Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-26 / 253. szám
1978. október 26., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Postánkból i i i i » i i i i » KÖSZÖNÖM . .. Köszönet a MÁV-szakis- kola, — vasútgépészen sza- kosoK —, tanúiéinak azért a kedves, önzetlen segítségért, amelyet nekem októoer 6-án nyújtottak. Aznap kaptam meg a tüzelőmet, 10 mázsa aprított fát, s igen nagy gondban voltam, mivel hordjam be. Nem volt semmi segítségem. Hozzáfogtam egyedül, de nehezen ment, mivel a közelmúltban a karom eltört. Tizenkét óra után jöttek arra a szakiskolások. Megkérdeztem nem tudnának-e segíteni. Azt felelték, most laborgyakorlatra mennek. De alig telt el öt perc, már jöttek vissza öten, mondván: segíteni akarnak. Nem telt bele fél óra sem és behord- ták a fát; Elképzelhető, milyen segítséget jelentett ez nekem. Tizenöt éve nyugdíjas vagyok, tehát már nem fiatal. Amikor végeztek, természetesen honorálni szerettem volna amit kaptam, de egyikük sem fogadta el a pénzt... K' "lőnöm kedvességüket. Kívánom nekik, hogy az életben mindig kapják meg emberségességükért a megfelelő jutalmat. Létray Anna Miskolc ÁLLVÁNYOZVA EGY ÉVE! Végtelenül bosszantja a Miskolc, Hunyadi utca lakóit, az arra járókat — rontja a városképet is —, hogy a 6. szám előtt nem lehet a gyalogjárón közlekedni az állványoktól. Egy éve, hogy az épület fala mellé állványokat emeltek. Ha a tüzelőm — másoké is —, csak néhány óra hosszat az utcán van, már szólnak érte, vagy büntetés jár. Kérdés, vajon milyen büntetést fizetett az a hanyag vállalat, amely pedig ennyi időn át akadályozza a forgalmat?!... Kormos István Miskolc EHHEZ NEM VOLT JOGA! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni: mennyi ideig tartózkodhatom én a postán ? Mennyi ideig tartózkodhat a postahivatalban, aki ügyét intézi? Október 10-én levelet kaptam másodikos iskolás fiamtól, aki az egyik SZOT gyermeküdülőben van. Arra kért, küldjék a számára levelezőlapot, mivel ott nem nagyon lehet kapni. Ügy gondoltam, a leggyorsabb elintézési mód, ha azonnal elmegyek a postára, megveszem a kért levelezőlapokat és zárt borítékban továbbítom. Így érkeztem háromnegyed 12 órakor egyéves kisfiámmal az edelényi postahivatalba. Megvettem a lapokat és leültem, hogy borítékba tegyem. A kisfiam ezalatt egy mukkot sem szólt, de amikor az utolsó lapot tettem a borítékba megszólalt, hogy kéri a leesett kiflijét. A posta egyik alkalmazottja erre megjegyezte: — Legyen szíves otthon megírni a levelet, mert a postán 5 percnél tovább tartózkodni nem lehet. Megjegyzem: még három perce sem voltunk olt, de arra már volt korábban eset, hogy 15 percet is ott kellett lenni, szintén gyerekkel, sorra várva. Ide kívánkozik még, hogy az említett időpontban rajtunk kívül senki nem volt a hivatalban, s meglátásom szerint az illető személy — aki figyelmeztetett —, semmiféle munkát nem végzett. Kérdezem: joga volt-e engem, egy három- gyermekes anyát az említett, közönséges módon kiutasítani?!... Menyhárt Lászlóné Edelény AZ IDŐSEBBEKET KÖSZÖNTÖTTÉK Szép élményben volt részük október 16-án Edelény nagyközség idősebb korú lakosainak. A községi szakmaközi bizottság rendezésében, a HNF, a KISZ, a Vöröskereszt és a Közalkalmazottak Szakszervezete közreműködésével 1köszöntötték őket ünnepélyes hetetek között, az Ifjúsági Ház szépen feldíszített nagytermében. Az „öregek napján” részt vevő mintegy száz idősebb ember között voltak munkások, tanácsi dolgozók, pedagógus nyugdíjasok, termelőszövetkezeti nyugdíjasok. Az ünnepi köszöntő beszédet dr. Sándor Dezső tanácselnök, országgyűlési képviselő tartotta, majd az általános iskola kisdobosainak műsora tette még hatásosabbá, emlékezetesebbé a napot. Az ünnepeltek nevében Galkó Lajos nyugdíjas tsz- elnök mondott meleg hangú köszönetét a meghívásért, az ünnepélyes találkozó megrendezéséért. Lukács János Edelény Kedvez az idő a faültetésre Faiskolai úidonsáPÉ A Miskolci Kertészeti Vállalat szentpéteri országút mellett levő faiskolájában az elmúlt napokban megkezdődött a cserjék, fák felszedése és előkészítése az őszi telepítésekre. A faiskola a vállalat parképítő, park- fenntartó részlege igényeinek kielégítésén túl igyekszik más vállalatok, sőt, a kiskerttulajdonosok díszfa-, díszcserjeigényét is biztosítani. Újdonságnak számít a faiskolában, hogy ezúttal a vásárlók színes fotókatalógus alapján választhatják ki a nekik tetsző dísznövényt. Külön ajánlókatalógus is készült ez évre, amely tartalmazza a Miskolc környékére javasolt fák,- cserjék rövid leírását, talaj- és éghajlatigényét is. Mindezek az újdonságok különösen a kezdő kertész- kedőknek választását köny- nyítik meg. A faiskolában (reggel 7- től délután fél 3-ig tart nyitva), különösen gazdag a választék juhár, galagonya, kőris, vöröstölgy, hársfákban. A cserjék közül vörös- gyűrűs somból, gyöngyvirágcserjéből, áljázminból, vörösfűzből, mályvacserjéből, gyöngy vesszőből és hóbogyókból bőséges a kínálat. A dísznövények mellett természetesen gyümölcsfacsemetéket is — elsősorban meggyet, szilvát, almát, cseresznyét és körtét — árusítanak. fi felduzzasztott Pece A kei mérés különbsége adja a hordó térfogatát mi igaz, az igaz, az Ady-hídnál váratlanul felszínre bukkanó patakunk, a Pece sohasem nyújtott épületes látványt. Ennek ellenére valahogy megszoktuk, szótlanul megtűrtük ezt az 50—60 méteres felszíni szakaszt, a kétes színben csordogáló vizet, a partját benőtt gazokat, az olykor beleszórt szemetet, gondolván arra, hogy előbb- utóbb az átalakuló város föld alá rejti ezt a tényleg eltakarni valót. Azonban az emberi tűrőképesség határa is véges! Egy hete talán, hogy lebontották a környék másik „díszét”, az egykori királyfürdőt, amire a környéken lakók mind azt mondták: végre! Maradványát, a törmeléket, a téglákat még ma is hordják a fuvarosok. Az épület összedön- tése után lett belőle olyan halom, hogy hetekig eltart ez a munka. Sőt, olyannyira nagy volt ez a törmelékhalom, hogy a szomszédos Pe- cébe is került belőle, gátat., akadályt emelve ezzel a máskor alig csordogáló víznek. S a Pece megduzzadt! S ezzel együtt, mintha a szemét is több volna a vízben! De ami a legundorítóbb, a bűz is meghatványozódott, tegnapelőtt délután, amikor arra jártam, egyenesen elviselhetetlen volt. Miskolc talán legforgalmasabb pontja! Napjában ezrek és ezrek járnak erre (a belvárosi lakótelep lajtóinak útja erre vezet), a környéket előszeretettel használják parkolásra a külföldi autótulajdonosok. Szép városképet visznek magukkal mondhatom ! Tudom, előbb-utóbb itt is lesz megoldás. De mikor? Ami már-már az egészséget veszélyezteti, nem tűr halasztást, nem mérhető semmiféle határidővel! (ha) • Kifordulok, befordulok, hordót látok mindenhol. Az udvaron, a fedett előtérben, s persze odabent a ... (nem is tudom mi a hivatalos neve, talán hitelesítő helyiség) egyszóval ott is. A látványt nyújtó helyszín