Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
fi f tó. STTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD ABAC.I-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK I AP.IA XXXIY. évfolyam, 255. szám Ara: 80 fillér Szombat. 1918. október 28. Eelejtzte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor' a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vettek a tanácskozáson: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi jBizollságának első titkára, Aczél György, Apró Antal, BÍszku Béla, Fock Jenő, Gáspáiy Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai, s a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők folytatták a közoktatás helyzetéről szóló miniszteri beszámoló vitáját. A vita befejezése után az oktatási miniszter válaszolt a hozzászólásokra. Polihszky Károly köszönettel és jólesően nyugtázta a közoktatás ügye iránt megnyilvánult érdeklődést. A 21 felszólalás — mondotta —arról tanúskodott, hogy az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés, közös a felelősség és a tenniakarás. Üjra bebizonyosodott, hogy az oktatás és a művelődés, az embernevelés felemelő hivatása egy célt akaró, együttmunkálkodó egész társadalmunk nagy ügye. Mai körülményeink közepette a valóság őszinte áttekinése új erőfeszítésekre serkent, és az újabb célok teljesítésének bizonyosságával tölt el mindannyiunkat. Céljaink sikeres elérése mindenkelőtt azon múlik, milyen gyorsan, milyen eredményesen, milyen általános és szakmai színvonalon tesszük műveltebbé, tudatosabbá, vagyis emberibb emberré az új társadalom építőjét. Polinszky Károly bejelentette: a minisztérium a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat tanulmányozza és hasznosítja. Az országgyűlés az oktatási miniszter beszámolóját a közoktatás helyzetéről egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter tartotta meg beszámolóját a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól. Pullai Árpád beszámolója A közlekedés — kezdte beszámolóját a miniszter — szerves része a termelés, az elosztás, a fogyasztás folyamatának, fontos tényezője a nemzetközi együttműködésnek. Érinti hazánk csaknem minden lakosát és a hozzánk látogató sok millió külföldit. Naponta 5 milliónyi munkába és iskolába járó használja a tömegközlekedés járműveit, biztosítani kell 150 ezer tehergépkocsi, 30 ezer autóbusz, másfél millió 'személygépkocsi és motorkerékpár forgalmi feltételeit. Mindezek — túlzás nélkül szólva — közüggyé teszik a közlekedést. A közlekedéspolitikai koncepció előrelátó, bátor célja volt a vasút rekonstrukciója, mert akkoriban a vasutak szerepének csökkentését vallották szerte a világon. Alapvető volt az az elhatározás, hogy nagy teljesítményű és hatékony közúti közlekedést kell létrehozni, kellő figyelmet fordítva az úthálózat építésére, bővítésére. Tíz év távlatából megállapíthatjuk, hogy szerkezetében, munkamegosztásának arányaiban, műszaki színvonalában korszerűbb, ütőképesebb közlekedés jött létre. Teljesítette a személy- és áruszállítás igényeit, előmozdítva ezzel a népgazdaság fejlődését. Ezt a tényt az sem homályosíthatja el, ha időszakonként szállítási feszültségek keletkeztek. A közvélemény elismeri a szállítási munka eredményeit, de érzékenyen reagál a hibákra is, jogosan igényli a kulturáltabb utazást, a non- tosságot, a’ tisztaságot és a rendet, ideértve a megbízható helyfoglalást is. A ma fogyatékosságaiért elsősorban a közlekedésben dolgozók a felelősek, de kérnünk kell az utasokat is, jobban ügyeljenek velünk , Tyütt a rendre, a kulturáltságra. A vasúti hálózat szerkezetében a jövőben csak kisebb változásokat tervezünk. Az ' energiaellátási, környezetvédelmi és hatékonysági követelmények is indokolják, hogy további 1200—15,00 kilométeres vonalat vil’amosít- sunk. Évente 350—400 kilométeren keik a pályát felújítani, s a törzshálózati vonalakat, állomásokat korszerű biztosítóberendezéssel ellátni. Gazdaságunk állandó mozgásának, fejlődésének törvénye, hogy a korszerűtlent, a gazdaságtalant, a korszerűbbnek, a hatékonyabbnak kell felváltania. A közlekedésnek is meg keli szüntetnie a korszerűtlen, gazdaságtalan tevékenységet, így a kisforgalmú vasútvonalakat is. Jelentem az országgyűlésnek, hogy 1400 kilométer vasútvonalat megszüntettünk. A közútra átterelt forgalom feltételeit költségvetési támogatás nélkül 1 milliárd forint megtakarításával teremtettük meg. Mindez kedvezően hatott a vasút gazdaságosságára, hozzájárult a hatékonyabb forgalommegosztáshoz. Azt a többletköltséget, amelyet helyenként az utasoknak, a fuvaroztatóknak okozott, három évig visszatérítettük. Ez idő alatt felkészültek a magasabb szintű szolgáltatásért járó nagyobb kiadásokra és megszokták az új forgalmi rendet. Az átszervezés — munkahelyének ' megszűnésével — több ezer vasutast személyében érintett. Foglalkoztatásukra a nagyobb forgalmú helyeken égető szükség volt. Vasutasaink ezt a változást fegyelmezettc a, példás állam- polgári öntudattal fogadták. A koncepció hatására kialakultak a korszerű közúti közlekedés keretei, amelyek megfelelnek népgazdaságunk fejlettségi színvonalának. A vállalatoknál, szövetkezeteknél, azaz a közületeknél százezres tehergépkocsipark, valamint — a dolgozók munkahelyre szállítása céljából — jelentős autóbuszpark jött létre. A kialakult helyzeten közvetett eszközökkel sem lenne célszerű változtatni. A területi szervekkel és a járműtulajdonosokkal együtt szándékunkban áll viszont hatékony intézkedéseket kezdeményezni a közületi gépkocsik kihasználásának növelésére és munkáslétszámának csökkentésére. Az utak 10 év alatt sokat javultak, főleg a 30 ezer kilométeres országos hálózat, amely az összforgalom 60 százalékát viseli. Szerény mértékben megkezdődött az autóutak és autópályák építése is. A következő évtizedekben nagy programja az úthálózat fejlesztésének: megkezdjük a Budapestet és a nagyvárosokat elkerülő, szakmai körökben sugaras-gyűrűsnek nevezett, úthálózati rendszer kiépítését. A főváros körzetében megindul a főútvonalakat öszekötő körgyűrű kiéoítése. az országos hálózat 70 százalékát alkalmassá tesszük a 10 tonna tengelynyomású (Folytatás a 2. oldalon.) Az országgyűlés őszi ülésszakának második napján tartotta meg beszámolóját Pullai Árpád közlekedés- és postaiigyi miniszter. Unitótes 2IIOSZ (3 oldat) (3. oldal) Ejí ?eté!ef nejé» (4. oldal' <5. oldali A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezetben 660 hektárról aratják a rizst. A terület kétharmad részéről vetőmagrizst takarítanak be. A képen: lánctalpas kombájnokkal aratnak a rizsföldön. Miniszterelnökünk hazaérkezett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Minisztertanács elnöke, aki munkalátogatáson járt Moszkvában, Október 27-én, a Kremlben találkozott és megbeszélést folytatott Alekszej Kosziginnal, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. A találkozón magyar részről részt vett Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöké. Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai Józsej, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Népköz- társaság állandó képviselője a KGST-ben, és Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Szovjet részről részt vett Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Konsztantyin Katusén, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó képviselője á KGST-ben és Mihail Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. A szívélyes, baráti légkörben megtartott megbeszélésen a felek kifejezésre juttatták megelégedettségüket azzal kapcsolatban, hogy a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló testvéri magyar—szovjet kapcsolatok politikai és gazdasági téren egyaránt sikeresen fejlődnek. A sokoldalú magyar—szovjet együttműködés, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok minden téren történő elmélyülése, mind a kétoldalú kapcsolatok, mind a Kölcsó- nős Gazdasági. Segítség Tanácsa ’ keretében fontos tényezője a fejlett szocialista, illetve a kommunista társadalom építéséből adódó azon feladatok sikeres teljesítésének, amelyeket az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusa jelölt ki. A kormányfők áttekintették a magyar—szovjet gazdasági együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint hatékonysága növelésének kérdéseit. Különös figyelmet szenteltek a Kádár János, az MSZMP KB első titkára és L eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke között, ez év nyarán a Krím-félszi- geti találkozón létrejött azon megállapodás megvalósításának, amely a termelési szakosítás és kooperáció fejlesz?-: tés hosszú távú távlatainak közös kidolgozására vonatkozik. Megvitatták a KGST- tagállamok hosszú távú célprogramjainak megvalósításával kapcsolatos konkrét kérdéseket is. A találkozón a felek megerősítették: lankadatlanul arra törekszenek, hogy minden lehetséges módon szélesítsék és tökéletesítsék a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti együttműködést. Lázár György, aki Alekszej Koszigin meghívására tett látogatást Moszkvában, pénteken hazaérkezett a szovjet fővárosból. Vele együtt megérkeztek kíséretének tagjai is. A kormány elnökét a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöké és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője fogadta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Brezsnyev köszöntette a jubiláló Kosszomolt Leonyid Brezsnyev köszöntötte a szovjet ifjúság jubiláló szervezetét, a Komszo- molt, amely most ünnepli létrejöttének 60. évfordulóját. Az SZKP KB első titkára. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke meleg hangú beszédében méltatta a Komszomol érdemeit, s bejelentette: az SZKP KB határozatot hozott arról, hogv a hatvanadik évforduló alkalmából nagy érdemeinek elismeréseként, vörös zászlóval tünteti ki az ifjúsági szervezetet. — Ez különleges kitüntetés — mondotta Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság emlékzászlaját átnyújtva. A vörös zászló a forradalom jelképe, a dolgozó emberek szabadságáért és boldogságáért vívott önfeláldozó harc jelképe. A vörös zászló a Komszomol összes nemzedékének szóló kitünte tés; azoké, akik ott voltak az első lovashadsereg félelmetes rohamaiban. akik megalapozták a dnyeperi vízi erőművet és Magnyito- gorszkot, föltűzték a Reichs- tagra a győzelem zászlaját. Azoké, akik újjáépítették a háborúban szétzúzott népgazdaságot. feltörték a szűz- földeket. Azoké.,. akik ma komszomolista szívük hívó szavára a gyárakban, az építkezéseken dolgoznak, vagy a szántóföldeken munkálkodnak. akik a nép oktatásának, egészsége védelmének szentelik magukat, akik a szeretett haza békéjét és bizton ságát őrzik. ;V — Amikor átnyújtjuk az ifjú nemzedéknek ezt a zászlót, mi kommunisták szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a lenini Komszomol a jövőben is becsülettel igazolja a párt bizalmát, mindéit erejét szocialista hazánk felvirágzásának szenteli. Tiszta szívből köszöntőm Önöket, kedves barátaim, a párt megtisztelő és magas kitüntetése alkalmából -r- hangoztatta végül Leonyid Brezsnyev. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglaltak az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, a szovjet társadalom, a közélet ismert személyiségei. a Komszomol veteránjai, az épitőmunka mai hősei. Ott voltak a testvérszervezetek képviselői, köztük dr. Marótny László, az MsZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. Küldöttséggel kénviseltet- te magát a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség.
