Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-08 / 212. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. szeptember 3., péntek i Alsóberecki hatoztató Háromszor balra, három­szor jobbra kell bokázni. Kü­lönböző ritmusban. Valahogy így: tá-tá-ti-íi-ti-ti ... így, ahogy táncolják, nagyon egy­szerű ez az alsóberecki ha­toztató. Úgy legalábbis az, ahogyan ezt a 74 éves Barna Pista bácsi csinálja. Feláll beszélgetés közben az asztal­tól. és mutatja, ott. a szoba közepén. Szépen egyszerű. De lehet variálni is. Próbáljuk meg... Első lassú Jó okkal érkeztünk Alsó- bereckibe, ebbe a közel ki- lencszáz lakosú bodrogközi faluba. Mégis, csak kerülő­vel értünk célunkhoz. Köz­beni beszélgetések során a helyi kulturális életre terelő­dött a téma. „A fiatalok jár­nak esténként a kultúrba, discó van nekik, ott táncol­nak” — körülbelül eddig ju­tottunk. Aztán megtudtuk: az itt élők többsége eljár dol­gozni; azt pedig már ma­gunk is tapasztaltuk, hogy ilyenkor, szentemben hétköz­nap délutánján az itthon maradottakat is elvétve ta­lálni otthon. A hazaparan­csoló este azonban itt is ka­puk mögé zárja az embere­ket. Nehezen mozdulnak ki. A tévé? Az is. De megritkul­tak a közösségi találkozások mindennapi élethez tartozó eseményei is. A munkához, a szórakozáshoz tartozó tánc, dalolás alkalmai. Az öregek, idősebbek őriznek még vala­mi itt született értéket. Tud­nak ma is. De hová vigyék, hogy ne vesszen feledés ho­mályába, kire hagyják? Második lassú Hej, pedig régen... Azt mondják az idősebbek, nem tartották itt legénynek azt, aki nem tudott hatoztatni. Asztalon, üvegek, gyertyák között is biztosan kellett tud­ni; a lobogós gatya nem olt­hatta e] a gyertyalángot... Ez hiányzik? Más lett az élet. Gazdagabb, tehetősebb; de olykor, mintha szegénye­sebbre, zárkózottabbra is si­került. Például a kultúra kö­Az 1990-ig megépülő laká­soknak több mint egyharma- da családi házként valósul meg. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium eddig is sokat tett a családi házak építészeti színvonalának fej­lesztéséért. Elkészült az a tervgyűitemény. amely széles választékot nyújt az építők­nek. Általában elavult mód­szerekkel épülnek a családi házak és így nagy az anyag­felhasználás. Az építtető és a népgazdaság érdeke, hogy a családi házak építéséhez hasz­nált anyagok, szerkezetek csökkentsék az energiafel­használást. Fontos cél, hogy megőrizzék a családi ház A világ legnagyobb könyv- múzeumának felépítéséről született döntés Moszkvá­ban. A múzeum a Lenin Könyvtárban kap otthont. Anyagát több mint 100 ezer könyv alkotja maid, a szov­jet hatalom első dekrétumait tartalmazó röplapoktól a leg­újabb díjnyertes kiadványo­zösségformáló erejében-al- kalmaiban, az otthonról ki­mozdulásokban. A Gyöngyös­bokréta korszaka után még volt itt is pezsgés, tenniaka- rás. A fiatalok Barna Pisla bácsit keresték: „menni ké­ne... kezdiük a táncot” ... És mentek is. Szerte az or­szágban sokan csodálhatják meg eredeti táncaikat, tán­cos játékaikat: kukoricafosz- tás. fonó. bevonulás, koszo­rúköszöntés. gyertyás tánc. És természetesen, a hatozta­tó. Szülőktől tanulták a gye­rekek, idősebbektől a fiata­lok Ma. úgy mondják, már csak a huszonöt év felettiek ismerik mindezt. Első gyors Hogy a hatoztató honnan ered, mihez kötődött, arról valaki azt mondta Juszkó Istvánéknál: „ember nem emlékszik arra .. . már apá­méit is- táncolták”... Majd hozzátették, talán többet tud­na mondani erről Pista bá­csi. Megkerestük őt is, hogy is ne, hiszen ezért jöttünk eredetileg. Íme. az oklevél: „A Kulturális Miniszter Bar­na Istvánnak a népművészet terén kifejtett munkássága elismeréséül „A Nénművészet Mestere” címet adományoz­za”. Második gyors Az oklevelet, a kitüntetést nézegetjük, mikor Pista bácsi felesége „elszólja” magát: a hírt a községi hangosbemon­dó is tudtul adta. De, ezt már egyáltalán nem idevaló­nak tartja az ünnepelt; nem szereti ő a nagy