Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-06 / 210. szám
1978. szeptember 6., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZ.AG 5 Tanácskozás a MÉSZÖV első félévi munkájáról A tiszta vizekért A napokban elnökségi ülésen számoltak be a MÉSZÖV 1978-as első félévi munkájáról a ,szerencsi áfésznél. Megyénk áfészeinek gazdálkodása általában jónak ítélhető. A bolti kiskereskedelmi forgalom fejlődése a tervezettnek megfelelő, a vendéglátóipari tervet pedig jelentősen túlteljesítették. Javulás tapasztalható a termék- forgalmazásban is. A megyei áfészek árbevétele az 1977. első félévihez viszonyítva 7,2 százalékkal nőtt. A forgalom javításában a legjobb eredményt az emődi, az abaúj- szántói, a tolcsvai és a mezőkeresztesi áfészek érték el. A bolti kiskereskedelmen belül az élelmiszer-ellátás forgalma nőtt a legintenzívebben, 13,7 százalékkal. Javult a lakosság ellátása tejes tejtermékekből, péksüteményekből, tojásból, valamint különféle édesipari és lisztes áruféleségekből. Az előző évihez hasonló kínálat volt a vágott baromfiból, a száraz tésztákból és a konzervárukból. A kedvezőtlen időjárás miatt viszont a zöldség- és gyümölcsféleségek később értek meg. így a kínált mennyiség az elmúlt év első felének mindössze kétharmadát érte el. A ruházati árucikkek körében a tervezett 6 százalékos emelkedés helyett csak 3,(1 százalékos emelkedést értek el. Az alapvető, napi ruházati cikkekből kielégítő volt a mennyiség és a választék, az import farmerekből, a munkaruházatokból, lakástextíliákból, szőnyegekből és konfekcionált termékekből azonban elmaradtak az igényektől. A vendéglátói üzemág kismértékben haladta meg a tervezettet. Kedvezően alakult az ételforgalom, a cukrász termelőüzemek viszont nem elégítették ki a szükségleteket. Az alkoholmentes italok forgalma 6,9 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát. Tovább bővült a választék, rendszeresebb volt a kiszállítás. Az áfészek árukészleteik 88 százalékát a nagykereskedelmi vállalatoktól szerzik be. Tevékenységükkel a MÉSZÖV vezetői elégedettek. Hasonló a helyzet az élemiszergazdál- kodásnál is. A nyereség alakulásáról viszont már nem mondható ugyanez el. Erre az esztendőre az áfészek 6,9 százalékos nyereségnövekedést terveztek, amelynek teljesítése a felmerült, részben objektív okok miatt várhatóan elmarad. Ugyancsak a MÉSZÖV feladatai közé tartozik a takarékszövetkezetek munkájának irányítása, koordinálása és felügyelete is. 1970-as évi működésüket a szövetkezet- politikai célkitűzések, a jog- szabályok, valamint a SZÖ- VOSZ VIII. kongresszusán elfogadott irányelvek határozták meg. A megye 364 települése közül 229 helyen végzik tevékenységüket a takarékszövetkezetek. Munkájuk átfogja a települések 82,1 százalékát. Tovább fejlődött az év első felében a betétszerzési tevékenység is. 1978. január 1-hez viszonyítva a betétállomány 7,7 százalékkal növekedett. A legnagyobb emelkedést Kazincbarcikán és Sárospatakon érték el. A népgazdasági terv, a hi- telpolitikai irányelvek, a megfelelő feltételek biztosítása érdekében 1978 második félévére a takarékszövetkezetek legfontosabb feladatukként a következőket jelölték meg. A leglényegesebb a lakossági megtakarítások takarékbet étbe való összegyűjtése, továbbá a betétgyűjtő tevékenység fokozása. Lényeges, hogy a lakosság továbbra is megfelelő tájékoztatást kapjon az új kamatozási feltételekről. A taglétszám növelését pedig elsősorban a fiatalokból, a munkásokból és a nők köréből kell biztosítaniuk. Ezek a legfontosabb feladatok a vezetés színvonalának javítása és a helyi szervek önállóságának fokozása érdekében. A MÉSZÖV harmadik fontos területe a lakásépítő szövetkezetek munkájának irányítása. Az V. ötéves tervidőszakra megyénk lakásépítő szövetkezetei 858 lakás építését tervezik, amelyből 204 lakás még a IV. ötéves tervből húzódott át. A lemaradás oka elsősorban a kivitelezői kapacitás hiánya. Ebben az évlsen 134 lakás megépítése a terv. Az év hátralevő részében még további 78 lakás építését tervezik. 1978. június 30-án Borsod megyében 54 lakásfenntartó szövetkezet működött. A hozzájuk tartozó lakások száma közel 15 ezer. A lakásszövetkezetek működésével a MÉSZÖV vezetői elégedettek, eredményeik fokozása, tevékenységük színvonalának emelése érdekében t azonban tovább kell javítani a karbantartási munkálatokon, s mielőbb felszámolni a még meglevő hiányosságokat. (monos) A felszíni vizek elszennyeződése új fejezetet nyitott számos tudományág történetében. A szennyvíztisztítás mint új, alkalmazott tudomány, egy re jelentősebb lett. Az ipar és a mezőgazdaság, a közművesített várostelepülések rohamos fejlődése rá- kényszerítette a mérnököket, higiónikusokat, hidrobiológu- sokat, vegyészeket, hogy feltárják a szennyvíztisztítás lehetőségeinek legkülönbözőbb módszereit. A vízfolyások öntisztító képességének felhasználása a szennyvizek biológiai tisztításában csak addig a határig terjedhet, amíg a befolyó szennyvizek mennyisége és minősége összhangban van a víz élővilágának elbontó, illetve az elbomlott szerves anyagokat raktározó képességével. Ha ez nem biztosítható, kimerül a vízfolyás öntisztító képessége. Ennek az állapotnak azonban nem szabad bekövetkeznie a vízfolyásban, mert egyrészt elpusztítja annak hasznos halállományát, másrészt ebben az esetben, ha ivó- vágj' ipa- rivíz-kivételre kerül sor, nagymértékben megnövekszik a vízfolyásból vett víz tisztítási költsége, a szennj’- vízzé alakult vízfolyás azonban már az emberi életre is veszélyessé válik. A szennj'vizek biológiai tisztítását tehát más módon kell megoldani, ha a szennyvizeket befogadó vízfolyás nem bír már el több szennj’- vízterhelést. Biológiai szennyvíztisztító berendezéseket kell építeni, de ezek működésének egyik előfeltétele, hogy a tisztításra kerülő szennyvizekhez ne kerüljenek olya^ szennyvizek, amelyek a berendezés működését biztosító élővilágot elpusztítják. A biológiai csepegtető testekben történt biológiai szennyvíz- tisztítás lényege, hogy a különböző rendszerű ülepítő berendezésekben jól ülepített szennyvizet minél nagj'obb felületre osszák szét, minél több levegővel érintkezzék a szennj'víz. A benne oldott szerves anj’agokat a nagy testfelületeken kialakult baktériumhártyák baktériumtömegei felfalják, átalakítják és a vízből kivonják. Képünkön: hatalmas szennyvízülepítő berendezések. Sor es udito ital Új óvodák, lakások I gpapi ózdi járás Az ózdi járásban évekkel ezelőtt célul tűzték, hogy egyetlen földút se maradjon. Az útépítéssel, a korszerűsítéssel jó ütemben haladnak; az erre az évre tervezett munkálatok 70 százaléka már elkészült. Az ez évi községfejlesztési feladatokat szintén eredményesen teljesítik a településeken. Putnokon megtörtént a szennyvíztisztító telep első ütemének műszaki átadása, a Rákóczi úti szennyvíz főgyüj- tőcsatorna befejezését szeptember 30-ig tervezik. A második ütem tereprendezési munkálatai elkészültek; a 700 köbméter kapacitású szennyvíztisztítót a jövő év őszén adják át. A Putnokon épülő 292 bányászlakás tereprendezését elvégezték, az alagútzsalus technológiával készülő lakások közül 190 már épül. Ugyancsak szerelik a hőközpont szerkezeti elemeit is. A körzeti általános iskola diákotthona ebben a tanévben már 240 tanulónak biztosítja a kénj’elmes bentlakást. A diákotthon bővítési munkáira 5 millió forintot fordítottak az idén Putnokon. Az idén az ózdi járás több községében épülnek célcso-! portos beruházású lakások. Hangonj'ban két lakás közül egj'et már átadtak, Putnokon négy célcsoportos lakás előkészítési munkáit végzik. Szeptember 1-én adták át Arlón a megépült hat lakást, amelyekre több mint 2 millió forintot fordított a nagyközségi tanács. Az idén elkészülnek az új tanácsháza tereprendezési munkáival is. A régi gond Arlón azonban még ma is valós: nem biztosított. a vezetékes vízellátás. Nagy szükség volna egy új, 50 férőhelyes óvodára — az óvodai ellátottság napjainkban is csak 15 százalékos a nagyközségben —, megépítése viszont, épp a vízhiány miatt, késik. Bánrévén ősszel befejezik az óvoda bővítési munkáit: 800 ezer forintos költséggel 25 férőhellyel bővül a gyérmekintézmény. Űj óvoda épült Keleméren, amelyet október 1-én adnak át rendeltetésének. Építéséhez a Mű- széntermelő Vállalat helyi egysége 780 ezer forinttal járult hozzá. Hazánkban a legnagyobb kapacitással dolgozó üzem a fővárosi Kőbányai Sörgyár Budapesten, a nagykanizsai, a pécsi Pannónia, a Soproni Sörgyár a Dunától nj'ugatra üzemel. Míg a Dunától keletre csak a Borsodi Sörgyár települt. A hazai sörforgalmazás 94 százalékát ezek a sörgyárak bonyolítják le, 87 százalékban saját termelésű itallal, 13 százalékban importsörrel. A Borsodi Sörgyár részesedése az ország összsörforgalmából 18,7 százalékot tesz ki. Jelenleg 65 kirendeltség üzertiel az egj’es gyárak értékesítési körzetében. A hazánkban forgalomba kerülő palackozott sörök 52 százalékát a söripari kirendeltségekre tanksörként kiszállított és ott palackozott áruk teszik ki. A söripar az egyre fokozódó fogyasztói igények kielégítése érdekében a meglevő termelőkapacitások maximális kihasználásával, a fejlesztési források ésszerű fel- használásával arra törekszik, hogy a kínálat és kereslet közötti feszültséget a belkereskedelmi elvárásoknak megfelelően csökkentse. Az egy főre jutó sörfogyasztás 1978. évi előirányzat szerinti mennj'isége 84 liter, ami az előző évhez képest 5 százalékos növekedést jelent. Legkevesebb sört Zala megyében fogyasztanak, legtöbbet Somogy megyében. A korszerű táplálkozásra való törekvés, és az alkoholizmus elleni küzdelem az ptóbbi néhánj' évben ugrásszerűen megnövelte az üdítő ital fogyasztását. Hazánkban is azok az iparágak kezdték meg az üdítő ital előállítását, ahol palackozó tevékenységAz idén 30 esztendős a magyar kisiparosságnak 1948- ban megalakult érdekképviseleti szervezete, a KIOSZ. A számvetés azt mutatja hogj’ a csaknem 90 ezer kisiparos egyre javuló feltételekkel végezheti népgazdasá- gilag fontos munkáját, amely nélkülözhetetlen a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésében. E tevékenység értéke az idén várhatóan megközelíti a 8 milliárd forintot. ‘A mesterek nagyrészt gél rendelkeztek. Így a söripar is jelentős részt vállalt az üdítő ital gj'ártásában. Természetesen rajta kívül a boripar, a szeszipar, az erdei termékek, a tanácsi ipar, az állami gazdaságok, az áfészek is gyártanak üdítő italt. A Borsodi Sörgj'árban nagy teljesítmén.yű gépsorokon végeznek üdítőital-gyártást. Az ásványvíz-palackozó üzemelt, a források mellé települtek, a Borsodi vizet Edelénj'ben palackozzák. A söripar lépést tartva a fogj'asztói szokások változásával, főleg a gépjárművezetés terjedésével, jelentősen fejlesztette üdítőitaltermelését. Emellett kikísérleteztek egy újfajta terméket, az alkohol- mentes sört. E termék a fogyasztók azon j^;os igényét kívánja kielégíteni, akik alkoholt nem fogyasztanak, ugyanakkor kedvelik a sör kesernj'és ízét, aromáját. Az alkoholmentes sör szénsavas ital, ugyanakkor mentes az alkoholtól; annak káros hatásától. A Borsodi. Sörgyár 1978 második félévétől kétféle választókban hozta forgalomba az alkoholmentes sört; világos és barna. importot pótló árutermelésének értéke már a múlt esztendőben több mint 13 milliárd forintot tett ki, és a megtermelt áruk jelentős része évről évre növekvő mértékben exportra készül. A kisipar tevékenységét szabá- lj'ozó most egyesztendős új törvényerejű rendelet kedvező feltételeket teremtett a továbbfejlődéshez. a kisiparosságnak hazánkban hosszú távon biztos jövője van. Jegyzet Itt a farmeri A lapok beszámollak róla, hogy Marcaliban, a Május 1. Ruhagyár üzemében a Lewi Strauss céggel kötött együttműködés alapján megkezdik a márkás farmernadrágok készítését. Az üzem avatásáról tudósítottak a lapok. Az eseményen a könnyűipari miniszterhelyettes is részt vett. Súlya van tehát az eseménynek. s nem is akármilyen, Következménye pedig áldásos lesz, nem kell végre külföldre utazó ismerőseinktől farmert ku- nyerálni, vagy a feketepiacok uzsoraárait megfizetni. Egyszerű lesz a vásárlás. mint egy pofon. Betérünk az üzletbe, kiválasztjuk a méretet, ha megfelelő. leszurkoljuk érte az illendő — még íny is borsos — árat, viselhetjük egészséggel az olyannyira népszerű, s még ki tudja mcdő!n divatos terméket. Nem lesz idegeskedés, hogy valóban eredeti-e a farmer. s nem lesz fonak csi- korgatása. mint eddig olykor, am't or rá>K**'tnk. hogy rútul rászedtek bennünket. A nyári vásár idején végigjártam az üzleteket. Általános volt a tapasztalat: a férfi konfekciótermékek még úgy sem fogynak, mint tavaly, pedig már akkor sem volt valami rózsás a helyzet. Hiába az engedmény. az olcsó árak, alig néhány vásárlónak kell csak a kereskedelem és az ipar által divatosnak hitt öltönyökből, zakókból, nadrágokból. A készletek raktáron maradnak, s ki tudja mikor, milyen végkiáru- sításon találnak majd gazdára. Hiába a sok divat- bemutató, hiába van még erre is egy országos szervünk, a Magyar Divat Intézet, hiába a mackutatók hangyaszorgalmú munkája a vásárlók ízléséi képtelenek eltalálni. Pedig egyszerű a dolog: csak ki kell menni az utcára. Tíz cmbe~ közül — nem túlzók — kilencen az indigókék nadrág díszeleg. S ugyanezt keresik a holtokban is, ahonnan eddig többnyire csalódottan távoztak. Rá kell jönni, hogy a mai viszonyok között már vem elegendő, ha valamit kényelmesen legyártunk, átadiuh a ?-.. .-p lemnelc, a vá tárlók viszik, mert nem kapnak mást. Világunk ma már nyitottabb, ha a gyártók nem hajlandók tudomásul venni a realitásokat. vannak ilyen-olyan csatornák, ahonnan végül is megszerzik a szükséges dolgokat. Most végre léptek, s reméljük lesz elegendő megfelelő minőségű farmer az illetékben. Ne elmélkedjünk most már azon. miért nem lehetett ezt legalább öt évvel ezelőtt megtenni. Felesleges lenne beszámolni az elvetélt kísérletekről, amikor a különböző, ‘ kitűnőnek mondott módszerekkel próbálják kikerülni a drágának vélt indigófestékes módszert. Drágának a raktáron maradt ..Texas” nadrágok tízezrei bizonyultak. Van már márkás farmer. örülhet a vásárló. De nem lenne baj, ha példa ján okulva, a gyártók és kereskedők mindjobban odafigyelnének, mit is akarunk venni az üzletekben Mert minőig vannak obia^ dolgok, amelyeket szívesen vennénk, de nincs. (udvardy) Javuló lellíleltlel