nem. Évente több százan vesznek részt a különböző szakmai versenymozgalmakban: a fiatal műszakiak és közgazdászok által készített szakdolgozatokban megfogalmazott javaslatokat 100 százalékban bevezették. Gondot okoz, hogy a vállalathoz egyre kevesebb fiatal jön dolgozni. A KISZ-szervezetek együttműködési szerződéseket kötnek általános iskolák úttörőcsapataival, de megszervezték a pályakezdő fiatalok ünnepélyes fogadását is. Az érdekvédelmi tevékenység keretében — a lehetőségeken belül — elősegítik a bér, a lakás- és egyéb problémájuk megoldását. A bányászlakás akció során a lakások több mint 60 százalékát fiatalok kapták. A munka eredményei önmagukért beszélnek: a bányászfiatalok az eddigiekben már sokszor és sokoldalúan bizonyították helytállásukat a párt gazdaságpolitikája mellett. Ezt a munkát hatékonyan segítette a BSZ KISZ- szervezeteinek gazdaságpoli- tikai agitációja. A régi és az új formáik és módszerek adottak: a jövőben ugyanígy kell csinálniuk, csak egy kicsit még jobban. P. J. A Veszprém megyei Döbröntén hagyományos várünnepséget cs ifjúsági találkozót rendeztek, melyen sok kulturális program szórakoztatta a több ezer látogatót. Balesetek az egészségiben Több mint 2100 üzemi baleset történt tavaly az egészségügyi és szociális intézményekben, és emiatt összesen 49 000 nap esett ki a munkaidőből. A számok az előző évhez viszonyítva némi javulásról tanúskodnak, a munkavédelmi helyzet azonban ennek ellenére sem . megnyugtató. Változatlanul általános jelenség például, hogy a balesetek nagyobb része, több mint kétharmada a betegellátó részlegen kívül, az úgynevezett kiszolgáló helyiségekben: a konyhákban, a mosodákban, a műhelyekben és az intézeti folyosókon, kórházi utakon következik be, s a balesetet szenvedettek között a legnagyobb számban a fizikai dolgozókrtalál- hatók. Megállapították, hogy az üzemi baleseteknek több mint a felé a rövid munka- viszonnyal rendelkezőknél következett be, tehát a mun-s kaerő-vándorlás kedvezőtlen hatása az üzemi balesetek számának alakulásában is tükröződik. Erre a jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet kell- fordítani. A munkaerőhiány miatt sok szakképzetlen dolgozót is kénytelenek alkalmazni a kórházak, intézetek, s ők a szakképzetteknél nagyobb arányban szenvednek balesetet. Önmagukba “$g[£ éveiket. Értékeik ugyan mik is lehetnének? Talán csak az emlékek; álmatlan éjszakákon fújja őket be a szél a fehérre meszelt házba, egészen az ágyig, ahol mennye- zetre-nyitott szemmel fekszenek, figyelnek az elmúltra. Hogy’ is volt, hogyan is történt? Kérdések, amelyek egyben válaszok is a nyitódó-záródó ajtók mögött. Falak emelkednek köréjük. Falak, amelyek túloldalán már már más valami van, mint ezelőtt tíz, húsz, ötven évvel. És a falak bekerítik az elmúltat, bekerítik az emlékeket. A bútorok is ugyanúgy állnak, ahogy évtizedek óta. Mindennek megvan a régtől kijelölt helye, amit megváltoztatni nem lehet-szabad. De hát minek is?... A régi, faragott ágy, a diópáccal beeresztett, szúrágta öreg szekrényeit, a repedt tetejű, megfeketedett, öreg sparherd — megannyi tanúi az elmúltnak, s bizonyságai az őket körülvevő, számukra véges időnek — jó helyen állnak. Kint, a kertben már készül az ősz. Támadását kivédeni nem lehet. Előretolt alakulatai deret, s hajnali fagyokat hoznak, rettentve ezzel a bentieket, a falakon belül élőket. Két öreg ember. Egy asszony, és egy férfi. Megvannak egymással, s ahogy telik a nap, a hét, a hónap, az év — egyre jobban simulnak egymáshoz. Igazodásuk önmaguk igazolása — egymás előtt. Itt, a hegyekkel körülzárt kis községben, ahol mindenki ismer mindenkit, s ahol sokan élnek egymáshoz hasonlóan, mindez természetes. Állnak még azok a házak, ahonnét ki tudja hányán, s hányszor indultak négy égtáj felé az oda születő, s bennük felnövő gyerekek. Mert innen sokan elmentek, és sokan soha többé vissza sem jönnek. Hátrahagyták, amijük volt; egy mozdulatot, egy mondatot, egy simogatást Azoknak, akik itt maradtak, s itt is máradnak örökre. Néha levelek érkeznek. Hírt