felhajtást; minek evvel még előhozakod­ni. Juli néni hát „magá­ról” beszél inkább, meséli el, hogy esett az első öröm: — Elkezdtem sírni... Hát ez igaz lehet, Pista? — ezt kérdezgettem tőle és sírtam. Még a fiam se hitte el... Harmadik gyors Három és fél évtizedes munka elismerése a kitünte­tő cím. Mert a hír igaz volt. építésének azt a hagyomá­nyát, amely szerint a kivite­lezés elsősorban házilagos erőn alapul. Ezért olyan kor­szerű és könnyű építőanya­gok gyártását szorgalmazzák, amelyeknek előállítása is ter­melékeny, egyszerűsítik és gyorsítják a házépítést. Ezek­nek az összetett feladatoknak a megoldása érdekében or­szágos pályázatot hirdetnek a saját erős lakásépítés korsze­rű szerkezeteinek megterve­zésére. A kiírást már átvehe­tik az érdeklődők az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban. A kész műve­ket november 30-ig kell el­küldeniük. kig. A múzeum feladata közé tartozik többek közt, hogy áttekintést nyújtson a könyv­kiadás fejlődéséről. Külön részlegben helyezik el a kü­lönleges kiadványokat: mi­niatűr könyveket, selyemla- pokra kézzel varrott.betűkkel írt különleges darabokat. Alkotmány napján már tel­jesen bizonyos. Bár Pista bá­csi is, mintha máig nem mer­né hinni. Nehéz tőle „vallo­mást kicsikarni”. Ö földdel dolgozott egész életében, meg ez volt minden öröme-hite: a tánc Gyerekkorában leste el. hogy’ kell. És gyűitötte-meg- tanu.lfa a néni rigmusokat is köszöntőiket. Ha kell — ma is készen áll. Mert az ember nem magának tud. Szét kell osztani... Negyed'k gyors A fiatalok, ..akik el van­nak vándorolva gvárakba. meg mindenütt, nem lehet összefogni őket” — még el­mennek esténként a ..kul­túrba”. A discóban táncol­nak. Vajon, mit jelent nekik a tánc, mit ad? Mit tudnak maid elmesélni gyerekeiknek, baidan volt estékről? Lesz-e valami értelmes féltenivaló- juk — ami velük is kimon­datja, belőlük is kiszakítja a szavakat, mint most Juli né­niből: „Ha ez a korosztály kidől, hát én nem is tudom, mi lesz” ... * Most, valami felbolydult a faluban. Barna István orszá­gos kitüntetése, elismerése kapcsán. Otthon darabokban parázsló hitek, talán, fellob­bannak ismét a közösség el­határozásából. Ugyan kitün­tetést üdvözölni mentünk Al- sóbereckibe, de leginkább er­ről beszélgettünk. Arról, hogy hogyan lehetne a berecki cso­portot jobban életre kelteni ? Hogyan kéne, újra-ismét, csinálni valamit, ami folyta­tásra érdemes? Nem azért, hogy a tánc, az itt emberöl­tőkön át hagyományozódott, produkcióvá fényesüljön; mu­togatni valóvá. Hanem élet­szerűen. „Lehetne itten sok mindent csinálni, csak hát... foglalkozni kéne vele. Kelle­ne valaki, aki irányítson, se­gítsen bennünket” — mondta a beszélgetések során valaki. Kitüntetést üdvözölni men­tünk Alsóbereckibe. Kérdé­sekkel jöttünk el. Kérdések­kel forgolódom magam is. Látom már, nem is olyan egyszerű ez a „hatoztató”. Talán a ritmussal van még valami baj. Talán valami mással. Ténagy József Goromba idő volt, egész nap zuhogott. Hiába kerestük a mezei embereket, a rétek, erdőik vízben álltak. Pedig úgy véltük, hogy itt, a me­gye déli részein sikerül még látnunk valamit a nyár utol­só lélegzeteiből, ehelyett már az ősz első „kemény” napját fogtuk ki. Csak nagy ritkán láttunk a fák védelmébe me­nekült, párolgó testű csordá­kat, kondákat, a néptelen or­szágúton az eső, és a hideg vált társunkká. Az emberek a házakba hú­zódtak, várták, hogy újra dolgozhassanak. — Rossz, esős, hűvös, sö­tét volt ez a nyár — mond­ta Egerlövőn Rajna László- né. — Tudják, én bedolgozó­ként hímezni szoktam, s a legjobb az, ha kiülhetek a ház elé. és a nanfény'Világít, a munkámhoz. Az idén ezt szmte sohasem tehettem meg. Villanyfénynél rongálódott a szemem. Mennyit keresek ve­le? Nyuffdíias vagyok, a báz- táii mellett akad még elég időm varrogatni. Jobb hóna­pokban másfél ezer forint is kerül belőle a konvhfma. de azért nagyon sóikat kell dol­gozni. A postán is csend