Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-29 / 230. szám

1978. szeptember.29., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ŐÉidílÉpriss vílágszinvinalon Uj termék az AUTÓVILL kövesdi gyárában A MAI GAZDASÁGI helyzetben megha­tározott szerepe van a termelési szerkezet­nek. Ennek színvonala, korszerűsége döntő­en közrejátszik termékeink versenyképes­ségének alakulásában. így például a gép­iparban kulcskérdés a kifogástalan minősé­gű és széles körben felhasználható alkatré­szek, részegységek hazai gyártásának és kül­kereskedelmi forgalmának növelése. A kor­szerű termékszerkezet egyben jó alapul szol­gál a munka hatékonyságának fokozására. Nagyon sok vállalatnál tapasztalható olyan törekvés, amely a gyártmányok kor­szerűsítésére, a kivitelben jelentős szerepet játszó termelési ágazat' fejlesztésére, új tech­nológiák bevezetésére irányul. Erről a mi­nap az Autóvillamossági Felszerelések Gyá­ra kövesdi üzemében szereztünk tapasztala­tokat. Ebben' a gyáregységben az évek hosszú során át alkatrészgyártás folyt, majd az el­múlt évtől két fő termelési profilt alakítot­tak ki. Az egyik az indítómotor-gyártás, amely az éves árutermelés 50—52 százalé­kát adja. A másik fő termékcsoportot a di­namók jelentik. Mindkét termékből igen nagy mennyiséget szállítanak külföldi part­nereknek, elsősorban az NDK-ba és termé­szetesen a hazai felhasználók is igénylik a Kövesden készült és a járműprogram meg­valósítását szolgáló termékeket. Az önindító és a dinamógyártás egyaránt bevált, mind nagyobb mennyiség kerül ki az AUTÖVILL kövesdi üzeméből. Ami azonban néhány év­vel ezelőtt korszerű volt, nem biztos, hogy most is az, hiszen a technika, a tudomány gyors léptekkel halad előre. Az AUTÖVILL vezetői időben felismerték; ha lépést akar­nak tartani a nemzetközi színvonallal, fej­leszteni, korszerűsíteni kell. Üj gépekre, fej­lett technológiára van szükség, különben csak óhaj marad az az elképzelésük, hogy mielőbb tartós piachoz jussanak a tőkés vi­lágban. Éppen ezért határozták el, hogy li­cencvásárlással továbbfejlesztik az önindító­motorok gyártását. A híres nyugatnémet Bosch cégre esett a választás. Nem vélet­lenül. — Olyan licenc, illetve gj'ártáseljárás bir­tokába jutottunk, amely világszínvonalat ga­rantál — mondta Varga Tibor gyáregység­vezető. — Az új indítómotor gyártásához ebben az évben fogtunk hozzá. Mivel űj ter­mékről van szó, az első időszakban kísérlet­képpen száz darabot, kell belőle elkészíteni. A nullszéria legyártása után — miközben a Bosch cég szigorú ellenőrzés alá vesz min­den egyes Kövesden gyártott motort — az év végéig még további ezer darab kerül ki a gyáregységből." fia ezeknél is mindent rendben találnak, a jövő esztendőben már megvalósítjuk a sorozatgyártást. Hogy valóban korszerű termékről van szó, az kellőképpen érzékelhető abból is, hogy a Bosch féle indítómotor teljesítménye négy­Építkezések kiemelt kölcsön szerese az eddig gyártott motorokénak. Va­gyis, amíg a jelenleg forgalomban levő mo­torok egyenként ötezer indításra alkalma­sak, addig a Bosch licenc alapján készülő terméknél húszezer indítást garantálnak. Ezen kívül igen nagy előnye még, hogy ter­melésével rendkívül megnő a gazdaságos­ság, ami szintén nem mellékes szempont napjainkban. Az a hír járja, hogy a gyáregységben tár­sadalmi üggyé vált az új termék bevezeté­se. -Az üzemi KlSZ-bizotlság például véd­nökségét vállalt a nullszéria legyártása le­lett, Kezdve a műszaki irányítástól, egészen az első gyártmányok elkészítéséig minden munkát a fiatalok végeztek. Legutóbb a pártlaggyülésen is szerepelt ez a téma, s egybehangzó volt az a vélemény, hogy az új termék gyártásával —, mely szerepelt a pártszervezet éves cselekvési programjában is, jelentős lépést tettek a Központi Bizott­ság idevonatkozó határozatának végrehaj­tásában. Ahhoz, hogy az új termék gyártása a ter­veknek megfelelően alakuljon, számos, a termelékenységet és a technikai színvonalat növelő intézkedésre volt szükség. Így példá­ul jó néhány korszerű gépet, berendezést kel­lett vásárolni. Többek között megvettek egy nyugatnémet, hajlítógépet, amelynek teljesít­ménye negyvenszerese a korábban üzemelő berendezésnek. Ezzel megszüntették a szűk kapacitást az önindítók, a dinamók készí­tésénél. A műszaki fejlesztés egyik eredménye az is. hogy a kézzel történő, úgynevezett ke­ményforrasztást felváltotta a nitrogéngáz alalt. végbemenő vákuumforrasztási eljárás, amely hihetetlenül megnövelte a termelé­kenységet. ugyanakkor javult a minőség is. Ugyancsak NSZK-impoftból származik az a speciális köszörűgép, amely az önindítómo- tor-gyártás egyik befejező munkafolyamatá­nak végzéséhez szükséges. Nem lenne azon­ban teljes a kép, ha megfeledkeznénk a már két éve üzemelő, alacsony nyomású alumíniumöntö berendezésről. Az említett üzemnek abban van a legnagyobb jelentő­sége, hogy amióta termel, nincs hiány ötvö­zött anyagokból, tehát folyamatosan tudják biztosítani az anyagellátást, A NYUGATNÉMET licenc alapján ké­szülő új termék híré már eljutott a környe­ző országokba is. A közelmúltban csehszlo­vák és lengyel szakemberek jártak tanul­mányúton Mezőkövesden, s a helyszínen is­merkedtek a Bosch-licenc alapján gyártott önindítóval és azzal a technológiával, amely világszínvonalat jelent ebben a termelési ágazatban. Kövesden bíznak benne, hogy jövőre, amikor már tizenötezer önindító gyártására nyílik lehetőség, a tőkés orszá­gokban is kelendő lesz az AUTÓVILL új gyártmánya. Ix>vas Lajos Fontos feladat Borsod megyében a mun­kások kiemelt kölcsönnel történő családiház-építkezése évente meghaladja az ezret. Az ütem kiegyensúlyozottnak mondható. Kielégítő az éven­te megépített OTP-kész tár­sasházak vásárlásában is az állami vállalatok fizikai dol­gozóinak aránya, csak a la­kásépítő szövetkezet akciói keretében szükséges a rész­vételt fokozni. A környezetvédelemmel tö­rődni fontos feladat. A me­gye vasipari, vegyipari és energiaipari vállalatai az új beruházásokkal és a re­konstrukciókkal párhuzamo­san megépíttetik a különbö­ző tisztító-, közömbösítő be­rendezéseket. Együttműködés és pereskedés Nem ritkaság manapság, sőt egyre gyakoribb eset, hogy vállalat citál vállalatot a bíróság elé. Az okok a leg­különbözőbbek lehetnek. Pe­reskedéshez vezet például, ha a kivitelező nem tartja be a határidőket, ha a vál­lalkozó a beruházáson rossz minőségű munkát végez, ha a megbízott jogtalanul ma­gas fizetséget követel a te­vékenységéért. Ez utóbbira „jó” példa az alábbi törté­net. A Borsodi Hőerőmű Vál-> lalatnál az elmúlt, években szükségessé váltak bizonyos bővítések az új pvc-gyár gőz- és melegvíz-ellátásának biz­tosítására. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a 22. számú Állami Építő­ipari Vállalatot jelölte ki a létesítmények építési-szerelé­si munkáinak elvégzésére. A beruházó és a kivitelező ez­után annak rendje és módja szerint megkötötte a szerző­dést. Az építőanyagok árai azon­ban időközben megváltoztak, s a tervező vállalatok, az ERŐTERV és a MÉLYÉP- TERV ennek figyelembevéte­lével módosította a költség- vetést, A kazincbarcikai székhelyű vállalat ezt kövér tőén megküldte az átárazott költségvetést a 22. számú ÁÉV-nek, s várta a választ. A megbízott kivitelező vi­szont — ki tudja miért? — csak 95 nap múlva reagált, s tette meg észrevételét az egység- és építmény árakra. A hőerőmű vezetői termé­szetesen nem fogadták el az építőipari vállalattól küldött levél tartalmát, arra nemet mondtak, hiszen ismerlek egy idevágó ÉVM-rendeletet. Ebben a rendeletben pedig az áll, hogy a kivitelezőnek a tervdokumentáció és a költségvetés kézhezvételétől számított 45 napon belül kell nyilátkoznia az árakra vo­natkozóan. Ha ezt ezen ha­táridőn belül elmulasztja, a megegyezés automatik usan megtörténtnek tekintendő. Ám, az építőipari vállalat ekkor keresetben fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, s az alperes vállalatnak a terv­szolgáltatás terén mutatkozó úgynevezett „teljességi nyi­latkozatát” hiányolva, kérte a szerződés új időpontban való megkötését. A bírósági úton eredményt elérni kívá­nó vállalatnak persze nem volt igaza, ilyen kötelező nyilatkozatról ugyanis nem szólnak a rendelkezések. A kivitelező jogtalan előnyei­nek érvényesítésére újabb keresetet indított a beruházó ellen, hangoztatva: a szolgál­tatás nem áll arányban az ellenszolgáltatással. Máskép­pen: több pénzt próbált ki­csikarni a megbízótól az épí­tési-szerelési munkákért. Ideig úgy is nézett ki a dolog, hogy a felperes eléri a célját, mert a bíróság ál­tal kirendelt árszakértők számára kedvező szakvéle­ményt készítettek. A Borso­di Hőerőmű vezetői persze tiltakoztak, s kérték a bíró­ságot. hogy vonja be az ille­tékes szaktervezőket is a per­be. Az egyeztetésen a szak­tervezők megvédték, illetve csak kisebb mértékben mó­dosították a véleményüket, s növelték a többletmunkák miatt a költségvetést. A Leg­felsőbb Bíróság ezt követő­Ahol a parkok megszületnek in: a faiskoában Szenes János üzemágvezető: „Elsőrendű feladatunk, hogy biztosítsuk a miskolci parkok díszfa- és /díszcserje-igényét”. Szenes János, a Miskolci Kertészeti Vállalat faiskolá­jának vezetője meséli, mi­közben bóklászunk a 72 hektáros telep egyre több és megkapóbb színbe öltöző „növendékei” között, hogy 18 évvel ezelőtt, amikor ideke­rült, eseménynek számított, ha ilyenkor ősz táján néhány tucatnyi díszfa, díszcserje vásárlására rá tudta beszélni az emberelvet. Ma viszont? Jön a vásárló „hívás nélkül” is, s magyarázza, hogy itt meg ott látott ilyen és ilyen színű, formájú bokrot, fát. s neki abból kellene, mert az a tetszését roppant megnyer­te. Ilyenkor a faiskola dolgo­zóinak előbb ki kell találni­uk a nem éppen szakszerű leírásból. hogy valójában mit is kíván a kedves vevő. en salamoni döntést hozott, s a kifizetendő összeg két és fél millióval volt kevesebb, illetve másfél millióval volt több, mint amennyit a 22. számú ÁÉV követelt, illetve mint amennyit a BHV a költ­ségvetésében megjelölt. A hosszú hónapokig tartó pereskedés alatt a beruházás f*s kivitelezése akadozott, az építők jócskán késtek tenni­valóik . ellátásában. Nem használt a felek között ér­vényben lévő együttműködé­si szerződés sem. hiszen az összhang csak papíron léte­zett. A valóságban a két vál­lalat vezetői a bíróságot jár­ták. s bizony jelentős ener­giájukat kötötte le a jogi tortúra. Végül is a beruházás befe­jeződött. A kívánt időre hőt és melegvizet kapott a ka­zincbarcikai új vegyigyár. Felejteni azonban a történte­Persze, a 18 évvel ezelőt­ti érdektelenséghez viszonyít­va már ez is óriási előrelé­pés. A faiskolai kertész tit­kon legfeljebb, azt kívánhat­ja, talán rövidesen eljön az az idő is. amikor a vásárló nem csupán körülírja, hogy például azon a fá". amit ke­res, sok-sok narancsvörös bogyó van. hanem egyből madárberkenyét kér. Természetesen a faiskola forgalmát a növekvő igények ellenére sem a kiskerttulaj- donosok vásárlása határozza meg. A legjelentősebb vá­sárló a kertészeti vállalat parképítő, parkfenntartó részlege, Miskolc parkjainak gazdája. A város közterein, utcáin lombjukkal, virágok­kal, parányi természetet va­rázsló fák zöme itt nevelke­dett egykoron e 72 hektár valamelyik szögletében. Amíg egy fa parkba, ut­cára „éretté” válik, bizony eltelik 5—6 esztendő, sót né­ha még több is. A cserjék­nél 2—3 év az átfutási idő. Szenes János azonban mu­tat olyan 10—15 éves fákat is. amelyek ma még' itt szi- neződnek. de a télen, amikor a fagy beáll, földlabdástól valamelyik lakótelepre ván­dorolnak át. és a következő kikeleten rügyeik már új környezetben bontanak leve­let. Négy-öt éve, hogy a válla­latnál rendszeressé vált az idősebb fák földlabdás ülte­tése. Két szempontból is je­lentős ez az ültetési mód. Kollégiumi férőhelyek két roppant nehéz. Azt hi­szem, a hőerőmű vezetőinek ma is keserű a szájuk íze, ha az országos hírű építőipari vállalatra gondolnak, s a tüs­ke ptt maradt „nyertesben”, „vesztesben” egyaránt. Kérdezem akkor: kinek, mire volt jó ez az egész?!... Kolaj László A szakmunkástanulók ré­szére a kollégiumi férőhelyek száma a IV. ötéves tervben 436-tal bővült. Jelenleg a ta­nulók 19,8 százaléka lakik Egyrészt az újonnan épült, s következésképp kopár lakó­telep környezete. így rövid időn belül barátságossá, ter­mészetszerűvé válik. És ugyanakkor ezeket a fákat az önfeledten játszadozó gyerekek sem tudják kitörni. Az utóbbi évek másik új­donsága az örökzöldek, s né­hány lombhullató cserje ter- mesztóedényes. konténeres nevelése. Évente 50—60 ej^er ilyen konténer készül, ami­nek nagy előnye, hogy az át­ültetés, telepítés nincs év­szakhoz kötve, az akár a ve­getáció teljében, nyáron is történhet. A faiskolai termesztés gyakorlatában egyre inkább ez az egyedül járható út. ez az igényekhez mért, és azzal összehangolt termelés. Mind-1 ezeknek a feladatoknak azon­ban eleget tenni cseppet sem könnyű. Az évi 3 millió fo­rint árbevételt produkáló fa­iskola állandó létszámgon­dokkal küzd. Kevesen vállal­ják ezt a nem könnyű, és valljuk meg, nem éppen megfizetett munkát. Mis­kolcról naponta busszal kell kiutazni, a munkák zöme ég­tetejű műhelyben, s olykor sárban, esőben zajlik, s bi­zony egy kezdő szakmunkás fizetése 2 ezer forintnál nem nagyon több. Pedig a kézi munkaerő itt még nem nél­külözhető. a gépesítés mini­mális. a magvetéstől a szem­zésen, növényápoláson át egészen a csemete kiterme­léséig szükség van a fizikai erőre, az emberi kéz értő mozdulataira. A téli időszak­ban különösen érzik egy fűt­hető munkaterem hiányát. Amit most annak használ­nak. zsúfolt, s egyben a női öltöző, ebédlő szerepét is be­tölti. Nem véletlen hát. hogy a faiskolai kertész máskülön­ben szép, tiszteletre méltó és olykor látványos szakmája e jobbára objektív nehézségek, gondok miatt ma nem vonzó. Pedig nincsen város, telepü­lés. mesterséges természet, tehát parkok nélkül: s Ugyan­úgy nincsen, nem lehetséges park. faiskola, a faiskolai kertész munkája nélkül. A „kertészeti, termesztési lánc­ban” a szerepük ennélfogva nem lebecsülendő. Mitöbb rendkívül fontos! (hajdú) Fotó: Kozák Péter kollégiumban. Szükség van az erőteljes fejlesztésre, mert mintegy 7 ezer a bejáró ta­nulók számi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom