Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-30 / 231. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 4 1973. szeptember 30., szombat Szülőföldünk,­Eszak-Magyarország Műemlékvédelem, brigádkapcsolatok A múzeumi hónap előtt T ankönyvekről objekti­ven szokás írni, szigo­rú rendbe szedve mel­lette vagy ellene az észérve­ket, logikailag indokolva az elismerést vagy az ellenve­tést. A tankönyv műfaja nem tűri seip az indulatokat, sem a tűnődést, sem a lelkende- zést. Így hát egy kicsit za­varban vagyok. A Tankönyv- kiadó gondozásában megje­lent Szülőföldünk, Észak- Magyarország I. — szerzője és szerkesztője Merényi Jó­zsef, a megye közéletének is­mert és tisztelt alakja, a me­gyei tanács osztályvezető-he­lyettese — nem tartozik ati­pikus tankönyvek közé, no­ha mindenekelőtt diákok számára készült. Erre enged következtetni nemcsak a kö­tet kiadója, hanem az egyes olvasmányokat, szemelvénye­ket követő feladatok, kérdé­sek közvetlen hangneme is. És mégis, miközben olvas­gattam a szemelvényeket, szüntelenül az járt a fejem­ben, hogy egy olyan régóta hiányzó antológiát forgatok, amelyet szívesen odaadnék mindenki kezébe, aki csak egy ici-picivel is többet sze­retne tudni szülőföldünkről, vagy éppenséggel a számára mindennapi megélhetést nyújtó táj történetéről, ha­gyományairól, értékeiről. Igen, a Szülőföldünk, Észák-Magyarország, amely­nek a Merényi József által szerkesztett kötete Borsod- Abaúj-Zemplén megye rég­múltjába és jelenébe kalan- doztatja el olvasóit; a bükki ősember nyomait kutatva jut el, a mai Borsodhoz. S meny­nyi minden van az indulás és az érkezés között! Igaz, nagyszerű segítői voltak eb­ben a szerkesztőnek; Anony­mus, Béla király jegyzője, a népmesék, mondák és a ku- rucénekek névtelen szerzői, Gvadányi és Déryné Széppa­taki Róza, Krúdy Gyula és Bóka László, Szabó Lőrinc és Mikszáth Kálmán, no és a ma ismert krónikásai, a hon­ismereti mozgalom lelkes ku­tatói, a hétköznapok munká­1 i Gazdag, változatos nemzet­közi művészeti programot ígér 1978. utolsó negyedéve és 1979. eleje. A napokban találkozott kulturális terü­leten dolgozó újságírókkal Orosz László, a Kulturális Minisztérium színház-, zene- és táncművészeti főosztályá­nak vezetője, s tájékoztató­jából adjuk közre a követ­kezőket: Ez évben, december elseje és 10-e között rendezik meg hazánkban a lengyel színházi és zenei napokat. Ennek vi­szonzására a jövő év márciu­sának elején kerül sor Len­gyelországban. A magyaror­szági lengyel színházi és ze­nei napok keretében a Hazai színházak tizenöt új lengyel színpadi müvet mutatnak be — a Miskolci Nemzeti Szín­ház éves programja is ennek megfelelően alakult —, to­vábbá bemutatnak ebben az időszakban hat, már reper­toáron lévő lengyel színpadi művet. Több darab színpad­ra állításában meghívott len­gyel rendezők működnek majd közre, s várható erre az időpontra több lengyel színházi együttes hazánkba érkezése és vendégszereplése sai. Ez a röpke kis felsoro­lás is mutatja: nem száraz ismeretanyagokat ad közre a kötet szerzője a könyv lap­jain, hanem arról akar me­sélni (?!) nekünk, ami a messze tűnt időben, s a még megfogható jelenben össze­kapcsolódott, s összekapcso­lódik a Bükk és a Tisza, a Saió, a Hernád és a Bódva völgye, a zempléni hegyek embereinek történetével. Mert az emberek kelnek életre a lapokon, a barlang- •lakó ősembertől a martinke­mencénél csapoló kohászig, honfoglaló ősünktől a város felszabadításában részt vett ellenállókig. Szilágyi György Hányas vagy? hangjátékát utánozva- plagizálva: Ha azt mondom Borsod ..., akkor Esze Ta­más talpasai... Ha azt mon­dom Monok ..., akkor Kos­suth és a szabadságharc, ha azt mondom művészet, ak­kor Déryné..., ha azt mon­dom gyász, akkor Muhi, ha azt mondom Borsod ..., ak­kor a vas, á vegyipar, az épí­tő ember... És még mennyi minden! Amiről tudunk, s amiről alig-alig tudunk va­lamit ... De amit jó tud­nunk, mert itt élünk, itt dol­gozunk, itt örülünk, s itt bán­kódunk Magyarország felső csücskében, Észak-Magyaror- szágon, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében. Jelent épí­tünk, s jövőt. De lehet-e je­lent, s jövőt építeni anélkül, hogy múltunkat ismernénk? Aligha. E rről a jelenbe érő múlt­ról beszél ez a kötet, közérthető tisztasággal, sokoldalúsággal; s ezért ér­zem talán, hogy nemcsak a diákok kezébe lesz jó oda­adni, hogy épüljenek, s okul­janak, tanuljanak rajta, ha­nem mindenkinek, aki tájé­kozódni szeretne arról, amit ma úgy hívunk: Borsod. Az írott szó, s a képek mind­mind ezért kerültek így egy­be, ebben a kötetben. Cs. A. is a főváros és egy-két vidé­ki város színházaiban. Mis­kolcon két lengyel vendég­játék várható: Gorkij Bar­bárok című színművének előadását láthatjuk majd előreláthatólag, valamint a Danton ügye című drámát, amelynek érdekessége, hogy a világhírű lengyel filmren­dező, Andrzej Wajda állítot­ta színpadra. December első napjaiban több zenei együttes is érke­zik hazánkba Lengyelország­ból, s koncertjeikkel a fővá­roson kívül is találkozhat majd az érdeklődő közönség. Decemberben több nemzet­közi színházi tanácskozást lát vendégül hazánk, s itt rendezik meg többek között a színházművészeti szövetsé­gek közös tanácskozását, va­lamint a szocialista országok Sztaniszlavszkij szimpozion- ját. Az év utolsó negyedé­ben egyébként még Buka­restből és Szófiából is vár­ható vendégszínház (érde­kesség. hogy a románok Ör­kény István Tóték című já­tékát mutatják majd be Bu­dapesten, a Thália Színház­\ Lenkcy Zoltán munkája I A multiplex hangrendszer Japán Szakemberek jóvol­tából csütörtökön este új korszak kezdődött a nemzet­közi televíziózás történeté­ben. Az NTV televíziós ma­gántársaság, a Nippon 4. csa­tornáján megindult a műso­rok úgynevezett multiplex hangrendszerű, sugárzása. Noha már 1960 óta kísérle­teket végeznek az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és . máshol is, a gyakorlati megvalósítás dicsősége Ja­pánnak jutott. E műszaki rendszer bekapcsolása lehe. tővé teszi, hogy a közönség meghatározott programokat tetszés szerint sztereo-, tehát térhatású vagy normál han­gon vegyen, a szinkronizált filmeket és más országokból átvett közvetítéseket pedig eredeti nyelven is. ban), hazánkból viszont kül­földi vendégszereplésre megy a Vígszínház és a Fővárosi Operettszínház — az előbbi az NDK-ba, az utóbbi a Szovjetunióba —, a vidéki színházak közül pedig a veszprémi, a pécsi és a deb­receni készül baráti orszá­gokba. A következő, az 1979-es év első hónapjaiban rendezik meg a 'Szovjetunióban a ma­gyar dráma szemléjét, amely­nek befejezése, illetve a ren­dezvénysorozat csúcsa Moszk. vában lesz, májusban. A szemle során a legnagyobb szovjet városok színházaiban mintegy negyven magyar drámát tűznek műsorra, szá­mos esetben vendégül hivan­dó magyar rendező közre­működésével. Az új esztendő első hó­napja még egy érdekes nem­zetközi művészeti eseményt ígér: Budapesten rendezik meg a szocialista országok a kortársi balett nemzetközi találkozóját. Október immár hagyomá­nyosan múzeumi és műem­léki hónap. A Borsod me­gyei Múzeumi Szervezet szé­les körű programot készített \ elő erre az időszakra, s er­ről beszélgettünk dr. Sza­badfalvi Józseffel, a Herman Ottó Múzeum, illetve a me­gyei múzeumi szervezet igazgatójával: — Az idei múzeumi hónap valamivel kevesebb nagysza­bású rendezvényt ígér, de úgy érezzük, hogy a külső­ségek és a számszerűség csökkentése mögött bizonyos mértékű tartalmi erősödés je­lentkezik. Kiemelkedő téma lesz- a műemlékvédelem és igen nagy gondot fordítunk a szocialista brigádokkal va­ló kapcsolatok ápolására. A múzeumi és műemléki hó­nap rendezvényei természe­tesen a megyeszékhelyet es a megye számos települését egyaránt érintik. — Ballhatnánk részletesen valamit a várható program­ról'! — A múzeumi és műem­léki hónap ünnepélyes nyi­tása október 4-én, szerdán délelőtt 11 órakor lesz a Her­man Ottó Múzeum Szabad­ság tér 3. alatti előadótermé­ben. Ezt hagyományosan egy­bekötjük az Istvánffy Gyula néprajzi, és honismereti gyűj­tőpályázat eredményének ki­hirdetésével. A díjakat He­gyi Imre, a Hazafias Nép­front megyei titkára adja át. Egy órával ezt követően, dél­ben a Kossuth utcai Képtá­runkban Szolnoki művészek címmel nyílik kiállítás, amely a 76 esztendős szolnoki mű­vésztelepet mutatja be. Ezt a tárlatot dr. Selmeczi Lász­I ló Szolnok megyei múzeum­igazgató nyitja meg, tárlat- vezetést pedig dr. Egri Má­ria művészettörténész tart. Mint említettem, kiemelkedő téma a műemlékvédelem. En­nek jegyében október 24-én Miskolcon megyei műemléki A fegyveres erők napja al­kalmából a KISZ Miskolci járási és Sajószentpéter nagyközségi Bizottsága teg­nap járási menetdalversenyt rendezett. Az ifjúgárdisták, az úttörőgárdisták és a fegy­veres testületek között felvo­nultak a sajószentpéleri ál­talános iskolák úttöi'ői is, köztük a tavalyi „győztes”, a vándorserleg védői, a 3-as számú általános iskola tanu­lói. A Borsodi Bányász sport­telepén a menetdalverseny résztvevői a kazincbarcikai VARIÉT AS együttes műsorá­val közösen nagyszabású tö­megpolitikai demonstrációt rendeztek. A színes rendez­vény zenés VÍT-élménybe- számolóval zárult. r Arany-kéziratok A nagyszalontai Arany Já­nos Emlékmúzeum romániai levéltárakban, könyvtárak­ban és magánosoknál őrzött, az utóbbi időkig ismeretlen dokumentumokkal, Arany­kéziratokkal gyarapodott. Az emlékmúzeum új kincsei a költő bukaresti és erdélyi ro­mán kulturális intézmények­kel teremtett kapcsolatairól vallanak. Az új anyagokkal együtt jelenleg 661 eredeti Arany­kézirat van az emlékmúze­um tulajdonában. T tanácskozást tartunk, azon Erdei Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség mű­teremvezető építésze a mű­emléki helyreállítás borsodi helyzetéről és problémáiról, dr. Joó Tibor főosztályveze­tő pedig a borsodi kastélyok­ról tart előadást. Ugyancsak a műemléki témához tarto­zik, hogy október 25-én dr. Pusztai Béla, a megyei. ta­nács általános elnökhelyette­se ünnepélyesen átadja Gön­cön a műemlékileg helyreál­lított, úgynevezett „Huszita” házat és az abban lévő kiál­lítást. — Másik kiemelkedő té­maként a szocialista brigá­dokkal való kapcsolatot em­lítette. Erről legyen szíves valamit előzetesként elmon­dani. — Régi kapcsolatunk van a Lillafüredi Állami Erdei Vasúttal. Annak kultúrter­mében október 17-én kiállí­tást nyitunk a bükki üveg­hutákról, ugyanott két elő­adás is elhangzik. Miskolcon négy alkalommal külön is várjuk a brigádokat. Első al­kalommal 3-án egész nap a diósgyőri vármúzeumot, an­nak kiállításait, tanulmányi raktárait, egy héttel később, 10-én a Herman Ottó Mú­zeum kiállításait, raktárait, restaurátorműhelyeit, 17-én a Képtár kiállításait és raktá­rait, 24-én pedig a Herman Ottó-emlékházat szeretnénk a brigádoknak bemutatni. Ez­úton is kérjük Miskolc és Borsod üzemeinek szocialis­ta brigádjait, keressenek fel minket, látogatásukat jelez­zék előre, hogy mind inten­zívebben tudjunk velük fog­lalkozni. Megemlítem még a székhelyi munkában, hogy újra rendszeresítjük a mú­zeumi hétfőket, s ezek kere­tében igen érdekesnek ígér­kező előadásokat hallhatnak a résztvevők. Meghívott elő­adóink sorrendben dr. Rap- csányi László, dr. Fodor Ist­ván, dr. Ujszászi Kálmán és dr. Gunda Béla. Múzeumi zenés matinékat is szerve­zünk három alkalommal, va­sárnaponként a Képtárunk­ban és művészeti kisfilmek vetítését tervezzük a múzeu­mi mozi keretében két eset­ben. — A gazdag miskolci prog­ram után érdemes lenne át­tekinteni a vidéki programot is. — Feltétlenül érdemes, de nagyon nehéz lenne íelsorol- íii. Mezőkövesden három elő­adás szerepel a programban, Szendrőn, Leninvárosban, Széphalomban egy-egy, az endsi járás öt községében rendeznek múzeumi napokat. Régészeti kiállítás nyílik Bor- sodnádasdon. Tokajban tör­ténelmi dokumentumokat mutatnak be, irodalmi estet tartanak. Sajó-vidéki íejíak címmel Kelemérben nyílik kiállítás, Gömörszőlősön bor­sodi festett famennyezeteket mutatnak be, megtartja évi közgyűlését a Tompa Mihály Emlékbizpttság. Özdon a ko­hászati szabadtéri múzeum­ban lesz múzeumi séta, a Gyártörténeti Múzeum Szak­szervezeti mozgalmi kiállí­tást rendez, és több előadás hangzik el a helyi üzemtör­téneti kutatások eredményei­ről. A vidéki programban fel­tétlenül kiemelkedik a sze­rencsi Zemplén Múzeum ter­ve, ahol kiállítás nyílik Fe- ry Antal kisgrafikáiból, a múzeum képeslapgyűjtemé­nyéből újabb összeállítás lát­ható, képzőművészeti témájú előadás lesz, három alkalom­mal hívják meg a szocialista brigádokat és négy alkalom­mal tartanak múzeumi film­vetítéseket. A múzeumi hó­nap alatt mind Miskolcon, mind a megyében valamcny- nyi állandó kiállításunk vár­ja az érdeklődőket. (bcncdck) A CSŐSZER t. SZ. ÜZEME azonnali belépéssel felvess cső- és központifűtés-szerelőket, minősített hegesztőket, segédmunkásokat. Minden héten szabud szombat, munkásszállást és különciési pótlékot biztosítunk. Jelentkezni lehet: Leninváros, CSŐSZER X. sz. Üzem (Űj Erőmű), Miskolc. Kabar u. 16. CSŐSZER 11. sz. Eőszerelésvezetőség. az IMPORTALT« Kit HELYEN ELEÉR, |Mgy t El JESÍTMÉNYŰ, Eífjyon olcsó ftotnnga. ÄRA; 1150 Ft OTP-hitel jCfAH a BAMifaAl Keravill' VIDÉKRE UTÁNVÉTTEL SZÁLLÍT: 11053 Bp. V, Kossuth Lajos u. 2. Két vendégjáték Misko'con Lengyel dráma nálunk, magyar dráma a Szovjetunióban Az őszi-téíi színházi és zenei programból Járási mcnetdaiverscny

Next

/
Oldalképek
Tartalom