Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

1978. október 21., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A közös gondokon közösen enyhíteni Az edelényi járás beruházási program Ellenőrzés a közutakon Fújjon a szondába! — hangzik a kérés és ennek nem mindenki tesz szíve­sen eleget. Legalábbis szü­ret idején a Hegyalján nem, mert sokan, akik ilyenkor teherkocsival, •személyautó­val, mozgékony mopeddal, vagy roskadásig rakott ko­saraktól nyögő kerékpárral közlekednek, vagy a szőlő­ből jönnek, vagy a pincé­ből — Mit tagadjam — mo­rog maga elé az idős férfi — ittam. Egész nap a pin­cében dolgoztam. Villany­szerek) vagyok, oda kötött a munkám. Átveszi a vékony üveg­csövei és körbeforgatva vizsgálgatja, majd a szájá­hoz illeszti. Változnak a színeit az apró kis kristá­lyokon ... — Megmondtam, hogy it­tam — nyújtotta át a szon­dát a rendőrnek, alti nyom­tatványt szed elő és megír­ják a nyilatkozatot, arról, hogy az idős efhber mikor és mennyit ivott. A kerék­pár félreállítva, a járókelők kíváncsian érdeklődnek. — Nem az egyetlen ittas kerékpáros az öreg — jegy­zi meg valaki legyintően. Arra pedig ugyancsak aligha legyinlhetnek a KPM szakemberei, hogy egyik­másik menetlevélen szinte semmit sem találni a gép­kocsi rendszámán kívül. Se úticél, se időpont, se rako­mány. Hová mennek akkor ezek a teherkocsik? Az biz­Mcgállítotl motorosuk tos, hogy ilyen fegyelmezet­lenségek mellett beleférhet a munkanapba egy-két gör­be út, feketefuvar. Tokajban egymást köve­tik a lovas kocsik az alvé­gen, de mielőtt az ellenőrző ponthoz érnének, megtalál­ják a kis utcácskák nyúj­totta vargabetűket és tíz-ti­zenöt perc múlva a széles, hosszú utca felső végénél bukkannak fel ismét magas rakományukkal. Szürkül már, de a fogatokon se lámpa, se prizma, baktat­nak bele az estébe... Akinél mindent rendben talál az ellenőrzés, egy-két perc leforgása alatt folytat­hatja az útját. Nem így a Posta kis teherkocsija, ame­lyiken nem találtak minden jelzőberendezést rendben. A gépkocsivezető előszedi nehézkes. kényszeredett mozdulatokkal a szerszá­mokat és hozzáfog a hiba kijavításához. Negyed óra is kevés, ezt a telephelyen is elvégezték volna indulás előtt, ha a hiba megszünte­tése valóban egyszerű len­ne. Egymás után olyan mo­torosok sorakoznak fel, akiknél nincsenek igazoló okmányok. Helyette: — Itt lakom a közelben, munkába nem hordja ma­gával az ember az ilyet, ki­eshet, elveszhet az igazol­vány, átnedvesedik az iz­zadságtól. A Riga vezetője, egy huszonéves fiú térül- fordul és hozza az otthon­hagyott igazolványt. Hely­színi, bírságot fizet. A csütörtökön kezdődött kétnapos, őszi közúti akció- ellenőrzés célja ugyanis nemcsak az, hogy a közle­kedőket kél napra minden addiginál nagyobb óvatos­ságra intse bírságokkal, fi­gyelmeztetésekkel, hanem az. hogy képet kapjanak a szakemberek arról, hogy az őszi esős, ködös idők köze­ledtével, hogyan készültek fa! a járművezetők a nehe­zebb hónapokra. A kétna­pos akció során megvizs­gálták a gumiköpenyek mi­nőségét, a fényszórók beál­lítását, a Diesel-típusú mo­toroknál a füst mennyisé­gét, a feltűnést kedvelők járműveinek kipufogó hang­ját stb. Ezekre a napokra a szokásosnál