Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-08 / 212. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. szeptember 3., péntek i Alsóberecki hatoztató Háromszor balra, háromszor jobbra kell bokázni. Különböző ritmusban. Valahogy így: tá-tá-ti-íi-ti-ti ... így, ahogy táncolják, nagyon egyszerű ez az alsóberecki hatoztató. Úgy legalábbis az, ahogyan ezt a 74 éves Barna Pista bácsi csinálja. Feláll beszélgetés közben az asztaltól. és mutatja, ott. a szoba közepén. Szépen egyszerű. De lehet variálni is. Próbáljuk meg... Első lassú Jó okkal érkeztünk Alsó- bereckibe, ebbe a közel ki- lencszáz lakosú bodrogközi faluba. Mégis, csak kerülővel értünk célunkhoz. Közbeni beszélgetések során a helyi kulturális életre terelődött a téma. „A fiatalok járnak esténként a kultúrba, discó van nekik, ott táncolnak” — körülbelül eddig jutottunk. Aztán megtudtuk: az itt élők többsége eljár dolgozni; azt pedig már magunk is tapasztaltuk, hogy ilyenkor, szentemben hétköznap délutánján az itthon maradottakat is elvétve találni otthon. A hazaparancsoló este azonban itt is kapuk mögé zárja az embereket. Nehezen mozdulnak ki. A tévé? Az is. De megritkultak a közösségi találkozások mindennapi élethez tartozó eseményei is. A munkához, a szórakozáshoz tartozó tánc, dalolás alkalmai. Az öregek, idősebbek őriznek még valami itt született értéket. Tudnak ma is. De hová vigyék, hogy ne vesszen feledés homályába, kire hagyják? Második lassú Hej, pedig régen... Azt mondják az idősebbek, nem tartották itt legénynek azt, aki nem tudott hatoztatni. Asztalon, üvegek, gyertyák között is biztosan kellett tudni; a lobogós gatya nem olthatta e] a gyertyalángot... Ez hiányzik? Más lett az élet. Gazdagabb, tehetősebb; de olykor, mintha szegényesebbre, zárkózottabbra is sikerült. Például a kultúra köAz 1990-ig megépülő lakásoknak több mint egyharma- da családi házként valósul meg. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium eddig is sokat tett a családi házak építészeti színvonalának fejlesztéséért. Elkészült az a tervgyűitemény. amely széles választékot nyújt az építőknek. Általában elavult módszerekkel épülnek a családi házak és így nagy az anyagfelhasználás. Az építtető és a népgazdaság érdeke, hogy a családi házak építéséhez használt anyagok, szerkezetek csökkentsék az energiafelhasználást. Fontos cél, hogy megőrizzék a családi ház A világ legnagyobb könyv- múzeumának felépítéséről született döntés Moszkvában. A múzeum a Lenin Könyvtárban kap otthont. Anyagát több mint 100 ezer könyv alkotja maid, a szovjet hatalom első dekrétumait tartalmazó röplapoktól a legújabb díjnyertes kiadványozösségformáló erejében-al- kalmaiban, az otthonról kimozdulásokban. A Gyöngyösbokréta korszaka után még volt itt is pezsgés, tenniaka- rás. A fiatalok Barna Pisla bácsit keresték: „menni kéne... kezdiük a táncot” ... És mentek is. Szerte az országban sokan csodálhatják meg eredeti táncaikat, táncos játékaikat: kukoricafosz- tás. fonó. bevonulás, koszorúköszöntés. gyertyás tánc. És természetesen, a hatoztató. Szülőktől tanulták a gyerekek, idősebbektől a fiatalok Ma. úgy mondják, már csak a huszonöt év felettiek ismerik mindezt. Első gyors Hogy a hatoztató honnan ered, mihez kötődött, arról valaki azt mondta Juszkó Istvánéknál: „ember nem emlékszik arra .. . már apáméit is- táncolták”... Majd hozzátették, talán többet tudna mondani erről Pista bácsi. Megkerestük őt is, hogy is ne, hiszen ezért jöttünk eredetileg. Íme. az oklevél: „A Kulturális Miniszter Barna Istvánnak a népművészet terén kifejtett munkássága elismeréséül „A Nénművészet Mestere” címet adományozza”. Második gyors Az oklevelet, a kitüntetést nézegetjük, mikor Pista bácsi felesége „elszólja” magát: a hírt a községi hangosbemondó is tudtul adta. De, ezt már egyáltalán nem idevalónak tartja az ünnepelt; nem