hoznak a hegyeken túli világból azokról, akik elindultak egyszer szerencsét próbálni, hátrahagyva min-* dent. Néha meg autó érkezik; port kavarva kavarja fel mindazt, ami már egyszer megtörtént. Ritkán jönnek hozzájuk a gyerekek. Olyankor azután sokáig csak róluk beszélnek, mert miről is beszélhetnének másról ? És jönnek a szomszédok is, akiket — ugyanúgy, mint őket — szintén megkeresnek fiaik, lányaik. A kéz, amely egykor simogatott, ma összekulcsolódik. Imára keresik egymást az ujjak, tétován, kérgesen. Itt, a falakon belül, ilyenkor éjjelenként már szó nélkül is megérti egymást ez a két, apróra hajlott öreg ember. Az este lelassít mindent. Az időt is, ami ilyenkor mintha megállna néha. Kint, az ablakban cserepek. Virágjaikat rácsok óvják a másik világtól. A dróthálós ablak mögött sötét van, sötét, ami megvigasztalja ezt a két hangtalan, elmúlófélben levő emberkét. Mi is marad "Sf7 a2 álmatlan szemeket sosem találó álmok, a reggelig tartó emlékezés, s az egyszer majd örökké egymásba kulcsolódó ujjak biztos szorítása. Mert az idő, a hajnalokig tartó csendes számvetés az elmúlttal — lehagyja őket. A bútorok elporladnak. A iűz, amely évtizedeken át égett a repedt tetejű konyhai tűzhelyben — kialszik egyszer. Ügy múlnak el majd ők is, hogy maguk sem veszik észre. Ez a rend. Pusztafalvi Tivadar Kevés vagy sok az iker? Japánban a legritkább a világon az ikerszülés. Ezért keltett nagy feltűnést egy négyes ikerszülcs. A kicsiket inkubátorban nevelik. A népesedési statisztikák egyértelműen bizonyítják az egy- és többpetéjű ikerszülések eltérő eredetét. A többpetéjű ikrek valószínűsége az anyai életkor és a szülési sorrend előrehaladásával növekszik, míg az egypetéjűek gyakorisága lényegében tőlük független. A négerek többpetéjű ikerszületéseinek gyakorisága kifejezetten nagyobb, mint a fehéreké, a sárga (mongoloid) népességben pedig még a fehéreknél is kisebb a többpetéjű ikrek aránya. Az USA-ban 28 millió szülés elemzése azt bizonyította, hogy minden 89 terhességből egy végződik ikerszüléssel, míg Japánban csak minden 145. szülésre esik egy ikerpár. Hazánkban jelenleg minden 100. szülés ikerszülés. A két-, illetve többpeté- ,iű ikerterhességek az agyalapi mirigy gonadotropin hormontermelésének rendellenes fokozódására vezethetők vissza. Ez járhat ugyanis többszörös tüszőrepedéssel és több érett pete egyidejű megjelenésével. Az agyalapi mirigy' súlya az életkorral növekszik, és 40 év körül tetőzik. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az anyai éleikor emelkedésével növekszik a többpetéjű ikerszülések esélye. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy a négerek agyalapi mirigyének a súlya egész testsúlyúkhoz képest nagyobb, mint a fehéreké, míg viszonylag legkisebb súlyú agyalapi mirigye a sárgáknak van. Az ikerszületési statisztikákban egyébként két, egymásnak ellentmondó irányzatot figyelhetünk meg. Mind, többet hallunk többszörös ikerszülésekről, ugyanakkor hazánkban — és általában a fejlettebb életszínvonalú országokban — csökken az ikerszülések gyakorisága. Mi lehet ennek a magyarázata? Az egyik magyarázat a családtervezésben kereshető. Az ikerszűlések kétharmada többpetéjű iker, s ezek elsősorban a 35 éven felüli nők terhességéből várhatók. Jelenleg a családonkénti gvermekszám jelentősen csökkent. 2 körül van, s így a terhesek többsége 30 éven aluli. A többes ikrekről szóló hírek nemcsak a hírszolgálat frissesége miatt terjednek manapság oly gyorsan, hanem az öröm miatt, is. amely sikeres életben tartásukat kíséri. A Balaton fel vidéken beérett a mandula és megkezdték szedését. A nagyüzemekben, a szórványgyümölcsösökben és az utak mentén tízezernél több fa termését gyűjtik be ezekben a napokban. A termelők még a szőlőszüret előtt igyekeznek betakarítani a vidék jellegzetes csonthéjas gyümölcsét. A termés jó részét már lerázta az elmúlt napok néhány szélvihara, jócskái maradtak azonban szemek r fákon, a félig kinyílott zölc burokban, amelyeket hosszt póznákkal vernek le. Kési az ősz Beérett a mandula