pedig nem más, mint az Országos Mérésügyi Hivatal tállyai alkirendeltsége, vagy ahogy erre nevezik: a hordóhitelesítő. A sürgés-forgás, forgalom naptár nélkül is elárulja „itt van a víg szüret, s mustos kádja körül a szüretelőknek víg tábora örül”. A sok üres hordó „szolgálata” rövidesen tehát elkezdődik, ez tény, de hogy víg-e az idei szüret, azon már lehetne vitatkozni, mint ahogy Bányiczki Laci bácsi, az egyik hordósgazda meg is teszi, mondván, 1965- től csak „káposztáié” termett, itt Hegyalján. S ellenpéldaként az 54-es évjáratot említi. amikor itt Tállyán is világmárkát, 27 cukorfokos szőlőt szüreteltek a tőkéről. Vagy ott volt 1958, amikor 24—25 fok körül mozgott a cukorfok. Azok voltak a nagy szüretek! Az idei viszont olyan csapnivalóan rossz, hogy inkább ne is beszéljünk róla. Személy szerint neki már csak 800 négyszögöl szőlője van, a többit eladta. Ezzel is lassan kár kínlódni, — panaszolja, s arra biztat, nézzek csak szét Tállyán, majdnem minden ablakban olvashatom, hogy itt. meg itt. szőlő van eladó. Így kesereg Laci bácsi, miközben a hordói méretét vallatják, de az, hogy itt van hét hordóval, az csak azt bizonyítja, ennek az idei „káposztalének” is szüksége lesz a tárolóedényre, sőt, én azt hiszem, lesz erre torok is, amelyik majd lenyeli... Ennyi kitérő után azonban lássuk a hordóhitelesítő munkáját, aki azalatt sem maradt tétlen, míg mi a szőlőről, az évjáratokról beszélgettünk. Knizner Pál alkirendelt- ség-vezető, térfogathitelesítő. Az előbbi a beosztást, utóbbi a foglalkozást jelenti. — Mivel a hordók mérete viszonylag rövid időn belül is megváltozhat, ezért azokat, évente hitelesíteni kell. A változás minden esetben térfogatcsökkenést jelent, amit például borkőlerakódás, vagy a száraz helyen tartás következtében beállt „zsugorodás” okozhat... Maga a hitelesítési művelet viszonylag egyszerű. A hordót színültig töltik csapvízzel, majd a súlyát lemérik. Ezt követően a vizet kiöntik belőle, s az üres hordót újra mérik. A két mérés különbsége adja a hordó térfogatát. Annyi kiegészítést azért hozzá kell tenni, hogy mivel 4 fokos víz számít egy kilónak, a csapból felhasznált viszont 12 fokos, ezért egy táblázat alapján bizonyos térfogatnagyság után néhány decit pluszban hozzászámí- táhak a mérés eredményéhez. (Például, ha a két mérés különbsége 225 kilogramm, akkor a hordó nem 225 literes, hanem három decivel több.) A hitelesítésért egyébként a kisebb hordók esetében 30 forintot, a nagyobb hordók esetében pedig 50 forintot fizet a tulajdonos. A mérés eredményeit minden esetben jegyzőkönyvezik. Majd a tényleges térfo- gatméretet égető bélyegzővel a hordó sík lapjába belesütik. A hitelesítés jele: az évszám, a térfogatméret literben és a népköztársaság címere. Amíg a hevítőben izzik a faszén, s közötte meggypirosra hevülnek a hitelesítő bélyegzők, Knizner Pál azt is elmondja; napjában hatvannyolcvan hordót hitelesít, évente pedig 6 ezer daőab körül. Ilyenkor szüret tálán elsősorban a kistermelők! hozzák hordóikat (most is tállyaiak és rá'kaink sorakoznak itt, az év többi részében beütemezés szerint a bortermelő gazdaságok. A Hegyalján Tállyán kívül Tolcsván és Sárospatakon is működik hordóhitelesítő. • Kifordulok,- befordulok, hordót látok mindenhol. Ma még itt a hordóhitelesítőnél, s vízzel telítve. De néhány nap múlva igazi helyükre kerülnek le, a pincék mélyére. S tényleg azt őrzik majd. ami beléjük való. Még, ha Bányiczki Laci bácsi dünnyögi is, hogy „káposztáié” lesz csak az. Laci bácsi, tavasszal megkóstoljuk azt a „káposztalevet”! Én szentül hiszem, nem is lesz az olyan rossz. (hajdú) Fotó: Iaczó Bainskok s pénztárgép tnpli Bizonyára kevesen tudják, hogy a boltok pénztárosai időnként, milyen „vérre menő” szakmai küzdelmeket folytatnak. Azt viszont nem is feltételezzük, hogy a vásárlók ismerik, milyen módon rendezik meg a pénztárosversenyeket. N oha, ennek kulisszatitkai valóban érdekesek ! Ezért Szabó Endrét, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjét, a vállalat pénztáros csapatának „edzőjét” kértük meg: számoljon be a legutóbbi bajnokság sikeréről. — A KPVDSZ-hez tartozó vállalatok, országos, pénztárosversenyét a közelmúltban rendezték meg a fővárosban. Büszkén újságolhatom, hogy páratlanul előkelő helyezéseket értek el dolgozóink. Hu- dák Ilona (a miskolci, 62-es számú illatszerboltból) megszerezte az egyéni első helyet. Ugyanakkor csapatversenyben — Szendrei Piroska (a miskolci, 151-es számú üveg- és porcelánboltból), Kiss Elekné (a kazincbarcikai, 181-es számú papírüzletből), Molnár Miklósné (a sátoraljaújhelyi, 7-es számú háztartási üzletből), Hudák Ilona és Toldi Ferencné (a miskolci, 21-es számú háztartási boltból) — a másodikok lettek. — Hogyan rendezik meg a pénzt árosverseny ehet? — Nos, a feladatok sorában szerepel a pénztáros- munka valamennyi fázisa. Elsőként, a szalagbefűzés. Iludák Hona az egyéni első helyezett amely a szokásos öt perc helyett, itt mindössze 15—20 másodpercig tarthat. Ezután tíz vásárlónak, 10 különféle árucikket kell beblokkolni. Érdemes megjegyeznem, hogy egyéni első helyezettünk rekordideje 2,5670, míg csapatunké 11,3068 perc. Itt mint látható, még a századmásodpercek is számítanak. Például, a tavalyelőtti győztes csapat ideje 13,0958 volt. Ezt sikerült most megelőznünk. — Miképpen sikerült megnyernie a pénztárosversenyt? — kérdeztük Hudák Ilonától. — Nem titok, hogy mint minden verseny, ez is már csaknem profi alapokon nyugszik. Csapatunk tagjai messzemenő támogatást kaptak vállalatunktól. Rendszeresen gyakoroltunk, jól előkészített munkaterv alapján. Velem együtt sokan vallják: a mostani időeredményünket már aligha lehet tovább „farag'1' — Mi volt a legnehezebb akadály a versenyben? — Mint minden pénztáros versenyt, ezt is két kategóriában, Ratusban és Anker F—8-asban rendezték. A két géptípus között, jelentős minőségi különbség van. Ráadásul a kezelésük is ellentétes módú. Nekem viszont gyorsan kellett „átállítanom magam” az egyikről a másikra, mivel mindkét kategóriában indultam. Az elmúlt héten egy kis hnziünnepség keretében köszöntötték a pénztárosver- seny bajnokait. Pataki László, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója nagyra értékelte a versenyzők igyekezetét: az egyéni első helyezettet Kiváló Dolgozó kitüntetésben, míg a többieket, köztük a versenyzők felkészítésében élen járó Szarka Gyulánét jutalomban részesítette. Ezen az ünnepségen hangzott, el. hogy a pénztárosverseny valós győztesei, a vállalat üzleteiben megforduló vásárlók. Ugvan- is a szűk alapterületű boltok forgalmát, a kiszolgálás gvor- sáságát fokozhatják, ha minél több ilyen jól képzett bajnok pénztárosok ülnek a kasszagépek mögött. S az már bizonyosra vehető, hogy a felkészülés, valamint a verseny során szerzett hasznos tapasztalatokat, valamennyi győztes saját boltjának munkájában kamatoztatja majd! (X) Bélyeg a hordón