is nagyobb el­lenőrző műszaki arzenált vezettek be, a sebességmé­rést egyidejűleg több traffi- paxos kocsi végezte a bor­sodi utak mentén. Az akcióellenőrzés két napjának tapasztalatait ké­sőbb összesítik a megyei rendőr-főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályán. Annyit azonban már most elmondhatunk, hogy a gép- járművezetők többsége gon­dosan felkészített járművel vesz részt a közúti for­galomban a megye útháló­zatán. Nagy József , Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Múzeumi x zenés matiné Az edelényi járás 61 köz­ségének lakói a megmond­hatói annak, hogy környeze­tük fejlesztése, fej'ődése mi­lyen ellentétes volt a felsza­badulás után Akkor ugyanis a bányászlakta települések fejlesztésére fordították a leg­nagyobb gondot és nagyon sok település maradt de, ezen községekből. E felemás állapotot — jól­lehet ma a beruházások terv­szerűségéhez nem férhet két­ség — mind a mai napig nem sikerült felszámolni. Er­ről beszélgettünk Ilörtvély Sándorral, az Edelényi járási Hivatal tervcsoport-vezetőjé­vel. — Az elmúlt tervidőszako­kat figyelembe véve beruhá­zási szempontból sosem áll- turk ilyen jól. Az V. ötéves terv végére. 1980-ra. 2-10 mil­lió forinto) fordítunk beru­házásra M^g kell azt is em­líteni. hogy ez az összeg a tervidőszak elején meghatá- -ozott kiadás! tervnek mint­egy duplája. Mi is valósul meg ebből a pénzből? A leg'ényegesebb a célcsoportos lakások építé­se. Több mint 105 millió fo­rintot fordítanak erre 1980- ig. A felépítendő 274 darab célcsoportos lakás nagy ré­sze. pontosan 168, bányászla- ás A lakásépítési program­hoz külső kivitelezőt — értve éz alatt: járáson kívül mű­ködő építőipari vállalatot »a céget — nem sikerült találniuk. Ám a járáson be­lül sok olyan építőipari egy­ség működik, apaelynek munkájára nyugodtan lehet számítani. Például az Edelé­nyi járási Építőipari Szövet­kezet két éve kapott 2 mil­lió forintos támogatást a me­gyei tanácstól kapacitásának bővítésére és fejlesztésére. A szendrői termelőszövetkezet építő részlegénél ugyancsak kapacitásbővítésre került sor, ami érdekeltté teszi őket abban, hogy a tanácsi beru­• yiszor, és maradt minden a régiben. Történt aztán, hogy egy- -zer a művezető kiküldte őt társával elhordani egy le­bontott, régi műhely romjait. Ám, ami a szívén, a szá­ján: ha önként jelentkezőket kérlek volna, vállalkozott volna rá becsületből, de pa­rancsra nem! Elvégre ő szak­munkás. „Menned kellett volna, s utána megmondani a véleményedet” — korhol­ta egy idős munkásember, aki mindig megértette, s akit ezért apjaként szeretett. Ám a „rnunkamegtagadás” ügyé­ben az öreget is tetemre hív­ták, s ő, a bizalmi, ezúttal nem kelhetett a pártjára. Az öreg szégyenkezve vallott el­lene, aztán később így vi­gasztalta: „nem szabad mell­re szívni fiam ...” C A. előszedj érettségi bi­zonyítványát. íróasztalt ke­res és kap egy hivatalban. Kiderül, izgalmas munka ez is. Az akták mögül emberek, sorsok bukkannak elő. Ha­nem az ügyek szövevényesek, egymagában az ő asztalánál n lehet elintézni őket. Kénytelen gyakran talpalni, érdeklődni, sürgetni munka­társait. Egyszer csak hivatja a főnöke. Alig hisz a fülének: a főnök szerint sokan pa­naszkodnak rá, hogy forró fejű, türelmetlen, sőt, erősza­kos. De hisz mások dolgában, mindig a közérdekért... — védekezne, de hiába. A rend az rend Mindennek megvan a maga átfutási ideje, a szol- álati utat pedig meg kell tartani. Most már gyötri a fiatal­embert a hivatali munka kö­házásokból nagy részt vál­laljanak Az Edelényi nagy­községi Tanács költségvetési üzeme elsősorban n nagyköz­ség beruházásaiból vállal je­lentős szerepet. Mindenkép­pen meg kell még említeni a bányaüzemek építőipari egy­ségét is, hiszen ez a cég az. amely a Múcsonyban épülő. 163 bám'ászlakás kivitelezé­sét végzi. A főágazat, a célcsoportos lakásberuházáson túl, a já­ráson belül nagy feladat az *vodai férőhelyek bővítése is. megyei tanács által meg­hirdetett. pályázati rendszer­hez. csatlakozott a járás is. 1980 végéig Boldván. Borsod- szirákon, Ede’ényben, Han­gácson és Szögligeten kerül sor új óvodai férőhelyek lét­rehozására. amelyeket az er­re a célra fordítandó össze­gen felül a megyei tanács is támogat anyagilag. A járás községi tanácsai­nak kezelésében levő utak karbantartását és felújítását — ahogy Körtvély Sándor fogalr azza — minőségileg teljesen új a’apokra helyez­ték. Az eddigi szétszórt, mondhatni úgy is. tervsze­rűtlen munkálatokat kon­centrálták és ha nem is az idei, de az elkövetkezendő ötéves tervidőszakban szinte valamennyi helyen felújított burkolatot kapnak a közsé­gek úthálózatai. A nagyarányú beruházáso­kat, s az ezzel járó, sokszor elkerülhetetlen bosszúságokat is igyekeznek mérsékelni. A járás valamennyi érdekelt építőipari kivitelezője, vala­mint a járási hivatal szak­emberei negyedévenként ösz- szeülnek, összegzik a megol­dót:1 feladatokat, s megbe­szélik a soron következő ten­nivalókat. Ez a kapcsolat mindegyikük érdeke, hiszen a közös gondokon, csak kö­zösen tudnak enyhíteni. Pusztafalvi Tivadar töttsége, nehezen ismeri fel, hogy e kötöttség szükségsze­rű, hogy éppen a dolgok bo­nyolultsága miatt kell a he­lyes munkamegosztás, hogy a bürokratikus aktatologatást el kell tudnunk választani attól a láncolattól, amely nélkül lehetetlen volna végére jár- ti a dolgoknak, s igazságos sorrendet tartani. A munka- megosztást javítani, finomí­tani minden felelősen dolgo­zó ember kötelessége, akár­csak fellépni a „hivatal pac- kázásai” ellen. De botorság a •’■ezetők vagy a társadalom Mbájának tekinteni, hogy az egyén cselekvési tere tör­vényszerűen mindig szűkebb annál, mint amit szíve sze­dni: felvállalna a jobbítani akaró. Cselekvésünk terét csak szívós küzdelemben, lé­pésről lépésre, a lehetőségek­kel és a feltételekkel szá­molva tágíthatjuk. Lehetősé­geinket pedig csupán a kö­zösség ereje, az együttes fel­lépés sokszorozhatja meg, nem pedig a Don Quijote-i hevület. Hol vannak már a gimná­ziumi évek, a világmegváltó éjszakai séták, beszélgetések, tervek! A fiatalemberben olthatatlan vágy ébred egy olyan munkahely iránt, ahol sokkal inkább érezné, hogy szükség van rá, ahol csak­ugyan használhatna. És még •alami sürgős: családot kel­lene már alapítani, fészket ra.cni. Családot, amelyért kürdeni kell, s hogy ez a' küzdelem új energiákat ad­jon a munkahelyi harcok megvívásához. Csakhogy eh­hez meg lakás kell, a lakás­hoz pedig pénz, pénz, pénz. A Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság és a Miskolci Szimfonikusok Kamaraegyüt­tese — a múzeumi hónap ke­retében — zenés matinét tart október 22-én, vasárnap délelőtt tizenegy órai kezdet­Valíornás, széljegyzetekkel Egybefolynak az éjszakák a nappalokkal. Az ismerősök, barátok mind tudnak külön­munkát ajánlani. Esténként statisztikai kartonokat má­sol, laponként 30 fillérért. Gipszfigurákat mintáz ma­szek kisiparosnak, újságot árul, mellékállásban liftkar­bantartó, a szezonban éjsza­kai zöldség-gyümölcsrakodó. Telket nézeget, amelyre há­zat építhetne. Végül az ösz- szespórolt összeg — megtold­va a rokonok, ismerősök köl- csöneivel — elég egy lakás- szövetkezetbe való belépésre. Hamarosan kedvére való állás, önállóbb munkakör is akad. Feleségével kettesben küszködnek-kapaszkodnak, s a két fizetésből meg a mel­lékesből néhány év alatt összejön a kocsi, a telek is. A részletek persze terhesek. Moziba járnak ugyan hébe- hóba, de utazásra, jobb ru­hákra, könyvre már nem te­lik. Különösképp a gyerek születése óta. A mellékes munkákat pedig nem lehet abbahagyni. Szórakozásra is alig-alig jut már idő, s el­maradoznak, ritkulnak a ba­rátok, ismerősök. Komoly feladatot kap: tanfolyamra küldik, neki kell a vállalat egyik üzemrészében kidolgoz­ni egy fontos javaslatot, mi­lyen termékeket kell majd korszerűbbre cserélniük, mely gyártmányok megszün­tetésének feltételeiről kell gondoskodniuk. Hosszas küszködés utón be kellett vallania, hogy a feladat meghaladja erejét. Most, amikor bizonyítania kellene, hirtelen üresnek, fáradtnak érzi magát. Pedig ebben a tel a Herman Ottó Múzeum Képtárában, a Kossuth utca 13. alatt A matiné műsorán Vivaldi három műve — Con­certo grosso, Hegedűverseny, e-moll fagottverseny — sze­repel. munkában — ha csupán részfeladatokat bíztak is rá — lenne fantázia, de még kín­lódva sem tudta összehozni, csak valami se jó, se rossz jött ki az egészből. Amolyan középszerű. Most elkeseredetten tárja szét karjait, s ezt mondja: „Elnyűttein a tehetségemet, kikészültem, szétapróztam ínagamat... És nem tudom biztosan, hol rontottam el, miért történt így. Talán mert az első csetepaténál mindig megfutamodtam? Vagy mert a legjobb törekvéseimhez sem sikerült szövetségeseket sze­reznem ?” Igen, valahol itt lehet a dolog nyitja, tűnődöm a lé­nyeget szurkáló kérdésein. Mélyen együttérzek vele, mégis arra gondolok, sokat rontott önmaga sorsán, esé­lyein. Mert igaz, ha a kö­zösség nem fogadja be, nem segíti a százhúszat verő szív­vel „túl hevesen” közeledőt, akkor könnyen tévútra tereli sorsát, meghasonlásba ker­getheti. De épp így igaz, a százhúszat verő szív sem pa­rancsolhatja rá a közösségre a maga ritmusát, s hogy a közösség fenntartás nélkül alkalmazkodjék az egyén ön­megvalósítási törekvéseihez. Mégsem a szívverés lassítása, az alkotó energiák szétapró­zása, a pótcselekvésbe való menekülés, hanem az össz­hang megkeresése a kivezető út. Kiábrándult volna G. A- De hiszen a kiábrándulás csak az ábrándözók tragikus büntetése lehet. Aki tudja, mit akar, a hogyant, a mi­értet kutatja, úgy tetszik a valóság roppant súlya alatt minden kudarc ellenére ta'p- ra áll, reális céljait s a meg­valósításhoz vezető utat és módszereket is megtalálja. Korács György Attila MILYEN HŐMÉRSÉKLETET KELL BIZTOSÍTANI A LAKÁSOKBAN? Megkezdődött a fűtési idény, és számos olvasónk kérdezi, hogy milyen hőmér­sékletet kell biztosítani a la­kásokban. A nehézipari mi­niszter vonatkozó rendelete, a lakóépületek és bérbeadás útján hasznosított, más épü­letek táv-, hő- és melegvíz- ellátásáról szól. A jogszabály előírja, hogy a távhőellátási be-endezés útján nyújtott fű­tési szolgáltatás esetében: az óv október 15. napja, és a következő év április 15. nap­ja közötti időben (fűtési idényben) úgy kell fűteni, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyi­ségek belső hőmérséklete na­ponta 8—20 óra között átla­gosan legalább plusz 20 Cel- sius-fok legyen. A lakószobá­ban, hallban, irodában példá­ul plusz 20 Celsius-fok, mos­dóhelyiségben, fürdőszobában plusz 24 Celsius-fok, az elő­szobában, konyhában, W. C.- ben plusz 16 Celsius-fok. Ha pótfűtési idény van, a hő­mérsékletnek akkor is ilyen mértékűnek kell lenni. A távhőellátási berendezés útján nyújtott fűtési hőener­giával ellátott meleg vizet egész évben folyamatosan (naponta 24 órán át), vagy hetenként 2 alkalommal 4—4 órán át, úgy kell szolgáltat­ni, hogy a meleg víz hőmér­séklete a kifolyócsapoknál legalább plusz 40 Celsius-fok legyen. A fogyasztó a fűtési, illet­ve a melegvízdíj elengedését. agy arányos mérséklését kö­vetelheti arra az időre, amíg a szolgáltatás a szolgáltató vagy a távhőellátási beren­dezés hibájából huzamosabban havonta 3 napnál hosszabb ideig, szakaszos melegvíz­szolgáltatás esetén pedig ha­vonta egynél több alkalom) szünetel, időtartama pl.: nem 24 órán át, vagy mértéke — pl. használati meleg víz csak plusz 30 Celsius-fok — az előírt időtartamot, vagy mér­téket huzamosan nem éri el. KI KAPHAT GYÜJTÖKERESKEDÖI IGAZOLVÁNYT? — kérdezi Seregi József le- ninvárosj olvasónk. A húsz évvel ezelőtt ki­adott jogszabályok helyébe a közelmúltban jelent meg a belkereskedelmi miniszter 15/1978. sz. rendelete a gyűj­tőkereskedés gyakorlásáról. A jogszabály szerint a toll-, „ nyersbőr-, a vas-fém-, pa­pír-, az üveg-, valamint a textilhulladék gyűjtőkeres­kedői igazolvány csak annak a nagykorú személynek ad­ható, aki igazolja, hogy az általa gyűjtött hulladékot a szakvállalat (pl. MÉH) meg­vásárolja. A rendelet egyértelműen előírja, hogy az említett ter­mékek gyűjtését csak erre jogosító kereskedői igazol­vány alapján lehet végezni. A gyűjtőkereskedői igazol­ványt a nagykorú, kérelmező személy lakóhelye szerint il­letékes tanács kereskedelmi szakigazgatási szerve adja ki. Az igazolványban meghatá­rozzák a gyűjthető hulladék körét, a felvásárlási helyeket. A gyűjtőkeréskedői igazol­vány alapján a jogosult kö- % teles megkeresni az illetékes hulladékgyűjtő vállalatot és azzal szerződést kell kötnie arra, hogy az általa gyűjtött uulladékot a vállalat megvá­sárolja. Ez azt jelenti, hogy a gyűjtőkereskedői igazol­vány a vállalattal kötött szerződéssel együtt érvényes; ezeken kívül a gyűjtőkeres­kedés gyakorlásához további engedély nem szükséges. Dr. Sass Tibor szívveréssel?

Next

/
Oldalképek
Tartalom