volt. Hét telefonvonal van a faluban, de azon a napon kevés hí­vás történt AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ 1 fő (férfi) munkavállalót, szociálpolitikai előadó munkakörbe az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci üzemegysége. Iskolai végzettség: legalább közgazdasági technikum. Bérezés: a VKSZ szerint. Jelentkezés személyesen, Miskolc, Besenyői u„ ÉPFU-telep, III. emelet, 33-as szoba. A szép családi házak építéséért Könyvmúzeum Bozsik István rajza Borsodi művelődés Bizonyára nem véletlen, hogy a Borsodi művelődés idei első számában oktatás­nevelés centrikus írások lát­tak napvilágot, pontosabban szólva, nyomdafestéket. S aligha magyarázható azzal, hogy a pedagógusok körében nőtt meg a publikációs kedv, hiszen a közművelődés terü­letén dolgozó szerzők, például dr. Szabadfalvi -József megyei múzeumigazgató is, az iskolai kapcsolatokat, vonatkozáso­kat feszegetik írásukban. S ha már név szeript is utal­tunk szerzőre, nem érdektelen magára az írásra is. Már csak azért is, mert a „Meditáció a múzeumok és az iskolák kap­csolatáról” című írás és Réz­műves János: A közművelő­dési hatások szerepe a hu­mán műveltség kialakításá­ban és továbbfejlesztésében című tanulmánya nem egy helyütt találkozik. Szabadfal­vi József, statisztikai adatok­ra támaszkodva írja: „A mú­zeumok látogatóinak kb. 60 százaléka az iskolás korúak közül kerül ki”. S ezzel mint­egy ellentétes megállapításra jut Rézműves János, aki ugyancsak tapasztalatokat összegezve ír ja. le: „A könyv­tárak szerepe a történelem- tanításban messze elmarad a magyartanítás adatai mö­gött ... Még szerényebbek a múzeumi hatások. A már érintett történelmi óraszámok mellett az összes 4 százalé­kában találkozott a szakfel­ügyelet közvetlen és közve­tett — szaktermek múzeumi, másolati anyagait is beleszá­mítva — múzeumi hatások­kal”. Az ellentmondás csak látszólagos. Szabadfalvi Jó­zsef ténymegállapítása csak kiindulópont ugyanis a kérdé­sek egész sorához, amely a mai múzeumi adottságok ismere­tében a múzeumok és az ok­tatás kapcsolódásának egész területét átöleli, s felveti azokat a gondokat, amelyek az eredményesebb, hatéko­nyabb munkát gátoliák. Hasznos ismeretek egész sorát tartalmazza Bujdos Já­nos : A szakmunkásképzés szerepe, jelentősége a megye társadalmi életében című ta­nulmánya, amely a megye gazdasági struktúrájának fi­gyelembevételével méri fel az eredményeket, s szabja meg a feladatokat. Több írás foglalkozik az óvodai neveléssel, s hasznos ismereteket adnak a pedagó­gusoknak a pedagógiai ter­vezéssel és a munkára neve­léssel foglalkozó írások. A Borsodi művelődés leg­újabb számának szerzői el­sősorban megyei szakembe­rek, gyakorló pedagógusok, de találunk közöttük minisz­tériumi főosztályvezetőt és főiskolai tanárokat is. Helyes és jó törekvés ez, hiszen így a konkrét,^ gyakorlati tapasz­talatokra támaszkodó írások mellett az oktató-nevelő mun­ka egy-egy területét elméleti síkon megközelítő, orientáló tanulmányokat is adhatnak a folyóirat olvasói kezébe. (cs. a.) Falvak, esőben — Mostanában az egészség­házért szorítunk — mondta a postamesternő, Molnár Ká- rolyné, aki társadalmi mun­kában a tanácselnöki teen­dőket is elvégzi. — A rossz állapotban levő épület már mindenképpen felújításra szorulna, de kevés pénzünk van rá. Most „manőverezni” kell egy kicsit, az összege­ket több helyről átcsoporto­sítani. mert a rendelőre ége­tően nagy szükség van. Itt is, mint mindenhol, sok az idős, beteg ember, van aki­nek naponta kell Kövesdre utaznia az injekciókért. Saj­nos, már csak hetente egy­szer lesz rendelés, a város hatos körzetéhez csatoltak bennünket, és az orvosok is minden hónapban váltanak. Nem a legiobb megoldás ez így. de csak ennyi a lehető­ségünk ... — Mivel foglalkoznak ezek­ben a napokban a „lövet­ek”? — Ha az idő engedné, ak­kor a sarjúszéna kaszálásá­val. Levágják majd az árok­partokat is, szükség van a