szereti ő a nagy felhajtást; minek evvel még előhozakodni. Juli néni hát „magáról” beszél inkább, meséli el, hogy esett az első öröm: — Elkezdtem sírni... Hát ez igaz lehet, Pista? — ezt kérdezgettem tőle és sírtam. Még a fiam se hitte el... Harmadik gyors Három és fél évtizedes munka elismerése a kitüntető cím. Mert a hír igaz volt. építésének azt a hagyományát, amely szerint a kivitelezés elsősorban házilagos erőn alapul. Ezért olyan korszerű és könnyű építőanyagok gyártását szorgalmazzák, amelyeknek előállítása is termelékeny, egyszerűsítik és gyorsítják a házépítést. Ezeknek az összetett feladatoknak a megoldása érdekében országos pályázatot hirdetnek a saját erős lakásépítés korszerű szerkezeteinek megtervezésére. A kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. A kész műveket november 30-ig kell elküldeniük. kig. A múzeum feladata közé tartozik többek közt, hogy áttekintést nyújtson a könyvkiadás fejlődéséről. Külön részlegben helyezik el a különleges kiadványokat: miniatűr könyveket, selyemla- pokra kézzel varrott.betűkkel írt különleges darabokat. Alkotmány napján már teljesen bizonyos. Bár Pista bácsi is, mintha máig nem merné hinni. Nehéz tőle „vallomást kicsikarni”. Ö földdel dolgozott egész életében, meg ez volt minden öröme-hite: a tánc Gyerekkorában leste el. hogy’ kell. És gyűitötte-meg- tanu.lfa a néni rigmusokat is köszöntőiket. Ha kell — ma is készen áll. Mert az ember nem magának tud. Szét kell osztani... Negyed'k gyors A fiatalok, ..akik el vannak vándorolva gvárakba. meg mindenütt, nem lehet összefogni őket” — még elmennek esténként a ..kultúrba”. A discóban táncolnak. Vajon, mit jelent nekik a tánc, mit ad? Mit tudnak maid elmesélni gyerekeiknek, baidan volt estékről? Lesz-e valami értelmes féltenivaló- juk — ami velük is kimondatja, belőlük is kiszakítja a szavakat, mint most Juli néniből: „Ha ez a korosztály kidől, hát én nem is tudom, mi lesz” ... * Most, valami felbolydult a faluban. Barna István országos kitüntetése, elismerése kapcsán. Otthon darabokban parázsló hitek, talán, fellobbannak ismét a közösség elhatározásából. Ugyan kitüntetést üdvözölni mentünk Al- sóbereckibe, de leginkább erről beszélgettünk. Arról, hogy hogyan lehetne a berecki csoportot jobban életre kelteni ? Hogyan kéne, újra-ismét, csinálni valamit, ami folytatásra érdemes? Nem azért, hogy a tánc, az itt emberöltőkön át hagyományozódott, produkcióvá fényesüljön; mutogatni valóvá. Hanem életszerűen. „Lehetne itten sok mindent csinálni, csak hát... foglalkozni kéne vele. Kellene valaki, aki irányítson, segítsen bennünket” — mondta a beszélgetések során valaki. Kitüntetést üdvözölni mentünk Alsóbereckibe. Kérdésekkel jöttünk el. Kérdésekkel forgolódom magam is. Látom már, nem is olyan egyszerű ez a „hatoztató”. Talán a ritmussal van még valami baj. Talán valami mással. Ténagy József Goromba idő volt, egész nap zuhogott. Hiába kerestük a mezei embereket, a rétek, erdőik vízben álltak. Pedig úgy véltük, hogy itt, a megye déli részein sikerül még látnunk valamit a nyár utolsó lélegzeteiből, ehelyett már az ősz első „kemény” napját fogtuk ki. Csak nagy ritkán láttunk a fák védelmébe menekült, párolgó testű csordákat, kondákat, a néptelen országúton az eső, és a hideg vált társunkká. Az emberek a házakba húzódtak, várták, hogy újra dolgozhassanak. — Rossz, esős, hűvös, sötét volt ez a nyár — mondta Egerlövőn Rajna László- né. — Tudják, én bedolgozóként hímezni szoktam, s a legjobb az, ha kiülhetek a ház elé. és a nanfény'Világít, a munkámhoz. Az idén ezt szmte sohasem tehettem meg. Villanyfénynél rongálódott a szemem. Mennyit keresek vele? Nyuffdíias vagyok, a báz- táii mellett akad még elég időm varrogatni. Jobb hónapokban másfél ezer forint is kerül belőle a konvhfma. de azért nagyon sóikat kell dolgozni. A postán is csend volt. Hét telefonvonal van a faluban, de azon a napon kevés hívás történt AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ 1 fő (férfi) munkavállalót, szociálpolitikai előadó munkakörbe az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci üzemegysége. Iskolai végzettség: legalább közgazdasági technikum. Bérezés: a VKSZ szerint. Jelentkezés személyesen, Miskolc, Besenyői u„ ÉPFU-telep, III. emelet, 33-as szoba. A szép családi házak építéséért Könyvmúzeum Bozsik István rajza Borsodi művelődés Bizonyára nem véletlen, hogy a Borsodi művelődés idei első számában oktatásnevelés centrikus írások láttak napvilágot, pontosabban szólva, nyomdafestéket. S aligha magyarázható azzal, hogy a pedagógusok körében nőtt meg a publikációs kedv, hiszen a közművelődés területén dolgozó szerzők, például dr. Szabadfalvi -József megyei múzeumigazgató is, az iskolai kapcsolatokat, vonatkozásokat feszegetik írásukban. S ha már név szeript is utaltunk szerzőre, nem érdektelen magára az írásra is. Már csak azért is, mert a „Meditáció a múzeumok és az iskolák kapcsolatáról” című írás és Rézműves János: A közművelődési hatások szerepe a humán műveltség kialakításában és továbbfejlesztésében című tanulmánya nem egy helyütt találkozik. Szabadfalvi József, statisztikai adatokra támaszkodva írja: „A múzeumok látogatóinak kb. 60 százaléka az iskolás korúak közül kerül ki”. S ezzel mintegy ellentétes megállapításra jut Rézműves János, aki ugyancsak tapasztalatokat összegezve ír ja. le: „A könyvtárak szerepe a történelem- tanításban messze elmarad a magyartanítás adatai mögött ... Még szerényebbek a múzeumi hatások. A már érintett történelmi óraszámok mellett az összes 4 százalékában találkozott a szakfelügyelet közvetlen és közvetett — szaktermek múzeumi, másolati anyagait is beleszámítva — múzeumi hatásokkal”. Az ellentmondás csak látszólagos. Szabadfalvi József ténymegállapítása csak kiindulópont ugyanis a kérdések egész sorához, amely a mai múzeumi adottságok ismeretében a múzeumok és az oktatás kapcsolódásának egész területét átöleli, s felveti azokat a gondokat, amelyek az eredményesebb, hatékonyabb munkát gátoliák. Hasznos ismeretek egész sorát tartalmazza Bujdos János : A szakmunkásképzés szerepe, jelentősége a megye társadalmi életében című tanulmánya, amely a megye gazdasági struktúrájának figyelembevételével méri fel az eredményeket, s szabja meg a feladatokat. Több írás foglalkozik az óvodai neveléssel, s hasznos ismereteket adnak a pedagógusoknak a pedagógiai tervezéssel és a munkára neveléssel foglalkozó írások. A Borsodi művelődés legújabb számának szerzői elsősorban megyei szakemberek, gyakorló pedagógusok, de találunk közöttük minisztériumi főosztályvezetőt és főiskolai tanárokat is. Helyes és jó törekvés ez, hiszen így a konkrét,^ gyakorlati tapasztalatokra támaszkodó írások mellett az oktató-nevelő munka egy-egy területét elméleti síkon megközelítő, orientáló tanulmányokat is adhatnak a folyóirat olvasói kezébe. (cs. a.) Falvak, esőben — Mostanában az egészségházért szorítunk — mondta a postamesternő, Molnár Ká- rolyné, aki társadalmi munkában a tanácselnöki teendőket is elvégzi. — A rossz állapotban levő épület már mindenképpen felújításra szorulna, de kevés pénzünk van rá. Most „manőverezni” kell egy kicsit, az összegeket több helyről átcsoportosítani. mert a rendelőre égetően nagy szükség van. Itt is, mint mindenhol, sok az idős, beteg ember, van akinek naponta kell Kövesdre utaznia az injekciókért. Sajnos, már csak hetente egyszer lesz rendelés, a város hatos körzetéhez csatoltak bennünket, és az orvosok is minden hónapban váltanak. Nem a legiobb megoldás ez így. de csak ennyi a lehetőségünk ... — Mivel foglalkoznak ezekben a napokban a „lövetek”? — Ha az idő engedné, akkor a sarjúszéna kaszálásával. Levágják majd az árokpartokat is, szükség van a takarmányra, hiszen nagy az állatállomány. A férfiak legnagyobb része egyébként a mezőkövesdi Matyó Termelő- szövetkezetben, most éppen a mi falunk határában levő szárítóüzemben dolgozik. Az asszonyok, lányok a ..kismotorba”, és a MEZŐGÉP helyi üzemébe járnak. Tiszabáholnán a községi tanácson Rőtby Lászlóné vb- titkár kijelentése meglepő. — Jól jött az eső — mondja — a kukorica alja már egészen sárga, száraz volt. Most maid egy kicsit leszívódik a víz. el lehet kezdeni a burgonyaásást. Nálunk mindenki iparkodik, igyekszik lépést tartani a fejlődéssel. Akik nem tsz-tagok. azok vagy a tiszadorogmai varrodába járnak át. vagy Kövesdre, a Matyó Házban dolgoznak be. hímzéssel foglalkoznak. Nem tudnék talán tíz embert sem „előállítani” aki ne akarna újat, többet. Ennek jele az úi óvoda is. A megyei tanács által meghirdetett óvodafejlesztési pályázaton Tiszabábolna is nyert egymillió forintot. if íf ill JfaléiÉi-ieí Az Akadémiai Kiadó két újabb kiadványára hívjuk l'el az alábbiakban a figyelmet. Az egyik valójában második kiadás, de bátran tekinthetjük teliesen újnak, hiszen az első 1940-ben jelent meg. A címe: , FEDICS MIHÁLY MESÉL, a kötethez a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket pedig Ortutay Gyula írta. A nemrégen elhunyt akadémikus Fedics Mihály meséinek közreadásával iskolát teremtett: a népi egyéniségkutató iskolát. Fedics az első magyar mesemondó, akinek nemcsak meséivel találkozunk a könyv lapjain, hanem életkörülményeire, egyéniségére is fény derül. Először — mint beleztük— 1940- ben, az Üj Magyar Nénköl- tési Gyűjtemény első köteteként jelent meg, az akkori kiadói viszonyoknak megfelelően igen kis néldányszám- ban. Az Akadémiai Kiadó most Ortutay Gvula iránti tiszteletből második kiadásban teszi közzé ezt a magyar folklórkutatásban korszakalkotó, ritkaságszámba menő könyvet, amely Fedics Mihály meséi közül negyvenet tartalmaz, köztük kettőt két változatban. A másik kötet a Sorsdöntő történelmi napok című sorozat immár harmadik kötele, A ROZGONYI CSATA, s ebben Kristó Gyula, az 1312. június 15-i rozgonyi csata kapcsán — amikor is a történelmi haladást képviselő királvi hatalom hadereje Károly Róbert vezetésével a feilődést hátráltató kiskirályok egyikének. Aba Amadé fiainak seregével ütközött meg — egyrészt azt követi nyomon, hogyan vezetett az Anjou-csal áclból szármázó Károly Róbert útja Nápolyiéi az Árpádok kihalása következtében megürült magyar trón elfoglalás! kísérletein át a rozgonyi csatamezőig. Másrészt azt. miként került sor szükségszerű ösz- szeütköz^sre a honfoglaló ősökkel büszkélkedő Aba Avnadé-fiak és az orsmvegve- sítő Aniou-király között. A kötet részletesen megismertet nemcsak a két tábor társadalmi összetételével szövetségi bázisával és a csata körülményeivel. hanem a résztvevők egvéni sorsa mellett az ország helyzetének alakulásával is. — Ez elegendő volt első lénésnek — mondta a vb- titkár. — A másodikat a helybeli Rákóczi Termelőszövetkezet tette meg, amikor 200 ezer forintos támogatást ajánlott fel. Ezután szinte az egész falu összefogott az óvodáért. A termelőszövetkezet éoítőbrigádia kiásta az alapot. A füzesabonyi közműépítő üzem is több. mint 100 ezer forint értékű munkát végzett el ellenszolgáltatás né’kül. No. 's oersze a lakosok sem maradtak ki, jóformán mindenki segített, „tüsténkedett”, hogy minél hemarp'-h felhúzhassák a falakat. Igv tarthatunk most Ott. hogv nemsokára p1ké«zül az első rész. amelyben huszonöt gyereket helyezhetünk el. Mi úiság volt még Tisza- bábolnán? A falu lakéi őrzik a basvományokat. Sokan készülődtek a kisasszonvnaoi búcsúra. Az előző napokban lemeszelték a házak faiét, csinos! ígatták a portát Aznap bosszankodtak is egv jó páran: az eső felcsapta be- niszkította a frissen festett falakat De azért reménykedtek, hogy a búcsú most is szép lesz. <u. j.)