takarmányra, hiszen nagy az állatállomány. A férfiak leg­nagyobb része egyébként a mezőkövesdi Matyó Termelő- szövetkezetben, most éppen a mi falunk határában levő szárítóüzemben dolgozik. Az asszonyok, lányok a ..kismo­torba”, és a MEZŐGÉP he­lyi üzemébe járnak. Tiszabáholnán a községi tanácson Rőtby Lászlóné vb- titkár kijelentése meglepő. — Jól jött az eső — mond­ja — a kukorica alja már egészen sárga, száraz volt. Most maid egy kicsit leszí­vódik a víz. el lehet kezdeni a burgonyaásást. Nálunk min­denki iparkodik, igyekszik lé­pést tartani a fejlődéssel. Akik nem tsz-tagok. azok vagy a tiszadorogmai varro­dába járnak át. vagy Kö­vesdre, a Matyó Házban dol­goznak be. hímzéssel foglal­koznak. Nem tudnék talán tíz embert sem „előállítani” aki ne akarna újat, többet. Ennek jele az úi óvoda is. A megyei tanács által meg­hirdetett óvodafejlesztési pá­lyázaton Tiszabábolna is nyert egymillió forintot. if íf ill JfaléiÉi-ieí Az Akadémiai Kiadó két újabb kiadványára hívjuk l'el az alábbiakban a figyelmet. Az egyik valójában második kiadás, de bátran tekinthet­jük teliesen újnak, hiszen az első 1940-ben jelent meg. A címe: , FEDICS MIHÁLY MESÉL, a kötethez a bevezető tanul­mányt és a jegyzeteket pe­dig Ortutay Gyula írta. A nemrégen elhunyt akadé­mikus Fedics Mihály meséi­nek közreadásával iskolát te­remtett: a népi egyéniségku­tató iskolát. Fedics az első magyar mesemondó, akinek nemcsak meséivel találko­zunk a könyv lapjain, ha­nem életkörülményeire, egyé­niségére is fény derül. Elő­ször — mint beleztük— 1940- ben, az Üj Magyar Nénköl- tési Gyűjtemény első kötete­ként jelent meg, az akkori kiadói viszonyoknak megfe­lelően igen kis néldányszám- ban. Az Akadémiai Kiadó most Ortutay Gvula iránti tiszteletből második kiadás­ban teszi közzé ezt a magyar folklórkutatásban korszakal­kotó, ritkaságszámba menő könyvet, amely Fedics Mi­hály meséi közül negyvenet tartalmaz, köztük kettőt két változatban. A másik kötet a Sors­döntő történelmi napok cí­mű sorozat immár harmadik kötele, A ROZGONYI CSATA, s ebben Kristó Gyula, az 1312. június 15-i rozgonyi csata kapcsán — amikor is a történelmi haladást képvise­lő királvi hatalom hadereje Károly Róbert vezetésével a feilődést hátráltató kiskirá­lyok egyikének. Aba Amadé fiainak seregével ütközött meg — egyrészt azt követi nyomon, hogyan vezetett az Anjou-csal áclból szármázó Károly Róbert útja Nápoly­iéi az Árpádok kihalása kö­vetkeztében megürült ma­gyar trón elfoglalás! kísérle­tein át a rozgonyi csatame­zőig. Másrészt azt. miként került sor szükségszerű ösz- szeütköz^sre a honfoglaló ősökkel büszkélkedő Aba Avnadé-fiak és az orsmvegve- sítő Aniou-király között. A kötet részletesen megismertet nemcsak a két tábor társa­dalmi összetételével szövetsé­gi bázisával és a csata körül­ményeivel. hanem a résztve­vők egvéni sorsa mellett az ország helyzetének alakulásá­val is. — Ez elegendő volt első lénésnek — mondta a vb- titkár. — A másodikat a helybeli Rákóczi Termelőszö­vetkezet tette meg, amikor 200 ezer forintos támogatást ajánlott fel. Ezután szinte az egész falu összefogott az óvo­dáért. A termelőszövetkezet éoítőbrigádia kiásta az ala­pot. A füzesabonyi közmű­építő üzem is több. mint 100 ezer forint értékű mun­kát végzett el ellenszolgálta­tás né’kül. No. 's oersze a lakosok sem maradtak ki, jóformán mindenki segített, „tüsténkedett”, hogy minél hemarp'-h felhúzhassák a fa­lakat. Igv tarthatunk most Ott. hogv nemsokára p1ké«zül az első rész. amelyben hu­szonöt gyereket helyezhetünk el. Mi úiság volt még Tisza- bábolnán? A falu lakéi őr­zik a basvományokat. Sokan készülődtek a kisasszonvnaoi búcsúra. Az előző napokban lemeszelték a házak faiét, csinos! ígatták a portát Az­nap bosszankodtak is egv jó páran: az eső felcsapta be- niszkította a frissen festett falakat De azért reménykedtek, hogy a búcsú most is szép lesz. <u. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom